10.

tétel: Szókészlet és szókincs

Egy nyelv szókészlete minden létező szót magában foglal, de benne a szavak
társadalmi fontossága eltérő. A teljes szókészlet alap- és kiegészítő szókészletre
osztható. A mai magyar nyelv szókészlete kb. egymillió szóból áll.

1. Az alapszókészletbe tartozó szavakat mindenki ismeri és használja, számos

más szó alakult ki belőlük. Például: könyv, olvas, szem: szemez, szemüveg,
szemtelen stb.

2. A kiegészítő szókészletbe tartozó szavakat nem mindenki használja, csak

kisebb- nagyobb közösségek: bordásfal, fogmeder, sugárhajtású, lopótök

Az egyén szempontjából a szókincs lehet:

 aktív, amelyet állandóan használ

 passzív, amelyet ritkán vagy egyáltalán nem használ (ismerjük, s ha
mások használják, akkor meg is értjük)

A szókészlet tagolódása és mozgása

 Az ősi finnugor és ugor kori szavak – ezek alkotják a szókészlet eredeti

csoportját.
 A belső keletkezésű szavak – Az alapszókészlet elemei azért is
jelentősek, mert a belőlük képzett és összetett szavak, vagyis a belső
keletkezésű szavak adják a szókincs zömét. Vegyük például a fej szót,
ebből képezhetjük a fejetlen, fejes, fejel, fejedelem szavakat,
szóösszetétellel pedig még többet alkothatunk: fejadag, fejbólintás, fejfa,
fejfájás stb.
 A jövevényszavak – A magyar nyelv mintegy három évezrede elkülönült
a vele rokon nyelvektől, és önállóan fejlődött tovább. A magyar nyelvet
beszélők hosszú vándorlásuk alatt kapcsolatba kerültek sok más nyelvvel,
így a honfoglalás előtt különféle török, majd utána szláv, német, latin és
egyéb európai nyelvekkel. Ezekből a nyelvekből sok szót vettünk át,
amelyek évszázadok alatt a magyar kiejtéshez igazodtak, és használóik
már nem érzik rajtuk az idegen eredetet. Az ilyen szavakat
 jövevényszavaknak nevezzük. A jövevényszavak is szóképzés és
szóösszetételek alapjául szolgálnak (pl. málnás, málnázik; málnaszörp,
málnabokor, málnaízű).
 Az idegen nyelvű szavak – Nyelvünkbe a közelmúltban is kerültek (pl.
telefon, videó, menedzser), és ma is kerülnek más nyelvekből szavak (pl.
e-mail/ímél, chat/cset, sms). Ezek a szavak kezdetben bizonyos szakmák,
tudományágak szókincsét gazdagítják, de a diákok nyelvébe és az
úgynevezett szlengbe is folyamatosan kerülnek idegen szavak. Idegen
szavaknak nevezzük azokat a szavakat, amelyeknél még felfedezhető az
idegen eredet, akár annak ellenére is, hogy leírásuk már a magyar nyelv
szabályai szerint történik (pl. ímélezik, csetel, szelfizik).
 A kölcsönszavak – a szlovákiai magyarok beszédébe sok szlovák
szókészleti elem kerül be.
Ez történhet:
 direkt szókölcsönzéssel: vlecska, horcsica, szesztra, tyepláki
 tükörfordítással: alapiskola (SK: základná škola, HU: általános iskola)
 idegen szavak, amelyek Magyarországon nem használatosak (helyettük
magyar megfelelőjük az elterjedt), vagy az ottani köznyelvben más
jelentésben élnek: rekreáció (üdülés), internátus (diákotthon vagy
kollégium), nafta (gázolaj)