7.

tétel: A nyelvcsaládok és a nyelvrokonság

A nyelvek szerkezet szerinti felosztása:

1. elkülönítő vagy izoláló nyelvek (pl.kínai) – az ide tartozó nyelvek a ragokat vagy
képzőket nem ismerik, a nem változó, izolált szavakat állítják egymást mellé. A jelentések
kifejezésében nagy szerepe van a szórendnek, valamint a hangsúlynak és a hanglejtésnek: Pl.:
a dél-kínaiban a fan szó hatféle dallamhangsúllyal ejthető, és mindig mást-mást jelent: rész,
alszik, por, haragszik, oszt, égni.
2. hajlító vagy flektáló nyelvek (pl. angol, német, szlovák) – e nyelvek jelentés módosulásait
és a mondatbeli viszonyokat kifejezhetik a szótő magánhangzójának a változásaival +
a toldalékok több funkciót tölthetnek be, pl. Az angol „take“ – veszek, „took“- vettem.
3. toldalékoló vagy agglutináló nyelvek (pl.magyar) – e nyelvek gazdag toldalékrendszerrel
rendelkeznek, képzőkkel és ragokkal fejezik ki a jelentés módosulásait
A nyelvek eredet szerinti felosztása:
A nyelvek rokonságán alapul. Általános nézet szerint az egymással rokonságban lévő nyelvek
egy közös alapnyelvből származnak. Különböző földrajzi okok, tényezők, történelmi
események, gazdasági-történelmi változások folyamán és következményeként az alapnyelvet
beszélők társadalmából kiváltak az egyes népcsoportok, az általuk beszélt nyelv külön-külön
fejlődött tovább.
ismert alapnyelvek:
latin→ olasz, francia, spanyol, portugál, román stb.
Nyelvcsaládok
A rokon nyelvek nyelvcsaládot alkotnak.
Finnugor nyelvcsalád
A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő
és 2 holt nyelv tartozik. Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a
szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember
beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria
hatalmas kiterjedésű területén.A magyar nyelvet a finnugor nyelveken belül az ugor nyelvek
csoportjába sorolják.
Finnugor nyelvrokonság alatt a nyelvtudomány által a finnugor nyelvcsaládba tartozónak
tartott, közös eredetűnek vélt élő és holt nyelvek csoportját, illetve ezek belső (elsősorban
nyelvi-nyelvtörténeti) viszonyait értjük. A balti-finn, volgai és permi nyelvcsaládok együttese
képviseli a finn ágat. A finnugor nyelvcsalád a szamojéd nyelvekkel együtt alkotja a nagyobb
uráli nyelvcsaládot.A finnugor nyelvrokonság nyelvtudományi bizonyítékai között egyaránt
vannak hangtaniak (fonetikai és fonológiai bizonyítékok), szótaniak (morfológiai
bizonyítékok), jelentéstaniak (szemantikaiak) és mondattaniak.Két rokon nyelv (például a
magyar és a manysi) rokon szavai olyan párhuzamokat mutatnak, amelyek a
véletlenszerűséget kizárják.
 8. tétel: A mondat mint kommunikáció alapegysége
- A mondat egy gondolat összefüggő, kerekded kifejezése, formai tagolása, természetes
lélegzetvétele (Kosztolányi)
- A mondat a beszéd vagy az írás folyamatának viszonylag önááló, formailag lezárt
szakasza, egy szöveg láncszemnyi egysége. Mondatainkat általában szavak
összefüggésével alkotjuk, ám vannak egy szóból álló mondataink is.
- A mondat minimális közlemény, amely a tényleges vagy elképzelt valóságról
tájékoztat. A mondat formailag és tartalmilag is lezárt egység.
- A mondatokat háromféle szempont alapján célszerű osztályozni:

1. TARTALOM ÉS BESZÉLŐ SZÁNDÉKA SZERINT

Mondataink tartalmában a beszélőnek, a hallgatónak és a valóságnak a viszonya
fejeződik ki. A közlés szándéka szerint 5 féle lehet a mondat:
A) Kijelentő– tárgyilagos megállapítás, közlés, kijelentés, tájékoztatás ereszkedő
hanglejtéssel
B) Felkiáltó- a beszélő érzelmeit is tolmácsolják. Hanglejtése az érzelmekhez is
igazodik.
C) Óhajtó- vágyat, óhajtást fejez ki. Állítmánya feltételes módban áll.
D) Kérdő- a tudás, ismeretszerzés vágya hozza létre. Lehet: eldöntendő kérdő
mondat- igennel vagy nemmel felelhetünk rá. Kiegészítendő kérdő mondat-
hosszabban válaszolunk rá
E) Felszólító- a beszélő akaratát fejezi ki. Lehet kívánság, parancs, kérés, tanács.

2. SZERKEZETÜK SZERINT
A mondat lehet:
TAGOLATLAN: nyelvtanilag nem elemezhetőek, nem bonthatóak mondatrészekre.
Pl. Hess!, Jaj!
TAGOLT: mondatok lehetnek teljes és hiányosszerkezetűek. A hiányos mondatokból
hiányzik a két fő mondatrész egyike vagy mindkettő.
A tagolt teljes mondatok feloszthatók: egyszerű, összetet, többszörösen összetett. Az
egyszerű mondat lehet tőmondat vagybővített. A tőmondat csak alanyt és állítmányt
tartalmaz, a bővített már valamilyen bővítményt is.
3. LOGIKAI MINŐSÉG SZERINT
- állító mondat – az állítás igenlése a mondatban. Az 5 mondatfajta mindegyike lehet
tagadó.
- tagadó mondat – az állítás tagadása a mondatban. A tagadó felszólító mondatot tiltó
mondatnak nevezzük.
Az alany fajtái
Határozott alany: az alanyt megnevezés vagy rámutatás révén nyilvánvalóvá tesszük.
Határozatlan alany: előfordul, hogy az alanyt nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan
megnevezni. A határozatlan alanyt kifejezheti:
- határozatlan főnévi névmás (valami, valaki, bárki, akárki)
- többes szám harmadik személyű igealak (elmentek)
Általános alany: akkor használjuk, ha az állítmányban megállapított cselekvés- történés vagy
létezés mindenkire vagy mindenre vonatkozik. Az általános alanyt kifejezheti:
- általános jelentésű főnév (az ember)
- általános névmás (minden, mindenki, semmi, senki)
- többes szám első személyű igealak (Tudjuk jól.)
Az állítmány fajtái

IGEI Szófaja ige (Kati olvas.)

Szófaja: főnév, melléknév, számnév, névmás. Csak kijelentő mód,

jelen idő, E/3. személyben vagy T/3. személyben. (pl.: Zoli mérnök.
NÉVSZÓI
A virág szép. A hibáim kevesek. Ez az enyém.)

Minden más idő, mód, szám, személyben a névszói rész létigével

egészül ki. (Zoli mérnök lesz. A virág szép lett volna. Ez az enyém
NÉVSZÓI-IGEI
lenne.)