3.

BABITS

Babits Mihály
Bevezetés/lezárás
 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a jelenkor irodalmára is nagy hatással van
 Nyugat első nemzedéke
 a Négyesi szemináriumon megismerkedett Kosztolányival, Juhász Gyulával és Tóth Árpáddal
 Kosztolányival való levelezésében elítélik Adyt (új versek)
 költő, író, irodalomtörténész, műfordító
 egyszerre volt hagyományőrző és újító
 gondolati líra úttörője
 Esztergomban töltötte a nyarakat

Pályaképe
 1. pályaszakasz
o 1909-1920
o 1909 Levelek Iris koszorújából (impresszionizmus, filozófiai témák)
o tanulmányokat ír (Petőfiről, Aranyról, Vörösmartyról)
o háborúellenesség (Húsvét előtt)
o a háború végével az első pályaszakasza is lezárul
 2. pályaszakasz
o 1920-tól haláláig
o értékőrző költői magatartás  a költő próféta
o az írástudók felelőssége
o kuratóriumi elnökség
o Holt próféta a hegyen
o homo moralis (Ady-revíziós vita)
o az 1930-as évektől létösszegzés  hit felerősödése
o 1941-ben gégerákban halt meg

Jónás könyve
 keletkezéstörténet
o gégeműtétje előtt kezdte el, de utána fejezte be (már nem tudott beszélni)
o összetett lelkiállapot (félelem, tudás, túlélés reménye)
o Ady- revíziós vita  homo moralis
 műfaja
o elbeszélő költemény
o parafrázis
 összehasonlítás a Bibliával

Biblia Babits
Jónás kéri, hogy vessék a
tengerbe vetés Jónás ellenkezik
tengerbe
a menekülés eszköze cethal a szenvedés eszköze
Jónás egyszer prédikál  prédikáció Jónás háromszor prédikál 

1
 3. BABITS

sikeres (a niniveiek megtérnek) nem sikeres

rövid, lakonikusan tömör hossz terjengős
pátosz, mesélő kedv, irónia,
archaikus stílus
gúny, humor
 büntető, de irgalmas
Isten
 kinyilatkoztat és
kész :D
 a teremtményeknek Isten megpróbálja
istenkép
engedelmeskedniük elmagyarázni az álláspontját
kell
 ez az istenkép a
Bibliához képest is
szokatlan
rövid tanító szándék terjengős

 szerkezet
o menekülés
 archaizmusok
 vulgarizálás (pl. rühell)
 blaszfémia
o szenvedés a cethal gyomrában
 saját fuldoklásának szenvedését írja le
 fordított születés
 naturalisztikus (rongyos, ragadós ruha; áporodott olaj- és dinnyeszag)
 direkt rájátszik az archaizálásra
 bika
 szinkretizmus
 szakrális állat, politeista vallásfejlődés előzménye (totemizmus)
 perverzió
 keresett költőieskedés  önirónia
o küldetés teljesítése
 Jónás utál próféta lenni
 nem képes elviselni, hogy nem kap kellő tiszteletet
o Jónás vitája az Úrral
 Babits felépíti Jónás haragját, lélektanilag motiválttá teszi
 Jónás mérték nélküli ember
 a legnagyobb emberi bűnt követi el (gőg)  Babits a saját fontoskodó
egójával számol le
 Isten és ember más dimenzióban működik, az ember csak a saját
élethosszában gondolkodik, amikor pedig néha nem, akkor saját maga fölé
emelkedik
 Isten
 irgalmas
 más a mércéje, ez az ember számára felfoghatatlan
 az üdvösségben nem létezik idő
 Újszövetség értékrendje (Jónásé ószövetségi)

2
 3. BABITS

 Jónás
o a költő alteregója
o Babits önmagán gúnyolódik
o elutasítja a prófétai szerepet (a szenvedés hatására gondolja meg magát)
o kifogásokat keres, kételkedik Istenben
o deszakralizálja az Urat
o a történet során csiszolódik a személyisége
o a modern embert is képviseli
 versforma
o páros rímű, jambikus sorok (hosszúságuk esetleges)
o gyakori sorátlépések
o rendszeresek a túlságosan is egyszerű rímek (szándékosan egyszerűsíti a
nyelvezetet)
 tanulságok
o teljesítenünk kell a kötelességet
o megbocsátónak kell lennünk

Jónás imája
 keletkezéstörténet
o 1939-ben csatolta a Jónás könyvéhez
o Esztergomban íródott
 ars poetica (milyen módon írt, milyen módon szeretne még írni?)
 létösszegzés, állásfoglalás
 címértelmezés
o szövegköziség  a költő egy korábbi művét értelmezi
o Jónás Babits alteregója, így tulajdonképpen Babits imája
 az istenhit erkölcsi felelősség (életének ebben az utolsó időszakában felerősödött Babitsban
a hit)
 írástudók erkölcsi felelőssége
 az istenhit segít egy szilárd értékrendet követni
 ki merjen-e állni az elesettek mellett?