AZ EU FŐBB INTÉZMÉNYEI

Virág Attila
 Nem hasonlítható a hagyományos nemzetközi
szervezetekhez, sem az államokhoz.

 Kormányközi és nemzetek feletti jelleg.

 Intézményi hatáskörök nem statikusak,

szerződésmódosításonként változik
LEGFONTOSABB INTÉZMÉNYEK
 Európai Bizottság (European Commission)

 Európai Tanács (European Council)

 Tanács (Council of the European Union)

 Európai Parlament

 Az Európai Unió Bírósága

EURÓPAI BIZOTTSÁG (EUROPEAN
COMMISSION)
 Székhely: Brüsszel, de jelentős számú hivatalnok van még
Luxembourgban.
 Szupranacionális intézmény – unió egészét szolgálja.

 Hivatali idő 5 év

 Feladata:
 Döntéselőkészítés
 Kezdeményezés
 Javaslattevés
 Ellenőrzés: „Szerződések őre”
 Korlátozott döntéshozó és végrehajtó feladatok (uniós versenyjog)
 EU külső képviselete (kereskedelmi ügyek)

 Politikai testület, ahol a feladatok szakterületekre osztva vannak, alattuk

szakapparátus dolgozik.
TESTÜLET ÖSSZETÉTELE
 Elnök + 26 különböző tárcával megbízott biztos
Lisszaboni Szerződés óta közülük 7 alelnöki posztot tölt be,
egyik az első alelnöki funkciót látja el, egy másik az Unió kül- és
biztonságpolitikai főképviselője

 Tagállamonként 1-1 biztos

 15 tagú EU-nál 5 nagynál 2-2 biztos, többinél 1

 Nizzai Szerződés 1 tag 1 biztos

 Lisszaboni Szerződés: 2014-től kell rotációs elv a tagállamok 2/3-a

adhat biztost – kivéve ha a Tanács egyhangúlag máshogy dönt, így lett
A BIZOTTSÁG ELNÖKE
 Politikai és stratégiai irányító

 Feladata:
 Irányvonal kijelölése
 Befolyás a munkastílusra
 Meghatározza a testület viszonyát a többi intézményhez
 Feladatok kiosztása a biztosok között, határozhat ezek
átalakításáról
 Kérheti a biztos lemondását
A BIZOTTSÁG ALELNÖKEI
 Az elnök jelöli a Nizzai Szerződés óta. A külügyi és
biztonságpolitikai főképviselő automatikusan alelnök is.
 Az elnök nevében, az ő helyetteseként járnak el.

 Irányítják és összehangolják a munkát saját illetékességi

területükön, amely több biztosi tárcára kiterjed.
 Jól meghatározott, kiemelt fontosságú projekteket
irányítanak, melyeket szükség szerint át lehet alakítani.
BIZTOSOK
 Eltérő politikai súlyú területekkel rendelkeznek. (A
szakterületek bizottságonként eltérhetnek!)
A BIZOTTSÁG (EB) MEGALAKULÁSA,
LEMONDÁSA
 Hivatali ideje az EP ciklusához igazodik
 Elnök és a tagok megválasztása hosszadalmas folyamat

 Lisszaboni Szerződés: „EP választások figyelembevételével”

 AZ EB elnök megválasztása: A Spitzenkandidat, azaz

csúcsjelölti rendszer eredete és bukása (?)
 A biztosok kinevezési folyamata
 Jelölés:
 Mr/Mrs CFSP: EiT megnevezi
 A többi biztos: a tagállamok jelölik

 EP jóváhagyása: szakbizottsági meghallgatások, a bizottság

egészéről (!) dönthet
 Formális kinevezés: Az EiT minősített többséggelkinevezi a
Bizottságot
HIVATALI STRUKTÚRA
 Biztosok alá tartozó főigazgatóságok (Directorate
General – DG) - számát és feladatkörét a biztosok
kollégiuma határozza meg.
 Szolgálatok (Service)

 Hivatalok (Office)

 Főigazgatóságok és a többi hivatali egység

igazgatóságokra, az igazgatóságok osztályokra
tagolódnak több mint 30.000 tisztviselővel.
 Biztosi kabinetek, biztos személyéhez kötődnek.
Gyakran a biztos országából, ebben az esetben a
helyettese más nemzetiségű.
BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE I
 Döntések kezdeményezése szinte kizárólag az ő hatásköre.

 Csak az EB szövegezhet meg jogalkotási javaslatokat és

terjesztheti azt elő az Tanács és az EP elé.

 Szűkebb körű származékos döntéshozói hatáskör.

 Meghatározott esetekben szerepet játszik a végrehajtásban

is (p. versenyjog területén).

 Kezdeményező szerep az uniós költségvetés esetében.

BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE II
 Elfogadott költségvetés menedzselése

 Szerződések őre

 Jelentések készítése

 Unió külső képviselete

 Beszámolási kötelezettség az EP-nek

AZ EURÓPAI TANÁCS (EIT, EUROPEAN
COUNCIL)
 Nem azonos a Tanáccsal és az Európa Tanáccsal!!!
 2009-től különleges esetektől eltekintve Brüsszelben ülésezik

 Kormányközi jelleg erősítése

 Feladata:
 Startégiai
kérdésekről dönt
 Meghatározza az EU általános politikai irányvonalát

 Jelentősége és szerepe folyamatosan nőtt, politikai kompromisszumok

megkötésének fő színhelye.
 Eredetileg nem szerepelt az intézmény az első szerződésekben, de az állam és
kormányfők találkozói az 1974-es párizsi csúcs után rendszeressé váltak.
 Maastrichti szerződés rendelkezett róla: évente legalább 2-szer össze kell ülnie

 A Lisszaboni Szerződés már intézményként nevesíti, de elkülöníti a Tanácstól,

így nem rendelkezik jogalkotási jogkörrel.
AZ EIT ÖSSZETÉTELE
 Tagjai:
 a tagállamok állam- vagy kormányfői
 az EB elnöke
 a testület saját elnöke
Munkájában részt vesz az EU külügyi és
biztonságpolitikai főképviselője
Munkájukat valamely miniszter vagy biztos is
segítheti.

Szavazati joggal csak az állam- és kormányfők

rendelkeznek
Szavazás konszenzusos (hacsak a szerződés másként
nem rendelkezik, de még ekkor is többnyire)

 Elnök
 Lisszaboni Szerződéssel megszűnt a rotáció, az elnök 2,5
évre állandó, egy alkalommal megújítható
 Nemzeti tisztsége nem lehet, de uniós igen.
AZ EIT MŰKÖDÉSE
 Félévente 2-szer ülésezik (rendkívüli ülés is lehetséges)
 Munkáját előkészíti az Általános Ügyek Tanácsa.

 Üléseire a Lisszaboni Szerződés alapján Brüsszelben –

az elnök kezdeményezésére a COREPER egyhangúlag
dönthet más helyszínről.
 Napirendre az elnök tesz javaslatot.

 Az EU jövője szempontjából meghatározó döntések itt

születnek.
 Saját adminisztrációval nem rendelkezik
A TANÁCS, EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA
(COUNCIL OF THE EUROPEAN UNION)
 Székhelye Brüsszel, meghatározott időközönként
Luxembourgban

 A tagállamok érdekképviseleti szerve

 Feladata:
 Döntéshozás
 Jogalkotás

 Politika-meghatározó intézmény, általában az EP-vel közösen fogadja el a

jogalkotó aktusokat
TESTÜLET ÖSSZETÉTELE
 Szokás Miniszterek Tanácsaként is emlegetni (Council of
Ministers).

 Tagjai a tagállamok kormányainak képviselőiből áll.

 Összetétele a napirendtől függ.

HIVATALI STRUKTÚRA
 Szakminiszterek
testületei az ún. szektorális tanácsok, pl. pénzügyminiszterek
tanácsa (ECOFIN).

 Főtitkárság: Tanács munkáját segítő, 3500 főből álló hivatali.

Feladataaz ülések előkészítése, élén a főtitkárral. A hivatal független a
tagállamoktól.

 ÁllandóKépviselők Bizottsága (Committee of Permanent Representatives,

COREPER) – tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli Állandó képviseletei
vezetőinek, nagyköveteinek és azok helyetteseinek testülete.ú
Hetente ülésezik. Két szintje van
COREPER II, állandó képviselőkből áll
COREPER I, az állandó képviselők helyetteseiből áll, technikai jellegű területen

 Többmint 150 szakosított munkacsoport és bizottság (Council working

groups)
A TANÁCS ELNÖKSÉGE, SOROS
ELNÖKSÉG
 Elnöki pozíciót fél évente cserélik a tagállamok (kivéve a Külügyek Tanácsát!)
 Hármas csoportokban a Lisszaboni Szerződés óta (elnökségi triók)

 Feladata: a Tanács és az előkészítő szervek üléseinek az előkészítése és vezetése

 Elnök:
 napirend összeállítása
 ő hív fel szavazásra
 aláírja az elfogadott aktusokat
 tagállamok közötti közvetítés
 közvetít a Tanács és más intézmények között

 Elnökségi program az adott fél évre

 Kezdetben egyhangú döntés, majd szerződésről szerződésre a minősített többség irányába (ma már
utóbbi az általános)

 Minősített többség: kettős többség 2014 novemberétől

 Tanács tagjainak min. 55%-as (min. 15 tagállam)
 Uniós népesség 65%-át lefedve

 Blokkoló kisebbség: Tanács min. 4 tagja

 Egyszerű többség: min. 14 tag
EURÓPAI PARLAMENT
 Székhelye: Strasbourg, de
 Brüsszel és Luxembourg is fontos szereppel bír (plenáris
Strasbourg, bizottsági munka Brüsszelben, Főtitkárság
Luxembourgban)
 évente 12 alkalommal a hivatalos székhely Strasbourg, a mini
ülésszakokat Brüsszelben tartják (évi 6-7)
 Bizottságok készítik elő a plenáris üléseket
EURÓPAI PARLAMENT TÖRTÉNETE
 Előképe: ESZAK Közgyűlése
 78 tagot a tagállamok nemzeti parlamentjei delegeltak (2002-
ig kettős mandátummal rendelkeztek)
 Római Szerződés: EGK és az Euratom parlamenti
testületévé is válik
 csak tanácsadói és felügyeleti jogok, nincs jogalkotói
tevékenysége
 1962: a neve Európai Parlament, hivatalosan az EEO óta
 kezdetben csak viatfórum
 1970: Tanács partnerévé válik a költségvetés
elfogadásában,
 1979: tagjait a tagállamok polgárai választják
EURÓPAI PARLAMENT HATÁSKÖREI
 Részvétel a jogalkotási folyamatban
 Rendes jogalkotási eljárás: 1987 óta EEO-val már társjogalkotóvá és
társdöntéshozóvá is válik a Tanáccsal
 Egyetértési eljárás: ritkább, EP nem módosíthat
 Konzultációs eljárás, ahol Tanács köteles vele konzultálni, de véleménye nem
kötelező
 Költségvetési hatáskör: a Lisszaboni Szerződés óta azonos szinten a
Tanáccsal, EP ellenőrzi a költségvetés végrehajtását
 Ellenőrzési jogkörök: az EB kialakítása és elmozdítása
 EB beszámolási kötelezettséggel tartozik az EP felé
 Vizsgálóbizottságot hozhat létre
 Egyetértése szükséges az EU és más országok közötti szerződések és a
kereskedelmi jellegű megállapodások, csatlakozási szerződések esetében
 Kérdést nyújthat be az EiT-nek, a Tanácsnak, az EB-nek, Mr/Mrs. CFSP-nek

 Európai Ombudsman kinevezése

 Ratifikálási hatáskör (pl. csatlakozási szerződések)

EP ÖSSZETÉTELE, FELÉPÍTÉSE
 Választott testület
 választási rendszer tagállamonként eltérő, de az arányos elve érvényesül (listás
vagy egyéni átvihető szavazati módszer), mindenhol általános, közvetlen,
szabad és titkos választás.
 Minden uniós állampolgár választhat a lakhelyén.
 Szavazatküszöb max. 5%

 taglétszám nem lehet több 750-nél. egy ország min. 6 max. 96 helyről
dönt csökkenő (degresszív arányosság elve alapján, BREXIT óta 705 fő
 képviselők képviselőcsoportokba tömörülnek, ezek döntenek a
parlament fontos tisztségeiről, testületeiről, EP elnök személye, alelnöke,
bizottságok vezetőiről, témafelelősökről, felszólalási idők kiosztásáról.
 politikai hovatartozás fontosabb a nemzetinél, EU bármely nyelvén
felszólalhatnak
 képviselet összeférhetetlen bizonyos tisztségekkel
PÁRTOK, KÉPVISELŐCSOPORTOK
 képviselőcsoport összetétele: tagállamok ¼-éből,
minimum 25 képviselő
 2 domináns frakció: Európai Néppárt, Európai
Szocialisták Pártja (képviselői helyek 60 százaléka)

 Liberálisok, Kommunisták, Zöldek, eurószkeptikusok

 parlamenti bizottságok, szakbizottságok
AZ EP ELNÖKE
 2,5 évente tagok titkos szavazással
választják
 Feladata:
 Ülések elnöklése
 Ülések megnyitása/bezárása
 Reprezentatív tevékenység
 EU költségvetésének aláírása
14 alelnök segíti munkáját

 Szakbizottságok, élén elnökkel, 3

vagy 4 alelnök
AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA (COURT
OF JUSTICE OF THE EUROPEAN UNION)
 Székhely: Luxembourg
 Már az Európai Közösségek óta létezik

 Eljárás:
 tagállamok vagy intézmények valamelyike, valamely természetes vagy jogi
személy által hozzá benyújtott keresetekkel elé terjesztett ügyben
 a nemzeti bíróság kérelmez
 a Szerződésekben külön meghatározott esetekben.

 Hatáskör:
 Nincs hatásköre a kül- és biztonságpolitika területén
 Korlátozott a rendőrségi és büntetőjogi igazságügyi együttműködés terén

 Számos mérföldkőnek tekinthető ügyben segítette az unió fejlődését.

 Eseti jogban rendezte, hogy az uniós/közösségi jog elsőbbséget élvez a
nemzeti joggal szemben.
 közvetlen hatály elve: a természetes és jogi személyek nemzeti
bíróságokon hivatkozhatnak a közösségi/uniós jogforrásra
A BÍRÓSÁG ÖSSZETÉTELE

 Bíróság: tagállamonként 1-1 bíró és 11 tanácsnok

 Kormányok jelölik

 Tagállamok közös megegyezéssel nevezik ki

 Megújítható, 6 éves ciklus, 3 évente a testület fele cserélődik

 Bírók elmozdíthatatlanok, függetlenek

 Törvényszék: tagállamonként 2 fő 2019 óta

 Közszolgálati Törvényszék

 Eljárás: vagy teljes ülésben, vagy 3, 5 tagú tanácsokban, 13

tagú nagytanácsban
 Munkáját 8 főtanácsnok segíti