04 Az Európai Unió

intézményrendszere
Áttekintés
1. Az intézményrendszerről általánosságban
2. Az intézmények
3. Testületek
4. Jogi aktusok és döntési eljárások

2
1. Az intézményrendszerről általánosságban – 1

76 intézmény és szervezet
• 7 európai intézmény
• A szerződések hozták létre őket
• 6 szerv (testület)
• 35 decentralizált ügynökség
• 20 egyéb ügynökség és szervezet
• 4 intézményközi szolgálat

• 60.000+ alkalmazott, 450 millió állampolgár szolgálatában

• (francia Gazdasági és Pénzügyminisztérium: 140.000 alkalmazott, 67 millió
állampolgár szolgálatában)
3
1. Az intézményrendszerről általánosságban – 2

Az EU-szerződés 10. cikke

(1) Az Unió működése a képviseleti demokrácián alapul.
(2) Az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai
Parlamentben valósul meg. A tagállamok képviseletét az Európai
Tanácsban az állam-, illetve kormányfőjük, a Tanácsban pedig a
kormányuk látja el, amelyek maguk vagy nemzeti parlamentjüknek,
vagy a polgáraiknak tartoznak demokratikus felelősséggel.
(3) Minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió
demokratikus életében. A döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a
polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni.
(4) Az európai szintű politikai pártok hozzájárulnak az európai politikai
tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának
kinyilvánításához.
4
 1. Az intézményrendszerről általánosságban – 3

Az EU-szerződés 5. cikke
(1) Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök
gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó.
(2) A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben
ráruházott hatáskörök határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása
érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál
marad.
(3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos
hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés
céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően
megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban
megvalósíthatók. …
(4) Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem
terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. …

5
2. Az intézmények
a) a Parlament (Közgyűlés, 1952)
b) az Európai Tanács (1993)
c) a Tanács (Miniszterek Tanácsa, az EU Tanácsa, 1952)
d) az Európai Bizottság (a továbbiakban a Bizottság; Főhatóság, 1952)
e) az Európai Unió Bírósága (Európai Bíróság, 1952)
f) az Európai Központi Bank (1998)
g) a Számvevőszék (1977)
• Az egyes intézmények a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül, az ott
meghatározott eljárások, feltételek és célok szerint járnak el. Az intézmények jóhiszeműen és
kölcsönösen együttműködnek egymással. (EU-szerződés 13(2))

6
a) Az Európai Parlament

Brüsszel,Espace Léopold

Strasbourg

Roberta Metsola,
MT, EPP
a) Az Európai Parlament

Általános információk – 1
- Elődje a Közgyűlés, 1962 óta (hivatalosan: 1987 óta) nevezik Európai Parlamentnek
- Tagjait 1979 óta közvetlenül választják

Feladatai:
- Az uniós polgárok érdekeit képviseli.
- Ellenőrző, társ-döntéshozó, társ-jogalkotó intézmény.
- Fontos fogalom: demokráciadeficit.

Székhelye: - Strasbourg (plenáris ülések),

- Brüsszel (bizottságok),
- Luxemburg (Titkárság)
Létszám: 766 fő (2014-ben), Brexit előtt: 751, ma: 705 fő

Frakciók: politikai csoportok (nem tagállamok szerint!): pl. Európai Néppárt, Európai Szocialista Párt,
Liberálisok, Zöldek
a) Az Európai Parlament

Általános információk – 2
A képviselők az EU valamennyi hivatalos nyelvén felszólalhatnak.

Hatáskörök:
1. Önigazgatás
2. Döntéshozatal
3. Politikai ellenőrzés
4. Jogérvényesülés biztosítása
5. Költségvetés meghatározása

Szavazás a Parlamentben: egyszerű többség (a jelenlévők többsége), abszolút

többség (a tagok többsége), minősített többség. (A tartózkodókat nem számítják be!)
A Parlament szerepe fokozatosan növekszik – minden szerződésmódosítással.
a) Az Európai Parlament

a) Vezetők, vezető testületek

Vezetők (2,5 évre választják őket), vezető testületek
 Elnök
- felügyeli az EP működését, aláírja a költségvetést
- vezeti a plenáris üléseket
- elnököl az Elnökök Konferenciáján és a Büró ülésein
- képviseli a Parlamentet
 Elnökök konferenciája
- elnök, a képviselőcsoportok (=frakciók) vezetői (+2 független)
- feladat: a parlamenti munka szervezése
 Quæstorok (ők is képviselők!)
- a képviselőket érintő adminisztratív feladatokért felelősek - 5 fő
 Büro
- EP igazgatásért felelős: költségvetés, adminisztráció, személyzeti ügyek
- tagjai: elnök, 14 alelnök, 5 quæstor (az utóbbiak nem szavaznak)
 Bizottsági Elnökök (26) Konferenciája
 Delegációelnökök (45) Konferenciája
a) Az Európai Parlament
A tagállamok képviselőinek száma, választásuk módja
a) Az Európai Parlament

Képviselőcsoportok (2022)

- Legalább 25 képviselő
- Legalább a tagállamok
negyedéből
a) Az Európai Parlament

Az EP-választások magyarországi eredményei

a) Az Európai Parlament

EU-szintű részvételi arányok az EP-választásokon

a) Az Európai Parlament
Magyarországi EP-képv
EP-képviselők Magyarországról – 2019 iselők – fényképpel
(2022)
Név EP-frakció Küldő párt
Ara-Kovács Attila Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Demokratikus Koalíció
Bocskor Andrea Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Fidesz – KDNP Kárpátaljai
Cseh Katalin Renew Europe Momentum
Deli Andor Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Fidesz – KDNP Vajdasági
Deutsch Tamás Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Fidesz – KDNP
Dobrev Klára Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Demokratikus Koalíció A FIDESZ-esek
Donáth Anna Júlia Renew Europe Momentum kiléptek 2021 tavaszán
Gál Kinga Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Fidesz – KDNP
Gyöngyösi Márton Független Jobbik
Gyürk András Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Fidesz – KDNP
Győri Enikő Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Fidesz – KDNP
Hölvényi György Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Fidesz – KDNP Maradt az EPP-ben!
Hídvégi Balázs Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Fidesz – KDNP
Járóka Lívia Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Fidesz – KDNP
Kósa Ádám Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Fidesz – KDNP Siket, jelnyelven kommunikál
Molnár Csaba Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Demokratikus Koalíció
Rónai Sándor Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Demokratikus Koalíció
Szájer József Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Fidesz – KDNP Csere (lemondás)
Tóth Edina Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Fidesz – KDNP
Trócsányi László Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Fidesz – KDNP
Ujhelyi István Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Magyar Szocialista Párt
b) A Tanács
Justus Európa
Lipsius

Családi kép

Charles Michel
az Európai Tanács elnöke 2019.
decembertől
b) A Tanács

Általános információk
- Az elsődleges, de nem kizárólagos döntéshozó szerv
- A tagállamokat képviseli
- Székhelye Brüsszel, de:
- ülésezik a soros elnökséget adó tagországban
- Luxemburgban (április, június, október)
A mi tankönyvünk szerint! Ilyen szintek
- Adminisztratív teendők: 2500 fős Főtitkárság nincsenek az EU-szerződésben!

- Négy szintből áll:

Európai Tanács – politikai szint
Miniszterek Tanácsa – politikai szint
COREPER – köztes szint
Munkacsoportok – technikai/szakmai szint
b) A Tanács

Az Európai Tanács
• Állam- vagy kormányfőkből áll + saját elnök + plusz a Bizottság elnöke  tagjai
• a Római Szerződések nem tartalmazták  „extrakonstitucionális” intézmény volt!
• 1968-69-től rendszeresen üléseznek, 1974 óta ezen a néven (D’Estaing – Schmidt)
• az Egységes Európai Okmány (1987) építette be a szerződések rendszerébe, de feladatait csak az
Európai Unióról szóló Szerződés (1993) jelölte ki.
• a Lisszaboni Szerződés hozta létre az állandó elnöki posztot (2x2,5 év) – ma Charles Michel (BE)
• külügyi és biztonságpolitikai főképviselő (nem tag!) – Josep Borell (ES)
• évente legalább négy ülés (csúcstalálkozók)
• általános politikai iránymutató szerep: politikai célok, irányvonalak, stratégiák
• ülésformák: - hivatalos plenáris ülések,
- „kandalló melletti beszélgetések” (fireside chats) sak a tagok
- „gyónások” – a „problémás” országokkal külön tárgyalás.
• konszenzusra törekvés, „package deal” („egyezségcsomag”)
b) A Tanács

Az Európai Unió Tanácsa

 Az Európai Unió legfontosabb jogalkotó intézménye

 Tagjai általában a témáért felelős miniszterek

 Sokfajta formációban létezik (10) a Tanács, pl.

 Külkapcsolatok Tanácsa (Külügyminiszterek),
 ECOFIN (Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa)
 Mezőgazdasági Tanács

 de egyetlen intézmény!

 Havonta, kéthavonta üléseznek

 Döntés szavazással: egyszerű többség, minősített többség, egyhangúság

b) A Tanács

Az Európai Unió Tanácsa: döntéshozatal – 1

Korábbi rendszer
A tagországok szavazatai különböző súllyal bírtak
Nizzai Szerződés:
- Legnagyobb súly 29 - Magyarország 12
- Összesen 345 szavazat (CR csatlakozásáig)
- a minősített többséghez 255 kellett
- + ez a tagországok több mint felétől érkezzen
- + a szavazatok mögött a lakosság min. 62%-a álljon.

- 2014-ig volt érvényes…

DE! – 2014–2017: A tagországok kérhették a nizzai szavazási rend alkalmazását
b) A Tanács

Szavazatok súlya 2014-ig

DE 29 SE 10
FR 29 BG 10
IT 29 DK 7
UK 29 IE 7
ES 27 LI 7
PL 27 SK 7
RO 14 FI 7
NL 13 CY 4
BE 12 EE 4
CZ 12 LV 4
EL 12 LU 4
HU 12 SV 4
PT 12 MT 3
AT 10 Total 345

21
b) A Tanács

Az Európai Unió Tanácsa: döntéshozatal – 2

2014. november 1-től a rendes jogalkotási eljárás keretében kettős többség
• Ha Tanács a Bizottság vagy az Unió külügyi és biztonságpolitikai
főképviselőjének a javaslatáról szavaz,
• a tagállamok 55%-a (27 tagállamból 15) és
• a támogató államok az EU népességének min. 65%-át képviselik

A blokkoló kisebbség: 4 olyan tag, melyek az EU népességének több mint 35%-át képviselik.

• Ha a Tanács nem a Bizottság vagy a főképviselő által benyújtott javaslatról

szavaz,
• tagok legalább 72%-a
• a tagok az EU népességének legalább 65%-át képviselik
• Illusztráció a szavazásra
b) A Tanács

Az Európai Unió Tanácsa: döntéshozatal – 3

Egyhangú szavazás az ún. érzékeny területeken, pl.
• közös kül- és biztonságpolitika
• polgárság (az uniós polgársághoz fűződő jogok kiterjesztése)
• uniós tagság
• a közvetett adózásra vonatkozó nemzeti jogszabályok harmonizációja
• uniós pénzügyek (saját források, többéves pénzügyi keret)
• bizonyos igazságügyi és belügyi rendelkezések (operatív rendőrségi
együttműködés stb.),

• A Tanácsnak egyhangúan kell szavaznia, ha el kíván térni a Bizottság

javaslatától, de a Bizottság nem ért egyet.
b) A Tanács

Az Állandó Képviselők Bizottsága/munkacsoportok

COREPER: Comité des représentants permanents

- COREPER II. – tagállamok állandó képviselői; követei

a politikai, külkapcsolatokat érintő, pénzügyi/költségvetési kérdések

- COREPER I. – az állandó képviselők helyettesei; szociális és gazdasági kérdések

Döntés-előkészítő feladatai vannak, de gyakran ezen a szinten döntés születik.

Munkacsoportok (>150!) Az egyes tagországok szakértői vesznek részt bennük.

Elősegíti a szakmai-tudományos kapcsolatok kialakulását, erősödését.
b) A Tanács

A soros elnökség

 Nem intézmény, inkább funkció.

 Mindegyik tanácsi szintre vonatkozik.
 Országok félévente váltják egymást. Jelenleg: Cseh ország
 Magyaro.: 2011 első félévében, majd 2024 második félévében

 Korábban: trojka (az aktuális, a megelőző és a következő félév képviselői

 A Lisszaboni Szerződés értelmében hármas csoportokban - trió
 Feladatai:
 összehívja, megszervezi az üléseket,
 meghatározza a fő témákat, napirendi pontokat,
 kompromisszumok kialakítása

 Egy sikeres elnökség nagy presztízsnyereséget jelent.

b) A Tanács
A soros elnökséget betöltő tagállamok 2008–2015
Szlovénia: 2008. január–június
Franciaország: 2008. július–december
Csehország: 2009. január–június Trojkák
Svédország: 2009. július–december
Spanyolország: 2010. január–június Triók
Belgium: 2010. július–december
Magyarország: 2011. január–június
Lengyelország: 2011. július–december
Dánia: 2012. január–június
Ciprus: 2012. július–december
Írország: 2013. január–június
Litvánia: 2013. július–december
Görögország: 2014. január–június
Olaszország: 2014. július–december
Lettország: 2015. január–június
Luxemburg: 2015. július–december
b) A Tanács

A soros elnökségek
2017 Észtország július–december 2017 Bulgária január–június
2018 Ausztria július–december 2018 Románia január–június
2019 Finnország július–december 2019 Horvátország január–június
2020 Németország július–december 2020 Portugália január–június
2021 Szlovénia július–december 2021 Franciaország január–június
2022 Cseh Köztársaság július–december 2022 Svédország január–június
2023 Spanyolország július–december 2023 Belgium január–június
2024 Magyarország július–december 2024 Lengyelország január–június
2025 Dánia július–december 2025 Ciprus január–június
2026 Írország július–december 2026 Litvánia január–június
2027 Görögország július–december 2027 Olaszország január–június
2028 Lettország július–december 2028 Luxemburg január–június
2029 Hollandia július–december 2029 Szlovákia január–június
2030 Málta július–december 2030