A jogrendszerek világa

Kolompár Renáta
2021. 09. 30. 14:13

5.Tétel
A francia Alkotmánytanács jellegzetességei

 Eredetileg az Alkotmánytanácsnak a hatásköre nem volt több mint hogy a törvényhozó

és a végrehajtó hatalom hatásköreinek szétválasztására figyeljen, főként arra, hogy a
törvényhozó hatalom ne hatolhasson be a végrehajtó hatalom tevékenységi területére
 Mindmáig további lényeges feladata, hogy ellenőrizze például a köztársasági elnök
megválasztásának, valamint a népszavazásoknak a törvényességét
 Az Alkotmánytanács tevékenysége 1971-ben változott meg radikálisan
 Az egyesülési szabadságról hozott döntés révén az Alkotmánytanács a szabadságjogok
őrzője is lett
 Az Alkotmánytanács kilenc kinevezett tagból áll, akikhez néha „hivatalból” társulnak
tagok
 Utóbbiak az egykori köztársasági elnökök, ők akár életük végéig is tagjai lehetnek a
tanácsnak
 A kinevezés kilenc évre szól, a megbízatást háromévente, rotációs rendszerben a
Köztársasági Elnök, a Nemzetgyűlés elnök és a Szenátus elnöke adja, mindegyik
három tagra vonatkozóan
 A jogászi végzettség nem feltétek, de a legtöbb esetben jogászok kerülnek a posztra
 Az újraválasztás tilalma a tanács tagjainak függetlenségét garantálja
 Az Alkotmánytanács feladata ma már általánosan elfogadottan az, hogy őrködjön az
alkotmány felett; biztosítsa, hogy a törvények összhangban álljanak az alkotmánnyal
 Az Alkotmánytanács hatáskörei két alapvető csoportba sorolhatóak: Az első csoportot
a jogszabályok alkotmányosságának ellenőrzése jelenti: a francia Alkotmánytanács
csak az előzetes normakontrollt gyakorolhatja, hiányzik hatásköréből az utólagos
normakontroll
 A Tanács az organikus törvények és a parlamenti házszabályok tekintetében
kötelezően végez előzetes alkotmányossági kontrollt