Az ENSZ Biztonsági Tanács létrehozásának célja és működése

A BT az ENSZ Alapokmánya 23. cikkelye alapján jött létre. Első ülését 1946.
január 17-én tartotta a londoni Church House-ban.

A Tanács folyamatosan ülésezik, az ülések helyszíne változó: az említett

londoni helyszín mellett tartott már ülést Párizsban és Addisz-Abebában is. A
legtöbb ülés azonban az ENSZ New York-i székhelyén volt.

1991-ben az Oroszországi Föderáció zökkenőmentesen lépett a Szovjetunió

helyébe, bár az ENSZ Charta 23. cikkelyét, amely kimondja, hogy a BT
tagságának módosításához magának a BT-nek a határozata is kell, nem
követték (sem 1971-ben, sem 1991-ben), ugyanis a változásokat csak a
Közgyűlés határozata alapján ejtették meg.

A Szervezet 15 tagból áll, ebből 5 állandó és vonatkozik rá a nagyhatalmi

egyhangúság elve, tíz pedig változó (a Közgyűlés által választott, és nem
vonatkozik rá az egyhangúság elve sem).

Magyarország 1968-69-ben, majd 1992-93-ban BT-tag volt.

Kezdetben 5 állandó, és 6 választott tagja volt.

1966-tól tízre növelték a választott tagok számát, és a Közgyűlés

meghatározta a földrajzi összetételt is: a 10 választott tag közül 5 Ázsia vagy
Afrika, 1 Kelet-Európa, 2 Latin-Amerika, 2 pedig Nyugat-Európa, vagy más,
fel nem sorolt régió (pl. Ausztrália, Új-Zéland, Kanada) képviselője. A tagokat
a közgyűlés 2 évre választja, minden évben 5 új tagot választ. A lelépő tag
nem választható azonnal újra.
Állandó tagok

• Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína (1971-ig a Kínai

Köztársaság), Oroszország, mint a Szovjetunió jogutódja
A nem eljárásrendi kérdésekben az 5 állandó tag egybevágó szavazatával
("nagyhatalmi egyhangúság v. állandó tagok egyetértésének elve") dönt a
Tanács. Ez NEM vétójog - a médiumok pontatlan szóhasználatát ugyan
átvette a köztudat - de valójában a döntés meg sem születhet az egyetértés
nélkül! (VÉTÓJOG: egyes államokban (pl. USA) az a jog, hogy a
törvényhozás (parlament) által már meghozott határozat vagy törvény
hatálybalépését az államfő megakadályozhatja.) Eljárásrendi kérdésekben
pedig a Tanács bármely tagjának (az állandó és nem állandó tagok közül)
összesen 9 igenlő szavazatával születhet meg a Tanácsban a döntés.
Hatásköre négy csoportra osztható:

• a béke és biztonság fenntartása,

• „kötelező jellegű általános hatáskör”
• közreműködés az államok közti viszályok rendezésében,
• szervezési feladatok.

Katonai akciók:
Csupán két katonai akció volt, amelyet a Biztonsági Tanács a béke és
biztonság fenntartásával kapcsolatos hatáskörében, szankciós jelleggel
alkalmazott. Az Alapokmány nem rögzíti, hogy a béke és biztonság
fenntartása érdekében rendfenntartás, megfigyelés érdekében is igénybe
vehető katonai erő, de nem is zárja ki, így ez jogszerűnek tekinthető.
Előfordult azonban az Alapokmánnyal nem teljesen összhangban álló akció
is: például ugyan a BT felhatalmazása alapján, de a Főtitkár állította fel a
fegyveres erőt 1965-ben az ENSZ India–Pakisztáni Megfigyelő Missziója
esetében, és olyan is volt, hogy a haderőt a Közgyűlés létesítette (UNEF I.,
1956-ban). A Vezérkari Bizottság közreműködésére pedig egyetlenegy
esetben sem került sor. Ezeket mégsem tarthatjuk a nemzetközi jog
megsértésének, hiszen az Alapokmányban foglalt cél érdekében történtek.

Készítette: Pál Nóra