Mutassa be a források és ismeretei alapján az ENSZ két legfontosabb szervét és

működésük alapvető sajátosságait! Válaszában térjen ki arra, hogyan biztosította az

ENSZ felépítése a világháborúban győztes nagyhatalmak dominanciáját a nemzetközi
diplomáciában és a szervezet folyamatos működését a hidegháború időszakában is!

Az első világháború után megalakított Népszövetség nem tudta az újabb világháború

kitörését megakadályozni. A második világháború borzalmai után azonban ismét felmerült
egy működőképes, nemzetek feletti biztonsági rendszer megteremtésének igénye.
A győztes szövetségesek ezért döntöttek 1945-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének
létrehozásáról, a Nemzetek Szövetsége utódjaként azzal a céllal alapították, hogy megelőzzék
a háborúkat és lehetőséget adjanak az országoknak problémáik megtárgyalására.
Az ENSZ munkája a világ minden szegletébe elér. Jóllehet az ENSZ-t leginkább a
békefenntartásról, a békeépítésről, a konfliktusmegelőzésről és a humanitárius
segítségnyújtásról ismerik az emberek, az ENSZ és annak rendszere (a szakosított
intézmények, az alapok és a programok) több módon is hatással van életünkre és jobb hellyé
teszi világunkat. A szervezet munkája számtalan lényeges kérdésre kiterjed, többek között a
fenntartható fejlődésre, a környezetvédelemre és a menekültek támogatására, a
katasztrófavédelemre, a terrorizmus elleni harcra, a leszerelésre és a fegyverek elterjedésének
megakadályozására, a demokrácia, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség
előmozdítására és a nők helyzetének jobbítására, a kormányzásra, a nemzetközi
egészségügyre, a taposóakna-mentesítésre, valamint az élelmiszer-termelés bővítésére.
Az ENSZ fontos szerve a Közgyűlés, amely lényegében úgy működik, mint egy parlament,
minden tagországnak egy szavazati joga van.
A Közgyűlés az ENSZ fő tanácskozó, döntéshozó és képviseleti szerve. A Közgyűlésben
mind a 193 tagállam képviselteti magát, így ez az egyetlen univerzális ENSZ-testület. Minden
év szeptemberében az ENSZ összes tagállamának képviselői megjelennek a Közgyűlés New
York-i termében tartott éves ülésszakon és általános vitán, amelyen számos államfő is részt
vesz és beszédet mond. A Közgyűlés a határozatait a jelenlévő és szavazó tagok szavazatának
kétharmados többségével hozza a nemzetközi béke és biztonság, az új tagok felvétele, a
költségvetési kérdések és más hasonlóan fontos ügyekben. Egyéb kérdésekben a jelenlévő és
szavazó tagok egyszerű többsége határoz. A Közgyűlés minden ülésszakra új elnököt választ,
aki egy éven keresztül tölti be ezt a beosztást.
Az ENSZ legfelső szintű politikai egyeztető, döntéshozó és végrehajtó szerve a 15 tagú
Biztonsági Tanács (ENSZ BT), amely 5 állandó tagból és 10 nem állandó tagból áll. Állandó
tagsággal és vétójoggal rendelkezik az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-
Britannia, valamint az Oroszországi Föderáció, az öt ország közül bármelyik véglegesen
elutasíthat egy beterjesztett javaslatot. A BT-nek ezenkívül tíz választott tagja is van, amelyek
mandátuma két évre szól. Ez a rendszer garantálja, hogy a szervezetet nem egyetlen állam
irányítja. A nem állandó tagokat az ENSZ Közgyűlés – az egyenlő földrajzi képviselet
elvének érvényesülésével – két éves időszakra választja meg; a leköszönő tagokat nem lehet
egyből újraválasztani.
Az ENSZ Alapokmánynak megfelelően a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért
a fő felelősséget a Biztonsági Tanácsra ruházzák. A Biztonsági Tanácsnak 15 – 5 állandó és
10 nem állandó – tagja van. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Az ENSZ Alapokmány
szerint a Biztonsági Tanács határozatai a tagállamokra nézve kötelező erejűek. A Biztonsági
Tanácsnak vezető szerepe van annak eldöntésében, hogy egy viszály veszélyezteti-e a
nemzetközi béke és biztonság fenntartását vagy annak megállapításában, hogy történt-e
agresszió. A Biztonsági Tanács felhívja a feleket arra, hogy a köztük fennálló vitát békés
eszközök útján rendezzék, valamint ajánlásokat tesz a rendezés módjára vonatkozóan. Néhány
esetben a Biztonsági Tanács szankciókat foganatosíthat, sőt jóváhagyhatja fegyveres erő
használatát is, ha azt a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához és helyreállításához
szükségesnek ítéli meg. A Biztonsági Tanácsnak minden hónapban új elnöksége van.
Az ENSZ-nél látható, hogy a fontosabb döntések meghozatalában (pl. Biztonsági
Tanács határozatok) a nagyobb, domináns államoknak túlsúlyos szerepe lehet. Ugyanakkor a
szervezeteknek van közgyűlése, ahol minden állam azonos szavazattal vehet részt a szervezet
tevékenységében. Tekintettel a nagyobb államok súlyára, létkérdés a kisebb államoknak, hogy
olyan szerveződésekben vegyenek részt a témafelvetésekkel, aktivitással és szakértelemmel,
hogy látható részei és részesei legyenek a nemzetközi folyamatoknak, hallható legyen a
hangjuk és így aktív közreműködői, ne csupán passzív elszenvedői legyenek azoknak.