Az ENSZ Biztonsági Tanácsának összetétele és

határozathozatali eljárása
A második világháború következményének tekinthető egy nemzetek fölötti szervezet
megalakulása. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) megalapításának lényege az
volt, hogy visszanyúljanak a Népszövetség eszméjéhez, hiszen alapítói a szervezet
elsődleges céljául a háború elkerülését tűzték ki.

A szervezet megalakításáról először a teheráni konferencián (1943. november) esett

szó, ahol már konkrétan felmerültek a nemzetközi béke és biztonság fenntartására hivatott
szervezet fő feladatai. A végül San Franciscoban aláírt ENSZ-alapokmány 1945. október
24-én lépett hatályba (az ENSZ napja). Székhelye: New York.
Az alapító tagok közé tartoztak (51 állam) azok az államok, amelyek hadüzenetet
intéztek a második világháború során Németország, Olaszország, illetve Japán ellen.
Magyarország felvétele – 15 másik országgal együtt – 1955. december 14-én történt meg.
Az ENSZ célja tehát a nemzetközi béke és biztonság fenntartása.
A helsinki záróokmány (1975) foglalta össze az államok közötti kapcsolatokat
szabályozó legfontosabb tíz alapelvet.
A nemzetközi biztonság fenntartásán túlmenően az ENSZ fontos szerepet játszik az
emberi jogok érvényesítésében is.

AZ ENSZ SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

Az ENSZ szervezeti felépítése és működése a Közgyűlésen, a Biztonsági Tanácson (BT),

és a Titkárságon nyugszik, de ezenkívül a szervezetnek még további három rendkívüli
fontos szerve van: a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács és a Nemzetközi
Bíróság.
Igen jelentős szerepet játszanak az ún. szakosított intézmények is (pl. WHO, FAO,
UNESCO, UNICEF stb.).
A Közgyűlés a legfőbb tanácskozó testület. Az összes tagállam képviselőiből áll, amelyek
mindegyike egy szavazattal rendelkezik. Megvizsgálhat minden kérdést, amely a
nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozik, de a döntések alapvetően nem
itt, hanem a Biztonsági tanácsban születnek meg. A Közgyűlés által hozott határozatok így
csak ajánlások.

A Biztonsági Tanács az Alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a nemzetközi béke

és biztonság fenntartásáért. A szervezeten belül a központi szerep a Biztonsági Tanácsé.
Alapvető feladatai a békéltetés és a vizsgálódás. A béke veszélyeztetése esetén a Tanács
háromféle megoldás közül választhat. Először felhívhatja az érdekelt feleket, hogy
alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz, valamint a Közgyűlés által megalkotott
ajánlásokhoz; másodszor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat,
rendszabályokat vezethet be (pl. gazdasági blokád);harmadszor pedig már fegyveres erő
felhasználásával járó műveleteket foganatosíthat. A Biztonsági tanács eredetileg 11 tagból
állt.

Állandó tagjai az öt alapító nagyhatalom, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Kína

és a Szovjetunió, amelyek a döntéshozatal során vétójoggal rendelkeznek. A nem állandó
tagok számát az afrikai és ázsiai tagállamok kezdeményezésére 1963-ban 10-re emelték;
így jelenleg a BT-nek 15 tagja van. (Magyarország eddig két alkalommal volt a Biztonsági
Tanács tagja: 1968/69-ben és 1992/93-ban). A „nagyhatalmi egyetértés elvének” vagy az
állandó tagok egyetértése elvének megfelelően érdemi kérdésekben a határozatokat az
öt állandó tag igenlő szavazatát magában foglaló kilenc szavazattal kell hozni. Ha egy
állandó tag nem ért egyet egy döntéssel, ellene szavazhat, és ez a döntés megvétózását
jelenti. Mind az öt állandó tag élt már vétójoggal egy vagy több alkalommal. Ha egy állandó
tag nem támogat egy határozatot, de elfogadását nem akarja vétójával megakadályozni,
akkor tartózkodhat.
Az Alapokmány értelmében az ENSZ minden tagja elfogadja és végrehajtja a Biztonsági
Tanács határozatait. Amíg az ENSZ más szervei csak javaslatokat tesznek a
kormányoknak, addig egyedül a Biztonsági Tanács rendelkezik azzal a hatalommal, hogy
olyan határozatokat hozzon, amelyek végrehajtása az Alapokmány értelmében kötelező a
tagállamok számára.