Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az ENSZ Biztonsági Tanácsának és

Közgyűlésének működését! Ismertesse az ENSZ megalapításának elsődleges célját!

Az ENSZ négy fő célja a béke fenntartása világszerte; a nemzetek közötti baráti kapcsolatok
fejlesztése; segítségnyújtás a nemzetek számára ahhoz, hogy közös munkával jobbá tegyék a
szegények életkörülményeit, felszámolják az éhezést, a járványokat és az írástudatlanságot;
valamint előmozdítsák a tiszteletet egymás jogai és alapvető szabadságjogai iránt; és az, hogy
központi szerepet töltsön be az egyes nemzetek által e közös célok elérése érdekében kifejtett
tevékenységek összehangolásában.
Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) mára a világ csaknem valamennyi független államát magában
foglalja, 1945-ben azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse az államok közti együttműködést,
illetve a nemzetközi béke és biztonság megteremtését. 1944 augusztusában Washington
közelében ült össze az Egyesült Nemzetek előkészítő tanácskozása, amelynek során az
Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió, valamint Kína képviselői kidolgozták az
ENSZ alapokmányának főbb rendelkezéseit. Megállapodtak abban, hogy az ENSZ legfelsőbb
fóruma a tagállamok közgyűlése. Ezen kívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot (BT) az öt
nagyhatalom - USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Szovjetunió - állandó tagságával.
Churchill, Roosevelt és Sztálin Jaltában megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek
működési alapelveiben, s nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ
alapokmányának kidolgozására.
Az ENSZ Alapokmánya 1945. október 24-én lépett hatályba, azóta ez a nap az ENSZ napja.
Az ENSZ-nek jelenleg 193 tagállama van. Az 1945. június 26-án San Franciscoban aláírt
Alapokmány az ENSZ hat fő szervét hozta létre. Az ENSZ-család azonban ennél sokkal
nagyobb, magában foglal 15 szakosított intézményt, továbbá számos programot és alapot,
valamint egyéb szervezetet is.
A Közgyűlés központi szerepet tölt be az ENSZ legfontosabb tanácskozó, politikaformáló és
képviseleti szerveként. A világszervezet 193 tagállamát tömörítő testület a többoldalú
párbeszéd fórumaként szolgál az ENSZ Alapokmányában rögzített nemzetközi kérdések teljes
spektrumára vonatkozóan. Ezen kívül a Közgyűlés jelentős szerepet játszik a nemzetközi jog
kodifikálása terén és a nemzetközi jogi normaalkotásban is.
A Közgyűlés az ENSZ összes tagállamának képviselőjéből áll, és ezek mindegyike egy
szavazattal rendelkezik a döntéshozatal során. Működése során az olyan fontos kérdések
esetén – mint a béke és biztonságra, új tagok felvételére és költségvetési kérdésekre
vonatkozó ajánlások – a döntésekhez kétharmados többségre van szükség. Egyéb kérdésekben
a döntések egyszerű többséggel születnek. A Közgyűlés határozatainak jogi értelemben nincs
kötelező érvényük a kormányok számára, ugyanakkor a világ közvéleményének a súlyát
hordozzák, valamint a nemzetközi közösség erkölcsi tekintélyét fejezik ki.
A Közgyűlés rendes ülésszaka előtt legalább három hónappal választják meg a Közgyűlés
elnökét, 21 alelnökét és a Közgyűlés hat főbizottságának elnökét (Első Bizottság - Leszerelési
és Nemzetközi Biztonsági Bizottság, Második Bizottság – Gazdasági és Pénzügyi Bizottság,
Harmadik Bizottság – Szociális Humanitárius és Kulturális Bizottság, Negyedik Bizottság –
Speciális Politikai és Dekolonizációs Bizottság, Ötödik Bizottság – Adminisztratív és
Költségvetési Bizottság, Hatodik Bizottság – Jogi Bizottság). Ezen kívül rendkívüli
ülésszakot is össze lehet hívni. A rendes ülésszakok kezdetén a Közgyűlés általános vitát tart
– gyakran állam- és kormányfők részvételével – amely lehetőséget ad a tagállamoknak a
jelentős nemzetközi ügyekkel kapcsolatos véleményük kifejezésére. A legtöbb kérdést ezután
a Közgyűlés hat főbizottságában vitatják meg.
Az ENSZ legfelső szintű politikai egyeztető, döntéshozó és végrehajtó szerve a 15 tagú
Biztonsági Tanács (ENSZ BT), amely 5 állandó tagból és 10 nem állandó tagból áll. Állandó
tagsággal és vétójoggal rendelkezik az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-
Britannia, valamint az Oroszországi Föderáció. A nem állandó tagokat az ENSZ Közgyűlés
két éves időszakra választja meg; a leköszönő tagokat nem lehet egyből újraválasztani. Az
ENSZ BT munkájának folyamatosságát a tagállamok New Yorkban székelő Állandó
Képviseletei biztosítják. Magyarország ezidáig kétszer volt a Biztonsági Tanács nem állandó
tagja az 1968-1969-es, valamint az 1992-1993-as időszakban.
A Biztonsági Tanács működését az ENSZ Alapokmánya szabályozza. A Tanács minden tagja
egy szavazattal rendelkezik. Eljárási ügyekben a határozatokat a 15 tagból legalább 9 tagjának
igenlő szavazatával hozzák meg, míg érdemi kérdésekben 9 szavazat szükséges a
határozathozatalhoz, anélkül, hogy az 5 állandó tag bármelyike nemmel szavazna (vétó). Az
ENSZ BT története során már mind az öt állandó tag élt vétójogával. Ha egy állandó tag teljes
mértékben nem ért egyet egy javasolt határozattal, de elfogadását nem akarja vétójával
megakadályozni, akkor tartózkodhat, így lehetővé téve a határozat elfogadását.
Az ENSZ minden tagja elfogadja és végrehajtja a Biztonsági Tanács határozatait. Amíg az
ENSZ más szervei csak javaslatokat/ajánlásokat tesznek a tagállamoknak, addig egyedül a BT
hozhat olyan határozatokat, amelyekben foglaltak végrehajtása az Alapokmány értelmében és
a nemzetközi joggal összhangban kötelező a tagállamok számára.
Az ENSZ BT elsődleges feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása,
ugyanakkor nem avatkozhat be a kizárólag belügynek minősülő ügyekbe. Amikor a
nemzetközi békét és biztonságot fenyegető eset kerül a Tanács elé, első lépésként mindig arra
törekszik, hogy a vitában résztvevő felek békés eszközök útján jussanak egyezségre.