Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával az ENSZ megalakulásának

körülményeit, főbb szerveit és működésének főbb jellemzőit!

Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) 2024-ben ünnepli megalakulásának 79. évfordulóját. A

szervezet, mely mára a világ csaknem valamennyi független államát magában foglalja, 1945-
ben azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse az államok közti együttműködést, illetve a
nemzetközi béke és biztonság megteremtését.
1944 augusztusában ült össze az Egyesült Nemzetek előkészítő tanácskozása, amelynek során
az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió, valamint Kína képviselői kidolgozták az
ENSZ alapokmányának főbb rendelkezéseit. Megállapodtak abban, hogy az ENSZ legfelsőbb
fóruma a tagállamok közgyűlése. Ezen kívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot (BT) az öt
nagyhatalom -USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Szovjetunió - állandó tagságával.
1945. február 4-én ismét találkozott Churchill, Roosevelt és Sztálin Jaltában és nemzetközi
konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának kidolgozására.
A megerősítő okirat letétbe helyezése után az ENSZ Alapokmánya 1945. október 24-én lépett
hatályba, azóta ez a nap az ENSZ napja. A megállapodásnak magában kellett foglalnia a
Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, valamint az aláíró államok többségének ratifikációját.
Az ENSZ-nek jelenleg 193 tagállama van.
Az 1945. június 26-án San Franciscoban aláírt Alapokmány az ENSZ hat fő szervét hozta
létre. Az ENSZ-család azonban ennél sokkal nagyobb, magában foglal 15 szakosított
intézményt, továbbá számos programot és alapot, valamint egyéb szervezetet is.
A Közgyűlés központi szerepet tölt be az ENSZ legfontosabb tanácskozó, politikaformáló és
képviseleti szerveként. A világszervezet 193 tagállamát tömörítő testület a többoldalú
párbeszéd fórumaként szolgál, ezen kívül a Közgyűlés jelentős szerepet játszik a nemzetközi
jog terén és a nemzetközi jogi megállapodásokban is.
A Közgyűlés az ENSZ összes tagállamának képviselőjéből áll, és ezek mindegyike egy
szavazattal rendelkezik a döntéshozatal során. Működése során az olyan fontos kérdések
esetén – mint a béke és biztonságra, új tagok felvételére és költségvetési kérdésekre
vonatkozó ajánlások – a döntésekhez kétharmados többségre van szükség. Egyéb kérdésekben
a döntések egyszerű többséggel születnek. A Közgyűlés határozatainak jogi értelemben nincs
kötelező érvényük a kormányok számára, ugyanakkor a világ közvéleményének a súlyát
hordozzák, valamint a nemzetközi közösség erkölcsi tekintélyét fejezik ki. A Közgyűlés
rendes ülésszaka minden év szeptemberében kezdődik, a rendes ülésszakon túl rendkívüli
ülésszakot is össze lehet hívni. A rendes ülésszakok kezdetén a Közgyűlés általános vitát tart
– gyakran állam- és kormányfők részvételével – amely lehetőséget ad a tagállamoknak a
jelentős nemzetközi ügyekkel kapcsolatos véleményük kifejezésére. A legtöbb kérdést ezután
a Közgyűlés hat főbizottságában vitatják meg.
Az ENSZ Közgyűlés elnökének kiemelkedő szerepe van az ENSZ Közgyűlés munkájának
koordinációjában. Javaslatot tesz az általános vita témájára, üléseket is összehívhat, amelyek
során lehetősége nyílik szakértők meghallgatására, új témák megvitására, vagy éppen
ellentmondásos kérdések áttekintésére. Külön közgyűlési határozatok alapján magas szintű
üléseket (állam- és kormányfői, miniszteri szint) is összehívhat és elnökölhet. Fontos szerepe
van az ENSZ láthatóságának biztosításában, így kapcsolatot tart a médiával, a civil
társadalommal és a tagállamokkal. Mandátumának megkezdése előtt meghatározza azokat a
témákat, amelyeknek kiemelt figyelmet kíván szentelni az ülésszak során. Munkáját az ENSZ
Közgyűlés Elnökének Hivatala segíti.
Az ENSZ történetében eddig egy magyar elnöke volt a Közgyűlésnek, 1982-83-ban, amikor
Hollai Imre, akkori külügyminiszter-helyettes töltötte be ezt a szerepet.
Az ENSZ legfelső szintű politikai egyeztető, döntéshozó és végrehajtó szerve a 15 tagú
Biztonsági Tanács (ENSZ BT), amely 5 állandó tagból és 10 nem állandó tagból áll. Állandó
tagsággal és vétójoggal rendelkezik az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-
Britannia, valamint az Oroszországi Föderáció. A nem állandó tagokat az ENSZ két éves
időszakra választja meg; a leköszönő tagokat nem lehet egyből újraválasztani. Az ENSZ BT
munkájának folyamatosságát a tagállamok New Yorkban székelő Állandó Képviseletei
biztosítják. Magyarország ezidáig kétszer volt a Biztonsági Tanács nem állandó tagja az 1968-
1969-es, valamint az 1992-1993-as időszakban.
A Biztonsági Tanács működését az ENSZ Alapokmány szabályozza. A Tanács minden tagja
egy szavazattal rendelkezik. Ha egy állandó tag teljes mértékben nem ért egyet egy javasolt
határozattal, de elfogadását nem akarja vétójával megakadályozni, akkor tartózkodhat, így
lehetővé téve a határozat elfogadását.
Az ENSZ BT elsődleges feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, ugyanakkor
nem avatkozhat be a kizárólag belügynek minősülő ügyekbe
A titkárság vezetője a főtitkár, akit a BT javaslata alapján a Közgyűlés nevez ki ötéves,
egyszer megújítható időtartamra. A főtitkár egyaránt diplomata és aktivista, köztisztviselő, az
ENSZ eszméinek szimbóluma, a világ népei érdekeinek a szószólója, mandátuma öt évre szól.
A főtitkár munkáját a Titkárság segíti. A személyzet tagjai – beleértve a főtitkárt is –
tevékenységükért csak az ENSZ-nek tartoznak felelősséggel és a nemzetek közösségét
szolgálják. Esküt tesznek arra, hogy egyetlen kormánytól vagy az ENSZ-en kívül álló
hatóságtól sem kérnek vagy fogadnak el utasításokat. Az Alapokmány alapján mindemellett
az összes tagállam vállalja, hogy tiszteletben tartja a főtitkár és a tisztviselői kar feladatainak
kizárólag nemzetközi jellegét, és tartózkodnak befolyásolásuktól.
A Gazdasági és Szociális Tanácsot 54 tag alkotja, akiket három évre választanak és a helyeket
földrajzi képviselet alapján osztják el. A Tanácsban a szavazás egyszerű többséggel történik,
minden tag egy szavazattal rendelkezik. A Tanács feladatához tartozik egyrészt az ENSZ és
szakosított szerveinek gazdasági és szociális munkájának irányítása, és egyes szervezetekbe a
tagok megválasztása is.
A Nemzetközi Bíróság az ENSZ legfőbb bírói szerve. Székhelye Hágában van, a hat főszerv
közül ez az egyetlen, amely nem New Yorkban működik. A Bíróság feladata az államok
közötti jogi viták rendezése, továbbá tanácsadó véleményt ad az ENSZ-nek és a szakosított
intézményeknek. Valamennyi ENSZ- tagállam a vitás ügyeit a Bíróság elé viheti. A Bíróság
15 tagját - három évenként öt-öt bírót - a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács választja kilenc
évre.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének számos alapja, programja, és hivatala van, melyeket az

ENSZ Közgyűlés határozattal hoz létre és egy szűkebb területen meghatározott céljaik elérése
érdekében működnek. Finanszírozásuk részben az ENSZ költségvetéséből, részben pedig a
tagállamok önkéntes hozzájárulásából történik. Ide tartozik például a Világélelmezési
Program (WFP).
Az „ENSZ-család” részét képezik továbbá a szakosított intézmények is, melyek az alapokkal,
programokkal ellentétben a világszervezettől függetlenül, külön nemzetközi szerződés alapján
jöttek létre. Az ENSZ Alapokmány kimondja, hogy minden tagállam köteles hozzájárulni az
ENSZ békefenntartási tevékenységéhez.