Az ENSZ létrejötte és működése

A második világháború végén a győztes hatalmak az új világrend biztosítására és a béke fenntartása érdekében ismét egy
nemzetközi szervezetet állítottak fel. Az első világháború után létrehozott Népszövetséget nem kívánták újjáéleszteni, mert teljes
mértékben kudarcot vallott.

Már a világháború alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző országok között a korábbinál összehangoltabb nemzetközi
együttműködésre lesz szükség. Roosevelt amerikai elnök és Churchill brit miniszterelnök először az Atlanti Chartában kötelezték el
magukat az új nemzetközi rend mellett (1941. augusztus), amelyhez rövidesen Sztálin is csatlakozott. A főbb demokratikus
alapelveket (szabadságjogok biztosítása, népek szuverenitásának visszaállítása) tartalmazó dokumentum egy általános
háborútilalmat kimondó pontot is tartalmazott.
Az együttműködés szükségességét 1942. január 1-jén az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata is deklarálta. A nagyhatalmak fontosnak
tartották az emberi jogok védelmének nemzetközi szintre emelését, mivel bebizonyosodott, hogy az alapvető jogokat egy-egy
állam belső törvényalkotása eltiporhatja. Úgy vélték, egy nemzetközi emberi jogi normarendszer kialakítása lehetőséget teremt az
önkényeskedő diktatúrákkal szemben.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ, angolul United Nations)) 1945 nyarán alakult meg San Franciscóban. Az alapító
okiratot ötvenegy ország képviselői írták alá, napjainkban az ENSZ-nek 193 tagállama van (szinte a világ összes állama). Az
ENSZ-nek tagja lehet bármelyik ország, amely elfogadja a tagsággal járó feladatokat és az Alapokmányban leírtakat. A tagok
kötelezték magukat, hogy békés eszközökkel, politikai vagy gazdasági szankciókkal, illetve a tagok által felállított fegyveres erők
bevetésével tevékenyen részt vesznek a béke biztosításában. A tagállamok egyenjogúak. Az új tagállamokat a Közgyűlés veszi
fel a Biztonsági Tanács hozzájárulásával. A központ New York.

Az ENSZ főbb céljai:

 nemzetközi béke és biztonság fenntartása (világbéke)
 tartózkodás az erőszaktól avagy az erőszakkal való fenyegetéstől
 az államok közötti vitás kérdések békés rendezése
 be nem avatkozás egymás belügyeibe
 emberi jogok védelme
 népek egyenjogúságának biztosítása
 gazdasági fejlődés elősegítése
 a világ általános életszínvonalának növelése
 népek közötti kulturális együttműködés erősítése
 gazdasági, szociális, kulturális és emberbaráti jellegű nemzetközi feladatok megoldása

Az ENSZ felépítése

Az ENSZ felépítése biztosította a második világháborúban győztes hatalmak dominanciáját. A vesztes államok kezdetben nem is
voltak tagjai a szervezetnek. Az ENSZ-nek fontos szerepe volt a hidegháború alatt a nagyhatalmak közti tárgyalások
fenntartásában, majd az enyhülés folyamatában. Magyarország 1955 óta tagja a szervezetnek.

Az ENSZ működését alapvetően három intézmény biztosítja: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács (BT) és a Titkárság. A Közgyűlés
ajánlásait a Biztonsági Tanács tárgyalja, és a BT határozatainak végrehajtásáról a Titkárság gondoskodik.

Az ENSZ legfontosabb testülete a Biztonsági Tanács (BT), jelenleg 15 tagja van. A Biztonsági Tanács legfőbb feladatának a béke
megőrzését jelölték ki, a BT az elképzelések szerint gazdasági szankciókkal, végső esetben fegyveres kényszerintézkedéssel is
felléphet az olyan államokkal szemben, amelyek erőszakkal fenyegetőznek, illetve erőszakot alkalmaznak egy másik országgal
szemben.

A BT létrejöttekor öt állandó tagból (Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió (1991-ig, azóta Oroszország), Nagy-Britannia,
Franciaország és Kína (1971-ig Tajvan) képviselői), valamint hat (kétévente) cserélődő ország képviselőiből állt. Az úgynevezett
nem állandó tagok létszáma 1966-tól tízre nőtt.
Az öt állandó tagállam vétójoggal rendelkezik, ez garantálja a háborúban győztes hatalmak dominanciáját.
Minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szükség, a Biztonsági Tanács elé kell terjeszteni: a BT kötelező határozatokat
hoz, a határozathozatalhoz min. 9 igen szavazat szükséges. Érdemi ügyekben az összes állandó tag egybevágó szavazataira van
szükség, 1 vétó esetén már nem érvényes a határozat. (Minden nagyhatalom vétózott már, de legtöbbször a Szovjetunió élt ezzel
a joggal.) A vétó ugyan akadályozta számos kérdés megvitatását, ugyanakkor lehetővé tette a szervezet működését, mivel a
nagyhatalmi érdekek érvényesülhettek. A vesztes hatalmakat később felvették a világszervezetbe, de a BT állandó tagok közé se
Németország, se Olaszország, se Japán nem került be.

Az ENSZ másik fő testülete a Közgyűlés. Elvben ez számít a legfőbb szervnek, hiszen minden tagállam a résztvevője. Egy
tagállam maximum 5 diplomatát küldhet, de csak egy szavazattal rendelkezik. A tagállamok szavazatai egyenértékűek, a
döntéseket általában abszolút többséggel hozzák meg (2/3-os többség), de a meghozott határozatok nem kötelező jellegűek, csak
ajánlásértékűek a Biztonsági Tanács számára.
A Közgyűlés székhelye New York, évente egyszer üléseznek. A Közgyűlés választja a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait, a
Főtitkárt, valamint az összes tanács és a Nemzetközi Bíróság tagjait.

Az ENSZ vezetője a Titkárság élén álló főtitkár lett, akit öt évre választ meg a Közgyűlés a BT ajánlásával. A jelenlegi főtitkár
António Guterres (portugál). A főtitkár a szervezet legfőbb igazgatási tisztségviselője, de a főtitkári funkció mindenekelőtt
diplomáciai, politikai jellegű feladat.

Az ENSZ költségeihez a tagállamok pénzügyi erejükhöz mérten járultak hozzá, például kezdetben az Amerikai Egyesült Államok a
költségek harmadát fedezte.

(Az ENSZ működése jelenleg is az 1945-ben kialakított struktúrákon alapszik. Napjainkban mind gyakrabban merülnek fel a szervezet
megreformálásával kapcsolatos dilemmák, amelyek főleg a Biztonsági Tanács bővítésére irányulnak. Hiszen a több mint 70 évvel ezelőtt
kialakított struktúra ma már nem tükrözi az azóta lezajlott gazdasági vagy demográfiai változásokat.)

ENSZ békefenntartók - Az ENSZ a mai napig nem rendelkezik állandó saját haderővel, a főleg békefenntartásra bevetett ENSZ-
katonákat a BT határozata után az egyes tagállamok állítják ki. Az ENSZ alakulatok az ún. kéksisakos haderők. Feladatuk lehet a
harcoló felek szétválasztása vagy a rendfenntartás, színtere pl. Bosznia, Ciprus, Közel-Kelet.

A Nemzetközi Bíróság székhelye Hágában (Hollandia) van. 15 különböző nemzetiségű bíró dolgozik a bíróságon. A Bíróság előtt
csak államok lehetnek a peres felek. A tagállamok közötti konfliktusok mellett háborús bűnösök felett is ítélkezik.

Az ENSZ védnöksége alatt számos szakirányú szervezetet hoztak létre: UNESCO-oktatás, FAO- élelmezés és mezőgazdaság,
WHO-egészségügy, UNICEF- gyermekek jogai, védelme), melyek egyeztetnek a problémák megoldásában és közbelépnek
katasztrófák esetén. Ezeket a szervezeteket a Gazdasági és Szociális Tanács koordinálja. Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) és a
Világbank kölcsönökkel segítheti az országokat. Jelenleg is segíti az ukrajnai menekülteket az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága
(UNHCR).

Az ENSZ teljesítménye a nemzetközi gazdasági, szociális és humanitárius feladatok megoldásában, koordinálásában

egyértelműen pozitív, a fejlődő országok területén zajló konfliktusokban a közvetítő és ellenőrző szerepe nélkülözhetetlen.