A nemzetközi szervezetek és a nemzetközi politikai élet konfliktusai

1. Mi a különbség a kormányközi és nem kormányközi nemzetközi szervezetek között?

A kormányközi szervezetek az államok közötti együttműködést segíti, a nem kormányközi
szervezetek (NGO) olyan társadalmi szervezet, amely nonprofit módon, a kormányzattól
függetlenül, önkéntes alapon a közjó javára működik
2. Említsen néhány XIX. századi eseményt és szereplőt, amely hozzájárult a nemzetközi
szervezetek létrejöttéhez!

1713-as utrechti béke a szerződő államok számára három új elemet valósított meg:
1. állami főhatalom meghatározott területek és népesség felett
2. államok szuverén egyenlősége
3. államok belső ügyeibe való beavatkozás tilalma.

1815. Szent Szövetség kongresszusok sorozata

1. diplomáciai kapcsolatok jogi alapjai, nemzetközi folyókon szabad hajózás, 1856: Európai
Duna Bizottság
2. európai konfliktusok rendezése 1856 (Párizs), 1878 (Berlin)
1867 Béke és Szabadság nemzetközi ligája - állandó hadsereg felszámolása, nők
egyenjogúsága, sajtószabadság, halálbüntetés eltörlése
nemzetközi békekonferenciák
1. 1848 (Brüsszel, 1849 Párizs) -> köztársaság államforma, emberek és népek egyenlősége
VICTOR HUGO
2. 1899, 1907 (hágai békekonferenciák- európai együttműködés, Állandó bíróság) II. MIKLÓS
CÁR
3. Hogyan vélekednek a nemzetközi politika elméletének meghatározó irányzatai a
kormányközi nemzetközi szervezetek működéséről és hatékonyságáról?

idealizmus kezdetektől fogva támogatta (lsd. Saint Pierre abbé, I. Kant, Wilson)
realizmus (E. Carr, Morgenthau) esélytelennek tartotta a hatalomért folyó versengésben az
agresszor megfékezésében. A hatalom az erő pozíciójából történő érdekérvényesítés a
háború elkerülésének egyetlen eszköze.

integráció elméletek a nemzeti állam meghaladásában. (Kalergi, Briand) Transznacionális

állam megteremtésében gondolkodtak, amely nemzetközi szervezetekkel együttműködve
segítené a béke előre mozdítását.
funkcionalizmus (1945 után)
1. fokozatos átalakulás hatékonysága (szükség van a nem politikai területeken való
együttműködésre az államok között)
2. föderalizmus lehetősége az államok között intenzív versengés miatt
neoidealizmus /neoliberális konstitucionalizmus – a gazdasági válság és a hidegháború
átalakulása következtében, hangsúlyozta az állami keretek meghaladásának szükségességét.
 4. Mikor, kik alapították és milyen szervezeti egységei vannak a Népszövetségnek?
• 1919. Wilson - elnök javaslata: nemzeti elv és a kollektív békerendszer népszövetségi
intézményesítése.
• Lloyd George, Clemenceau, Wilson eltérő álláspontja
• Általános célok: Párizs környéki békék ratifikációja nyomán a status - quo biztosítása, a
béke előmozdítása és az államok közötti együttműködés kereteinek kidolgozása.
• Nemzeti kisebbségek problémája, kisebbségvédelmi szerződésekkel
• SZU és az USA, illetve a vesztesek kívül maradnak a rendszeren
• Genf székhely, illetve a nemzetközi bíróság Hágában – Európa centrikusság, itt rendezik a
konferenciákat (Genf, London, Hága)
• Vesztesek revíziós vágya egy külön tábor létrehozásához vezetett.
• Mandátumok miatt N. Br. és Franciaország ellentéte
A Népszövetség felépítése:
• Közgyűlés- tanácskozó testület
• Népszövetség Tanácsa: Nagy Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán – mint
döntéshozó testület
• Titkárság (NMH- Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, Nemzetközi Bíróság)
5. Ismertessen egy nemzetközi külpolitikai konfliktust a Népszövetség időszakából!
Mandzsúriai ügy - Japán nagyhatalmi törekvései, Kína területének elfoglalása
Abesszin kudarc – olasz terjeszkedés Afrikában

1936 – Hitler megszállja a Rajna vidéket

-Hitler érvénytelennek minősíti az 1925-ös locarnói szerződést, a Népszövetség itt sem
tudott hatékonyan fellépni, Hitler terjeszkedései megkezdődtek
6. Ismertessen egy nemzetközi külpolitikai konfliktust az ENSZ történetéből!

Az arab-izraeli ellentét - vallási és nagyhatalmi ellentétek (Palesztin)

A koreai fegyveres beavatkozás - É-Koreából a szovjetek kivonultak, de D-Koreában ott
maradtak az USA csapatai
Az indo-pakisztán szembenállás - A két ország függetlenedése után, konfliktus tört ki Kasmír
hovatartozása miatt.
A kongói akció - Kongó demokratikus köztársaság lett 1960-ban a belga gyarmat helyén. A
belgák megakarták szerezni az országot gazdag ásványkincseik miatt. Az Ensz a belgák
kivonulásáról döntött. 4 évig elhúzódó konfliktus (ONUC hadművelet). (érdekesség az Ensz
semlegesség látszatát keltette, de a nyugatbarát kormány hatalomra jutásában segédkezett.

1960 nyarán alakult meg a Kongói Demokratikus Köztársaság az egykori belga gyarmat
helyén. A függetlenség után belgák által támogatott szeparatista (elkülönítésre irányuló
politikai törekvés) mozgalom alakult meg, aminek a célja az volt, hogy elfoglalják az
ásványkincsekben gazdag területet. Ezért Belgium csapatokat küldött a térsége, a belga
lakosság miatt és az újonnan megalakult kormány az ENSZ-hez fordult segítségért. A BT a
belgák visszavonásáról döntött és felállította az Egyesült Nemzetek Kongói Hadműveletét.
A hadművelet négy éven át tartott. Az ENSZ a semlegesség látszatával ellentétben
nyugatbarát kormányhatalomra jutásában segédkezett. Ennek a célja az volt, hogy a
színesfém bányák ne kerüljenek ki a tőkés érdekeltség kezéből. Más részt a nyugati
hatalmak végig nézték, hogy Bt. hatáskörével szemben a Közgyűlés és a főtitkár ellentétes
döntéseket hoztak.

A ciprusi válság - török - görög kérdés

Ruandai konfliktus- törzsek közötti konfliktus
7. Milyen típusai vannak a nem kormányközi nemzetközi szervezeteknek?
NGO. Civil, nonprofit szervezetek

Vallási alapon működő segélyszervezetek

Nemzetközi társaságok (tudomány képviselői)
Nemzetközi szervezet (sport területén)
Nemzetközi szervezet (emberi jogok védelme)
Nemzetközi szervezet (környezet védelem)
Szakszervezetek nemzetköz szövetsége
8. Mely területeken sikeresek az NGO-k és milyen korlátjai vannak a hatékony
működésnek?
Tevékenységük legnagyobb eredménye, hogy az általuk felkarolt ügyek nemzetközi
mozgalmakká fejlődtek, amelyek nemcsak a belső állami jogalkotásra kívántak hatást
gyakorolni, hanem a nemzetközire is. -> Nemzetközi Munkaügyi szervezet (ILO)
Az ENSZ 1946-ban létrehozta a Nem Kormányközi Szervezetek Bizottságát és létrehozta a
NGO-kal való együttműködés formáit. Létrehoztak egy listát azokról az NGO-król, melyek
segítik az ENSZ munkáját.
KORLÁTOK: nincs katonai erejük, nincs gazdasági erőforrásuk
9. Hol indult útjára az egyének szerepének kutatása a nemzetközi viszonyok
elméletében?

J. Rosenau: megkülönböztette az un. Egyéni tényezőket, és az un. Szereptényezőket.

Elméletében tehát figyelembe kell venni a politikusok személyes kvalitásait és egyéni
tapasztalatait, másrészt az adott korszakot meghatározó folyamatokhoz való alkalmazkodás
fokát, azaz mennyire képesek a külpolitika alkotói arra, hogy a korszak kihívásaira megfelelő
válaszokat adjanak.

10. Milyen kérdésekre keresik a választ az egyének szerepével kapcsolatban?

Történelemfilozófiai kérdés: Az egyén alakítója vagy inkább kiszolgálója az adott nemzetközi
rendszernek? Aktív vagy passzív szereplő?
Milyen tapasztalatai vannak az egyénnek?

Az adott folyamatokhoz milyen mértékben tud alkalmazkodni az egyén?

Személyiségtípusok problémája: Lehet-e olyan objektív kritériumokat felállítani, amelyek

alapján az egyéni döntések sajátos személyiségjegyekre utalnak?
11. Milyen típusai vannak a külügyi elit személyiségének? Milyen kritériumok alapján
vizsgálják őket?

Margaret Hermann: 38 ország, 80 vezető, 1959-1968

A kutatók a vezető politikusok külpolitikai beszédeit és interjúit vették alapul és az azokból
gyűjtött retorikai elemeket vették alapul.

Vizsgálta a nemzeti érdekhez fűződő viszonyt; milyen gyakran hivatkozik egy vezető a
nemzeti érdek fogalmára, alapvetően nacionalista és együttműködő politikusokat
különböztetett meg. Vizsgálta milyen a hatalomhoz való viszonyuk. Az egyik típusba azok
tartoznak, akiknek a hatalom inkább hierarchikus jellegű, hangsúlyozzák az autonómia
fontosságát, míg mások a hatalomra csupán eszközként tekintenek. Ehhez kapcsolódik az
irányítás képzete, mennyire tud és akar egy adott személy hatást gyakorolni külpolitikai
helyzete fölött. Különbséget tett a fogalmi komplexitás mértéke között, mennyire használ a
politikus komplexebb, differenciáltabb szókészletet. (bizalmatlanság foka)

Ez alapján különböztetett meg:

Független Vezetők: nacionalizmus, hatalomcentrikus egyén, aki erős irányítási képzettel
rendelkező, alacsony fogalmi komplexitással bíró és mások irányába nagyfokó
bizalmatlansággal rendelkezik.
Együttműködő vezető: kevésbé nacionalista, kooperatív, együttműködését előre mozdító
szerződések iránt elkötelezett, összetettebb fogalomkészlettel rendelkezik, aki bizalmatlan
12. Milyen információfeldolgozási mechanizmusokat különböztetünk meg?
Kognitív konzisztencia: az információkat a korábbi információkkal összhangban fogadjuk el
(pl.: Pearl Harbor)

Emlékkészlet: az aktuális helyzetben olyan részleteket keresünk, amely egyezik, egy korábbi
helyzettel. (pl.: vietnámi - koreai háború)
Ellentétes kép: az ellenfél negatív tulajdonságokkal való felruházása (pl.: SU, USA)
Csoportgondolkodás: Kis csoportok konszenzusa (pl.: Disznó-öböl incidens, kiközösítése, akik
nem értettek egyet)
Kielégítő döntés: elég jó megoldás az optimális helyett (pl Koszovó bombázása)
13. Röviden jellemezze a magánszemélyek szerepét a nemzetközi politikai viszonyok
alakításában! Említsen meg példákat!
Ruandai konfliktus egyik amerikai polgára - Carl Wilkens
Adventista egyház egyik helyi képviselőjeként élte meg a ruandai tömegmészárlás heteit.
Magánemberként rész venni egy ilyen fegyveres konfliktusban, egyet jelent azzal, hogy
semmilyen eszköz nem áll a rendelkezésre a válságkezelés során. Wilkelns, a mészárlás elől
menekülők életének megmentésén fáradozott. Tárgyalt a hutu törzsek militarista
vezetőjével egy árvaház lakóinak megmentéséért. Ez a bátor akciója sikerrel járt, mert nem
mészárolták le az ott lakókat.

A magánszemélyek a nyilvánosság erejével tudják felhívni a külpolitika figyelmét -> a tömeg

szerepe kedvezőbb lehet
Magánszemélyként a háttérdiplomácia professzionális képviselőit, illetve a tudományos
kutatókat szokták kiemelni.
14. Mi a különbség a mozgalmak és tömegek politikatudományi megközelítései között?
MAGÁNSZEMÉLYEK

Háttér-diplomácia 2) Politikai tanácsadó(k)

Közös jellemzőjük: 1) Kevésbé kötik őket a szabályok és intézményi korlátok 2)

Professzionális tudással rendelkezik 3) Problémamegoldó műhelymunka 4)
Döntéselőkészítés 5) Probléma: nők aránya a külügyekben

TÖMEGEK • Felfogások • 1) úgy cselekszenek, mint a vezetőik (leképezik a politikai elit

magatartását) • 2) elit magatartásának megváltoztatása • 3) formális, intézményi
kényszerrel szembeni cselekvés • TERRITORIÁLIS IMPERATÍVUSZ • ATTITŰDBELI
KÜLÖNBSÉGEK

15. Milyen kihívásokat jelentenek az államok számára a társadalmi/politikai mozgalmak

a nemzetközi politikai viszonyok alakításában?

A társadalmi és politikai mozgalmak számos kihívást jelentenek az államok számára a

nemzetközi politikai viszonyok alakításában. Ezek közé tartozik a mozgalmak által képviselt
érdekek és értékek diverzitása, amelyek gyakran ellentétesek az államok hivatalos
politikáival.
Az államoknak szintén szembe kell nézniük azzal a kihívással, hogy a mozgalmak gyakran a
hagyományos politikai intézmények és struktúrák ellen dolgoznak.
A háború és béke kérdése
1. Mit jelent a stratégia kifejezés?

Az állam, szövetségi rendszer, vagy csoport politikájának megtervezett, összehangolt,

hosszú távú, központilag vezérelt megfogalmazása és a megvalósítás érdekében tett
intézkedések összessége.
 2. Ismertesse Modelski háborúra vonatkozó elméletét!
A nemzetközi politikában egy százéves ciklusról kell beszélnünk, amelynek a vége mindig egy
globális háború.

3. Ismertesse Gilpin háborúk természetrajzára vonatkozó elméletét!

Gilpin az újkor két alapvető háborúját a hegemón és a korlátok közé szorított hagyományos
konfliktusok megkülönböztetésére osztotta fel.
A hegemón háborúba egy idő után minden állam bekapcsolódik, s ezáltal a rendszer
strukturális sajátosságai kerülnek veszélybe. A preventív háború kiváltó oka a történelmi
változásoktól való félelem, a változásokkal szembeni védekezés
4. Mi a különbség társadalmi és kulturális külpolitika között?
A társadalmi külpolitika alanya a homo sociologicus, amely tevékenységét a társadalom
egészének boldogulásáért fejti ki. A külpolitika célja egy globalizálódó, de plurális
értékrendjét megőrző világrendben a különböző igények minél tökéletesebb kielégítése. A
döntések következménye a béke lesz. A kulturális külpolitika a nem kormányzati tényezők
szerepvállalása a külpolitika alakításában. A nemzetpolitika minden kormány elsőrendű
feladata, hogy a diplomácia eszköztárával saját hazáját képviselje

5. Elemezze Hedley Bull nézeteit!

Bull különbséget tett világrend és nemzetközi rend között. A nemzetközi rendben tételezte
fel az államokat, ami nem más, mint államok közötti funkcionális kapcsolatokon alapuló rend.
A világrend fenntartják a szociális élet alapvető és elsődleges céljait az emberiség számára.

6. Elemezze M. Wight elméletét!

Wight a realista, az idealista és a középutas Grotius-féle felfogás meghaladását sürgette. A
nemzetközi rendet az államok kölcsönös alkalmazkodása és kompromisszumkötési
képessége határozza meg.

7. Mely három tér egymásra hatása figyelhető meg napjaink politikai viszonyainak
leírásakor?
Államok világa – „földrajzi tér”
Társadalmak világa – „kulturális tér”
Globalizált világ – „globális tér”

8. Mit jelent az aszimmetrikus hadviselés?

Megdönti a hipotézist, ami szerint a háborút azonos fejlettségi szinten lévő hasonló jellegű
stratégiát folytató és taktikát alkalmazó felek között folytatják.
Feltetelei: Gyengébbik fél az erősebb erejének és magasabb technikai fejlettségének
semlegesítésére törekszik. Erősebb fél gyenge pontjainak kihasználásával: információs rés.

Típusai

1) Gerilla hadviselés: civil lakosságra épít, kifáraszt, rajtaütés szerű támadások

2) Felkelések kirobbantása

3) Erőművek, vízellátás zavarása

4) Vízumrendszer kihasználásával belépés az ellenségesnek tartott országba

A nemzetközi politikai élet folyamatai

1. Mit jelent a nagyhatalmi egyensúly kifejezés?
A hatalmi egyensúlyok létrejötte mindenképp valami hegemón hatalom hiányára utal. A
nézetek között jelentős különbség van a tekintetben, hogy hány szereplő, mekkora a földrajzi
területen és milyen eszközökkel valósítja meg ezt a politikai folyamatot. Ráadásul a
nagyhatalmi egyensúly időtartalma és szereplők közötti hatalommegosztás mértéke
nagyjából egyenlő vagy inkább egyenlőtlen. Megőrzi a rendszer alkotóelemeit és a rendszert
stabilitás, kölcsönös biztonság és elrettentő háború valószínűségével fenntartja a békét,
ellenkoalíciók

Hatalmi egyensúly legfontosabb elemei: lakosság létszáma; terület nagysága. Ebben az új

Európában a nemzeti önrendelkezésnek nincs nagy jelent0ssége. A kis népeket úgy variálják
a nagyhatalmak, ahogy az egyensúlyi érdekeknek megfelel. Az állami szuverenitásnak van
nagyobb jelentőssége a nemzeti, etnikai szuverenitással szemben.

2. Mutassa be a mulitpoláris hatalmi egyensúly szereplőit és a köztük lévő külpolitikai

viszonyokat!
A realista nézőpont és a realizmus atyja H. J. Morgenthau a multipoláris, többszereplős
nemzetközi rendszert tartotta megfelelőnek. (Kennan és Kissinger is) A multipoláris
rendszerben ugyanis a résztvevők közötti szövetségi rendszer jelenti a külpolitikai akciók
keretét. Ha túl sok nagyhatalom van egy rendszerben, akkor nem látunk tiszta viszonyokat
és hogy ki az ellenség. Nem értenek egyet a bipoláris hatalmi egyensúlyt és a multipoláris
hatalmi egyensúlyt képviselők, hogy hány szereplővel működik hatékonyabban.

3. Mely elméleti irányzatok álláspontja szerint működik ezen törvényszerűségek szerint

a nemzetközi politika?

A náci Lebensraum elképzelés alapján kapcsolták egybe a nemzetközi politika irányításának

földrajzi vetületeivel.

4. Hogyan működött a bipoláris hatalmi egyensúly?

Ebben a rendszerben 2 interkontinentális hatalom vett részt, versengésük Európán kívülre
is esett a világ ketté szakítása, a 2 ideológiai szembenállás mellett nukleáris fegyverkezés,
körül határolt befolyási övezetek, illetve gazdasági és katonai szövetségek jellemezték ezt
az időszakot. (4 és fél évtized) Ahol egyik hatalom sem tudta igazán érvényesíteni
kizárólagos szerepeét ott a megosztásos konfliktus szabályozás működött. a vitás területeket
ketté osztották. Kissinger és Brzezsinszki szerint a két pólusú világrend csak katonai
szempontból tartható.

5. Milyen típusú mozgalmakat ismer a bipoláris világrend összeomlása után? Hozzon fel
mindegyik típusra egy-egy példát!
1. Iszlám vallás: egy olyan komplex egész, ami vallás/teológia, civilizáció, életmód, politikai
ideológia, gazdaság- és társadalomfilozófia, etika, jog és szimbólum egyben. A II.
világháború után erre a vallásra is hatott a nacionalizmus és a szocializmus ideológiája,
illetve fokozottan bontakozott ki a fundamentalizmus is.

Nacionalizmus: Terülti, nyelvi és kulturális kötelékre alapozott közösségteremtő ideológia,

ami a 20. század elején Egyiptomban, Törökországban, Szíriában Tunéziában jelent meg.
Kiemelkedő Jelentőséggel Szíriában jelentkező Arab Újjászületés (Szocialista) Pártja bírt
(BAATH Párt) programja: à arab nyelvet beszélő emberek egy nemzetben = egy államba való
tömörítése. Ezt egy parancsnokság alatt álló egyetemes arab párttal és helyi szervezetekkel
akarták megvalósítani.

Hatása a termékeny Félhold országaiban figyelhető meg (Szíria, Irak, Libanon, Jordánia)

A Baath párttal egyidőben a násszerizmus Egyiptomban az antikoalizmus, a gazdasági és

politikai szövetségesek tömbjéből való távolmaradás az arab egység összekovácsolása és
vezetése mentén fogalmazott meg pánarab ideológiát. Amihez növekvő katonai potenciál és
nemzetközi elismertség társult.

Szocializmus: a Baathizmusban erősen szekularizált jelleggel, illetve a násszerizmusben

jelent meg. Egyiptomban az 1962. májusában kiadott nemzeti Charta ----à társadalmi
különbségek megszüntetése, tőke konszolidáció,

Nasszer: olyan szociális demokráciáról beszélt, aminek előfeltétele minden lakos számára a
kenyér, víz, ruha, öltözés, lakóhely. A szociális demokrácia = a politikai demokrácia alapja.

Feudalizmus: A nacionalizmus és a szocializmus mellett a 19. sz. első felében. Vallási

indíttatású politikai ideológia ma is meghatározó szerepet játszik. A 18-19 sz. fordulóján az
Iszlám és a nyugat szembenállása az európai gyarmatosító törekvésekkel szemben új
nézetrendszert hoztak létre. A fundamentalizmus elméleti alapvetése az iszlám állam
alaptanításának elfogadásán, a Korán és a Szunnák követésén alapuló nézetrendszer vallási
tanitással összhangban álló reformokat sürgetett. à az önálló „iszlám úr” teória.
Egyiptomban a Muzulmán Testvériség programja egyértelműen ezt az ideológiát foglalta
magába. a fundamentalista nézetükből kiindulva a 1967-es arab-izraeli háború
kirobbanásától kezdve az iszlám reneszánszról beszélhetünk

A nemzetközi politikai életet a térségben található politikai rendszerek tarka képe

bonyolítja.
6. Kik a hatalmi egyensúly elméletének meghatározó kritikusai?
tankönyv szerint: George Liska, Waltz, Andrew Organski, Kannan

ppt szerint: Andrew Organski, Nicolas Spykman, Kannan

7. Mi a geopolitika?
a természetföldrajzi adottságok figyelembevétele a külpolitikában, különösen a terjeszkedés
politikájában.

Sokan a hatalmi egyensúlyok kritikájának tartják. A kifejezés a 19. század végére vezethető
vissza, alapvetően katonai és politikai stratégia kialakításával foglalkozik földrajzi térben. è
Tehát a geopolitika a földrajz és a politika kölcsönhatásából született meg. (A fogalmat a
század első felében német, francia és amerikai külpolitika is használta, 1899.ben kapta az
elnevezését egy svéd tudóstól R. Kjellén-től)

1. földrajz és politika kölcsönhatásában megvalósuló nemzeti politika 2. ember – társadalmi

szervezetek – környezet kölcsönhatása 3. államok területe 4. államok erőforrása 5. államok
nagysága • mindenkori nagyhatalmi érdekek által kialakított tér.

8. Kik a modern geopolitika előfutárjai?

Mackinder, Nicolas Spykman

• modern geopolitika szakaszai 1. 1815-1895/1896: eurocentrikus 2. 1895/1896-1919: inter

regionális / területközi 3. 1945- : globális

9. Hogyan kapcsolódik a világrendszer-elmélet a geopolitikai gondolkodásmódhoz?

ppt szerint: • világrendszer szerű gondolkodás centrum – periféria – félperiféria

könyv szerint: A világrendszer elmélet alkalmazza a geopolitikai gondolkodásmódot a

földrajzi tér és politikai hatalom közötti viszony bemutatására.

10. Elemezzen egy meghatározó külpolitikai folyamatot a bipoláris nemzetközi rendszer

összeomlása után!
Iszlám vallás: egy olyan komplex egész, ami vallás/teológia, civilizáció, életmód, politikai
ideológia, gazdaság- és társadalomfilozófia, etika, jog és szimbólum egyben. A II.
világháború után erre a vallásra is hatott a nacionalizmus és a szocializmus ideológiája,
illetve fokozottan bontakozott ki a fundamentalizmus is.
Nacionalizmus: Terülti, nyelvi és kulturális kötelékre alapozott közösségteremtő ideológia,
ami a 20. század elején Egyiptomban, Törökországban, Szíriában Tunéziában jelent meg.
Kiemelkedő Jelentőséggel Szíriában jelentkező Arab Újjászületés (Szocialista) Pártja bírt
(BAATH Párt) programja: à arab nyelvet beszélő emberek egy nemzetben = egy államba való
tömörítése. Ezt egy parancsnokság alatt álló egyetemes arab párttal és helyi szervezetekkel
akarták megvalósítani.

Hatása a termékeny Félhold országaiban figyelhető meg (Szíria, Irak, Libanon, Jordánia)

A Baath párttal egyidőben a násszerizmus Egyiptomban az antikoalizmus, a gazdasági és

politikai szövetségesek tömbjéből való távolmaradás az arab egység összekovácsolása és
vezetése mentén fogalmazott meg pánarab ideológiát. Amihez növekvő katonai potenciál és
nemzetközi elismertség társult.

Szocializmus: a Baathizmusban erősen szekularizált jelleggel, illetve a násszerizmusben

jelent meg. Egyiptomban az 1962. májusában kiadott nemzeti Charta ----à társadalmi
különbségek megszüntetése, tőke konszolidáció,

Nasszer: olyan szociális demokráciáról beszélt, aminek előfeltétele minden lakos számára a
kenyér, víz, ruha, öltözés, lakóhely. A szociális demokrácia = a politikai demokrácia alapja.

Feudalizmus: A nacionalizmus és a szocializmus mellett a 19. sz. első felében. Vallási

indíttatású politikai ideológia ma is meghatározó szerepet játszik. A 18-19 sz. fordulóján az
Iszlám és a nyugat szembenállása az európai gyarmatosító törekvésekkel szemben új
nézetrendszert hoztak létre. A fundamentalizmus elméleti alapvetése az iszlám állam
alaptanításának elfogadásán, a Korán és a Szunnák követésén alapuló nézetrendszer vallási
tanitással összhangban álló reformokat sürgetett. à az önálló „iszlám úr” teória.
Egyiptomban a Muzulmán Testvériség programja egyértelműen ezt az ideológiát foglalta
magába. a fundamentalista nézetükből kiindulva a 1967-es arab-izraeli háború
kirobbanásától kezdve az iszlám reneszánszról beszélhetünk

A nemzetközi politikai életet a térségben található politikai rendszerek tarka képe

bonyolítja.

11. Hogyan vélekednek az elméleti irányzatok az egyénekről?

Elméleti nézőpontok szemszögéből:

Realista, radikális: jelentéktelennek tartották az egyéni tényezőket
Idealizmus: nagyobb szerepet adott az egyén alakító erejének
Konstruktivisták: az egyén a társadalmi normák, szabélyok, értékek közvetítői, csak az elit
képes változtatásra

Globális problémák
 1. Hasonlítsa össze az államok által vívott háborúkat a terrorizmussal!
Az államok közötti háborúk mindig államok és államok szövetségei között, hadseregek révén
valósultak meg ezért láthatóvá váltak az ellentétes felek, célja a területszerzés. A háború
mindig békeszerződéssel zárult, amely részben vagy egészben átalakította a nemzetközi
rendszert.
Ezzel szemben a terrorizmus nem állami szereplők általi hadviselés, amely lehet egyének
magányos akcióiban megnyilvánuló, de szervezett csoportok által végrehajtott merényletek
sorozata. Célja a nemzetközi rendszer megdöntése, annak minden szereplőjével, főleg az
állammal szemben folytat háborút, s ennek elérése érdekében a civil lakosággal szemben
alkalmaz erőszakot, vagy fenyeget erőszak alkalmazásával.
2. Melyek a modernkori terrorizmus korszakai?
Történelem minden szakaszában jelen volt:

ókori (individuális – uralkodókkal szemben)

középkor (kollektív – csoportok között),
francia forradalom (állam támogatta)

XX. századi diktatúrák államilag szervezett saját polgárai által (nácizmus és a kommunizmus)

-Baloldali terrorizmus (anarchizmus, kommunizmus): 1870-1914 intézményesített hatalom

ellen (állam, egyház)

-Jobboldali terrorizmus (fasizmus): Két Vh. Között állam által alkalmazott módszerek ellen.

-etnikai/szeparatista terrorizmus: 2.Vh. után -> önálló állam létrehozása

-vallási alapú terrorizmus: főleg ezredfordulón -> vallás eredeti tanításait felhasználva

3. Melyek a terrorista csoportok stratégiái? (4db)

Kényszerítés: az ellenfél tegye meg, amit akar vagy ne tegyen meg, amit akar. (pl.:
Mogadishuban az iszlamista csoportok bombamerénylete. Az amerikaik kivomulását akarták
kikényszeríteni Libanonból és Szomáliából.
4. Röviden jellemezze az al-Kaida terrorszervezetet!

Oszama bin Laden taktikája

Először Afganisztánban a szovjet megszállással szemben és Szudánban próbálta ki.
Törekvése a radikális iszlám frakciók egyesítése és a frakciók gyengeségének kihasználása
volt. Mindeközben az adott ország teljes ellenőrzés alá vonásáért dolgozott, minden katonai,
gazdasági és diplomáciai támogatást biztosított a hatalomra kerülés érdekében. Fő szerve az
al-Kaida elsősorban a szaud-arábiai fiatalok között toborozta utánpótlását.
Kőolajból és földgázból fakadó bevétel.
Bin Laden gondoskodott az ország katonai támogatásáról, kábítószerek megszerzéséről,
infrastruktúra, bankhálózat, fegyverek fejlesztéséről, ezért cserébe hozzáfért beutazási
dokumentumokhoz, import és export engedélyekhez.

-> államilag támogatott terrorizmus, terrorizmus által támogatott állam.

5. Mutassa be szír polgárháború kirobbanásának okait és az Iszlám Állam létrejöttét!
Az Iszlám Állam 2014 nyarán jött létre.
Ideológia szempontjából elődszervezetnek tekinthető al-Kaida harcosai, illetve az
iszlámizmus szélsőséges változata, a dzsihádizmus terjedése tette lehetővé.
Politikai szempontból a közel-keleti térségben elhúzódó politikai konfliktusok, amelynek
gócpontjai Irak és Szíria voltak. A területen nagyhatalmi szempontból vákuum keletkezett,
melyet az IÁ kihasznált, úgy, hogy közben a maga javára fordította a vallási és etnikai
különbségeket.
Felépítése nagyban különbözik minden eddig ismert terrorszervezettől, politikai és földrajzi
értelemben a modern állam sajátos jegyeit vette magára.
6. Mi a különbség az alábbi kifejezések között: migráns, kényszermigráns, illegális
migráns, menekült?

Migráns az a személy, aki úgy dönt, hogy elhagyja az országát és egy másik állam területén
telepszik le.
Menekültnek nincs választása. Menekült, aki az 1951. Évi nemzetközi egyezmény hatálya alá
esik. (üldözéstől való megalapozott félelme miatt, pl.: vallási, faji, nemzeti hovatartozás)

Migránsnak két fajtája van: kényszermigráns, illegális bevándorló

Kényszermigráns: Olyan személy, aki arra kényszerül, hogy elhagyja az országát, de nem
tartozik az 1951-es egyezmény hatálya alá
Illegális bevándorló: Az adott állam területére engedély nélül érkező és ott tartozkodó
személy
7. Milyen okai lehetnek a migrációnak?
Jobb megélhetés reményében költöznek el az emberek (népesedési és gazdasági tényezők)
Természeti feltételek és adottságok kedvezőtlenné válása (pl.: természeti katasztrófák)

Gazdasági okok (pl.: alacsony életszínvonal, jövedelem, rossz egészségügyi helyzet)

Demográfiai okok (népességnövekedés)
Politikai okok (hátrányos megkülönböztetés, elnyomás, fegyveres konfliktusok)
Globalizáció (információ, milyen máshol)
8. Mi a fenntartható fejlődés és hol jelent meg először?
A fenntartható fejlődést először a Bruntland-bizottság fogalmazta meg.
A kifejezés lényege, hogy úgy elégítsék ki a szükségleteket, hogy azzal ne veszélyeztessék az
életfeltételeket és fontos, hogy megmaradjon az ember és környezete közötti harmónia.

Főbb alapelvei: a Föld sokszínűségének megőrzése, a Föld eltartó képességének keretein

belül maradni, a nem megújuló energiaforrások felhasználásának minimalizálása, az ember
életminőségének javítása, illetve az emberek felelősségteljes hozzáállása a környezetünkhöz
9. Mi az IPCC?

Az ENSZ által támogatott klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület

10. Hogyan látja a természettudós D. Attenborough a globális felmelegedés
problémáját?
A globális felmelegedés már nem játék, nem kis vitákról szól. Sürgető probléma, amit meg
kell oldani, és tudjuk is, hogy hogyan. Az a paradox helyzet állt elő, hogy tudjuk, hogy
cselekednünk kell, de nem tesszük. És minden évvel, amelyben ezt elhalasztjuk, egyre
nehezebb lesz elérni a célt.
11. Milyen globális járványokat ismer?
COVID-19
Ebolajárvány
Dengue-láz
H1N1
Zika
Spanyolnátha
12. A terrorizmus történetének mely szakaszait különíti el a politikatudomány?
Jellemezze az egyes szakaszokat!
Történelem minden szakaszában jelen volt:

ókori (individuális – uralkodókkal szemben)

középkor (kollektív – csoportok között),
francia forradalom (állam támogatta)

XX. századi diktatúrák államilag szervezett saját polgárai által (nácizmus és a kommunizmus)

-Baloldali terrorizmus (anarchizmus, kommunizmus): 1870-1914 intézményesített hatalom

ellen (állam, egyház)

-Jobboldali terrorizmus (fasizmus): Két Vh. Között állam által alkalmazott módszerek ellen.

-etnikai/szeparatista terrorizmus: 2.Vh. után önálló állam létrehozása

-vallási alapú terrorizmus: főleg ezredfordulón vallás eredeti tanításait felhasználva

 13. Mondjon példákat nemzetközi terrorista szervezetekre a II. világháború utáni
időszakból és említsen meg néhány terrorista cselekményt!
1) palesztin önrendelkezés

2) iszlám fundamentalizmus

3) IRA

4) ETA

5) Al Kaida (2001.szept.11.-terrorcselekmény a Világkereskedelmi Kp. és a Pentagon épületei

ellen)

6) ISIS (2015. november 13-án Franciaországban, Párizsban több helyszínen is

terrortámadások történtek. A halottak száma meghaladta a 130-at. Az ISIL magára vállalta a
történteket, több terrorista életét vesztette.)

14. Milyen különbségek vannak az Al-Kaida és az Iszlám Állam terrorszervezete között?

Az Iszlám állam felépítése nagyban eltér az eddig ismert terrorszervezetektől. A modern
állam sajátos jegyeit vette magára, az Al-Kaida láthatatlanságával szemben az ISIS egy jól
látható állami és katonai szervezetet hozott létre.

Az iszlám állam igazi erejét a külföldi harcosok adják, a dzsihadisták közel 80 országból
toboroztak harcosokat. Létszámuk közel 20 ezer fő.

A fegyveresek közül sokaknak van harci tapasztalata, melyet az Al-Kaida kötelékéből vagy a
szíriai esetleg iraki hadseregből szereztek.

Az ISIS esetében, egy paramilitáris szervezetből egy alapvető és átfogó elosztóközponttá,

egyfajta önkormányzati szervezetté fejlődött, amely a lakosság részére ma már általános
szolgáltatásokat is nyújt. (ingyen konyha, ingyenes kórház, öregotthon, iskola)

Az ISIS kialakulását segítette, az elődszervezetnek tekinthető Al-Kaida harcosok, illetve a

dzsihádizmusnak a terjedése.

Al-Kaida célja az Egyesült Államok, a nyugati világ és Izrael meggyengítése.