Az ENSZ létrejötte, működése

 Az Egyesült Nemzetek Szervezete a Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II.

világháború után.
 Magyar rövidítése ENSZ, a szervezet angol nevéből, a United Nations-ból ered az UN
rövidítés.
 A kifejezés F. D. Roosevelt amerikai elnöktől származik.
 A második világháború alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbinál összehangoltabb
nemzetközi együttműködésre lesz szükség egy újabb háború megelőzése érdekében.
 1941 augusztusában az Atlanti Charta (Churchill és Roosevelt nyilatkozata), majd
1942. január 1-jén az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata (Washingtoni Nyilatkozat) is
deklarálta ennek szükségességét, de konkrét szervezeti elképzelések nem merültek fel.
 Az USA és Nagy-Britannia kezdeményezésére a Szovjetunióval együtt a három
szövetséges nagyhatalom a moszkvai külügyminiszteri értekezleten (1943. október)
egyeztetett egy nemzetközi szervezet létrehozásában.
 Egy nemzetek fölötti szervezet megalakításáról és annak fő feladatairól először a
teheráni konferencián (1943. november) esett szó államvezetői szinten.
 1944 augusztusában Dumbarton Oaks-ban ült össze az Egyesült Nemzetek
Szervezetét előkészítő tanácskozás, amelynek során az Egyesült Államok, Nagy-
Britannia, a Szovjetunió valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát.
 Megállapodtak abban, hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése.
 Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot, ahol állandó tagként vesz részt a
munkában az öt nagyhatalom (USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Szovjetunió),
amelyeknek vétójoguk van. E főként szovjet kívánságra elfogadott rendelkezés hosszú
időre megbénította az ENSZ munkáját a hidegháború idején.
 Jaltában 1945. február 4-én a „három nagy” megegyezett a létrehozandó Egyesült
Nemzetek Szövetségének (ENSZ) működési alapelveiben, a Biztonsági Tanács
szavazati rendjében, és nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ
alapokmányának elfogadására (1945. április-június).
 Az aláírt ENSZ-alapokmány 1945. október 24-én lépett hatályba (ez az ENSZ napja).
Az alapító tagok közé tartozott az 51 győztes állam.
 Az ENSZ Alapokmányának fő célkitűzése a béke és a biztonság fenntartása, a nemzetek
közötti egyenjogúság, az önrendelkezési jog és a szabadságjogok tiszteletben tartása, a
baráti kapcsolatok fejlesztése.
 A világszervezet alapító okmánya szerint tagja lehet minden békeszerető nemzet, amely
az alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a szervezet megítélése szerint e
kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó.
 Az ENSZ-hez mindig csatlakoznak új országok.
 Magyarország 1955. december 14-én csatlakozott a világszervezethez.
 Az ENSZ székhelye New York (kivéve a Nemzetközi Bíróságot, amely Hágában
ülésezik), hivatalos nyelve az angol, a francia, a spanyol, a kínai, az orosz és az arab.
 Az ENSZ három fő intézménye: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, és a Titkárság.
 A Közgyűlés a legfőbb tanácskozó testület, de a szervezeten belül a központi szerep a
Biztonsági Tanácsé.
A Közgyűlés (General Assembly)
 A legfőbb tanácskozó testület.
 Az összes tagállam képviselőiből (országonként legfeljebb 5 fő) áll, amely tagállamok
mindegyike egy szavazattal rendelkezik.
 Olyan fontos kérdésekben, mint a békére és biztonságra, új tagok felvételére és
költségvetési kérdésekre vonatkozó ajánlások, döntésekhez kétharmados többség
szükséges.
 Egyéb kérdésekben elegendő az egyszerű többségi szavazat is.
 Megvizsgálja, és ajánlásokat tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló
együttműködés alapelveire, beleértve a leszerelés és fegyverkezés szabályozását is.
 Tanulmányok elkészítése, melynek célja a nemzetközi együttműködések előmozdítása, a
nemzetközi jog fejlesztése, az alapvető emberi jogok és szabadságjogok megvalósítása.
 Megvizsgálja és jóváhagyja az ENSZ költségvetését és meghatározza a tagdíjakat.
 Megválasztja a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait, a Gazdasági és Szociális Tanács
tagjait és a Gyámsági Tanács választandó tagjait, a Biztonsági Tanáccsal együtt
megválasztja a Nemzetközi Bíróság bíráit, és a Biztonsági Tanács javaslata alapján
kinevezi a főtitkárt.
 A Közgyűlés rendes ülésszaka minden év szeptemberében kezdődik, ahol megválasztják
a Közgyűlés új elnökét, a 21 alelnököt, és a Közgyűlés hat fő bizottságának elnökét.
 Az egyenlő földrajzi képviselet biztosítása érdekében a Közgyűlés elnökségét minden
évben változtatják kontinensek.
 A rendes ülésszakon túl a BT-nek, az ENSZ tagállamai többségének egyetértése esetén
akár egy tagállamnak a kérésére össze lehet hívni a Közgyűlés rendkívüli ülésszakát.
 A rendes ülésszakok kezdetén a Közgyűlés általános vitát tart, gyakran állam- és
kormányfők részvételével. A legtöbb kérdést ezután a hat főbizottságban vitatják meg.
 A bizottságokban a szavazás egyszerű szótöbbséggel történik, ezután a plenáris ülésen
szavaznak a bizottsági beterjesztésekről. A Közgyűlés határozatainak jogi értelemben
nincsen kötelező érvényük a kormányok számára, ugyanakkor a világ közvéleményének
súlyát, valamint a közösség erkölcsi tekintélyét fejezik ki.
A Biztonsági Tanács (Security Council, magyar rövidítése: BT)
 Elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért.
 15 tagja van: 5 állandó (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína), és 10,
a Közgyűlés által két éves időszakra megválasztott tag.
 A BT minden tagja egy szavazattal rendelkezik.
 A határozatokat legalább 9 tag igenlő szavazatával hozzák meg.
 Fontos kérdésekben az öt állandó tag szavazatának is benne kell lenni, ez a „nagyhatalmi
egyetértés elve”, amelyre gyakran, mint vétójogra hivatkoznak (ugyanis egy állandó tag
nemleges szavazata a döntés meghiúsulását eredményezi, ez már mind az öt államnál
előfordult).
 Ha egy állandó tag nem támogat egy határozatot, de elfogadását nem akarja akadályozni,
akkor tartózkodhat. Az alapokmány értelmében az ENSZ minden tagja elfogadja és
végrehajtja a BT határozatait. A BT feladatai és hatásköre:
o Fenntartani a békét és a biztonságot.
o Megvizsgálni bármely viszályt, amely nemzetközi problémát jelenthet.
o Ajánlást tenni a viták elsimításának módszerére és feltételeire.
o A fegyverkezés szabályozására vonatkozó tervek elkészítése.
o Az agresszió megelőzése érdekében a tagállamok felszólítása gazdasági vagy más
(nem katonai) szankciók megtételére.
o Javaslat kollektív katonai akciókra.
o Javaslat a főtitkár személyére.
o A Nemzetközi Bíróság bíráit megválasztani a Közgyűléssel együtt.
o Ajánlás új tagok felvételére.
 Szerepéből adódóan a BT folyamatos működését biztosították: minden tagállam egy
képviselőjének állandóan jelen kell lennie az ENSZ székhelyén.
 A béke veszélyeztetése esetén a BT háromféle megoldás közül választhat: először
felhívhatja az érdekelt feleket, hogy alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz,
 valamint a Közgyűlés által megalkotott ajánlásokhoz, ha ez nem eredményes, akkor
fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat, rendszabályokat vezethet be (pl.
gazdasági blokád). Ha ez is hatástalan, akkor már fegyveres erő felhasználásával járó
műveleteket is elrendelhet. Ismertebb konfliktusok, amelyek megoldásában segített,
közreműködött az ENSZ: berlini válság1948-49, kubai rakétaválság,1962.
 A kéksisakosok szerepet vállaltak az 1948-as arab-izraeli háború után, Kasmírban,
Szudánban, Kenyában, Jugoszláviában, Cipruson kialakuló konfliktusok rendezése idején.
Ugyanakkor a békefenntartó műveletek nem mindig jártak sikerrel (Szomália, Bosznia-
Hercegovina).
A Titkárság (Secretariat)
 A főtitkárból és tisztviselői karból áll, az ENSZ mindennapi munkáját végző,
tisztviselőkből álló szervezet.
 Jelenleg 8600 személyt foglalkoztat mintegy 170 országból. Egyetlen kormánytól, vagy
kívülálló hatóságtól sem fogadhatnak el, vagy kérhetnek utasításokat, csak az ENSZ-nek
tartoznak felelősséggel, erre esküt is tesznek.
 Vezetőjük a főtitkár, akit a BT javaslata alapján a Közgyűlés nevez ki ötéves,
megújítható időtartamra. Ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztviselője. Funkciója politikai
jellegű feladat, amely aktivitást, jó diplomáciai készséget igényel, egyúttal feltételezi a
bizalom meglétét a főtitkár és a tagállamok között. Bármilyen ügyet a BT figyelmébe
ajánlhat, amely veszélyeztetheti a nemzetközi biztonságot. Folyamatosan konzultál a világ
állam-és kormányfőivel, vagy más vezető személyiségekkel. Minden évben jelentést tesz
közzé, amelyben értékeli az ENSZ munkáját és előterjeszti nézeteit a jövőt illetően.
 A Titkárság székhelye New Yorkban van, hivatalai azonban a világ valamennyi
régiójában.
 Három hivatal emelkedik ki közülük:
o z ENSZ Genfi Hivatala a leszerelés és az emberi jogok fóruma.
o Az ENSZ Bécsi Hivatala többek között a nemzetközi kábítószer-ellenőrzés, a
bűnmegelőzés és büntetőjog területén illetékes.
o Az ENSZ Nairobi Hivatala elsődlegesen a környezeti kérdésekkel foglalkozik.
A Nemzetközi Bíróság
 Az államok között kialakult jogviták, valamint a háborús konfliktusok békés, bírósági
tárgyaláson történő rendezésére hívatott.
 Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséggel bír ez az ENSZ-szervezet (lásd pl.
délszláv háborúk). A Bíróság előtt csak államok lehetnek a peres felek.
Az ENSZ további feladatai közé tartozik a nemzetközi gazdasági, szociális és humanitárius
feladatok megoldása, koordinálása, és az ez irányú együttműködés előmozdítása. E téren
teljesítménye vitathatatlanul pozitív. (FAO - Élelmezésügyi és Mezőgazdasági
Szervezet, WHO - Egészségügyi Világszervezet)
1948-ban megfogalmazták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely történelmi
kinyilvánítása volt az egyetemes emberi jogoknak, értékeknek, szabadságjogoknak, s e jogok
ma a demokratikus világ jogrendjének alapjait jelentik.