Az ENSZ, az EBESZ, az ET az

európai biztonsági rendszerben

Dr. Sorosy Tamás
Kodolányi János Főiskola

12/09/21
Bevezetés
 biztonság – nemzetállam
 ellentmondás: állami szuverenitás ↔ globális kihívások
 állam intézményi integráltsága és nemzetközi
elfogadottsága
 ET (CE)
 (EU) – (KKBP) CFSP – (KEBVP) CESDP – NYEU (WEU)
 NATO
 (EAPT) EAPC
 EBESZ (OSCE)
 ENSZ (UNO)
 nemzetközi rendszerfelfogások:
• hierarchikus
• pillérekre épülő (szervezetek + nagyhatalmak)
• regionális felelősségi körökre épülő
Bevezetés
 garanciarendszer:
• multilaterális
 katonai-politikai
 kooperatív
 nk. szerződések
 alkalmi koalíciók
• unilaterális
 autarchia
 semlegesség
 szatelit államok
 demilitarizált államok
 architektúra komplex! – konszenzuselv
 globalizáció
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
létrehozása, tevékenysége
 előzmények:
 1973. 7. 03. (Helsinki és Genf) - 1975. 8. 01. Helsinki
 Záróokmány fő részei („kosarai”)
1. Európai biztonsággal kapcsolatos kérdések
2. Emü. a gazdaság, tudomány, technika területén
3. Földközi-tengeri biztonság és emü.
4. Emü. humanitárius és egyéb területeken
5. Az értekezletet követő intézkedések (utótalálkozók)
 másik fajta „kosár”-csoportosítás:
1. Biztonság politikai-katonai vonatkozása
2. Emü. gazd., tud., technika, környezetvédelem területén
3. Emü. humanitárius ter.-en (emberi jogi, kultúra, oktatás)
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
létrehozása, tevékenysége
 az államok közötti kapcsolatok alapelvei
1. Szuverén egyenlőség
2. Tartózkodás az erő használatától, vele való fenyegetéstől
3. Határok sérthetetlensége
4. Államok területi épsége (integritása)
5. Viták békés rendezése
6. Belügyekbe be nem avatkozás
7. Emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben
tartása
8. Népek egyenjogúsága és önrendelkezése
9. Államok közötti emü.
10. Nemzetközi jogi kötelezettségek megfelelő, jóhiszemű
teljesítése
 mi bennük az újdonság? – együttes megjelenésük
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
létrehozása, tevékenysége
 Helsinkitől Párizsig: jellegzetességek
 1977. 10. 4. – 1978. 03. 9: Belgrád (1. utótalálkozó)
 tudományos fórum
 konferenciák – viták békés rendezése; földközi tengeri
emü.
 1980. 11. 11. – 1983. 03. 9: Madrid (2. utótalálkozó)
 döntés európai bizt. és bizalomerősítő intézkedésekkel
és leszereléssel kapcsolatos konferencia megtartására
 1986. 11. 4. – 1989. 01. 19: Bécs (3. utótalálkozó)
 döntés spec. találkozókról: bizalom és bizt. erősítő
intézkedések, európai hagyományos fe. erők,
környezetvédelem, földközi tengeri térség, viták békés
rendezése, emberi jogok
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
létrehozása, tevékenysége
 1990. 11. 19.-21. Párizs (1. csúcs)
 CFE szerződés
 Párizsi Charta az új Európáért
1. A demokrácia, a béke és az egység új korszaka
 elvi állásfoglalások:
• vége a megosztottságnak
• a kisebbségvédelem közös feladat
• piacgazdaság, politikai pluralizmus
2. Pontosítás és kiegészítés a döntések végrehajtására
(eljárási szabályok)
3. Közös nyilatkozat: nem ellenfelek, új partneri kapcsolat –
NATO és VSZ tagállamok
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
létrehozása, tevékenysége
 1990. 11. 19.-20. Párizs (1. csúcs) (folytatás)
 intézményfejlesztés
 csúcstalálkozók
 Miniszteri Tanács – döntéshozó és ir. szerv
 Szabad Választási Iroda (ma Demokratikus Intézmények
és Emberi Jogok Irodája)
 Vezető Tisztségviselők Bizottsága (ma Vezető Tanács)
 EBEÉ Titkárság
 Konfliktusmegelőző Központ
 1991. 06. 19. – 20: Berlin (1. MT)
 konzultációs mechanizmus kialakítása válsághelyzetre
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
intézményesülése
 1992. 01. 30. – 31: Prága (2. MT)
 „konszenzus mínusz egy” - emberi jogi és alapvető
szabadságjogok megsértése esetén az érintett
hozzájárulása nélkül
 1992. 03. 24.- 07. 8: Helsinki (4. utótalálkozó)
 Nyitott Égbolt Szerződés
• katonai kérdések nyitottsága = bizalom és biztonság
• fegyvertelen repülések megfigyelési (felderítés) céllal
[magyar-kanadai közös javaslat a szerződés
kidolgozására] – 2002-ben lépett életbe
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
intézményesülése
 1992. 07. 9-10: Helsinki (2. csúcs)
 Nemzeti Kisebbségi Főbiztos
 soros elnöki rendszer bevezetése – „trojka”
 Biztonsági és Együttműködési Fórum létrehozása
 békefenntartás alapelvei – megfigyelő és békefenntartó
missziók
 CFE-1/A – a fegyveres erők:
• létszámának önkéntes korlátozására
• információk cseréjére
• gyakorlatai bejelentésére
• verifikációjára
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
intézményesülése
 1992. ősz: regionális szervezetté nyilvánította magát –
EBEÉ missziók (Koszovó, Szandzsák, Vajdaság)
 1992. 12. 14.-15. Stockholm (3. MT.)
 „konszenzus mínusz kettő” – a Tanács a vitában álló
mindkét felet utasíthatja a problémák rendezésére
 főtitkári tisztség létrehozása
 1993. 11. 30 – 12. 1: Róma (4. MT)
 békefenntartó tevékenység elemzése – „harmadik” fél
bevonása lehetőségének felvetése
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
létrehozása, működése
 1994. 12. 5. - 6: Budapest (3. csúcs)
 szervezeti korszerűsítés: ellentmondás feloldása a
szervezet demokratikus jellege és az új válságkezelési
hatékonyság szükségessége között
 ENSZ mechanizmus lemásolása útján (BT döntéshozatali
rend) vagy
 főtitkári poszt megerősítése! (soros elnök is)
 normatív szabályzás összhangjának megteremtése –
államok viselkedési kódexe
 EBEÉ alapelveit adaptálni Európa realitásaihoz vagy
 csak a katonai erő alkalmazását szabályozni
(demokratikus irányítás elvei) !
 EBESZ (1995. 01. 01-től)
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
létrehozása, működése
 1994. 12. 5. - 6: Budapest (3. csúcs) (folytatás)
 néhány fórum új elnevezést kapott
 új konfliktusok keletkeztek, régiek megújultak → új
biztonsági modellre van szükség
 1996. 12. 3. - 4: Lisszabon (4. csúcs)
 Nyilatkozat a 21. század Európájának közös és átfogó
biztonsági koncepciójáról
 széleskörű emü. és koordináció az államok és
szervezetek között
 jelentős szerepvállalás a jugoszláv válság rendezésében
(Bosznia, Koszovó)
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
létrehozása, működése
 1999. 11. 17. - 18: Isztambul (4. csúcs)
 adaptált CFE szerződés elfogadása
 Európai Biztonsági Charta (Charter for European Security

Bevezető (új lépések összefoglalása):

1. kooperatív biztonsági platform elfogadása (bizt. emü
program az emü. erősítésére az EBESZ és más
nemzetközi szervezetek között)
2. az EBESZ nem katonai békefenntartó szerepének
továbbfejlesztése
3. gyors szakértői segítségnyújtási és együttműködő
csoportok (REACT) létrehozása (gyors reagálású polgári
helyszíni műveletek)
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
létrehozása, működése
 Európai Biztonsági Charta - Bevezető (folytatás):
4. rendőri tevékenységhez kapcsolódó képességek
kibővítése (törvényesség fenntartása érdekében)
5. műveleti központ létrehozása (EBESZ helyszíni
tevékenységei tervezésére)
6. előkészítő bizottság felállítása a konzultációs eljárások
erősítésére
Szerkezete:
I. Közös kihívásaink (új kockázatok)
 alapvető és emberi szabadságjogok
 nk. terrorizmus, szervezett bűnözés
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
létrehozása, működése
 Európai Biztonsági Charta (folytatás)
I. Közös kihívásaink (folytatás)
 kézi és könnyű fegyverek elterjedése
 akut gazdasági gondok
 környezetszennyezés
 mediterrán térség és Közép-Ázsia instabilitása
 de korlátozott számú, nem átfogó
 de kimaradt az afe. lehetséges bevetése
II. Közös alapjaink
 korábbi alapelvek és kötelezettségek
 EBESZ a vitás kérdések békés rendezésének elsődleges
szervezete, előrejelzés, válságkezelés, rehabilitáció
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
létrehozása, működése
 Európai Biztonsági Charta (folytatás)
III. Közös válaszunk
 kooperatív biztonsági platform
 együttműködés más szervezetekkel
 szolidaritás és partnerség
 intézményeink
 emberi dimenzió (emberi jogok)
 politikai-katonai dimenzió
 gazdasági és környezetvédelmi dimenzió
 törvényesség és harc a korrupció ellen
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
létrehozása, működése
 Európai Biztonsági Charta (folytatás)
IV. Közös eszközeink
 párbeszéd erősítése
 EBESZ-missziók
 gyorshadtest (REACT)
 Műveleti Központ
 rendőrséghez kapcsolódó tevékenység
 békefenntartás (önálló erő létrehozása nem feladat)
 Nemzetközi Egyeztető és Döntőbíróság
V. Együttműködő partnereink
VI. Következtetések
 kiemelkedő a szerepe Európában
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.4. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szer-vezet
működési mechanizmusa
 csúcstalálkozó: politikai
feladatok: helyzetértékelés,
feladatok, útmutatás
 Miniszteri Tanács: csúcstalálko-
zók között döntés és irányítás
(évente)
 Vezető Tanács: MT ülések
előkészítése, veszélyhelyzet-
ben rendkívüli ülés összehívása
(1997 óta Gazdasági Fórum)
 Állandó Tanács (1997-től átvette
VT feladatait): folyamatosan
működő irányító szervezet
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.4. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szer-vezet
működési mechanizmusa
 Biztonsági és Emü. Fórum:
(hetente): eszmecsere, emü.,
intézkedések végrehajtásának
figyelése
 EBESZ Parlamenti Közgyűlés
(~300 fő): parlamentek
bevonása EBESZ
tevékenységébe
 soros elnök: adminisztratív fel-
adatok, EBESZ tevékenységé-
nek összehangolása
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.4. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szer-vezet
működési mechanizmusa
 soros elnök személyes képvise-
lői: tevékenység segítése
válsághelyzetben
 főtitkár: elnök segítése
 Nemzeti Kisebbségi Főbiztos:
megelőző diplomácia
 titkárság: szervezet operatív
támogatása
 missziók:
 ténymegállapító és jelentő
 kihelyezett
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.5. Helye és szerepe az európai biztonsági rendszerben
 Vancouvertől Vlagyivosztokig – 55 állam
 multilaterális megbeszélések és tárgyalások fóruma
 regionális megállapodássá nyilvánította magát
 növelte aktívását a konfliktuskezelés minden fázisában
 20-nál több kihelyezett misszió és más helyszíni
tevékenység (Grúzia, Moldova, Tádzsikisztán, Balkán,
Csecsenföld, Fehéroroszország, Ukrajna, Karabah, stb.)
 képes koordináló szerepre (Bosznia, Albánia,
Horvátország)
 rugalmas és innovatív szervezet
 emü. NATO és EBESZ között stratégiai szükségszerűség
 2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet
2.5. Helye és szerepe az európai biztonsági rendszerben
 különleges jellege
 nincs nemzetközi jogi státusza, határozatai politikailag
kötelezőek
 rendelkezik nk. szervezetek ismérveinek többségével
 dokumentumai jogilag megfelelnek nemzetközi jogi
követelményeknek
 dokumentumok aláírása legmagasabb szinten
 koszenzusos döntés
 regionális válságkezelés ENSZ Alapokmány alapján
 Oroszország különleges erőfeszítései (célja a kibővített
európai térség legfontosabb bizt. pol. intézményévé
tenni, hogy megerősödjön saját meggyengült pozíciója)
 fordulat szept. 11.
Köszönöm a
figyelmet

Dr. Sorosy Tamás

12/09/21