A nemzetközi Büntető Bíróság (NBB)

Általános jogi
helyzete
Mi is az NBB?

• A NBB független nemzetközi igazságszolgáltatási hatóság,

• amely nemzetközi jogi személyiséggel valamint
• olyan jogképességgel bír,
• amely feladatai gyakorlásához
• és céljai megvalósításához szükséges.
• A Bíróság statútuma 2002. július 1-én lépett hatályba.
• Magyarország 2001. november 30-án ratifikálta a Statútumot.
Része az ENSZ-nek?

• A Bíróság nem szerve az ENSZ-nek,

• a világszervezettel azonban kapcsolatban áll.
• Az együttműködés eseteit és módját a Statútum mellett a
Bíróság és az ENSZ közötti megállapodás szabályozza.
Statútum 2. cikke

• értelmében
• a Bíróság és az Egyesült Nemzetek közötti kapcsolatokat egy
• a Közgyűlés által jóváhagyott megállapodás szabályozza.
• A szerződést a Bíróság Elnöke köti meg a Bíróság nevében.
• A Közgyűlés 2002. szeptember 9-én fogadta el a kidolgozott
egyezmény-tervezetet
• Az NBB és az ENSZ közötti kapcsolatokról.
Egyezmény részei

• Az Egyezmény a preambulumból és a következő négy fejezetből

áll:
I. Általános szabályok;
II. Intézményi kapcsolatok;
III. Együttműködés és bírói jogsegély;
IV. Záró rendelkezések.
Egyezmény

• Az egyezményben az ENSZ elismeri

• az NBB-t mint független állandó bírói intézményt,
• amely nemzetközi valamint
• olyan jogalanyisággal rendelkezik,
• amely képessé teszi funkciói ellátására és céljai elérésére.
• A Bíróság a maga részéről
• elismeri az ENSZ-nek az Alapokmányban meghatározott felelősségét.
• A két intézmény kölcsönösen tiszteletben tartja a másik jogi
helyzetét és feladatát.
Együttműködés és konzultáció

• Az egyezmény értelmében az ENSZ és a NBB szorosan

együttműködnek egymással
• és közös érdekeket érintő ügyekben konzultálnak egymással.
• A Bíróság megfigyelőként részt vesz az ENSZ-KGy munkájában
valamint
• az ENSZ által szervezett olyan nemzetközi találkozókon
• és konferenciákon, amelyeken megfigyelők is jelen lehetnek.
BT tárgyalás

• Amennyiben a Biztonsági Tanács (BT) olyan ügyet tárgyal,

• amely a NBB tevékenységével összefügg,
• a Bíróság elnöke
• vagy a főügyész meghívásra felszólalhat a BT ülésén abból a célból,
• hogy támogassa a Tanácsot minden a Bíróság joghatóságát érintő
kérdésben.
• Az Eljárási és Bizonyítási Szabályok által megszabott, keretben
• az ENSZ is részt vehet a Bíróság bármely tanácsa előtti olyan; ügy
tárgyalásán, amely az ENSZ-et érinti.
információcsere

• Az egyezmény által megszabott korlátokon belül

• a Bíróság és
• az ENSZ a legszélesebb körben kicserélik a közös érdeklődés
tárgyát képező információikat és dokumentumaikat.
• A kölcsönös tájékoztatásról az ENSZ főtitkára és a Bíróság
titkára gondoskodnak.
jelentés

• Amennyiben azt célszerűnek tartja,

• a Bíróság jelentést tehet az ENSZ-nek tevékenységéről.
• Ezen felül a Bíróság javaslatot tehet az ENSZ-nek bizonyos kérdések
megtárgyalására.
• A két intézmény együttműködik,
• illetve konzultál egymással minden olyan kérdésben,
• amely a tisztviselők jogviszonyát, fizetését, státuszát és nyugdíj-
jogosultságát illeti.
• Az együttműködés keretében kölcsönösen ki is cserélhetnek
tisztviselőket.
Anyagi és személyzeti ellátás

• A Bíróság és
• az ENSZ a rendelkezésre álló anyagi eszközök és személyzet
• leggazdaságosabb felhasználása és átfedések elkerülése végett
esetenként konzultálnak egymással
• és megvizsgálják bizonyos szolgáltatások és berendezések közös
használatának a lehetőségét.
• Az ENSZ ezen túlmenően a Bíróság, illetve
• a Közgyűlés
• rendelkezésére bocsát berendezéseket és szolgáltatásokat,
különösen fordítókat és tolmácsokat.
útlevél

• A Közgyűlés ülésszaka alkalmával

• az ENSZ és a Bíróság megkönnyítik a Statútum tagállamai
képviselőinek az ENSZ székhelyére való bejutását.
• A bíráknak, az főügyésznek,
• az ügyésznek,
• a titkárnak valamint
• az ügyészi hivatal és a titkárság tisztviselőinek joguk van
• ENSZ-útlevélre {laissez-passer).
Statutúm 115. c.

• említett az ENSZ által a Bíróság rendelkezésére bocsátott

• pénzügyi alapok kezelése és
• a 2 intézmény közötti együttműködés költségeinek fedezése
külön megállapodás tárgyát képezik.
Nemzetközi szerződés

• Az ENSZ és a Bíróság konzultálnak olyan szerződéseknek az

ENSZ titkárságánál történő bejegyzéséről, amelyeket a Bíróság
államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel köt.
• Az ENSZ az Alapokmány keretei között
• együttműködik a Bírósággal a Statútum 87. cikk 6. bekezdésében
szabályozott jogsegély terén.
• Amennyiben e jogsegély az ENSZ jelenlegi vagy korábbi
személyzetének biztonságát veszélyeztetné,
• a Bíróság gondoskodik e személyek védelméről.
ENSZ tisztviselő tanúkénti kihallgatása
• Ha a Bíróság
• az ENSZ tisztviselőjét
• tanúként kívánja kihallgatni,
• az ENSZ az Alapokmány által megszabott keretek között
felmenti a tisztviselőjét
• a titoktartás kötelezettsége alól.
• A főtitkár az ilyen tisztviselő mellé képviselőt rendelhet.
Be. megindítása

• Ha a BT
• az Alapokmány VII. fejezete alapján
• úgy dönt, hogy a Statútum 13. cikk b) pontja alapján egy
helyzetet a Statútum 5. cikkében felsorolt
• bűncselekmények alapos gyanúja miatt
• a főügyész elé terjeszt,
• az ENSZ főtitkára haladéktalanul közli a főügyésszel a BT
határozatát.
• Amennyiben a BT az Alapokmány VII. fejezete alapján
• úgy dönt, hogy a Statútum 16. cikke értelmében
• megkeresi a Bíróságot,
• hogy ne indítson vagy ne folytasson vizsgálatot,
• illetve bűnügyi eljárást egy adott ügyben, a főtitkár azonnal
értesíti a Bíróság elnökét és a főügyészt a BT döntéséről.
Együttműködés megtagadása

• Ha a Bíróság
• a Statútum 87. cikk 5. bekezdés (b) pontja vagy a 7. bekezdés szerint

• együttműködés megtagadásáról illetve

• bármely más ügyről értesíti a BT-ot,
• a Bíróság titkára az ENSZ főtitkárán keresztül továbbítja a
bírósági döntést a BT-nek.
• A BT az ügyben foganatosított intézkedéseit a Bíróság
tudomására hozza.
Főügyész és az ENSZ

• Az ENSZ az Alapokmány által megszabott keretek között

együttműködik a főügyésszel,
• ha a főügyész a Statútum 54. cikke szerint jár el.
• Ugyanez vonatkozik arra az esetre,
• ha a főügyész a Statútum 15. cikk 2. bekezdése értelmében proprio
motu kezdeményez nyomozást.
• A főügyész adott esetben megállapodik az ENSZ-szel arról,
• hogy a kapott információkat bizalmasan kezeli és hogy gondoskodik
a tanúk biztonságáról.
• Amennyiben a Bíróság
• az ENSZ olyan tisztviselője ellen kíván eljárni,
• aki ellen a Statútumban foglalt bűncselekmény elkövetésének a
gyanúja áll fenn,
• az ENSZ szorosan együttműködik a Bírósággal
• és szükség esetén lemond
• az illető tisztviselővel kapcsolatos előjogairól és
mentességeiről.
Bizalmas információk

• Ha az ENSZ olyan birtokában lévő információkat kíván a

Bíróságnak átadni,
• amelyeket egy állam a bizalmas kezelés feltétele mellett bocsátott az
ENSZ rendelkezésére,
• az ENSZ megkeresi az államot
• hogy járuljon hozzá a bizalmas információ átadásához.
• Az Egyezmény teljesítésének biztosítása érdekében az ENSZ
főtitkára és a Bíróság kiegészítő megállapodást köthetnek.
Bíróság jellege /
székhelye
székhelye

• A NBB a Statútum 1. cikke szerint állandó intézmény.

• A Bíróság állandó jellegének két előnye is van
• egyrészt az állandóság erősíti a Bíróság függetlenségét,
• másrészt a jövőben többé nem lesz szükség esetenként ad-hoc-
bíróságok felállítására.
• A Bíróság székhelye Hága.
• A Bíróság a székhelyállammal székhelyegyezményt köt,
• amelyet a Közgyűlésnek jóvá kell hagynia.
• Ha indokolt a Bíróság máshol is tarthat üléseket.
Eljárási és Bizonyítási
Szabályok (EBSz)
Hol található?

• A Bíróság statútuma tartalmazza az eljárásra vonatkozó

legfontosabb szabályokat.
• A Statútum mellett
• az EBSz a Bíróság legfontosabb Szabályzata,
• amely meghatározza a Bíróság tevékenységének módját les
menetét
• A Közgyűlés 2002. szeptemberi ülésén 2/3-s többséggel
jóváhagyta az EBSz tervezetét.
• Ezzel az EBSz hatályba lépett.
• A Szabályok módosítását bármely Részes Állam, a bírák abszolút
többsége és a főűgyész javasolhatja.
• A módosításokat a Közgyűlésnek kell 2/3-s többséggel
elfogadnia.
 A BÍRÓSÁG
SZERVEZETE ÉS
ÖSSZETÉTELE
NBB szervei
• az Elnökség;
• a Fellebbviteli Kollégium,
• az Elsőfokú Kollégium és
• a Tárgyaláselőkészítő Kollégium;
• a Főügyészség;
• a Jegyzői Hivatal.
összetétele

• A NBB 18 bíróból áll.

• A bírák a Bíróság főfoglalkozású tagjai.
• Az Elnökséget képező bírák kötelesek tisztségüket állandó
jelleggel ellátni.
• Az Elnökség dönti el a Bíróság munkaterhétől függően
• és a tagjaival való egyeztetés után,
• hogy a többi bíró milyen mértékben köteles teljes
munkaidőben a Bíróság rendelkezésére állni
Létszám?

• Az Elnökség a Bíróság nevében javaslatot tehet a bírák

számának növelésére.
• A javaslatot a Jegyző haladéktalanul megküldi a Részes
Államoknak,
• amelyek gyűlésükön megtárgyalják
• és 2/3s többséggel jóváhagyhatják a javaslatot.
• Ha a Bíróság munkaterhe a későbbiekben megint csökken, az
• Elnökség javasolhatja a bírák számának 18 főre történő
csökkentését is.
• Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül,
• a csökkentést fokozatosan,
• a bírák megbízatási idejének figyelembe vételével, kell végrehajtani.
• A bírákat magas erkölcsi tekintélyű,
• pártatlan és becsületes személyek közül kell kiválasztani,
• akik hazájukban a legmagasabb bírói tisztségek betöltéséhez
megkívánt követelményeknek megfelelnek.
• Minden jelöltnek rendelkeznie kell
• megfelelő büntető anyagi- és eljárásjogi szaktudással és a
büntetőeljárások terén szükséges tapasztalattal (mint bíró, ügyész,
ügyvéd vagy más hasonló minőségben) vagy
• a nemzetközi jog, a humanitárius jog és az emberi jogok terén
megfelelő szaktudással és a Bíróság tevékenységéhez szükséges
széleskörű tapasztalatokkal.
nyelvtudás

• Minden jelöltnek a Bíróság legalább egyik munkanyelvét

kiválóan bírnia és folyékonyan beszélnie kell.
• Bármely Részes Állam állíthat jelöltet. A jelöltállítási eljárást
illető állam legmagasabb bírói tisztségeinek betöltéséhez előírt
eljárásnak vagy a Nemzetközi Bíróság jelöltállítási eljárásának
megfelelőben kell lefolytatni.
Milyen állampolgár?

• A jelöltnek egy Részes Állam állampolgárának kell lennie, de

nem feltétlenül a jelölő állam polgárának.
• A választásra két 1 listát kell felállítani:
• az A-Iista tartalmazza azokat a jelölteket, akik a fenti (i) pontnak,
• a B-lista pedig azokat, akik a fenti (ii) pontnak megfelelnek.
• Az első választáson legalább 9 bírót az A-névsorról
• és legalább 5 bírót a B-névsorról kell választani.
• Ezt az arányt a későbbi választásokon is be kell tartani.
• A választás a Közgyűlésen titkos szavazással történik.
• Az a jelölt, aki a Részes Államok 2/3 jelenléte és szavazása esetén a
legtöbb szavazatot kapta, megválasztottnak tekintendő.
• Nem lehet két bíró ugyanazon állam polgára.
• A Részes Államoknak a választásnál figyelembe kell venniük, hogy
• • a világ fő jogrendszerei képviselve legyenek;
• • a Bíróság összetételében a méltányos földrajzi elosztás biztosítva
legyen és
• • nők és férfiak méltányos arányban legyenek a Bíróságban
képviselve.
Elnök

• A Bíróság Elnökét,
• Első és
• Második Elnökhelyettesét
• a bírák abszolút többséggel választják.
• A megválasztottak együtt alkotják az Elnökséget.
• Az Elnökség felelős a Bíróság működéséért,
• az Ügyészi Hivatal kivételével és
• a Statútum által meghatározott egyéb elnöki funkciók
betöltéséért.
• Amint a Bíróság megalakult,
• létre kell hozni a fent megnevezett kollégiumokat.
• A Fellebbviteli Kollégium az Elnökből és
• 4 bíróból áll,
• az Elsőfokú Kollégium valamint
• a Tárgyalás-előkészítő Kollégium 6-6 főnél nem kevesebb
bíróból.
• A kollégiumokon belül tanácsokat kell alakítani.
• A Fellebbviteli Tanács a Fellebbviteli Kollégium valamennyi
bírójából áll.
• Az Elsőfokú Tanács feladatait
• az Elsőfokú Kollégium 3 bírája,
• a Tárgyalás-előkészítő Tanács feladatait pedig a Tárgyalás-
előkészítő Kollégium egy vagy 3 bírája látja el a Statútum és az
EBSz-nek megfelelően.
• A bírák függetlenek és nem folytathatnak olyan tevékenységet,
amely bírói ügyintézésüket akadályozná vagy
• a függetlenségükbe vetett bizalmat megingathatná.
• Az Elnökség bármely bírót saját kérésére felmentheti feladatai
gyakorlásától.
• A bíró nem járhat el olyan ügyben, amelyben pártatlansága
bármely okból indokoltan kétségbe vonható.
• Az ilyen bírót fel kell menteni az ügy tárgyalásától.
• Az EBSz által meghatározott egyéb esetekben a bírót ki kell
zárni.
• Az Ügyész, a gyanúsított vagy a vádlott is kérheti egy bíró
kizárását.
• A kizárással kapcsolatos kérdéseket a bírák abszolút többsége
dönti el.
• A főügyészség a Bíróság külön szerveként függetlenül jár el. Az
főügyészség tagjai nem kérhetnek és nem fogadhatnak el külső
utasításokat.
• A főügyészség felelős
• az ügyek és a Bíróság joghatóságába eső bűncselekményekkel
kapcsolatos lényeges információk fogadásáért és
megvizsgálásáért;
• a nyomozás vezetéséért és
• a vád képviseletéért.
• A főügyészség élén a főügyész áll, akinek munkáját egy vagy több
ügyész támogatja.
• A főügyésznek és az ügyészeknek különböző államok
állampolgárainak kell lenniük. Főügyésznek és ügyésznek csak nagy
tekintélyű, kiemelkedő szaktudású és a vádképviseletben vagy a
bűntető ügyek tárgyalása terén nagy gyakorlati tapasztalattal
rendelkező és a Bíróságnak legalább egyik munkanyelvét kiválóan
bíró és folyékonyan beszélő személyek választhatók.
• A főügyészt a Közgyűlés titkos szavazás keretében abszolút
többséggel választja. Az ügyészeket a főügyész által összeállított
jelölték névsorából választja a Közgyűlés.
• főügyész megbízatása 9 évre szól és nem választható újra.
• A főügyész és az ügyészek függetlenségét, azok kizárását a
bírákra vonatkozó szabályoknak megfelelő rendelkezések
szabályozzák.
• A főügyész illetve az ügyész szükség esetén megbízhatja a
főügyészség egyik munkatársát, hogy helyettesítse őt hivatali
tevékenységében.
• A Jegyzői Hivatal a Bíróság nem igazságszolgáltatási jellegű
működésének biztosításáért és a szükséges adminisztratív
szolgálatokért felelős.
• A Hivatal vezetője a jegyző, aki a Bíróság igazgatási fő-
tisztviselője.
• A Jegyző feladatait a Bíróság Elnökének irányítása alatt
'teljesíti.
• A jegyzőt, akinek nagy erkölcsi tekintéllyel és kiemelkedő
szakértelemmel rendelkező,
• a Bíróság munkanyelveinek legalább egyikét kiválóan bíró és azt
folyékonyan beszélő személynek kell lennie, a bírák a Közgyűlés
javaslatára titkos szavazáson a szavazatok abszolút többségével
választják.
• Szükség esetén a jegyző javaslatára Helyettes Jegyzőt is
választanak.
• A jegyző megbízatási ideje öt évre terjed és egyszer
újraválasztható,
• A Jegyzői Hivatalon belül a jegyző létrehozza a Sértettek és
Tanúk Egységét,
• amely gondoskodik a sértettek és tanúk védelméről valamint
tanácsot és más szükséges segítséget nyújt nekik.
• A Sértettek és Tanúk Egységének a feladatai közé tartozik többek
között a védett személyek biztonságáról gondoskodni és védelmük
érdekében hosszú- és rövidtávú terveket kidolgozni, orvosi,
pszichológiai és egyéb segítséget nyújtani,
• a Bíróságnak és az államoknak tanácsot adni, a nyomozók, a
védelem valamint az eljárásban a Bíróság megkeresésére részvevő
nemzetközi szervezetek számára a biztonsági intézkedésekre és a
titoktartásra vonatkozó magatartási kódexet kidolgozni, az
államokkal biztonsági kérdésekben együttműködni, azoknak a
tanúknak, akik nemi erőszak áldozatai lettek, segítséget és
támogatást biztosítani valamint a sértettként vagy tanúként fellépő
gyermekek, idős vagy fogyatékos személyek támogatásáról
gondoskodni.
• Feladatai megfelelő teljesítése érdekében az Egység
szakértőkkel rendelkezik.
• A főügyész és a jegyző a hivataluk betöltéséhez szükséges
szakértelemmel rendelkező munkatársakat nevez ki.
• A főügyész ezen kívül nyomozókat is megbíz. A főügyész és a
jegyző gondoskodnak arról, hogy a személyzet a legnagyobb
hatékonysággal, hozzáértéssel és tisztességgel végezze
munkáját.
• A jegyző az elnökséggel és a főügyésszel egyetértésben tesz
javaslatot a Szolgálati Szabályzatra, amely a személyzet jogi
helyzetét szabályozza. A Szabályzat a RÁK jóváhagyására szorul.
• A bíró, a főügyész és az ügyész a RÁK döntése alapján
hivatalából elmozdítandó,300 ha
• az EBSz szerint súlyos vétséget követ el vagy
• a Statútumban meghatározott kötelezettségét súlyosan
megszegte, vagy
• nem képes feladatait teljesíteni.
• A bírák, a főügyész, az ügyész, a jegyző és a helyettes jegyzők illet- -
ményét, juttatásait és költségtérítéseit A közgyűlés határozza meg.
• A Bíróság hivatalos nyelve az angol, az arab, a francia, a kínai, az
orosz és a spanyol.
• A Bíróság ítéleteit és más fontos határozatait valamennyi hivatalos
nyelven közzé kell tenni. A Bíróság munka- nyelve az angol és a
francia. A Bíróság engedélyezheti az eljárásban részvevő feleknek az
angol és a francia nyelven kívül más nyelvek használatát.
• A Bíróság maga fogadja el a bírák abszolút többségével a sajat
Munkaszabályzatát.
Az első ítélet: Lubanga ügy
Kongó
• Napjainkig bezárólag a Nemzetközi Büntetőbíróság
(International Criminal Court - ICC) 15 év alatti gyerekek
besorozása vagy alkalmazása bűncselekmény állítólagos
elkövetésének vádjával több személy ellen adott ki
elfogatóparancsot és/vagy indította meg az eljárást
• Ezek a személyek a Kongói Demokratikus Köztársaságbeli Bosco
Ntaganda, Germain Katanga, Mathieu Ngudjolo Chui és Thomas
Lubanga Dyilo, valamint az ugandai Dominic Ongwen, Joseph
Kony, Okot Odhiambo és Vincent Otti. Az esettanulmány során
Thomas Lubanga Dyilo ügyét ismertetjük, a többi személy
jelenlegi helyzetéről az alábbi táblázat tartalmaz összefoglalást.
• A Kongói Demokratikus Köztársaság20 2002 áprilisában
ratifikálta a Római Statútumot (ezzel hozzájárult annak 2002.
júliusi hatályba lépéséhez), így két évvel később, 2004. április
19-én Kabila elnök a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalhatta a
kongói helyzetet, kérve, hogy vizsgálják ki az ország egész
területén elkövetett bűncselekményeket a statútum hatályba
lépésének, vagyis a bíróság megalakulásának időpontjától
kezdődően.21 A nyomozás során többek között Thomas Lubanga
Dyilót is megvádolták, mégpedig 15 év alatti gyermekek
besorozása és alkalmazása vádjával.
• A hema etnikumú22 Lubanga a Kongói Hazafiak Uniója (Union des
Patriotes Congolais - UPC) alapító tagja. Az UPC 2000-ben született
meg Északkelet-Kongó Ituri körzetében, melynek katonai szárnyát a
Hazafias Erő Kongó Felszabadításáért (Force Patriotique pour la
Libération du Congo - FPLC) nevű fegyveres csoport alkotta.

• A szervezet elnöke, politikai vezetője és egyben főparancsnoka is

Lubanga volt.24 Az UPC/FPLC 2002 szeptemberében vette át a
hatalmat az alábbi térképen pirossal jelölt, Bunia központtal
rendelkező Ituriban25 nagyjából fél évre, amíg 2003 márciusában az
ugandai hadsereg ki nem szorította őket onnan.
• A Nemzetközi Büntetőbíróság a 2002. szeptember 1. és a 2003.
augusztus 13. közötti időszakban vizsgálta Lubanga bűnösségét.
A vádak szerint az említett intervallumban a szervezet számos
15 év alatti fiatal mind önkéntes, mind kényszerű
csatlakozásáért és alkalmazásáért volt felelős, amely az ICC
joghatósága alá tartozó háborús bűncselekménynek minősül.
Példaként említhető Lubanga egyik besorozási módszere, mely
szerint az irányítása alatt álló területen élő családok az
UPC/FPLC számára kötelesek voltak egy tehenet, pénzt vagy egy
gyereket átadni
• Így ha egy család nem rendelkezett ilyen állattal vagy elegendő
vagyonnal, a gyermeküket voltak kénytelenek „beszolgáltatni”.27
• A letartóztatási parancs kiadása idején, 2006 februárjában
Lubanga már őrizetben volt a nyugat-kongói Kinshasában, belső
jogi rendelkezések megsértése miatt.28 Emiatt kerülhetett olyan
hamar, hozzávetőleg egy hónappal később Hágába. Ezzel ő lett a
bíróság történetében az első személy, akit a holland városba
szállítottak.
• A tárgyalást 2009 januárjában nyitották meg. Összesen 67 tanút
hallgattak meg és 1373 tárgyi bizonyítékot mutattak be.30
• A tárgyalás elején azonban kisebb botrány alakult ki, amikor
nyilvánosságra került, hogy Kongóban dolgozó közvetítők
bizonyítékokat állítanak elő, illetve tanúkat utasítanak, emiatt a vád
úgy vélte, a számukra hasznos bizonyítékokat elrejtik.
• Ezeket a hamis bizonyítékokat nem vették figyelembe, végül a
megbízható források így is elegendőnek bizonyultak31 ahhoz, hogy a
bíróság 2012. március 14-én Lubangát egyhangúan bűnösnek
találja, 2012. július 10-én pedig társelkövetőként 14 év
börtönbüntetésre elítélje 15 év alatti gyerekek erőszakos és
önkéntes besorozása és alkalmazása bűntettével.32 2014. december
1-jén a Kollégium is megerősítette ezt az ítéletet.
Lubanga ítélet áttekintése

• Lubangát nem egyetlen bűncselekmény miatt ítélték el, a

„vagy” szó a Fellebbviteli Kollégium megállapítása alapján
három különböző sérelmet jelöl.34 Ez a három elkövetési
magatartás egyrészt a 15 év alatti gyerekek önkéntes alapon
történő besorozása, másrészt kényszerrel, erőszakkal
megvalósuló rekrutációjuk, harmadrészt pedig a harcokban
történő aktív alkalmazásuk.
• . A gyerekek ellenségeskedésben való alkalmazásuk céljából
való besorozása nem előfeltétel a statútum szerint. Így a
besorozott gyerek státusza független a későbbi időszaktól,
amikor a harcokban ténylegesen is alkalmazzák őket.35
• Az ítélet nem jelenti azt, hogy Lubanga másban nem bűnös,
számos egyéb bűncselekményt is elkövetett, mint például kilenc
ENSZ-békefenntartó meggyilkolása Ituriban 2005 februárjában
• vagy szexuális erőszak bűntette.36 Ezeket az ICC másodlagos
joghatósága miatt nem tette vádpontokká, hiszen
komplementer jelleggel bír, tehát abban az esetben jár el, ha a
vádlott államának nemzeti hatóságai nem tudnak vagy nem
akarnak eljárni.
• Mivel a nemzeti szabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket a
gyerekkatonaság tekintetében, egyéb bűncselekmények -
például a békefenntartók meggyilkolása miatt - pedig Lubanga
már nemzeti szinten őrizetben volt, így csak gyerekek
besorozása és alkalmazása vádjával állították az ICC elé.
• Lubanga a 2002. szeptember 1. és 2003. augusztus 13. közötti
időszakban követte el a bűncselekményeket, amikor főképp az
UPC/FPLC volt felelős a 15 év alatti gyermekek besorozásáért és
alkalmazásáért. Egy megállapodás vagy egy közös terv létezett
közte és legalább még egy személy között, amely terv
megvalósításához tevékenyen hozzá is járult, s mindezzel teljes
mértékben tisztában is volt.37
• A kötelékében álló gyerekek a központon, Bunián kívül többek
között Tchomia, Kasenyi, Bogoro városokban települtek, de
videofelvétel tanúskodik arról, hogy a Rwamparában található
táborban toborozták őket. Az úgynevezett „Kadogo Egység”
pedig szinte kizárólag gyermekekből állt, de tanúk és
videofelvétel bizonyítja azt is, hogy Lubanga és egyéb vezetők
testőrként alkalmaztak 15. életévüket be nem töltött
gyerekeket.
• A bűnösség megállapításának egyik alapfeltétele a fegyveres
konfliktus során történő elkövetés. A Tárgyalás-előkészítő
Kollégium úgy vélte, hogy a vizsgált időintervallum egy része
során a konfliktus nemzetközi volt, másik részében pedig nem
nemzetközi karakterű.
• Ezzel szemben az Elsőfokú Kollégium úgy döntött, hogy a vád
szempontjából releváns fegyveres konfliktus jellegében nem
nemzetközi volt,39 minden egyéb, Kongó és Uganda közötti
konfliktus ellenére. Így tehát a Római Statútum 8. cikk 2. (e) (vii)
pontja alapján ítélték el Lubangát. Ennek megfelelően a
Kollégium megállapította, hogy az UPC/FPLC minden kétséget
kizáróan egy fegyveres erő vagy csoport volt.
• Fontos volt a már említett megállapítás - melyet a tanulmány
során a nemzetközi jogforrások elemzésénél alapul vettünk -,
miszerint az önkéntes csatlakozás (enlistment) és a kötelező,
kényszerbesorozás (conscription) a besorozás (recruit) két
formáját alkotja. A sorozás nemcsak a harcokban való
alkalmazást fedi le, hanem az olyan feladatkörökbe történő
beosztást is, amelyek természetéből egyértelműen következik,
hogy sose fognak a harci cselekmények közelébe kerülni
• Bizonyítékokat találtak arról, hogy az UPC/FPLC kötelékében a
gyerekek kemény kiképzést kaptak, ellenszegülés esetén súlyos
büntetéssel sújtották őket. Főként lányokat alkalmaztak
házimunkák elvégzésére és szexuális célokra. Azonban a
szexuális erőszak nem alkotta a vád részét, és a Kollégium sem
végzett tényfeltárást e körben,41 így ez nem tartozik az aktív
alkalmazás körébe. Megállapították továbbá, hogy a
gyerekkatonák alkalmazásának tiltása nem függ korábbi
besorozástól.
• Az ítélet szerint az ellenségeskedésben való aktív részvétel
széles tevékenységi kört fed le a frontvonalon harcoló fiúktól és
lányoktól kezdve egészen az őket támogatókig.42 Azonban a
gyerek beleegyezése semmi esetben sem jelent érvényes
védelmet és felmentést a vádak alól.43 A gyermekek besorozása,
történjen az bármilyen módon, illetve katonaként való
alkalmazása a nemzetközi büntetőjog állandó, folyamatos
megsértése, amely abban az esetben ér véget, ha gyerek a 15.
életévét betölti vagy kikerül a fegyveres erő vagy csoport
kötelékéből.4
• Összességében pozitívumnak tekinthető, hogy kimondták a
besorozás által lefedett és az aktív alkalmazás körébe számító
tevékenységek szélesebb körét, tehát kiterjesztett foga-
lommeghatározást alkalmaztak az ügy során - ami még annak
ellenére is pozitív, hogy a szexuális célra alkalmazott gyermekek
jelen esetben nem vonták be az eljárásba.
Lubanga-per jelentősége

• Lubanga pere több szempontból is kiemelt jelentőséggel bír.

2002-es létrejötte óta ez volt a Nemzetközi Büntetőbíróság
legelső ügye.45 Emellett ez volt az első olyan eljárás is,
amelyben ítélet született, tehát az ICC a legelső ítéletét
gyermekek ellen elkövetett bűncselekmény elkövetése
tárgyában hozta meg, ami mindenféleképp figyelmet érdemel.
Megmutatta, hogy a gyermekeket besorozó és katonaként
alkalmazó személyek büntethetők a tetteikért.
• A Lubanga-ítélet pozitív példájának alapjain a Nemzetközi
Büntetőbíróság várhatóan folytatni fogja tevékenységét,
megpróbál minél több elkövetőt Hágába vinni és jogos vádak
esetén elítélni - akár 15 év alatti gyermekek önkéntes vagy
kötelező besoro- zása vagy aktív alkalmazása elkövetése miatt
is. Több ítélet együttes elrettentő ereje révén pedig
hozzájárulhat e bűncselekmények számának csökkenéséhez.
• Bár Lubangát elítélték és a DDR-program keretében rengeteg
gyerekkatonát szereltek már le - 2007 közepéig nagyjából 34
ezer gyereket emeltek ki a különböző fegyveres erők
kötelekéből46 -, még napjainkban is számos gyermeket
alkalmaznak katonai célokra. Természetesen nem Lubanga volt
az egyetlen, aki gyerekkatonákat foglalkoztatott, így nem is csak
az UPC/FPLC hozható összefüggésbe a jelenséggel.
• A Nemzetközi Büntetőbíróság korábban említett esetein túl erre
kiváló példa az ENSZ főtitkárának legutóbbi, 2015-ös jelentése
is. Ez alapján a 2014-es évben 241 új besorozási esetet rögzített
az ENSZ. Mellékletében országonként felsorolja a gyermekeket
besorozó és alkalmazó feleket, amely jelenleg összesen tíz
szervezetet számlál csak Kongó esetében.
• Bár az ítélet sok kérdésre adott választ, legalább ugyanennyi
megválaszolatlant hagyott maga után. Az esetleges további
ügyek során a Lubanga-ügy által nyitva hagyott kérdésekre a
Nemzetközi Büntetőbíróság megadhatja a választ, ezzel is
segítve egyrészt a nemzetközi közösséget egy egységes
gyermekkatona-definíció kialakításában, másrészt az elrettentés
révén az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetése
gyakoriságának csökkentésében.