9.

A bíró és a bíróság kizárása

Kizárás

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

- Alaptörvény

• A bírák függetlenek

• csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.

• A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet
elmozdítani.

• A hivatásos bírákat - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - a köztársasági elnök nevezi ki.

• Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte.

• A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az
általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn

• A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A
Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

- 2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

• A bíró ítélkező tevékenységében független.

• A bíró a bírósági szervezet tagjaként szolgálatot teljesít.

• A bírót (és az ülnököt) az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

• A bíró mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az OBH elnökének javaslatára a köztársasági elnök
dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az OBH elnökének javaslatára a
köztársasági elnök teszi meg. (A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke mentelmi jogának
felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést
az Országgyűlés elnöke teszi meg.)

A bírói szolgálati viszony létrejötte

• A bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre. A bírót a köztársasági elnök nevezi ki.

• Magyarországon bíróvá az a harmincadik életévét betöltött személy nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár,

b)4 nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt,

c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, d) a jogi szakvizsgát letette, e) vállalja, hogy e törvény
rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz,

f) legalább egy évig bírósági titkárként, alügyészként, ügyvédként, közjegyzőként,

jogtanácsosként dolgozott, kormánytisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási
szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott, korábban
alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként működött, nemzetközi szervezetnél vagy az
Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet
folytatott,

g) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmas.

• A bíró kinevezése első alkalommal három évre, egyéb esetben határozatlan időre szól
Összeférhetetlenségi szabályok:

a) nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet b) nem lehet semmilyen
képviselő, polgármester, vagy állami vezető c) tisztsége ellátásán kívül csak - tudományos és oktatói, -
edzői, versenybírói, játékvezetői, - művészi, szerzői jogi védelemben részesülő, továbbá - lektori és
szerkesztői, valamint - műszaki alkotómunkát végezhet kereső tevékenységként

d) nem lehet gazdasági társaság, és más hasonló társaság - vezető tisztségviselője - személyes
közreműködésre kötelezett tagja - korlátlanul felelős tagja - ezek felügyelő bizottságának tagja

A BÍRÁK KIZÁRÁSA

PP 270/18. oldal

• A bírói függetlenéget és az ítélkezés tárgyilagosságát hivatott biztosítani

A) Abszolút kizárási okok

12. §: A per elintézéséből ki van zárva, és abban, mint bíró nem vehet részt: 12.§

a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy
részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye
kihatással lehet,

b) az a) pont szerinti személy képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki
az ügyben eljárt,

c) az a) vagy b) pont szerinti személy hozzátartozója, (Ptk: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az

örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a
testvér; az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a
testvér házastársa)

d) az, akinek tanúként történő meghallgatását a bíróság a perben elrendelte, az, akit a perben a bíróság
szakértőként rendelt ki, vagy aki a perrel összefüggő szakvéleményt adott,

e) a perrel összefüggő közvetítői eljárást lefolytató személy

B) Relatív (mérlegelést igénylő) kizárási okok

f) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.

• leggyakoribb, de sokszor eredménytelen

• bíró személyét kell vizsgálni → elfogultság: mérlegelés tárgya

• sorozatos visszaélésszerű kifogás tétel → elhúzódna a tárgyalás → pénzbírság

C) Speciális kizárási szabályok

- A bíró kizárása a perorvoslati eljárásokból 13.§

(1) A per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per elsőfokú elintézésében részt vett.

(2) A perújítás elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perújítással támadott határozat meghozatalát
megelőző eljárásban részt vett.

(3) A felülvizsgálati kérelem elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett
határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.

• rendes perorvoslat: fellebbezés

• rendkívüli perorvoslat: perújítás és felülvizsgálati kérelem

• nem csupán az érdemi határozat meghozatalát jelenti, hanem minden olyan cselekmény, amely az érdemi
döntés előkészítését célozza.
• Kizárás a fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult perben 19.§:

A fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult per elintézéséből ki van zárva és abban, mint bíró nem
vehet részt az ügyben korábban eljáró közjegyző és az őt alkalmazó közjegyző nevében eljáró
közjegyzőhelyettes, valamint ezek hozzátartozója.

A BíRÓSÁG KIZÁRÁSA

• 14. § (1) A perben az a járásbíróság, törvényszék, illetve ítélőtábla sem járhat el, (Kúria nem lehet kizárt!)

a) amely a perben fél (!), a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, amely a per tárgyát
egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy amelynek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye
kihatással lehet, vagy

b) amelynek elnöke, illetve elnökhelyettese a 12. § a), b) vagy c) pontja értelmében ki van zárva.

+ ezek arra a jogi személyiséggel nem rendelkező bíróságra is vonatkoznak, amelynek bírái fölött a perben
érintett bíróság elnöke gyakorolja az általános munkáltatói jogokat.

• (3) Az eljáró bírósággal szemben kizárási ok fennállását önmagában nem alapozza meg, ha

a) a fél és az eljáró bíróság között más eljárás van folyamatban,

• mindig az adott eljárás tekintetében kell vizsgálni a kizárási okot. Pl. visszaélésszerű joggyakorlásra vezethet,
ha a fél úgy szabadul meg az eljáró bíróságtól, hogy azzal szemben pert indít.

b) a per első-, illetve másodfokú elintézésében érintett bíróság perbevonása esetén a keresetkiterjesztés iránti
kérelem visszautasításának van helye, vagy

PP 270/19. oldal

c) a per jogszabály alapján a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó, személyiségi jogot sértő károkozás
miatt a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy ellen indul meg,

A KIZÁRÁSI ELJÁRÁS

• A kizárási kérelem bejelentése 15. §

(1) A bíró a bíróság elnökének köteles - a kizárási ok megjelölésével - haladéktalanul bejelenteni, ha vele
szemben kizárási ok áll fenn. nyilatkozatát írásban köteles indokolni.

(2) A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakaszában - az eljárást befejező
határozat meghozataláig - van helye

A kizárási kérelem elintézése igazgatási ügykörben 16. §

(1) A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt bíró vagy bíróság az eljárásban ne vegyen részt.

(2) Kizárási ok esetén a kizárást a bíróság elnöke hivatalból kezdeményezi.

(3) Ha a bíró a rá vonatkozó kizárási okot maga jelenti be, vagy a fél által bejelentett kizárási ok fennálltát
elismeri, más bíró, illetve tanács kijelölése iránt a bíróság elnöke intézkedik. Ilyen esetben a kizárás tárgyában
külön határozatot hozni nem kell.

• A kizárási kérelem elintézése bírósági hatáskörben 17. §

(1) Ha a kizárás kérdését igazgatási ügykörben nem intézik el, a kizárás tárgyában

a) egyesbíró esetén ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik egyesbírája,

b) tanács elnöke vagy tagja esetén ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa tárgyaláson
kívül határoz.

• akkor történik, ha az igazgatási ügykörben való eljárás feltételei nem állnak fenn, tehát a kizárási okot nem a
bíró, hanem a fél jelenti be és a bíró a kizárási ok fennállását nem ismeri el. → nyilatkozatát be kell szerezni
(2) Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan bírája vagy tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha
a kizárási ok az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a törvényszéket, mint
másodfokú bíróságot érintő ok esetén az ítélőtábla, az ítélőtáblát, mint másodfokú bíróságot érintő ok esetén a
Kúria határoz.

(3) Ha a bejelentést nem maga a bíró tette, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.

(4) A kizárási kérelem elutasítása miatt csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az eljárást
befejező határozat ellen irányul.

o Ha a kizárási kérelemnek helyt adnak, ez a döntés semmilyen módon nem támadható meg még akkor sem, ha a
kizárásnak nem lett volna helye

• A kizárás egyéb szabályai 18. §

(1) Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig a perben
nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat ugyan, de a 12. § a) -e) pontja szerinti
kizárás esetén, a bejelentés elintézéséig az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt. Ha ugyanaz a fél,
ugyanabban a perben a kizárási kérelem elutasítása után tesz újabb bejelentést a bíró ellen, ez a korlátozás sem
érvényesül.

(2) Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban a perben ugyanazon
bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a bíróság a kizárási kérelmet elutasító határozatban
pénzbírsággal sújtja.

(3) A bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseket a jegyzőkönyvvezető kizárására is alkalmazni kell.

(4) A kizárás kérdésében a bíróság soron kívül határoz. (ne húzódjon el az eljárás)

11. § 6) A bírósági titkár, valamint a bírósági ügyintéző kizárására a bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni.

• Ha a bíró jelenti be a kizárási okot: semmilyen intézkedést nem tehet onnantól kezdve → ha a bíró magát nem
érzi pártatlannak, akkor a tisztességes eljárás alapvető követelményével ellentétes, ha bármilyen, a felek jogaira
kiható cselekményben rész vehetne.

• Objektív kizárási ok a fél által → nem vehet részt az érdemi határozat hozatalában → második bejelentés →
korlátlanul eljárhat

• szubjektív → a bíró bármilyen eljárási cselekményt végezhet, az érdemi határozat hozatalában is részt vehet