Jogszabályoknak való

alávetettség
A bíró

A bírósági a törvények
szervezetrendszert és a törvényerejű szokás
a törvény alapján keletkezett (például ITSZ.)
csak törvényben és kihirdetett rendeletek
lehet szabályozni (például kormány rendelet
vagy miniszteri rendelet)

szerint köteles eljárni és ítélkezni.

új bíróságokat törvényesen a bíróságok a bíróságok az egyes bíróságokon

felállítani létrehozott törvényben törvényben dolgozó bírák létszámát
bíróságokat megállapított megállapított megváltoztatni
megszüntetni illetékességét hatáskörét (felemelni vagy
megváltoztatni megváltoztatni leszállítani)

csak törvénnyel lehet

 Bírói elmozdíthatatlanság
A törvényesen kinevezett bíró a törvényben
meghatározott eseteken és módon kívül hivatalából nem mozdítható el.

A bírót a törvényben meghatározott eseteken kívül csak

saját akaratával (beleegyezésével) lehet A bírót 70. életévének betöltése előtt hivatalból
székhelyéről más bírósághoz vagy más hivatalba áttenni nem lehet nyugdíjazni
vagy előléptetni. (bírói áthelyezhetetlenség)

Kivételek Kivételek Kivételek

mikor az előléptetés mikor ugyanazon ha eléri a kötelező ha őt hivatali ha testi vagy ha az általa elfoglalt
vagy áthelyezés más bíróságnál két bíró öregségi bűntett vagy szellemi hivatali állást törvény
bírósághoz közeli hozzátartozói nyugdíjkorhatárt (A fegyelmi vétség fogyatkozása megszüntette és őt
a bírói szervezet viszonyban van bíró miután 70. életévét elkövetése miatt miatt hivatalos nem lehet előléptetni
változása miatt vagy közeli betöltötte nyugdíjba hivatalvesztésre kötelessége vagy más bírósághoz
történik hozzátartozói vonul.) ítélik teljesítésére többé áthelyezni
viszonyba kerül nem képes
 Képesítési követelmények
Bírói hivatalt viselhet az, aki

26. életévét betöltötte nem áll csőd vagy

gondnokság alatt
magyarországi honpolgár feddhetetlen jellemű meghatározott elméleti és
(magyar állampolgár) gyakorlati képzettséggel bír

Jogi képzettség

vagy a köz- és váltóügyvédi vizsgát letette
A gyakorlati bírói vizsgáról
külön törvény rendelkezett
(1874. évi 24. tc.).
vagy 1. a jogi tanulmányokból valamely felső, akár hazai, akár külföldi
nyilvános jogi tanintézetben,
a szabályszerű elméleti vizsgákat letette és
2. az utolsó vizsga letételétől számított 3 éven át jogi gyakorlaton volt,
egy évig valamely bíróságnál, a más két év alatt valamely bíróságnál vagy
ügyvéd mellett,
és ezen három év letelte után a gyakorlati bírói vizsgát szintén sikerrel letette

A bírói felelősségről külön törvény rendelkezik. (1869. évi 4. tc. 24. §)
Büntetőjogi felelősség
Hivatali bűntettet képez általában,
ha a bíró vagy bírósági hivatalnok
hivatali kötelességét
1. cselekvése vagy
2. mulasztása
által azért sérti meg, hogy ezáltal
1. magának vagy másoknak
illetéktelen hasznot szerezzen
vagy
2. valakinek jogtalan kárt okozzon
(például hivatali bűntettnek
minősült a hivatali titok közlése, a
megvesztegettetés, a zsarolás, a
hamisítása vagy a sikkasztás)
A bírói felelősség
1871. évi 8. tc. a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről
Fegyelmi felelősség Vagyoni felelősség
Ha a bíró vagy bírósági
Fegyelmi vétséget követ el az a bíró vagy bírósági hivatalnok eljárásában
hivatalnok 1. cselekvése vagy
1. aki hivatali kötelességét vétkesen, de nem azon bűnös 2. mulasztása
célból szegi meg, hogy ezáltal magának vagy másnak által
illetéktelen hasznot szerezzen vagy valakinek jogtalan 1. akár szándékosan
kárt okozzon 2. akár vétkes gondatlansággal
2. aki botrányos magaviselete miatt tiszteletre és kárt okozott, teljes kártérítéssel
bizalomra méltatlanná válik tartozik.
(például az 1. pontban megjelölt fegyelmi vétség (például kárt okozhat valakinek a
elkövetésének minősült, ha a bíró olyan ügyben, bíró vagy a bírósági hivatalnok
amelyben az eljárás és a határozat meghozatala azt a valamely olyan cselekményével
bíróságot illeti, amelynek ő is tagja, valamelyik peres fél vagy mulasztásával, ami
részére periratot szerkeszt vagy a törvény által megvalósít valamilyen hivatali
szabályozott hivatalos működésén kívül, a per mikénti bűntettet vagy fegyelmi vétséget,
vitelére valamelyik peres félnek útmutatást, vagy de ezen túlmenően még kárt is
tanácsot ad) okoz valakinek)
 Büntetőjogi felelősség Fegyelmi felelősség Vagyoni felelősség

Büntetőeljárás Fegyelmi eljárás Polgári peres eljárás (kártérítési kereset)

hivatalvesztés kiszabásának lehetősége hivatalvesztés kiszabásának lehetősége kártérítési kötelezettség

megállapításának lehetősége
ha a büntető vagy a fegyelmi eljárás eredményeképpen
megállapítják a bíró vagy a bírósági hivatalnok büntetőjogi
vagy fegyelmi felelősségét és vele szemben hivatalvesztést
szabnak ki, akkor a bírót az állásából elmozdítható lesz