A KÖZIGAZGATÁSI AKTUSOKKAL

SZEMBEN TÁMASZTOTT
KÖVETELMÉNYEK

A közigazgatási aktusok jogi

kötöttsége. A hibás aktusok

1 Közigazgatási Jogi Tanszék

A közigazgatás törvényessége

alapjog-
jogállamiság
korlátozás
[Alaptörvény
szabályai (AT I.
B) cikk (1)
cikk (3)
bekezdés]
bekezdés)

hatalommegos
megfelelő
ztás
ügyintézés
[Alaptörvény
alapelve (AT
C) cikk (1)
XXIV. cikk)
bekezdés]

jogforrási + jogorvoslat a
hierarchia elve közigazgatási
[AT 15. cikk döntésekkel
(4); 18. cikk szemben [AT
(3), 32. cikk XXVIII. cikk (7)
(1), 41. cikk (4) bekezdés, 2
bekezdés ] illetve 25. cikk

Közigazgatási Jogi Tanszék

A közigazgatási aktusok jogi kötöttsége

Jogilag
kötöttebb
Jogilag
kevésbé 3
kötött Közigazgatási Jogi Tanszék
 Az aktusokkal szemben támasztott
követelmények

jogszerűség célszerűség

Tartalmi Formális
jogszerűség jogszerűség

Aktus- Eljárási + szabályszerű

Alakiság
kibocsátási jog szabályok közlés

4 Közigazgatási Jogi Tanszék

 Aktuskibocsátási jog

Felhatalmazás

Joghatóság

Hatáskör

Illetékesség

Nem áll fenn kizárási ok

Akarat valódisága

Testületi szerveknél spec. követelmények:

• Megfelelő rendben való összehívás
5
• Határozatképesség
• Megfelelő szavazati arány Közigazgatási Jogi Tanszék
Munkavédelmi bírság
A másodfokú munkavédelmi hatóság helybenhagyta az
elsőfokú munkavédelmi hatóság kiadmányozási jogkört
gyakorló főosztályvezetője által aláírt határozatát,
melyben Alig Károly építési vállalkozóval szemben
1000000 Ft munkavédelmi bírságot szabott ki, mert a
Bodajkon folyó panzióépítkezésen a vállalkozó
alkalmazottai a munkavédelmi előírásokat súlyosan
megszegték. A másodfokú határozatot a hatóság
Munkafelügyeleti Főosztályának a vezetője írta alá.
Alig Károly keresetet nyújtott be a határozat ellen, és
abban mind az első, mind a másodfokú határozatok
megsemmisítését kérte, arra hivatkozva, hogy sem az
első, sem a másodfokú határozatot nem a hatáskör
jogszabályban kijelölt címzettje hozta meg, ezért ezek a 6
határozatok semmisek. Közigazgatási Jogi Tanszék
1/2003. KPJE
II/a. A törvényben megállapított hatáskör
gyakorlása történhet úgy is, hogy a közigazgatási
szerv valamelyik szervezeti egysége folytatja le az
eljárást, de ez a hatáskör jogosultjának személyét és
személyes felelősségét nem érinti.
II/b. A kiadmányozási (aláírási) jog belső
szabályzatban való engedélyezése nem minősül
hatáskör átruházásnak. Ebben az esetben a
határozaton fel kell tüntetni azt, hogy a
kiadmányozó (aláíró) a hatáskörrel feljogosított
személy nevében, az ő megbízásából jár el. 7

Közigazgatási Jogi Tanszék

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK BETARTÁSA

„a jogállamiság és jogbiztonság elvéből fakadnak az

eljárási garanciák. Ezek alapvető jelentőségűek az egyes
jogintézmények működésének kiszámíthatósága
szempontjából. Csak a formalizált eljárás szabályainak
követésével keletkezhet érvényes jogszabály.”
(11/1992. (III. 5.) AB hat, ABH 1992, 77, 85.).
- Ez mutatis mutandis vonatkozik az egyéb közigazgatási
aktusokra is.

Közigazgatási Jogi Tanszék

 Tartalmi jogszerűség

anyagi jogi szabályoknak való megfelelés

mérlegelés megfelelősége,

határozottság,

lehetségesség,

9
arányosság, …
Közigazgatási Jogi Tanszék
Mérlegelés és méltányosság

Közigazgatási Jogi Tanszék

 Mérlegelés

~ a jogalkalmazó azon hatalma, hogy

választhasson több felmerülő jogszerű
megoldás közül
„a jogalkalmazás legmagasabbrendű szellemi
művelete, amely szilárd erkölcsi alapállást,
emberismeretet, innovatív képességeket, empátiát,
a sokféle szakma és ágazat belső világának
ismeretét követeli meg”
11

Közigazgatási Jogi Tanszék

 A közigazgatási tevékenység a mérlegelés
lehetősége szerint

Strict Döntési alternatívákat

normák tartalmazó normák

Jogilag kötöttebb Jogilag kötetlenebb

általános jogi
diszjunktív
fogalmak a „csonka Nincs „Kiüresített
diszpozíció
hipotézisben hipotézis” hipotézis diszpozíció”

mértékren-
megengedő vagylagos
delkezéses

Közigazgatási Jogi Tanszék

 Döntési szabadság I.
[döntési alternatívákat
strict normák tartalmazó normák]

1. Melyek a jogilag releváns tények?

Ún. bizonyítási mérlegelés

2. Ezeket hogyan bizonyítjuk?
Ákr. 62. § (2) A hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték
felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. …
(4) A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás
módját, …
3. A bizonyítékokat hogyan értékeljük?
(4) A hatóság … a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad
13
meggyőződése szerint értékeli
Közigazgatási Jogi Tanszék
Kp.: 85. § (5) Mérlegelési jogkörben megvalósított
közigazgatási cselekmény jogszerűsége körében a bíróság
azt is vizsgálja, hogy
- a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való
felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e,
- a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a
közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból
megállapíthatóak-e.

2/2015. (XI. 23.) KMK vélemény a mérlegelési jogkörben

hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatáról
Közigazgatási Jogi Tanszék
 Döntési alternatívákat tartalmazó normák

[Jogilag
Jogilag kötöttebb kötetlenebb]

általános jogi
diszjunktív
fogalmak a
diszpozíció
hipotézisben

mérték-
megengedő vagylagos
rendelkezéses

Közigazgatási Jogi Tanszék

Általános jogi fogalmak pl.
Ákr. 50. § (8) Az ügyet soron kívül kell elintézni, ha
a) a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja,
b) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet
elhárítása indokolja, …
d) a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság
érdekében egyébként szükséges.

„Külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott

kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek,
az állatok, a növények egészségének és életének
védelme, a környezet védelme, közegészségügyi
követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az
abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló
kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott
hatósági engedéllyel folytatható.” 16

Közigazgatási Jogi Tanszék

Diszjunktív diszpozíció pl.
41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és
forgalmazásáról
17/C.§ (2) Eb okozta sérülés esetén a kerületi hivatal a (3) és (4) bekezdések
szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja a 4. számú melléklet alapján.
(3) A kerületi hivatal az ebtartót
a) írásos figyelmeztetésben részesítheti,
b) az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására
kötelezheti,
c) az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási
feltételek kialakítására kötelezheti,
d) az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett
képzés elvégzésére kötelezheti.
(4) A kerületi hivatal
a) elrendelheti az eb ivartalanítását,
b) az ebet veszélyesnek minősítheti,
c) elrendelheti az eb életének kioltását, az Ávtv. 24/C. § szerinti esetekben. 173
Közigazgatási Jogi Tanszék
 18

Közigazgatási Jogi Tanszék

Mértékrendelkezéses diszpozíció
(2) Az eljárási bírság legkisebb összege
esetenként tízezer forint, legmagasabb
összege - ha törvény másként nem rendelkezik -
természetes személy esetén ötszázezer forint,
jogi személy vagy egyéb szervezet esetén
egymillió forint.

(3) Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi

a) a jogellenes magatartás súlyát,
b) - ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak - az
érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá
c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő
ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és 19
mértékét.
Közigazgatási Jogi Tanszék
 Döntési alternatívákat
tartalmazó normák

Jogilag kötöttebb Jogilag kötetlenebb

„Kiüresített
„csonka hipotézis” Nincs hipotézis
diszpozíció”

Közigazgatási Jogi Tanszék

Tvt. 48. § (4) Ha a barlang természetes
állapotának fenntartása szükségessé teszi,
felszíni területére jogszabály, az igazgatóság,
vagy az igazgatóság kezdeményezésére más,
hatáskörrel rendelkező hatóság korlátozást
rendelhet el, illetve az védett természeti
területté nyilvánítható.
Felszíni területnek minősül a földfelszínnek az
a része, amely a barlang természetes állapotára
közvetlen kihatással van.
21

Közigazgatási Jogi Tanszék

Kat. 16. § A polgármester a településen a védekezés
során:
a) a 46. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel
a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai
iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi
katasztrófavédelmi tevékenységet,
b) halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel
elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez
szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul
értesíti a település szerint illetékes hivatásos
katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjét
és a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét,
…
22

Közigazgatási Jogi Tanszék

 DÖNTÉSI SZABADSÁG 3.

Jogilag
kötetlenebb

„csonka Nincs
hipotézis” hipotézis

„Kiüresített
Diszkréció diszpozíció”

praeter legem contra legem

23

[sine lege] Közigazgatási Jogi Tanszék

38. § (1) Az úszólétesítmény vezetője az
úszólétesítményt, illetőleg a rajta tartózkodó
személyeket fenyegető veszély elhárítása érdekében
jogosult az úszólétesítményen tartózkodó bármely
személyt a veszélyhelyzet elhárításához szükséges
cselekmény végzésére utasítani. Az
úszólétesítményen lévő bármely alkalmas tárgyat
(ideértve a rakományt, továbbá az
úszólétesítményen tartózkodó személyek használati
tárgyait és élelmiszerkészletét is) az úszólétesítmény
vezetője jogosult a veszély elhárítása érdekében
igénybe venni, illetőleg - ha
a veszély más ésszerű módon nem hárítható el -
feláldozni. 24

Közigazgatási Jogi Tanszék

 24. Veszélyhelyzetben a Kormány rendeleti felhatalmazása
alapján alkalmazható rendkívüli intézkedések
Kat. 49. § (1) Veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légijárművek forgalma a nap meghatározott
tartamára, vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén
vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható. A légijárművek forgalmának korlátozása vagy
megtiltása során a légiközlekedésről szóló törvény és a magyar légtér igénybevételéről szóló
jogszabály rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni.
(2) Veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását.
A korlátozást és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben
szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.
(3) Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a
rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa.
(4) Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges
időtartamra el kell hagynia (a továbbiakban: kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új
tartózkodási helye. A lakosság elszállításáról a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
közreműködésével gondoskodik.
(5) A kitelepítés és kimenekítés során a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személlyel szemben az
intézkedés foganatosítására jogosult rendvédelmi szerv jár el.
(6) Veszélyhelyzetben elrendelhető:
a) az ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve
engedélyhez kötése,
b) hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel
szabad, 25
c) hogy az ország meghatározott területéről történő kilépés csak a mentesítést követően
engedélyezhető.
Közigazgatási Jogi Tanszék
Döntési alternatívák biztosításának
módjai
hipotézisben diszpozícióban

Általános jogi
fogalmak

csonka
hipotézis

ø 26

Közigazgatási Jogi Tanszék

 Méltányosság
„Periférikus kérdésekben eseti engedmény, hogy a lényeges
kérdésekben ne kelljen engedni” (Eörsi)

Értelmezési síkok:

Olyan (mérlegelési jogkörben

olyan, a döntéshozatalban
hozott) jogalkalmazói döntés,
érvényesülő jogalkalmazói
amelynek során a
hozzáállás, attitűd, amely a
jogalkalmazó az ügyfél
formális jogszerűség mellett
érdekében nem a fő szabályt,
az igazságosságot tekinti
hanem az ugyancsak
iránytűnek („iustum et
jogszabály által tartalmazott
aequum”)
kivételes szabályt alkalmazza

A summum ius – summa iniuria probléma kompromisszumos megoldása.

Közigazgatási Jogi Tanszék
 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet - az eljárási költségekről,
az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről,
a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről
8. § Különös méltánylást érdemlő esetben - különösen, ha
az ügyfél és az általa eltartott személyek létfenntartása
veszélyeztetett -
a) a teljes költségmentesség feltételeinek hiányában, de a
részleges költségmentesség feltételeinek fennállása
esetén teljes költségmentesség,
b) a részleges költségmentesség feltételeinek hiányában is
részleges költségmentesség
engedélyezhető.
Korábban: Kivételes esetben - az ügyfélnek a 3. § (4) bekezdése
szerinti nyilatkozata alapján - költségmentesség
engedélyezhető akkor is, ha a 4. §-ban és az 5. §-ban foglalt
feltételek nem, vagy csak részben állnak fenn, de az eljáró
hatóság az ügyfél egyéb, különös méltánylást érdemlő 28
körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy az
ügyfél és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.
Közigazgatási Jogi Tanszék
HIBÁS AKTUSOK -
AKTUSHIBÁK
Hibás aktusok típusai
Aktushibák következményei

29 Közigazgatási Jogi Tanszék

A hibák jellegéből következő
sajátosságok

Kp. 85. § (5) Mérlegelési

jogkörben megvalósított
Anyagi jogi hibák

közigazgatási cselekmény
jogszerűsége körében a Ügy érdemére kiható
bíróság azt is vizsgálja, szabályszegés
hogy Ügy érdemére ki nem
• a közigazgatási szerv ható ~

hatáskörét a mérlegelésre
való felhatalmazásának
keretei között gyakorolta-e,
• a mérlegelés szempontjai és
• azok okszerűsége
a közigazgatási
cselekményt tartalmazó
iratból megállapíthatóak-
e.
Eljárási hibák
• Kp. 88. § (1) A bíróság a
keresetet elutasítja, ha …
• c) olyan eljárási szabályszegés
történt, amelynek az ügy
érdemi elbírálására lényeges
kihatása nem volt.

Közigazgatási Jogi Tanszék 30

 Aktushibák

kis hiba nagy hiba

orvosolható nem orvosolható

Módosítás,
Kijavítás, megsemmi-
megvál- semmis
kiegészítés sítendő
toztatás

+ előfordulhat, hogy nincs hatása a hibának!!!

Közigazgatási Jogi Tanszék
Semmisség
- részletes szabályozás csak a hatósági eljárásjogban!
A legsúlyosabb aktushibák következménye, törvényben
meghatározott okok.

Semmisségi ok fennállásának felmerülése esetén a bíróság hivatalból

rendeli el annak vizsgálatát, ill. a bizonyítást.

Semmisségi ok fennállása esetén a döntést meg kell semmisíteni: ez

mind a közigazgatási hatóságok, mind a bíróság kötelezettsége!

• Nincs helye megsemmisítésnek közigazgatási eljárásban jóhiszeműen

szerzett és gyakorolt jogokat sérelme, ill. bizonyos időtartamok elteltét
követően Közigazgatási Jogi Tanszék
 Semmisségi okok
testületi szerv nem volt
szakhatóság kötelező
jogszabályszerűen
megkeresésének
megalakítva, nem volt
elmulasztása vagy a
hatáskör hiánya, határozatképes, vagy
szakhatóság
nem volt meg a
állásfoglalásának
döntéshez szükséges
figyelmen kívül hagyása,
szavazati arány,

a megismételt eljárásban az a súlyos eljárási

hozott döntés a az eljárásba további jogszabályszegés,
közigazgatási bíróság adott ügyfél bevonásának lett amelyet törvény
ügyben hozott határozatával volna helye, vagy semmisségi oknak
ellentétes, minősít

a döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a

bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy
ilyen határozat meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki, vagy az
ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott és annak tartama
eredményesen telt el, 33
Közigazgatási Jogi Tanszék
Egyéb orvosolhatatlan hibák
megsemmisítés (hatályon kívül helyezés), visszavonás, ill.
nemlétezés megállapítása
ld. pl. Kp. 92. § [Megsemmisítés vagy hatályon kívül
helyezés]
a) a közigazgatási cselekmény semmis vagy jogszabályban
meghatározott okból érvénytelen, vagy olyan lényeges alaki
hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni,
b) a megelőző eljárás lényeges szabályainak megszegésével okozott
jogsérelem a perben nem orvosolható,
c) a közigazgatási szerv cselekményét kizárólag az ügyben nem
alkalmazható jogszabályi rendelkezésre alapította
→ kötelező megsemmisítési okok
normatív aktusoknál még: alkalmazás megtiltása
Közigazgatási Jogi Tanszék
A hibás, de érvényes aktus sorsa

3. következmény
1. visszavonás, 2. a hiba
nélkül marad a
megsemmisítés orvoslása
hiba

(a hibás aktus a hiba

módosítás,
visszavonó/meg jelentéktelenné
megváltoztatás
semmisítő aktus minősítése
hatályosulásáig
érvényes)
kiegészítés jogorvoslás
lehetőségének
kizárása

kijavítás

Közigazgatási Jogi Tanszék

Orvosolható aktusok
Kisebb vagy nagyobb, az aktus érdemére kiható, de
javítható hiba.

közigazgatási szerv vagy bíróság orvosol

orvoslás módja
• módosítás (ha az eljárt szerv)
• megváltoztatás (ha a felügyeleti/felettes szerv vagy a bíróság)
• + kijavítás, kiegészítés

A közigazgatás orvosló döntése ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye,

mint az eredeti döntéssel szemben.
36 Közigazgatási Jogi Tanszék
 Legkisebb hibák
kijavítás kiegészítés

Ha a döntésből kötelező tartalmi elem

Elírás, számítási hiba, amelynek kijavítása
hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó
nem hat ki az ügy érdemére
kérdésben nem született döntés

külön kijavító döntés, vagy egységes döntésbe foglalva, lehetőleg a

a döntés eredeti példányára, és összes döntés kicserélésével
kiadmányára való feljegyzés.
Nincs helye, ha a döntés véglegessé
válásától egy év eltelt.

• Az Ákr. rendszerében formailag nem jogorvoslatok

• A döntés kijavítással, kiegészítéssel érintett része ellen ugyanolyan
jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen
• A kijavítást és a kiegészítést közölni kell mindazokkal,
37 Közigazgatási Jogi Tanszék

akikkel az eredeti döntést közölték.

 Törvényesség versus jogbiztonság
→Bizonyos esetekben
egyes hibák
következmény nélkül Hivatalbóli Hibák
maradnak, nem jogorvos- figyelmen
lehet/ nem kell lás korláto- kívül
zása hagyása
orvosolni őket.

Anyagi jogi Eljárásjogi

preklúzió* preklúzió*
*Preklúzió = egyes eljárásjogi
jogosultságok szankciós jellegű
megvonása az eljárás észszerű
időkeretek között tartása miatt Közigazgatási Jogi Tanszék
 1. Hivatalbóli • határidőkkel
• jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme
jogorvoslás
korlátozása:

• Bizonyos hibák jogalkotói aktussal (vagy bírói

2. Hibák figyelmen gyakorlatban) jelentéktelenné nyilvánítása - pl.
eljárási szabályszegés, ha nem hatott ki az ügy
kívül hagyása: érdemére

3. Eljárásjogi • határidők elmulasztása, együttműködési

kötelezettség megszegése, ill. ha az ügyfél nem
preklúzió okai tesz meg mindent a megelőző eljárásban a hiba
kiküszöbölésére.
lehetnek:

• Bizonyítékok visszatartása [ld. Ákr. 118. § (2)

4. Anyagi jogi bekezdés, Kp. 78. § (4) bekezdés]
preklúzió oka:
Közigazgatási Jogi Tanszék