A jogerő és a véglegesség.

Jogorvoslatok a bírósági szakaszban. A

perorvoslatok rendszerezése. A fellebbezési jog. A
fellebbezési rendszer sajátosságai és ezek
összefüggései. A másodfokú revízió: fogalma,
terjedelme. A tényálláshoz kötöttség.

Előadó: dr. Király Eszter

2023
I. A JOGERŐ
1. A JOGERŐ JELENTŐSÉGE

- igazság, igazságosság, törvényesség

követelménye
- jogbiztonság iránti igény

A kettő közötti egyensúlyt a jogerő teremti

meg!
Mi a feltétele a jogerő létezésének?

• többszintű fórumrendszer

• devolutív hatályú jogorvoslat

2. A JOGERŐ FOGALMA

Jogerő: a bírói határozatokhoz a

jog által kapcsolt hatások
összessége, miáltal lehetővé válik
az ügy végleges lezárása és az
ehhez fűződő következmények
érvényesülése.
3. A JOGERŐ HATÁSAI
• Formális hatások
– megtámadhatatlan
– megváltoztathatatlan
--» = véglegesség

• Tartalmi hatások
– igazságerő
– kötelező erő
– végrehajtható
– bizonyító erő
– ne bis in idem hatás
a) Megtámadhatatlanság
• rendes jogorvoslattal többé nem
támadható
• bekövetkezhet első-, másod-, ill.
harmadfokon
b) Megváltoztathatatlanság
• tartalmi vagy formális hatás?
• bírósági határozat megváltoztatása két
módon
– határozatot hozó bíróság által
– fellebbviteli bíróság által
c) Igazságerő
• mindenkire nézve irányadónak kell
tekinteni a jogerős döntésben foglaltakat
• "res iudicata pro veritate accipitur"
• jogerő --» vélelem:
• igazság
• igazságosság
• törvényesség
• létezik-e jogi igazság?
d) Kötelező erő

• inter partes kötelező erő

• inter omnes kötelező erő

e) Végrehajthatóság
• tárgyi értelemben
– általánosságban
– konkrétan
• alanyi értelemben
– a végrehajtásért felelős szervek kötelessége
– a címzettekkel szemben
f) Bizonyító erő
• ellenbizonyításnak helye nincs --» a
határozatban foglaltak megdöntése: rendkívüli
jogorvoslattal
• büntetőeljárásban
• más eljárásban
– Pp. 264. § (1)
g) Többszöri eljárás tilalma (ne bis in
idem)
4. § (3) Büntetőeljárás nem indítható, illetve a
megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha
az elkövető cselekményét már jogerősen
elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati eljárások
és egyes különleges eljárások esetét.

456. § (2) Ha az ügydöntő határozat jogerőre

emelkedik, az abban elbírált cselekmény miatt a
terhelttel szemben újabb büntetőeljárás nem
folytatható.
4. A JOGERŐ BEÁLLTA (458. §)
(1) Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata azon a
napon emelkedik jogerőre, amikor
a) azt kihirdették, feltéve, hogy ellene e törvény a
fellebbezést kizárja,
b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy az
ügydöntő határozatot tudomásul veszik, vagy a
fellebbezést visszavonták,
c) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül
telt el, illetve
d) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ügydöntő
határozatát helybenhagyta.
(2) A másodfokú bíróság ügydöntő határozata azon a
napon emelkedik jogerőre, amikor
a) azt meghozták, feltéve, hogy harmadfokú bírósági
eljárásnak nincs helye,
b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy az
ügydöntő határozatot tudomásul veszik, vagy a
fellebbezést visszavonták,
c) a fellebbezésre nyitva álló határidő fellebbezés
bejelentése nélkül telt el, illetve
d) a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ügydöntő
határozatát helybenhagyta.
(3) A harmadfokú bíróság ügydöntő határozata azon a
napon emelkedik jogerőre, amikor azt meghozták.
(4) A büntetővégzés azon a napon emelkedik jogerőre,
amikor
a) a tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztésére
jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik tárgyalás
tartását,
b) a tárgyalás tartása iránti indítványt visszavonták, vagy
c) a tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztésére nyitva
álló határidő ilyen indítvány előterjesztése nélkül telt el.
Jogerősítési záradék
• a bíróság a határozat eredeti példányára
vezetett záradékkal igazolja
– a jogerőre emelkedés tényét és
– jogerőre emelkedés napját
5. JOGERŐ NEMEI

• alaki – anyagi

• teljes – részleges

• abszolút – relatív
6. JOGERŐRE KÉPES HATÁROZATOK

• új Be. – megváltozott jogerőfelfogás

TÉTELES JOGILAG
– ügydöntő --» jogerős
– nem ügydöntő --» végleges
7. VÉGLEGESSÉG
• a nem ügydöntő határozatok sajátossága

• a jogerőhatások egy része a véglegessé

vált határozatokra is jellemző

• mi a különbség?
HATÁSOK
JOGERŐ (456. §) VÉGLEGESSÉG (460. §)
Véglegesség A jogerős határozat végleges Bár nem mondja ki a törvény, a
= örök időkre szól? nevében benne van!
▪ megtámadhatatlan?
▪ megváltoztathatatlan?
„
Megtámad- Rendes jogorvoslattal nem Rendes jogorvoslattal nem

hatatlanság támadható támadható

▪ 458. § a jogerőre emelkedés ▪ 460. § a véglegessé válás
időpontja időpontja
Megváltoz- Kizárólag rendkívüli Nem változtatható meg, kivéve,

tathatatlan- jogorvoslattal vagy különleges ha a Be. eltérően rendelkezik!

ság eljárás eredményeként

változtatható meg
HATÁSOK JOGERŐ VÉGLEGESSÉG

Kötelező erő Mindenkire kötelező (erga omnes hatályú) döntés ▪ Kire?

▪ a vádról, ▪ egyszerű kötőerő
▪ a terhelt büntetőjogi felelősségéről ▪ inter partes kötelező erő
▪ a büntetőjogi következményekről
▪ vagy ezek hiányáról

Végrehajthatósá A jogerőt követően válik végrehajthatóvá: a Elválik a véglegessé válástól – arra

g fellebbezés halasztó hatályú! tekintet nélkül kell végrehajtani

• kivétel: ha törvény a nem ügydöntő
végzés elleni fellebbezés halasztó
hatályát kimondja

Res iudicata/ • Büntetőeljárás nem indítható, illetve a Nem teremt ítélt dolgot!

ne bis in idem megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, Nem vált ki ne bis in idem hatást!
ha az elkövető cselekményét már jogerősen
hatás
elbírálták, kivéve...
• A jogerőre emelkedett határozatban elbírált
cselekmény miatt a terhelttel szemben újabb
büntetőeljárás nem indítható.
Jogerő vs. véglegesség

• A véglegesség nem más, mint az alaki

jogerő új köntösben!
II. JOGORVOSLATOK
1. DEFINÍCIÓK
• jogorvoslat – 3 jelentés
– folyamat
– indítvány
– eredmény

• jogorvoslat vs. perorvoslat

– jogorvoslat – tágabb fogalom
– perorvoslat – szűkebb fogalom
2. JOGORVOSLATOK RENDSZEREZÉSE
• tág értelemben vett jogorvoslat
– igazolás
– kijavítás
– büntetővégzés esetén a tárgyalás tartásának kérése

• szűk értelemben vett jogorvoslat

– nyomozás során
– bírósági szakaszban
• rendes perorvoslat
• rendkívüli perorvoslat
• hatályuk alapján
– kire hárul a jogorvoslatról való döntés?
• devolutív hatályú
• nem devolutív hatályú

– a jogorvoslat felfüggeszti-e a megtámadott

határozat végrehajtását?
• szuszpenzív hatályú
• nem szuszpenzív hatályú
III. A JOGORVOSLATI
RENDSZER SAJÁTOSSÁGAI
ÉS EZEK ÖSSZEFÜGGÉSEI
A JOGORVOSLATI RENDSZER
VIZSGÁLATÁNAK ALAPKÉRDÉSEI

1. Van-e jogorvoslati lehetőség?

– ha a válasz igen --»
2. Mi a jogorvosalt tárgya?
3. Mi a jogorvosalt alapja?
1. Van-e egyáltalán jogorvoslati lehetőség
az adott jogrendszerben?
• jogorvoslatok szükségességének kérdése
• jogorvoslathoz való jog általános elismerése a
Felvilágosodás után
• XX. századra: „emberi jog”
• miért van rá szükség?
2. Mi a jogorvoslat tárgya?
• a hatóság (bíróság) döntése
– határozat
• ügydöntő
• nem ügydöntő
– intézkedés
– határozat/intézkedés elmulasztása
3. Mi a jogorvoslat alapja?

• jogorvoslat alapja: az eljárás során

elkövetett hiba
– ténybeli (error in facto)
– anyagi jogi (error in jure)
– eljárásjogi (error in procedendo)
A (RENDES) PERORVOSLATI RENDSZER
SAJÁTOSSÁGAI

1. Hány fokú?
2. Milyen a felülbírálat terjedelme?
3. Milyen a fellebbezési bíróság döntési
jogköre?
4. Van-e súlyosítási tilalom?
1. Hány fokú a fellebbezés?

• bírósági szervezetrendszer és jogalkotói

döntés függvénye
• egyfokú, kétfokú ... sőt több?
• ténybíróság vs. jogbíróság?
2. Milyen a revízió (felülbírálat)
terjedelme?

• revízió = felülbírálat: mit vizsgál a másod-

/harmadfokú bíróság?

– teljes revízió elve

– részleges revízió

– a kettő kombinálása: teljes revízió kivételekkel

3. Milyen a fellebbezési bíróság döntési
jogköre?
• reformatórius döntés
– a fellebbezési bíróság maga hozza meg a
helyes döntést

• kasszatórius döntés
– amit a fellebbezési bíróság maga nem tud
orvosolni --» megsemmisíti a döntést és
visszaküldi az ügyet új eljárásra
• milyen hibák orvoslására milyen döntés
alkalmas?
– anyagi jogi --» ref.
– eljárársi --» kassz.
– ténybeli --» r/k
• a fellebbviteli bíróság döntési jogköre
összefügg
– a fellebbezések számával
– a fórumok tény-/jogbírósági jellegével
4. Van-e súlyosítási tilalom?

• nincs

• van
– abszolút tilalom
– relatív tilalom
IV. FELLEBBEZÉSI JOG
Fellebbezési jog
• ügydöntő határozatok ellen – általános
• nem ügydöntő határozatok ellen – ha a
Be. nem zárja ki
Fellebbezés korlátai
• jogosultak köre alapján (teljeskörű v. csak
bizonyos rendelkezésekkel szemben)
• tárgya alapján
– kizárt bizonyos rendelkezésekkel szemben (pl. PJ i.
egyéb tv. útra; ek. ülésen hozott ítélet esetén b., tá, min.)
vagy bizonyos határozatokkal szemen (pl. pervezető
végzés)
• határideje
Fellebbezés iránya
• vádlott terhére
• vádlott javára
A fellebbezés tartalma
• a fellebbezés tárgyának (mely bcs, mely
rendelkezés, indokolásrész ellen)
• alapjának (ténybeli, anyagi jogi, eljárási hiba)
• irányának (terhelt javára/terhére) megjelölése;
• ügyész, védő indokolási kötelezettsége
• novum (új tény, új bizonyíték) esetén
– valószínűsíteni, hogy az ítélet kihirdetését követően
keletkezett, vagy arról önhibáján kívül az ítélet
kihirdetése után szerzett tudomást, vagy
– az elsőfokú bíróság elutasította a bizonyítási
indítványt
A fellebbezés hatálya
1. TELJES HATÁLYÚ fellebbezés:
– ha valamennyi bcs-t, a rendelkező rész és az inokolás
valamennyi részét érinti
– ha nem állapítható meg pontosan, mi ellen irányul --» a
fellebbezést teljes hatályúnak kell tekinteni
- kivétel: a felmentő és megszüntető rendelkezések!
2. RÉSZLEGES fellebbezés
– ha az ítélte több bűncselekményről rendelkezik ÉS a
fellebbezés ezek közül csak egyes bűncselekményeket érint
3. KORLÁTOZOTT fellebbezés
– a fellebbezés kizárólag az ítélet 583. § (3) bekezdésében
meghatározott konkrét része, rendelkezése ellen irányul
KORLÁTOZOTT fellebbezés [583. § (3) bek.]
A fellebbezés kizárólag
a) a kiszabott büntetés, intézkedés neme, mértéke vagy
tartama (az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezést is
ideértve)
b) „járulékos kérdések”
• az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát
képező rendelkezése (v.ö. 671. § - pl. szabveszt. vgh, fokozat,
feltételes szabadságra bocsátás, bűnügyi költség)
• a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítványt
érdemben elbíráló rendelkezése,
• a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezése,
c) a felmentés, eljárásmegszüntetés oka, alapja
ellen irányul.
Részleges és korlátozott fellebbezés
jogkövetkezményei
1. lehetőség az írásba foglalt ítélet
rövidített indokolására
2. a fellebbezés utóbb nem terjeszthető ki
3. meghatározza a revízió terjedelmét (--»
részleges revíziót eredményez!)
4. a másodfokú bíróság abszolút
tényálláshoz kötöttségét eredményezi
V. A MÁSODFOKÚ REVÍZIÓ:
FOGALMA, TERJEDELME
A revízió elve
• revízió = felülbírálat: az ítélet mely részeit
vizsgálja a másodfokú bíróság
• lehet
– teljes = az ítélet az azt megelőző eljárással
együtt fellebbezésre tekintet nélkül revízió alá
esik
– részleges = az ítélet fellebbezéssel nem
érintett részei nem esnek revízió alá --»
részleges/relatív jogerő!
Főszabály: teljes revízó
590. § (1) bek.: A másodfokú bíróság - ha e törvény kivételt nem tesz - a
fellebbezéssel sérelmezett ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással
együtt felülbírálja
(2) bek.: A másofok fellebbezésre tekintet nélkül bírálja felül:
- az ítélet megalapozottságát,
- az ítéletnek a bűnösség megállapítására,
- a bűncselekmény minősítésére,
- a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó
rendelkezéseit,
- az indokolás helyességét,
- az eljárási szabályok megtartását
(7) bek.: hivatalból dönt a ”járulékos” kérdésekről
(10) bek.: ha ugyanazon bcs kapcsán több jogosult fellebbez ÉS legalább
egy a bűnösség kérdését sérelmezi --» (2) bek. alkalmazandó!
Kivétel: részleges revízió esetei
Az ítélet fellebbezéssel nem érintett részei nem esnek
revízió alá
• korlátozott fellebbezés esetén [(3) bek]
• ha az ítélet több bűncselekményről rendelkezik:
✓ a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény
[(4) bek]
✓ a fellebbezéssel nem érintett
felmentő/megszüntető rendelkezés [(8) bek]
• ha az ítélet több vádlottról rendelkezik:
✓ az ítélet fellebbezéssel nem érintett vádlottra
vonatkozó része [(9) bek]
ALKIVÉTEL a (3) és (4) bekezdéshez: ”majdnem
teljes” revízió
• (5) bek.: A MEGALAPOZATLANSÁG KIVÉTELÉVEL(!) a
fellebbezéssel nem érintett részek tekintetében MÉGIS felülbírálat
alá esnek
– az elsőfokú bírósági eljárás, az eljárási akadályok ill. az
abszolút és relatív eljárási hibák
– a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezés, ha a
terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg
kell szüntetni (favor defensionis!)
– a bűncselekmény minősítése
– büntetés kiszabása, intézkedés alkalmazása
• kizárólag járulékos kérdésre irányuló fellebbezés esetén csak
akkor esik revízió alá, ha a bűnösség megállapítására, ill. a
minősítésre vonatkozó rendelkezést a másodfok
megváltoztatja, vagy a kiszabott büntetés/ alkalmazott
intézkedés törvénysértő
ALKIVÉTEL a (9) bekezdéshez: revízió
kiterjesztése
• (11) – (13) bek.: összefüggő ok esetén a revízió
kiterjesztése a nem fellebbező vádlottra a favor
defensionis elv alapján --»
– felmentése
– enyhébb minősítés folytán törvénysértően súlyos büntetés/
intézkedés enyhítése
– HKH és vele szemben az eljárás megszüntetése
– HKH és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása
(megalapozatlanság esetén csak ha az új eljárásban
felmentés/ törvénysértő büntetés enyhítése/ eljárás
megszüntetése várható
VI. A TÉNYÁLLÁSHOZ KÖTÖTTSÉG
TÉNYÁLLÁSHOZ KÖTÖTTSÉG ELVE

„RELATÍV”:
591. § (1) A másodfokú bíróság a határozatát az
elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra
alapítja.
Kivéve, ha
• az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve
• a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új
bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a
másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le.
KIVÉTEL a tényálláshoz kötöttség alól: a
részleges megalapozatlanság orvoslása
• Eszközei:
– ügyiratok tartalma
– helyes ténybeli következtetés levonása
– másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítás
• Eredményeképpen:
– tényállás kijavítása, helyesbítése
– eltérő tényállás megállapítása

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a

helyesbített, kiegészített, illetve az eltérően
megállapított tényállás alapján bírálja felül.
„ABSZOLÚT” tényálláshoz kötöttség:

591. § (2) A másodfokú bíróság NEM VIZSGÁLJA

A MEGALAPOZOTTSÁGOT és a határozatát az
elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra
alapítja,
a) korlátozott fellebbezés esetén
b) ha az ítélet több bűncselekményről rendelkezett, és a
fellebbezés nem érinti valamennyit, az ítéletnek a
fellebbezéssel nem érintett bűncselekményre
vonatkozó rendelkezése, illetve része tekintetében.
ELTÉRŐ TÉNYÁLLÁS
MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK A KORLÁTAI
• bűnösség helyett --» felmentés, eljárás
megszüntetés (részbeni megszüntetés)
esetén:
– ügyiratok, ténybeli következtetés, másodfok
által felvett bizonyítás alapján
• felmentett vádlott –» bűnösségének a
megállapítása:
– ügyiratok, ténybeli következtetés, ügyészség
által indítványozott bizonyítás alapján
BIZONYÍTÉKOK
FELÜLMÉRLEGELÉSÉNEK A TILALMA
• a TILALOM lényege: ha a másodfokú bíróság nem állapít meg
eltérő tényállást --» a bizonyítékokat nem értékelheti az elsőfokú
bíróságétól eltérően

• NINCS tilalom:
– ha a felvett bizonyítás, az ügyiratok tartalma vagy ténybeli
következtetés alapján eltérő tényállást állapít meg a másodfok
--» az eltérő tényekkel kapcsolatos bizonyítékokat eltérően
értékelheti
• amire a tilalom KITERJED:
– a másodfokú bíróság által megállapított ténnyel össze nem
függő, valamint a megalapozatlansággal nem érintett
tényekkel kapcsolatos bizonyítékok
--» felülmérlegelésük tilos
Köszönöm a figyelmet!

kiraly.eszter@ajk.elte.hu