Perköltség

- fogalma: „a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati
összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő
megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is” [80. §]
• a fogalom jelentősége abban van, hogy előlegezés és viselés (vö. különösen másik fél
általi megtérítés) során a bíróság csak azokat a költségeket veszi figyelembe, amelyek
perköltségnek minősülnek, azaz megfelelnek a fenti definíciónak
• a gyakorlatban azonban ritkábban fordul elő, hogy a bíróság ezt a szakaszt alkalmazza, ui. a leggyakoribb
költségtípusokra külön szabályozás 1 van, amely valójában aprópénzre váltja a fenti definíciót, és
meghatározza, hogy az adott költség mennyiben ismerhető el perköltségként
- fogalmi elemei részletesen:
• „a félnél felmerült”: a perköltség egyrészt jellemzően tényleg a feleknél merül fel (hiszen
az eljárás az ő ügyükről szól), másrészt a törvény a felekre terheli azt a költséget is,
amely a perrel összefüggésben alapvetően másnál,2 vagy egyébként a felek
magatartásától függetlenül3 merül fel – így olyan költségre, amely mást terhel, mint a feleket, a
Pp. eltérő szabályokat ír elő [vö. 93. § (1) bek. a) és c) pontja, 34/2017. IM rendelet]
o probléma még: a sikerdíj pl. tipikusan a per jogerős befejezése után esedékes – akkor hogyan
érvényesíthető, hiszen a per folyamán ez nem tekinthető már „felmerült”-nek4
• „a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben”: okozatosság
• „szükségképpen”: szükségesség
• „a perben vagy azt megelőzően”: egyértelműsítés csupán
• „a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is”:
egyértelműsítés csupán
- előlegezés
• fogalma: az adott költséget annak felmerülésekor valamelyik félnek finanszíroznia kell
• ki, mit?
o a bizonyítással járó költséget → a bizonyító (azaz a bizonyítást indítványozó) fél5
o a kirendelt tolmácsnak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költséget → az a fél,
akinek a személye miatt a tolmács alkalmazása szükségessé vált
o a kirendelt fordítónak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költséget → felperes
▪ elmaradásának szankciója: az eljárás szünetel [121. § (1) bek. e) pontja]
o bírósági iratnak bizonyítással nem összefüggő külföldi kézbesítése miatt felmerülő költséget → felperes
▪ elmaradásának szankciója: az eljárás szünetel [121. § (1) bek. e) pontja]
o ügygondnok:
▪ fő szabály: az ügygondnok díját → az a fél, aki az ügygondnok kirendelését
kérte, VAGY akinek perbeli cselekménye folytán a kirendelés szükségessé vált
▪ az alperes részére kirendelt ügygondnok eljárásával felmerült költséget → az állam
▪ ha jogszabály értelmében a keresetet az ügygondnok ellen kell megindítani, az ügygondnok díját
és eljárásával felmerült költséget → az állam
o az ügyész, a perindításra feljogosított személy eljárásával felmerült költséget → az állam
o minden más költséget → az a fél, akinél a költség felmerült
• ki dönt?
o ha az a fél előlegezi a költséget, akinél a költség felmerül: nincs teendő
o 6ha a költség perben nem álló személynél merül fel VAGY ha az ellenfél előlegezi azt a
költséget, amely a félnél felmerül: a bíróság dönt
▪ mikor?
• a költség felmerülésekor határoz a bíróság
• a költség felmerülése előtt is elrendelheti az előlegezést a bíróság, ha valószínű, hogy a
felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik

1 Itv. (illeték), 32/2003. IM rendelet (ügyvéd), 32/2017. IM rendelet (pártfogó ügyvéd, ügygondnok), 14/2008. IRM
rendelet (tanú), 3/1986. IM rendelet (szakértő)
2 Pl. a tanú útiköltségét is valamelyik fél előlegezi a tanúnak.
3 Pl. azért kerül sor az elsőfokú eljárás megismétlésére (s így további költségekre), mert a bíróság hibázott.
4 A sikerdíjjal más érvényesítési problémák is vannak, vö. Üttv. 30. § (3) bek.
5 Ha a bizonyító fél ellenfele nem mentes a költség előlegezése alól és önként vállalja, a költséget vagy annak egy

részét a bizonyító fél ellenfele előlegezi.

6 Tipikusan ilyen az ellenfél által a fél részére kért ügygondnok díja.
 ▪ a döntés tartalma (hogyan?)
• kötelezi a felet, hogy a költséget a személynek közvetlenül fizesse meg; vagy
• elrendeli, hogy a költség (fedezésére előreláthatóan szükséges) összeget a
bíróságnál helyezze letétbe
❖ fő szabály: a bíróság mérlegel („ha az célszerű”)
❖ kötelező:
➢ ügygondnoki díj, a kirendelt szakértő díja és a külföldi kézbesítésnek
költsége esetén
➢ ha a költség felmerülése előtt határoz annak előlegezésről (l. fentebb)
• ide kapcsolódik még a perköltség-biztosíték kérdésköre [595-596. §]
o célja: az alperes kérelmére, az alperes perköltsége fedezése céljából biztosítékot köteles adni
o ki köteles letenni?
▪ (lakóhelyét, székhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét tekintve) külföldi személy
KIVÉVE ha
• az EU-tagállamban, egyéb EGT-államban (vagy utóbbival egy tekintet alá eső államban) van; vagy
• nemzetközi szerződés másként rendelkezik; vagy
• a felperes egyébként személyes költségmentességben részesült; vagy
• a felperesnek az alperes által elismert követelése, vagy a belföldi ingatlan- vagy egyéb közhitelű
nyilvántartásba bejegyzett vagyona7 megfelelő biztosítékul szolgál
▪ ha keresetet indít (= külföldi felperes)8 VAGY
▪ felperesként fellebbez (= fellebbező külföldi felperes)
• ez utóbbinak feltétele még: az alperes ezt külön kéri + valószínűsíti, hogy a követelés megítélt
része elegendő biztosítékul nem szolgál
o meddig kérhető? – a kérelmet az írásbeli ellenkérelemben kell előterjeszteni; ezt követően csak akkor
lehet, ha a biztosítékadási kötelezettség feltételeiről önhibáján kívül csak később szerzett tudomást
o mettől kell fenntartani? – a bíróság felhívó végzésében foglalt határidőben kell letenni az összeget
o meddig kell fenntartani?
▪ az eljárást befejező határozatban rendelkezik a bíróság a perköltség-biztosíték sorsáról (amely
jogerőre emelkedése esetén irányadó)
• ha a felperes viseli az alperes perköltségét: a letétből kiutalják az alperesnek
• ha az alperes viseli a felperes perköltségét: a visszafizetését rendelik el
▪ egyébként: ha a biztosíték adásának oka a per folyamán megszűnik, a bíróság a felperes kérelmére
(az alperes meghallgatása után) elrendeli a letétbe helyezett teljes összeg visszafizetését
o összege:
▪ az alperes perköltségének valószínű összege, az alperes által elismert követelés összege, illetve
a felperes által megfelelő bitosítékul megjelölt vagyon értéke figyelembevételével
▪ ha ezek utóbb lényegesen módosulnak, a bíróság bármelyik fél kérelmére (az ellenfél
meghallgatása után) a biztosíték összegét módosítja (visszafizetést rendel el)
o szankciója:
▪ eljárás megszüntetése kérelemre [241. § (1) bek. d) pontja]
▪ a (fellebbező külföldi) felperes fellebbezését visszautasítja a másodfokú bíróság elnöke (az
alperesnek a további biztosítékadás iránti kérelemben előterjesztett kérelmére)

7 A megfelelő biztosítékul szolgáló vagyon értékét a felperesnek kell megjelölnie és valószínűsítenie.

8 Ez szigorúan értendő, viszontkeresetet indító külföldi alperes nem köteles perköltség-biztosítékot adni, 595. § (2) bek.
- viselés
• fogalma: a fél az általa megelőlegezett költség megtérítését kérheti a perben részt vevő
más személytől (tipikusan: az ellenféltől), vagy az a terhén marad
• a bíróság hivatalból dönt erről
o mikor?
▪ fő szabály: az eljárást befejező határozatban
▪ kivételesen: a felszámítást követően nyomban [vö. 93. § (1) bek.], végzésben
o
a döntés tartalma: a perköltség összege + a megtérítésére köteles személy fizetésre
kötelezése9
• bíróság a perköltség összegét a felszámítás és az ahhoz csatolt okiratok
alapulvételével határozza meg10
o fogalma: a perköltség megtérítésére vonatkozó, bírósághoz intézett kérelem
o tartalma:
▪ az igényelt költség összege
▪ a felmerülésének lényeges körülményei
▪ azt, hogy a perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel
▪ mindezeket a felszámítással egyidejűleg (szükség szerint) okirattal is igazolni kell
▪ DE: A bíróság által az eljárást befejező határozatban meghatározható költség az annak összegét
szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható – feltéve, hogy olyan költségről
van szó, amelynek viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatban dönt (tipikusan ilyen:
ügyvédi költség)
o formája: nincs formakényszer; DE: a jogi képviselővel eljáró fél csak
költségjegyzék11 előterjesztése útján
o meddig? – legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig,12 ennek hiányában az eljárást
befejező határozat meghozataláig
o ugyaneddig vissza is vonható a felszámítás – a visszavont költség újbóli felszámításának nincs helye
• ki – mit?
o általános szabály: a pernyertes fél perköltségét → a pervesztes fél
o részleges pernyertesség esetén az ellenfél perköltségét → a fél a pervesztessége
arányában
▪ ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség + a fél és az
ellenfél javára meghatározott (~ általuk megelőlegezett) perköltségek összege
közötti különbség nem jelentős → egyik fél sem
▪ ha a per kártérítés vagy egyéb olyan követelés iránt folyik, amelynek összegszerű
megítélése bírói mérlegeléstől függ + a bíróság a követelt összegnél kevesebbet
ítélt ugyan meg, de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak: a
bíróság dönthet úgy, hogy nem a részleges pernyertesség, hanem teljes
pernyertesség alapján kell a perköltséget viselni
▪ ha a fél az érdemi tárgyalási szakban az önállóan elbírálható követelése összegét leszállította: a fél
nem teljesen pernyertes, hanem a leszállított rész tekintetében pervesztesnek kell tekinteni
• KIVÉVE: ha a leszállításra azért került sor, mert az ellenfél a követelés egy részét utóbb teljesítette
VAGY a fél a perfelvétel lezárásáig önhibáján kívüli okból nem határozhatta meg a követelése mértékét
o bíróság által jóváhagyott egyezség esetén
▪ a felek megállapodása szerint
▪ megállapodás hiányában az egyezség szerint pernyertes fél perköltségét az
egyezség szerint pervesztes fél téríti meg (ennek során a fenti dőlt betűs
szabályok is alkalmazandóak)
▪ ha a pernyertesség / pervesztesség aránya nem állapítható meg → egyik fél sem

9 Ha a felek egymással szemben perköltség megtérítésére kötelesek, a bíróság csak a különbözet megfizetéséről
rendelkezik.
10 Azaz a felszámítani elmulasztott vagy a felszámítottnál magasabb összegű költséget a fél javára nem lehet

figyelembe venni.
11 L. még 31/2017. IM rendelet.
12 Önmagában a felszámítás vagy annak igazolása miatt a tárgyalás elhalasztásának nincs helye, kivéve, ha a fél

a kötelezettségének a tárgyaláson önhibáján kívüli okból nem tudott eleget tenni.

Illeték

- mértéke:
illetékalap * illetékkulcs tételes összegű illetékek
meghatározható illetékalap: - ha a fellebbezés kizárólag a
pertárgyérték - a per tárgyának az eljárás határozat indokolása ellen
megindításakor fennálló értéke a Pp. irányul, vagy a teljesítési határidő
szerint megváltoztatására, illetve az
- perorvoslati eljárásban: a engedélyezett részletfizetési
kedvezmény módosítására vagy
pertárgyérték azon része, amelyet a
mellőzésére vonatkozik: 8.000 Ft
perorvoslatban vitássá tettek - felülvizsgálat engedélyezése iránti
kérelem végzés esetén: 15.000 Ft
SZOROZVA

illetékkulcs: l. lentebb
nem illetékalap: - házassági bontóperben:
meghatározható - járásbíróság előtt: 350.000 Ft keresetindítás 30.000 Ft;
pertárgyérték - törvényszék előtt: első fokon indult fellebbezés 15.000 Ft
perben 600.000 Ft; fellebbezési - keresetindítás munkaügyi
eljárásban 300.000 Ft perben: 10.000 Ft
- ítélőtábla előtt: fellebbezési - a fellebbezés kizárólag a határozat
eljárásban 600.000 forint indokolása ellen irányul, vagy a
teljesítési határidő megváltoztatására,
- Kúria előtt: fellebbezési eljárásban illetve az engedélyezett részletfizetési
500.000 Ft; felülvizsgálati eljárásban kedvezmény módosítására vagy
700.000 Ft mellőzésére vonatkozik: 8.000 Ft
- felülvizsgálat engedélyezése iránti
kérelem végzés esetén: 15.000 Ft
SZOROZVA

illetékkulcs: l. lentebb
- illetékkulcs:
• elsőfokú eljárásban
o keresetindítás: 6%, de legalább 15.000 Ft, legfeljebb 1.500.000 Ft
o bírósági meghagyás elleni ellentmondás: 3%, de legalább 5.000 forint, legfeljebb
750.000 Ft
o a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy
részletfizetés engedélyezése: 1%, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 15.000 Ft
o pénzbírság megfizetésére halasztás / részletfizetés engedélyezése: 1%, de legalább 5.000 forint,
legfeljebb 18.000 Ft
• másodfokú eljárásban
o ítélet elleni fellebbezés: 8%, de legalább 15.000 Ft, legfeljebb 2.500.000 Ft
▪ ítélet elleni csatlakozó fellebbezés: ezen illeték fele, de legalább 5.000 forint
o végzés elleni fellebbezés: 3%, de legalább 7.000 forint, legfeljebb 300.000 Ft
• felülvizsgálati eljárásban
o ítélet elleni felülvizsgálati kérelem: 10%, de legalább 50.000 Ft, legfeljebb 3.500.000 Ft
▪ ítélet elleni csatlakozó felülvizsgálati kérelem / végzés elleni felülvizsgálati
kérelem: ezen illeték fele, de legalább 20.000 Ft, legfeljebb 1.250.000 Ft
o felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem:
▪ ítélet esetén 2%, de legalább 10.000 Ft, legfeljebb 700.000 Ft
▪ végzés esetén 15.000 Ft
Költségkedvezmények

- céljuk: a perköltség13 előlegezése, illetve viselése olyan mértékű anyagi megterhelést

jelentene a kedvezményezett számára, hogy emiatt az igényérvényesítés lehetetlenné válna
• vannak más típusú vagyoni jellegű kedvezmények is a perben, amelyek adott esetben a perköltséggel
összefüggésben is értelmezhetőek, de ezek nem tekinthetők „költségkedvezmény”-nek, ilyen pl.:
halasztás, részletekben való teljesítés engedélyezése [344. § (2) bek.]
- kitillethet meg? – fél, beavatkozó14 (perbehívott is15)
- fajtái:
személyes tárgyi
költségmentesség
költségfeljegyzési jog
ILLETÉKmentesség

ILLETÉKfeljegyzési jog 16

egyéb költségkedvezmények: mérsékelt illeték, pártfogó ügyvédi díj előlegezése VAGY

megfizetése alóli mentesség

• személyes – tárgyi
o személyes:17 csak adott személynek;18 a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján;
kérelemre engedélyezik; megvonható;19 kezdete: a kérelem előterjesztésétől fogva
o tárgyi: az összes személynek az adott ügyben, a per tárgyához kapcsolódik,
hivatalból jár;20 nem megvonható; kezdete: az eljárás elejétől
• költség – illeték: egy kedvezmény vagy az összes költségtípusra vonatkozik, vagy
csak az illeték(ek)re
• mentesség – feljegyzési jog
o feljegyzési jog: a kedvezményezett személy oldalán a költség előlegezése21 alól ad
menekvést (ha nem ő, akkor ki előlegezi? az állam!); a költséget pedig az viseli, akit
a bíróság a perköltség viselésére kötelez (a perköltség viselésére vonatkozó
általános szabályok szerint)
o mentesség: a kedvezményezett személy oldalán a költség előlegezése alól (állam
előlegez) és a költség viselése alól ad mentességet; így ha bíróság úgy döntene,
hogy a perköltséget a kedvezményezett személynek kellene viselnie,22 akkor őt a
költség viselésére nem kötelezheti, és így a költség az állam terhén marad

13 Ennélfogva csak a perköltség vonatkozásában értelmezendő, egyéb vagyoni következmények (pl. az ítéletben
foglalt marasztalás, pénzbírság) tekintetében nem élnek ezek a kedvezmények.
14 Az ügyészt nem érinti eleve a perköltség [79. § (4) bek., 88. § (2) bek., 102. § (3) bek.]; a képviselők, illetve a

bizonyításban résztvevő egyéb személyek költségeit pedig mások térítik meg, így náluk nem jellemző, hogy fizetési
kötelezettség merülne fel (kivéve persze a pénzbírságot, illetve a szankciós jellegű perköltségviselésre kötelezést
[272. § (1) bek.], de ezek kivételesek, illetve éppen az a céljuk, hogy terhet jelentsenek a megcélzott személynek).
15 A perbehívott jogállására a beavatkozás szabályait kell alkalmazni [46. § (1) bek. 2. mondata].
16 Egyik esete mégis: Itv. 38. § (4) bek.; a másik esetét l. lentebb, a részleges személyes költségfeljegyzési jognál.
17 Kivéve a személyes illetékmentességet, amely a felet hivatalos státusza (pl. helyi önkormányzat) vagy közcélúsága

(pl. alapítvány) alapján illeti meg, azaz fő szabály szerint nem a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel. Ennek
megfelelően fő szabály szerint a fél jogutódjára nem terjed ki, kérelmezni nem kell (hivatalból jár), és nem is vonható
meg, illetve az eljárás elejétől jár. (Az esetleges kivételekhez l. Itv. 5. § (2)-(4) bek., 80. § (3) bek.) Hasonlóak igazak
az Itv. 38. § (4) bek. szerinti „személyes illetékfeljegyzési jog”-ra is.
18 Így a jogelőd fél részére engedélyezett személyes költségkedvezmény a jogutód félre nem terjed ki.
19 Az engedélyezett költségkedvezményt megvonó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
20 De ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a fél a tárgyi költségkedvezmény fennállására alaptalanul hivatkozik,

határozatában a tárgyi kedvezmény fenn nem állását állapítja meg.

21 Ugyanez illetéknél: az illetéket nem kell leróni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a perköltség viselése körében

ezt a le nem rótt illetéket valakinek végül ne kellene megtérítenie az államnak.

22 Természetesen az ellenérdekű fél az általános szabályok szerint viseli a perköltséget.
 •
teljes – részleges: a kedvezmények hatóköre nem korlátozható (azaz teljesek), kivéve
a személyes költségfeljegyzési jogot, amely i) az illeték és a költségek meghatározott
hányadára, vagy ii) az illetékre,23 illetve tételesen meghatározott költségekre
korlátozható (azaz így lehet részleges)
o a mérsékelt illeték jellegénél fogva az illeték összegszerű csökkentéséről szól
nyilván, de más okból, nem a rászorultság korlátozott mértéke miatt
- meddig tart a kedvezmény? a per egész hátralévő tartamára és a végrehajtási eljárásra is kiterjed
- költségmentesség
• feltételei:
o személyes: külön törvényben foglalt jövedelmi és vagyoni feltételek [Kkbat.24 5. §, 8-9. §, 11. §]
▪ kötelező [Kkbat. 5. § (1) bek.]
▪ mérlegelés [Kkbat. 5. § (2) bek.]
▪ EU tagállamának állampolgára / EU-n kívüli államnak az EU tagállamában jogszerűen tartózkodó
állampolgára: a magyar állampolgárokra irányadó feltételek szerint jogosult
▪ egyéb külföldi állampolgár: nemzetközi szerződés alapján jogosult
o tárgyi: gondnoksági perben és törvényben megállapított egyéb bírósági eljárásokban (ritka)
o munkavállalói költségkedvezmény munkaügyi perben [525. §, 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet]:
alapvetően egy tárgyi jellegű költségmentesség (a részletszabályai is erre hasonlítanak), ám mivel az
átlagkeresethez kapcsolják, tartalmát tekintve a jövedelmi és vagyoni viszonyoktól is függ
• mire terjed ki? (mi alól mentesít?)
o az illeték előzetes megfizetése
o a per során felmerülő költség előlegezése
▪ nem terjed ki az ügygondnoki díjra (kivéve gondnoksági perben)
▪ a tárgyalásra történő utazás költségére is kiterjed, ha a fél tárgyaláson történő jelenléte a törvény
alapján kötelező (EU tagállamának állampolgára / EU-n kívüli államnak az EU tagállamában
jogszerűen tartózkodó állampolgára esetén)
o a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetése (viselés)
▪ nem mentesíti a felet
• az ügygondnoki díj (kivéve gondnoksági perben)
• a szükségtelen perbeli cselekmény meg nem fizetett illetékének és állam által előlegezett költségének
• a végrehajtási eljárás során meg nem fizetett illeték és az előlegezésre kötelezett szerv által
előlegezett költség
megfizetése alól
o a perköltség-biztosíték letétele
- költségfeljegyzési jog
• feltételei:
o személyes: külön törvényben foglalt jövedelmi és vagyoni feltételek [Kkbat. 6-9. §, 11. §]
▪ kötelező [Kkbat. 6. § (1) bek.]
▪ mérlegelés [Kkbat. 6. § (2) bek., 7. §]
• nem természetes személy fél részére kizárólag az illetékre kiterjedő részleges
költségfeljegyzési jog engedélyezhető
▪ EU tagállamának állampolgára / EU-n kívüli államnak az EU tagállamában jogszerűen tartózkodó
állampolgára: a magyar állampolgárokra irányadó feltételek szerint jogosult
▪ egyéb külföldi állampolgár: nemzetközi szerződés alapján jogosult
o tárgyi:
a) a származási perben
b) a szülői felügyelettel kapcsolatos perben
c) a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perben, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett
járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése
vagy összegének megváltoztatása, a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy
korlátozása iránti pert, továbbá a határon átnyúló tartási ügyben a tartásra kötelezett adatainak
beszerzése iránti eljárást is
d) a munkaügyi vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben, kivéve azt
a pert, amelyben a felet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg
e) a bányakár megtérítése iránti perben

23 Ilyen értelemben mégis kivitelezhető a személyes illetékfeljegyzési jog.

24 2017. évi CXXVIII. törvény.
 f) a személy életének, testi épségének vagy egészségének bűncselekménnyel
történő megsértése miatti kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése iránt
indított perben
• mire terjed ki?25 (mi alól mentesít?)
o az illeték előzetes megfizetése
o a per során felmerülő költség előlegezése
▪ nem terjed ki az ügygondnoki díjra
▪ a tárgyi költségfeljegyzési jog nem mentesít a származás megállapításához szükséges
orvosszakértői vizsgálat költségének előlegezése alól
- illetékmentesség
• feltételei:
o személyes: külön törvényben személyek számára biztosított, pl. állam, helyi
önkormányzat, költségvetési szerv, Magyar Nemzeti Bank [Itv. 4-6. §]
o (fontosabb) tárgyi: [Itv. 56-57. §]
 az eljárás, ha a bíróság az eljárást (ideértve a fellebbezési és a felülvizsgálati
eljárást is) megindító beadványt (pl. keresetlevél) visszautasítja, vagy az
eljárást a Pp. 259. §-ában foglalt okokból, illetve az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó
szabályok megszegése miatt vagy azért szünteti meg, mert az eljárást megindító
beadvány visszautasításának lett volna helye, továbbá az ezen eljárásban
hozott döntés elleni fellebbezés és felülvizsgálat
• de ha leróttak illetéket a keresetlevélre, akkor ilyen esetben a megfizetett illeték visszatérítésének
kizárólag akkor van helye, ha a keresetlevelet szabályszerűen, a Pp. alapján a joghatás
fennmaradására előírt határidőn belül ismételten nem nyújtották be – e tényről a bíróság (annak
bekövetkezésétől számított 30 napon belül) értesíti az illetékes állami adóhatóságot, vagy ennek
elmulasztása esetén az adózó kérelmére igazolást állít ki [vö. Itv. 80. § (1) bek. i) pontja, (3) bek.]
 a költségkedvezmény tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás
 az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés
 a határozat kijavítása, kiigazítása, illetve kiegészítése iránti kérelem
 a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset
 a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával
összefüggésben indított per
 eseti gondnok / ügygondnok részére a bíróság által készített jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat
 a bírósági közvetítés
• mire terjed ki? (mi alól mentesít?)
o az illeték előzetes megfizetése
o a meg nem fizetett illeték megfizetése
▪ nem mentesít a végrehajtási eljárás során meg nem fizetett illeték megfizetése alól
- illetékfeljegyzési jog
• feltételei:
o (fontosabb) tárgyi: [Itv. 56-57. §]
 a munkaügyi vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben, ha az a
munkavállaló vagy az állam nevében foglalkoztatott személy szándékos vagy
súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló kártérítési
felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó
összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja
 a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a
vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor
a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt
 a bűncselekményből (ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy
egészségében okozott kárt), valamint a szabálysértésből származó kár
megtérítése iránti igény esetén
 a házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági
perben érvényesített vagyonjogi igényt

25 Ha külföldi állam joga a magyar félnek a tárgyi költségfeljegyzési jognál több kedvezményt biztosít a külföldi
bíróság előtt, a perben ezen előnyösebb szabályokat kell alkalmazni a magyar bíróság előtt pereskedő külföldi féllel
szemben is [vö. 597. § (3) bek.]
  a névviselési jog megszüntetése iránti perben
 a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben
 a közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránti perben
 a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a topográfia szerzője,
valamint a közreműködő által a találmánnyal, a használati mintával, az újítással, az ipari
mintával, a topográfiával, a know-how-val, illetve a közreműködői díjjal kapcsolatban indított
polgári peres és nemperes (végrehajtási) eljárásban
 a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösséget
a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt
indított eljárásban
 a büntetőeljárással összefüggésben az alaptalanul alkalmazott
szabadságkorlátozásért járó kártalanítás iránti perben
 az olyan kártérítési perben, amelyet a fél a per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszerű időn
belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jogai megsértése miatt indít
 magánszemély lakástulajdonát elidegenítő szerződés érvénytelenségének
megállapítása iránt indított perben
 külön törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató és központi hitelinformációs rendszert
kezelő pénzügyi vállalkozás ellen, a központi hitelinformációs rendszerbe történő adatátadás és
kezelés miatt, illetőleg a referenciaadatok helyesbítése vagy törlése iránt indított perben
 hallgatói hitelből eredő követelés érvényesítése és behajtása iránti peres és nemperes eljárásban
• mire terjed ki? (mi alól mentesít?)
o az illeték előzetes megfizetése
- mérsékelt illeték
• fogalma: az eljárás a vártnál korábban fejeződik be, amit az állam honorálni szeretne
o a mérsékelt illeték kedvezménye meghatározott perbeli események bekövetkezése
esetén hivatalból illeti meg az illetékfizetésre köteles felet
o az illeték mérséklésére tipikusan26 az illeték megfizetését követően kerül sor, így a
fél általában 100 %-ban megfizeti az illetéket, amelyet aztán a bíróság mérsékel (az
eredeti illeték 10-30-50 %-ára), és így a különbözet (az eredeti illeték 90-70-50 %-
a) visszatérítésre kerül [vö. Itv. 80. § (1) bek. i) pontja], és a bíróság csak a mérsékelt
illeték viseléséről dönt
o a kedvezmény a lentebb meghatározott perbeli események bekövetkezése esetén
hivatalból illeti meg a felet
• esetei az elsőfokú eljárásban:27
a perfelvételt lezáró azt követően
végzés meghozataláig
a felperes eláll a keresetétől (és az eljárást 10 % 30 %
megszüntetik)
a felek az eljárás megszüntetését közösen kérik 10 % 30 %
(és az eljárást megszüntetik)
az eljárás szünetel, és az eljárás e szünetelés 10 % 30 %
folytán megszűnik
az alperes a követelést elismeri vagy a 10 % -28
követelést teljesíti
a felek egyezséget kötnek (és a bíróság azt 10 % 50 %29
jóváhagyja)

26 De pl. feljegyzési jog esetén ugye előzetesen nem rónak le semennyi illetéket sem.
27 Ha valamelyik eset a fellebbezési vagy a felülvizsgálati eljárásban merül fel, akkor kedvezmény csak a
fellebbezési vagy a felülvizsgálati eljárás illetékére terjed ki
28 Ha az alperes elismerése folytán, illetve (csak elsőfokú eljárásban) az alperesi teljesítés összegével megegyező

mértékben leszállított kereset esetén [83. § (4) bek.] a felperes pernyertes lesz, az illetéket ugyan nem mérsékeli a
bíróság, de a felperesnek a perköltséget (így a megfizetett illetéket is) a felperesnek meg fogja az alperes fizetni.
29 Ha a felek a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően törvényben szabályozott közvetítői eljárásban

vettek részt, és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetendő peres eljárás illetéke
50%-ának a közvetítő ÁFA-val (de legfeljebb 50.000 Ft-tal) csökkentett összegét kell megfizetni, feltéve, hogy a
közvetítői eljárást törvény nem zárja ki. Az illeték mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres
eljárás illetékének 30%-ánál.
 • különös esetei a fellebbezési / felülvizsgálati eljárásban:
o fellebbezés / felülvizsgálati eljárás illetéke esetén 10 %: ha a fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet
visszavonják
▪ az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának megkezdése előtt, vagy
▪ a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig
o csatlakozó fellebbezés illetéke esetén:
▪ a fentebb sárgával kiemelt esetekben a
▪ 10 %: ha a fellebbező fél a fellebbezést a tárgyalás megkezdése után vonja vissza
• illeték visszatérítése: bár ez nem minősül szigorúan véve az illeték mérséklésének, de számos
szempontból 0 %-ra mérsékelt illetéknek felel meg; vissza kell téríteni:
o a fellebbezési eljárásban fizetett illetéket: ha a fellebbezéssel is támadott bírósági határozatot igazolási
kérelem folytán helyezték hatályon kívül [Itv. 81. § (1) bek.]
o mindenféle bírósági eljárási illetéket: ha a fél mégsem kezdeményezett bírósági eljárást, a bevallásban
feltüntetett bíróság [vö. Itv. 74. § (1b)-(1c) bek.] igazolást állít ki arról, hogy az adózó nem nyújtott be
keresetlevelet az állami adóhatóság által megküldött ügyszám feltüntetése mellett [Itv. 81. § (4) bek.]
o a perújítási eljárás során megfizetett illetéket: ha a perújítás a 393. § b) vagy d) pontja alapján sikeres
[Itv. 51. § (2) bek.]
- pártfogó ügyvéd
• lényege: a jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatásban részesülő fél részére biztosítja jogi segítő
finanszírozását; a képviseletet a perben pártfogó ügyvédként jogi segítő látja el, nem a jogi segítségnyújtó
szolgálat; a jogi segítőt a támogatott hatalmazza meg, vagy a jogi segítségnyújtó szolgálat rendeli ki; a
támogatást a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi közigazgatási hatósági eljárásban [l. még: Jstv.
22-39. §, 52-62. §; 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (Jstr.)]; de a perbíróság döntése köti a hatóságot
[101. § (3) bek., Kkbat. 4. § (2) bek., 13. § (8) bek., 15. § (5) bek.]
• fogalmak:
o jogi segítségnyújtó szolgálat: a jogi segítségnyújtási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a fővárosi és megyei kormányhivatal és az
igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium [Jstr. 1. § 7. pontja]
o jogi segítő [Jstv. 66. § (1) bek.]: a jogi segítségnyújtó szolgálattal megkötött szolgáltatási szerződéssel
rendelkező
▪ jogi segítő szervezet (jogvédelemmel foglalkozó egyesület, alapítvány, nemzetiségi
önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem) vagy
▪ ügyvéd (hasonlóképpen: ügyvédi iroda, a tevékenységét Magyarországon állandó jelleggel végző
európai közösségi jogász)
o a támogatásban részesülő fél (beavatkozó, perbehívott is, vö. Jstv. 11. § (1) bek.): az a személy,
▪ aki jogban járatlansága vagy az ügy bonyolultsága folytán személyesen eljárva nem lenne képes
a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni, vagy
▪ akinek a perében a jogi képviselet kötelező
ÉS
▪ a megadott személyi körbe beletartozik, ÉS rászorultnak tekintendő:

1. rászorultsági kategória 2. rászorultsági kategória

a Jstv. 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek
megfelelő fél (állampolgárság stb.)
a menekültügyi eljárásban hozott határozatot bíróság
előtt megtámadó személy
külföldi fél30 olyan perben, amelyben tárgyi
költségfeljegyzési jog áll fenn
a közhasznú szervezet és a munkavállalói érdek-
képviseleti szervezet az általa közérdekből, külön
jogszabály felhatalmazása alapján indított perben

30 Nyilván ez csak akkor érdekes, ha egyébként nem tartozik a Jstv. 4. § (1) bek. hatálya alá.
 o rászorultság (feltéve, hogy a Jstv. 16. § alapján mégsem kizárt a támogatás)
▪ 1. kategória:
• a Jstv. 5. §-ban és a 7-9. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő fél; vagy
• a fél, ha költségmentesség (munkavállalói költségkedvezmény) illeti meg
▪ 2. kategória:
• a Jstv. 6. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő fél; vagy
• a Jstv. 9/A. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő fél, ha a külön törvény szerinti eljárásban
megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata, jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások
igénybevételére és bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve a bűncselekménnyel
összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárítása érdekében indít pert, kivéve ha
az 1. kategóriába esik egyébként;
• a fél, ha költségfeljegyzési jog illeti meg;
• vagyoni helyzetétől függetlenül a zölddel jelölt szervezet
• finanszírozási formák (hasonlóan, mint a mentesség – költségfeljegyzési jog fogalompárnál):
o 1. rászorultsági kategória: a pártfogó ügyvéd díját az állam előlegezi, valamint viseli, ha a perköltséget
egyébként a támogatott félnek kellene viselnie (ha az ellenérdekű fél köteles a perköltség viselésére,
a pártfogó ügyvéd díját is ez a fél viseli)
o 2. rászorultsági kategória: a pártfogó ügyvéd díját az állam előlegezi, és az viseli, akit a bíróság
perköltség viselésére egyébként kötelez (így akár a támogatott fél)
o FONTOS: a bíróság csak a perköltség viseléséről dönt, de a pártfogó ügyvéd díjának megfizetésére a
megfelelő személyt nem ő, hanem a tájékoztatása alapján [vö. 101. § (3) bek.] a jogi segítségnyújtó
szolgálat kötelezi
• a felülvizsgálat / megvonás – itt is értelmezhető, vö. Jstv. 27. §
• pártfogó ügyvéd kiválasztása [Jstv. 61. §]
o a támogatott fél meghatalmazást adhat a jogi segítőnek
o a jogi segítségnyújtó szolgálat pártfogó ügyvédként jogi segítőt, kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi
irodát rendel ki a fél kérelmére vagy hozzájárulásával, ha az ügy jellegére vagy a fél körülményeire
tekintettel már a támogatás engedélyezésekor valószínűsíthető, hogy a fél képviselete meghatalmazás
útján nem biztosítható
▪ a meghatalmazást a kirendelő végzés pótolja

Egyéb szabályok

- személyes költségmentesség/-feljegyzési jog

• engedélyezése
o tájékoztatási kötelezettség: a bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatni a
költségkedvezmény engedélyezésének a feltételeiről, a kérelem benyújtásának idejéről és módjáról,
valamint a bíróság kérelemhez kötöttségéről (l. lentebb)
o kérelem
▪ előterjesztésének határideje: az eljárás (ideértve a fellebbezési vagy a felülvizsgálati eljárást is)
megindításával egyidejűleg vagy legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az
eljárást befejező határozat meghozataláig kérheti
▪ tartalma [Kkbat. 12. § (4) bek.], de különösen fontos:
• igazolások [26/2017 (XII. 27.) IM rendelet]
• eshetőleges kérelemhalmazat (egymással eshetőleges viszonyban álló, több különböző
költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem)
▪ EU tagállamának állampolgára / EU-n kívüli államnak az EU tagállamában jogszerűen tartózkodó
állampolgára a kérelmét külön nyomtatványon (2004/844/EK bizottsági határozat) is előterjesztheti
o ki dönt?
▪ általában: az a bíróság dönt, amelynek az eljárásában a fél a kérelmét előterjesztette
▪ fellebbezésben előterjesztett kérelem esetén: az elsőfokú határozatot hozó bíróság
o elbírálás:
▪ a tényállás megállapítása (lehetőségek): ellenfél meghallgatása; a felek felhívása okiratok
benyújtására; bizonyítás nélkül megállapítható tények figyelembevétele
▪ a bíróság kérelemhez kötöttsége: a bíróság nem engedélyezhet olyan költségkedvezményt,
amelyre a fél kérelme nem terjed ki
• KIVÉTEL: részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén a bíróság nincs
kötve a költségfeljegyzési jog mértékére vonatkozó kérelemhez LEFELÉ (azaz nem
engedélyezhet nagyobb mértékű részleges költségfeljegyzési jogot annál, mint amelyre a
kérelem kiterjed; de a kérelemben kért mértékűt vagy kisebbet igen)
 ▪ a bíróság korábbi döntéshez való kötöttsége: a bíróság a korábbi döntéséhez képest alapvetően
csak új tényállás esetén engedélyezhet mást; pontosabban a fél részére csak akkor lehet
• (a korábbi elutasításhoz képest) mégis / (a korábbihoz képest) nagyobb mértékű
• (a költségkedvezmény megvonását követően) ugyanazt / nagyobb mértékű
költségkedvezményt engedélyezni, ha (erre vonatkozóan) az engedélyezés feltételei utóbb
következtek be
o további teendők:
▪ kérelem vissza-/elutasítása esetén:
• a bíróság a felhívja a felet, hogy (a végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül)
fizesse meg a meg nem fizetett illetéket / előlegezze a költséget
• pénzbírság (korábbi vissza-/elutasítást követően) változatlan tartalommal ismételten
előterjesztett kérelem esetén
▪ a bíróság a jogerős végzését az engedélyezéssel kapcsolatban megküldi a jogi segítségnyújtó
szolgálatnak (ha a kérelem kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására is)
o perorvoslat: kérelmet vissza-/elutasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye
• felülvizsgálata
o bejelentési kötelezettség: a fél a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló körülményeiben
bekövetkezett változást köteles haladéktalanul bejelenteni az eljáró bíróságnak
o a bíróság a költségkedvezmény engedélyezési feltételeinek a fennállását felülvizsgálja
▪ az eljárás jogerős befejezéséig (az engedélyezés időpontjához képest) 2-évente
▪ a végrehajtható okirat kiállítása előtt, ha az eljárás jogerős befejezésétől számítva 1 év eltelt
▪ az eljárás (ideértve a fellebbezési vagy a felülvizsgálati eljárást is) során bármikor, ha adat merül
fel arra nézve, hogy a feltételek az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek
• megvonása
o esetei:
▪ a fél a költségkedvezmény felülvizsgálata körében tett bírói felhívására nem nyilatkozik, vagy nem
csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat, illetve okiratokat, vagy
▪ a költségkedvezmény felülvizsgálata alapján megállapítja, hogy a költségkedvezmény
engedélyezésének a feltételei
• az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy
• utóbb megszűntek31
o joghatása:
▪ ex nunc – a megvonás időpontjától kezdve az általános szabályok szerint kell a költségeket
előlegezni/viselni32
▪ ex tunc – kivételesen, az előbbi félkövéren szedett esetben; az engedélyezés időpontjára
visszamenőleg; ilyenkor a bíróság továbbá felhívja a felet, hogy 8 napon belül
• fizesse meg a meg nem fizetett illetéket,
• fizesse meg az állam által előlegezett költségeket, és
• helyezzen letétbe perköltség-biztosítékot (ha ennek a feltételei fennállnak)
o további teendők: a bíróság a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a határozat
megküldésével értesíti a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyező jogi segítségnyújtó szolgálatot (ha
a felet pártfogó ügyvéd képviseli)
- tárgyi költségmentesség/-feljegyzési jog fenn nem állásának megállapítása
• mivel hivatalból jár, erre a felek legfeljebb hivatkozni szoktak, illetve a bíróság is nem engedélyez, hanem
fordítva, a költségkedvezmény fenn nem állását állapítja meg (ha alaptalan a felek hivatkozása)
o a végzés ellen külön fellebbezésnek van helye
• ~ fenn nem állásának megállapítása esetén (vö. személyes költségkedvezményeknél: ex tunc megvonás)
o hiánypótlási felhívás keretében kötelezi a bíróság a felet az illeték [115. § (2) bek.] megfizetésére
(költség előlegezésére)
o utóbb pedig: a bíróság
▪ kötelezi a felet, hogy (a végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül) fizesse meg a
meg nem fizetett illetéket / az állam által előlegezett költséget
▪ a végzés jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a végzés megküldésével értesíti a jogi
segítségnyújtó szolgálatot

31 De ilyenkor a bíróság egyidejűleg más költségkedvezményt engedélyezhet, ha annak engedélyezését a fél

korábban kérte és a bíróság a felülvizsgálat alapján megállapítja, hogy e költségkedvezmény engedélyezésének a
feltételei viszont fennállnak.
32 Kivéve ha a megvonással együtt más költségkedvezményt engedélyeztek neki, ilyenkor nyilván ez az új

költségkedvezmény az irányadó.
- a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viselése [l. még 30/2017. IM rendelet]
• mikor dönt a bíróság?
o FŐ SZABÁLY: az eljárást befejező határozatában
o KIVÉTEL: külön határozatban
▪ az eljárás folyamán
▪ ha az eljárás megszűnt
▪ ha az illeték vagy az állam által előlegezett költség az eljárást befejező határozat meghozatala
után merült fel
• hogyan dönt a bíróság? – hivatalból, hiszen ez egy államot megillető követelés
• ki és milyen arányban viseli? – a perköltségviselés szabályai szerint, néhány kivétellel:
o ha az eljárás szünetelés folytán megszűnik → felperes
o ha jogszabály értelmében a keresetet ügygondnok ellen kell megindítani → a költség és az illeték / az
ügygondnok állam által előlegezett díja az állam terhén marad
o alperes a részére kirendelt ügygondnok eljárása miatt meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett
költség → az állam terhén marad
o ha egyébként egyik fél sem köteles a perköltség megtérítésére, a felek a meg nem fizetett illetéket és
az állam által előlegezett költséget egyenlő arányban fizetik meg
o ha a felet, akit a viselésre köteleznének, megfizetés alól mentességet biztosító költségkedvezmény
illet meg → az állam terhén marad
o ha az ügyészt / a perindításra feljogosított személyt köteleznének a viselésre → az állam terhén marad