Készítette: Ferenczi Péter

1. Részt vehet az Országgyűlés ülésein, ott fel is szólalhat.

2. Önállóan törvényt kezdeményezhet
3. Önállóan népszavazást kezdeményezhet
4. Kitűzi a népszavazások időpontját
5. Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését
(Az Országgyűlésnél tanultuk, hogy a helyhatósági választások után a Köztársasági
Elnök hívja össze az új Országgyűlés első ülését, ahol ott a megalakulása után a
képviselők leteszik az esküjüket.)
6. Alaptörvénnyel összhangban fel is oszlathatja az Országgyűlést
7. Az Országgyűlés által elfogadott törvényeket aláírja
8. A törvényeket aláírás előtt visszaküldheti az Országgyűléshez megfontolásra
(újratárgyalásra)
9. A törvényeket aláírás előtt az Alkotmánybírósághoz küldheti alkotmányossági
vizsgálatra.
( A 8. és 9. pontot halasztó vétónak nevezzük. Azért csak halasztó jellegű, mivel nem
törvényszerű, hogy ezáltal elvessék, de egy újabb kontroll eljárás beiktatásra került)
A Köztársasági Elnök javaslatot tesz a kinevezésre
1. Miniszterelnök
2. Kúria Elnök
3. A legfőbb ügyész
4. Alapvető jogok biztosa személyére.
(csak javaslatot tesz, de nem ő nevezi ki őket a hivatalukba)

A Köztársasági Elnök kinevezi

1. Hivatásos bírákat
2. Költségvetési Tanács elnökét
3. Magyar Tudományos Akadémia elnökét
4. Magyarország nagyköveteit, követeit
5. Minisztereket
6. Magyar Nemzeti Bank elnökét
7. Egyetemi tanárokat, egyetemek rektorait
8. Fegyveres testületek tábornokait