*

Készítette: Ferenczi Péter

*
Ki lehet Köztársasági Elnök?
1. Aki magyar állampolgár
2. Aki a 35. életévét betöltötte

A Köztársasági Elnököt az Országgyűlés választja titkos szavazással

5 évre. A tisztségét egy alkalommal meg lehet hosszabbítani.
(tehát egy személy legfeljebb 10 évig lehet Köztársasági Elnök)

Megválasztásnak menete:
1. Jelölési folyamat:
➢ érvényes jelöléshez az Országgyűlési képviselők egyötödének
jelölése szükséges
➢ Egy képviselő csak egy személyt jelölhet. Ha egy képviselő több
személyt is jelöl, akkor mindkét jelölése érvénytelen
➢ A jelöléseket az Országgyűlés Elnökének kell leadni.
2. Szavazás
a) Első szavazás
➢ Az összes jelölt indul, akire az országgyűlési képviselők érvényesen
jelöltek (összesen 5 jelölt lehet)
➢ A képviselők titkosan adják le a szavazataikat
➢ Az első szavazáskor Köztársasági Elnök lesz az a jelölt, aki az érvényes
szavazatok több mint 2/3-t megszerzi.
➢ Ha nincs 2/3-t szerzett jelölt, akkor a második szavazás következik
b) Második szavazás
➢ A második szavazáson az első szavazáson a két legtöbb szavazatot kapó
jelölt indul
➢ A második szavazáson az a jelölt nyer, aki a legtöbb érvényes szavazatot
kapta
➢ Ha a második szavazás is eredménytelen, akkor új szavazást kell kiírni, és
a teljes eljárás indul elölről
3. Eskütétel
➢ a megválasztott jelölt a választás eredményének kihirdetése utáni
nyolcadik napon lép hivatalba
➢ Előtte esküt tesz az Országgyűlés előtt
A Köztársasági Elnök akadályoztatása során őt az Országgyűlés Elnöke
helyettesíti.

A Köztársasági Elnök megbízatása megszűnik:

1. Megbízatási idejének lejártával (5 év)
2. Halálával
3. Kilencven napon keresztül képtelen feladatköreinek ellátására (pl.
betegség)
4. A megválasztásához szükséges feltételek nem állnak fenn (pl. elveszíti,
állampolgárságát, vagy lemond arról)
5. Összeférhetetlenség kimondásával
6. Lemondásával
7. Köztársasági Elnöki tisztségtől való megfosztással (A Köztársasági Elnök
ellen büntetőeljárás csak hivatali ideje után indítható. Alaptörvény, vagy
tisztségének gyakorlásához szükséges törvény szándékos megsértése esetén
az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti tisztségétől való
megfosztási eljárás megindítását. Erről az Országgyűlés szavaz, aminek
elfogadásához a képviselők 2/3-nak szavazata szükséges. Ha ezt
megszavazták, megfosztási eljárást az Alkotmánybíróság folytatja le. Ha az
Alkotmánybíróság megállapítja a szándékos Alaptörvény, vagy törvény
szegést, akkor a Köztársasági Elnököt megfoszthatja hivatalától)