Professional Documents
Culture Documents
9 - 12 Xtétel
9 - 12 Xtétel
Jogforrási háttér:
- Aptv
- 2011. évi 203-as tv az ogy-i képviselők választásáról (legfontosabb!)
- 2013. évi XXXVI. választási eljárási tv. (ehhez küldött anyagot)
- 2010. évi L-es önkormányzati tv.
- 2011. évi 179 CVIIIXnemzetiségi választási tv
- 2003. évi CXIII. tv. EP választásról
Választójog két oldala:
- aktív - választó
- passzív - vlasztható
Országgyűlési választások 4 évente, amikor a közte. kitűzi a választásokat. Ettől eltérő
időpontban csak akkor, ha nem a normálisan mennek a dolgok pl.: parlament feloszlatása
esetén
Önkormányzati választások 5 évente vannak, októberben. A nemzetiségi választásokat
egyidejűleg tartják.
Választójogi alapelvek:
1. ÁLTALÁNOS
18. életévét betöltötte választójoga van. Kizáró okok: természetes kizáró okok, de
nincsenek diszkriminatív kizáró okok.
2 az Aptv:
1. Bcs-t elkövető személy (bírói határozat)
2. Belátási képessége korlázotott
Másik 2 tv erejénél fogva, passzív választójogot korlátozza:
szabadságvesztését tölti
büntetőeljárás, kényszergyógykezelését elrendelték
A kizáró okokat mindegyik választásra alkalmazni kell.
EP-nél szavazhatnak még: EU-i uniós polgárok, akik lakóhellyel bírnak ( ők a önk-i is
választójoggal rendelkezik)
Önkormányzati választásokat ki kell eg. : évek óta szavazhatnak a letelepedett és
menekült státuszu személyek ( nem választhatók)
Nemzetiség szavazás: nemzetiségi névjegyzék van, nyilatkozniuk kell a nemzetiségükről
TITKOS
EÜ. okból kérhet segítséget a fülkében ( bizottság tagja segít)
Határon túli m-ok esetében is biztosított
EGYENLŐSÉG
Mindenkinek 1 szavazata van és 1et is ér.
Felmerült MO-n és Eu-ban is pl.: nagycsaládosoknak legyen több
KÖZVETLENSÉG
Személyre vagy pártra szavazunk.
Ellentéte: amerikai közvetett választási rendszer, amikor elektorokat választ a nép és az
elnököt az elektorok választják.
EP VÁLASZTÁSOK
Strasbourgi székhely, 5 éves ciklusa van
MO. 21 képviselővel rendelkezik a 751 fős parlamentben
Ország egész területe 1 vál.kerületet alkot
20.000 ajánlás kell
5%-os küszöb van
Egységes választójog hiánya, egyesek szerint nem demokratikus
Tagá-k saját szabályaik szerint folytatják le a választásokat
Ki kell zárni azokat a személyeket, akik állampolgárságuk szerint kizártak
Valamely uniós tagállamban állampolgárság szerint kizárt
OGY. VÁLASZTÁSOK
2011. évi CCIII.as tv
Több radikális változás
199 a képviselők száma, korábban 386 fő volt
Indok: nem kell egy kis o-nak ilyen sok képviselő + képviselők juttatásaik
Határon túli m-ok szavazati jogot kaptak, de csak akik az ápolgárságot felvették, csak
o-os listára szavazhatnak ( csak pártra)
Egyfordulós rendszer, korábban : 2
Kétszintű a rendszer, korábban: 3
Két szint = van egyéni választókerület, 106 képviselőt így kell, 93-at országos listán
Egyéni választókerületek: nagyjából azonosan kell kialakítani, nem vághatják át a
fővárost és a megye határokat
Egyéni vál.ker: független, vagy párt jelöltjeként, vagy több párt közös jelöltjeként
lehet indulni személyre történik a szavazás, 1000 ajánlás kell
O-os lista: párt vagy nemzetiségi lista lehet. Nemzetiségek parl-i képviselete
biztosított lehet.
Pártlistát állíthat az a szervezet, amelyik legalább 9 megyében és a fővárosban
(legalább 27 egyéni vál.kerületben jelöltet tudott állítani.
Nemzetiségi l.: leg. 3 jeöltnek kell szerepelnie , 1%-os ajánlás kell, de leg. 1500 db.
5%-os küszöb a párt és a nemzetiségi lista esetében is
Ha a nemz. nem tud bejutni : szószólót küldhet a parl-be , jelenleg 13 db van akik
tanácskozási joggal rendelkeznek – > a parlamenti képvisleet m.hogy biztosított
Szószóló: nemz.lista 1. helyén szereplő jelölt lesz
Nemz. kedvezményes mandátumot kaphat = o-os listára adott szavazatokat el kell
osztani 93-al,ezt tovább 4-el és ez a kedvezményes kvóta—> efölött kap mandátumot
Határon túli m-ok: Felvették a m. állampolgárságot, reg. kell a szavazásra ( internete /
levélben). Szavazni : levélben lehet nekik. 2 db borítékot kapnak
1: szavazatot adják le, másikba : adataik találhatóak
Adatokat tartalmazó borítékot felnyitják, de a szavazatot nem így ell. az adatokat
Hat.túli m.-ok: feladják postán a szavazatot, külképviseleten adják le konzulátuson,
MO-n adják le a választás napján egyéni vál.kerben
Hat.túli emberek nem ismeretlen a világon: Izralen, Ho, Íro, Albánia is ilyet
alkalmaz
Hat.túli magyaroktól megkül., akik külföldön dolg. de lakcímük Mo-n van –> csak a
külképviseleten szavazhatnak, regisztr. nincs, levélben nem szavazhatnak . De
jelezniük kell a lakóhely szerinti jegyzőnek, leg. 8 nappal a szavazás előtt, hogy
külföldön kívánnak szavazni. (Személyesen, levélben, üfkapu segítségével)
MANDÁTUM: latin mando szóból ered, azt jelenti, h rábízni valakire valamit.
Szabad és kötött mandátum fogalma. Szabad = a képviselők nem hívhatók vissza a nép által,
nem utasíthatók a nép által, a képviselőknek nem kell elszámolni a nép felé.
Kötött: 2 fajtája van :
1. szigorúan kötött: soha nem létezett, csak papíron, a képvi. minden választói utasítást
teljesítenie kell
2. mérsékelten kötött: szoc. idején létezett, a képviselő visszahívható a nép által. 1
évben 1xbe kellett számolni a népnek. Bizonyos ésszerű utasításokat teljesítenie
kellett.Pl.: lakás kiutalási kérelem kapcsán segítenie kellett
Választási rendszerek típusai a világon:
3féle választási rendszer van :
1. többségi : Személyek megválasztásáról szól. (Egyéni vál.ker)
a) angol: relatív többségi r. : Mo. ezt követi, Az nyer aki a több szavazatot kapja és
mindegy, hogy mennyivel több.
b) francia: abszolút többségi rendszer: Megmondja, hogy mennyivel kell többet
kapni. Ált.ban összes szavazó több, mint felét. Francia csak a 2. fordulóban
engedélyezi a relatív többséget.
2. arányos
a) Pártlistán személyre kell szavazni, de nemcsak azt h kit választok. Ha ő nem jut be,
akkor 2. 3.4. helyen kit látnék szívesen.
b) Pártra szavazás, a jelöltek sorrendjét a párt határozza meg a listán, (mo-n is )
3. vegyes: MO-n is, Adott o. ismeri a többségi és az arányost is, mindkettő valamelyik
fajtáját ismeri.
Vegyes rendszerű o-kban pártra és személyekre is szavaznak.
„Önálló életet élnek az egyéni válker-i mandátumok.” Ha megválasztják egyéni
vál.kerben akkor törölni kell a listáról.
Pl.: Olo, No, Volt szoc. o-k,
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK
C) ORSZÁGOS
O. egésze 1 vál.kert alkot.
Ki kell tűzni.
5%-os küszöb van.
Az a szervezet állíthat listát, mely a települési választások 10 %ában jelöltet
tudott állítani.
A nemz.önk. jogi személy, semmilyen alá-fölé rendeletségi viszonyban nem áll más
önk-al.
Jsz bevezeti az átalakult nemz-i önk. fogalmát. Megállapítják, h a képvis.testület
tele van nemz. személlyel, ezért átalakul. Mert vannak olyan települések, ami teljesen
nemzetiségekkel lakott. 2 dolog kell hozzá:
1. település választópolgárainak több mint fele 1 adott nemzetiséghez reg.
2. Megválasztott képviselők több mint fele 1 adott nemz. jelöltjeként indult
Ha ezek a feltételek megszűnnek visszaalakul sima önk-á az önk.
- Egyéni listás rendszerben kezdv. mandátumot kap: Ha nem jutott be nemz. képvis a
nemzetiségi listás rendszer, de a válp-ok leg. 50%-a egy adott nemz. tagja, akkor meg
kell keresni a legkisebb szavazatszámot, amivel mandátumhoz jutottak Legkisebb
szavazatszám 2/3-át venni kell, aki ennél többet kapott mandátumot kap.
- Kompenzációs lista esetében is kedvz. mand.: Akkor kaphat ezdv.es mandátumot, ha
kiderül h a település lakosainak leg. 25%-a egy adott nemzetiséghez tartozik. Meg kell
állapítani a legkisebb szavazatszámot, amivel az egyéni vál.kerületben mandátumhoz
jutottak 2/3-át veszik , az aki ennél többet kapott kap 1 mandátumot.