Magyar alkotmány- és

közigazgatástörténet

Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D.

gosztonyi@ajk.elte.hu
 A népképviseleti
választójog története
Magyarországon
Választójogi alapelvek

Általános
Egyenlő
Titkos
Közvetlen
Általános
 A választójog általánosságának elve azt
fejezi ki, hogy minden nagykorú magyar
állampolgár - az úgynevezett természetes
kizáró okokat kivéve - szavazati joggal
rendelkezik
 Természetes kizáró okok:
1. cselekvőképesség hiánya
2. cselekvőképesség korlátozottsága
3. szabadságvesztés-büntetés töltése
4. jogerős közügyektől eltiltás
5. jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés
Egyenlő
 A választójog egyenlőségének elve azt a
követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra
jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban
 Az egyenlő jogok egyfelől a szavazatok
számértékének egyenlőségét jelentik, azaz minden
választójogosultnak ugyanannyi szavazattal kell
rendelkeznie. Másfelől a szavazatok
sikerértékének egyenlőségét jelenti, azaz a
választópolgárok szavazatai közel azonos súllyal
befolyásolják a szavazás végeredményét
1990 (7 „kilógó”) – 2006 (23 „kilógó”)

(176 evk)
‘Gerrymandering’
 A választókerületek politikai
alapú újrarajzolása
 Boston Gazette, 1812.
március 26.: „Ez a borzasztó
Szörny, melynek a rajz
pontos hasonmása, Essex
megyében jelent meg, a
Törvényhozás legutóbbi
döntéseinek
következményeképp.”
 Elbridge Gerry,
Massachusetts kormányzója
3:2 vs. 2:3
‘America’s most gerrymandered
congressional districts’
Titkos, közvetlen
 A szavazás titkosságának elve azt jelenti,
hogy a választópolgárok a szavazat
tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül,
titkosan adhatják le szavazatukat

 A szavazás közvetlenségének elve azt

jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a
jelöltekre szavaznak a választások során
 Cenzus: választójog bizonyos feltétel(ek)hez
való kötése  mindig politikai döntés
függvénye
 Aktív választójog: valakinek az a joga, hogy
a képviselő személyének kiválasztásánál
szavazatával közreműködhet
 Passzív választójog: valaki képviselőül
megválasztható
1848  népképviseleti választójog

 1848:5. tc.
 4-5%  10-12%
1. Férfi
2. 20év+ (passzív: 24+)
3. Bevett vallás (vö.: 1848:20. tc.)
4. Magyar / honosított
5. Önjogú (nem áll atyai / gyámi / gondnoki hatalom
alatt)
6. Nincs eljárás ellene súlyosabb bcs. miatt (hűtlenség,
rablás, gyilkosság)
1848  népképviseleti választójog

 + vagyoni cenzus (alacsony): (vidék)

negyed telkes ex-jobbágyok / (város) min.
300 ft értékű ház tulajdonosa vagy min.
100 ft éves jövedelem
 Értelmiségiek vagyontól függetlenül
választhattak
 Kézművesek és kereskedők vagyontól
függetlenül, ha min. egy segédjük volt
 Kereseti viszonyok, 1848
Ó-Kanizsa mezőváros, 10806 lakos, fő/ft/év
 Bíró 300

 Orvos 300

 Ügyész 200

 Bába 100

 Erdész 90

 Dobos 60

 Kocsis 60

 Kertész 60

 Eprész 9
Jobbágytelek nagysága
1 jobbágytelek = 16-40 hold
(föld minőségétől és terményhozamtól függően)

1 hold = 1100-1300 négyszögöl (kis-/nagyhold)

1 négyszögöl = 0,00036 hektár = 3,6 m²

3960-4680 m² = 1 hold
63360-187200 m²
= 1 jobbágytelek
= (~250x250m - 430x430m)
= kb. 4-6 focipálya
• 1848. június: választások
• 1848. július 5.: első
népképviseleti országgyűlés
 1874:33. tc.: adócenzus bevezetése
(negyed telek utáni adó (vidék), min.
16 ft éves adó (város)) +
adóhátralékosok kizárása (10-12% 
6%)
 1913:14. tc.: adócenzus csökkentése,
de hat elemi elvégzése kötelező
(műveltségi cenzus) és 30év+

 Egyre anakronisztikusabb az egész

rendszer (európai folyamatok az
alapelvek érvényesülése felé
mutatnak)
 1918.évi 1. Néptörvény: FFI:
21év+; NŐ: 24év+ és írni-olvasni
tudás (ha lett volna választás: 35-
40% - korabeli európai
trendeknek megfelelően)
A női választójog
Új-Zéland 1893 Spanyolország 1931
Egyesült Államok 1896 Törökország 1934
(Wyoming)
Finnország 1906 Franciaország 1944
Norvégia 1913 Bulgária 1944
Dánia 1915 Albánia 1945
A volt Szovjetunió 1918 Olaszország 1945
Ausztria 1918 Románia 1946
Németország 1918 Málta 1947
Írország 1918 Belgium 1948
Magyarország 1918 (1920) A volt Jugoszlávia 1949
Nagy-Britannia 1918 Görögország 1952
Hollandia 1919 Ciprus 1960
Luxemburg 1919 Monaco 1962

A volt Csehszlovákia 1920 Svájc 1971

Svédország 1921 Portugália 1974

 1919: Friedrich-féle választójogi rendelet:
FFI+NŐ: 24év+ és félévnyi helyben lakás +
Titkosság bevezetése (!)
 1922: Lex Bethlen (rendelet): FFI: 24év+, 2
évnyi helyben lakás, 10 éve állampolgár,
négy elemi; NŐ: 30év+, 2 évnyi helyben
lakás, 10 éve állampolgár, hat elemi 
vidéken nyílt szavazás bevezetése (magyar
ember jelleme is nyílt)
1920
 Keresztények!

Felháborító a
nemtörődömségtek!
Választói jogotok van,
kötelességetek szavazni s
mégse mentek szavazni,
mert lusták vagytok.
(…)
A le nem szavazókat
szigorúan bünteti a törvény
és a Magyarok Istene.

Menjetek azonnal szavazni!

1920
 1925:26. tc.: ajánlások bevezetése
(helyi választópolgárok 10%-a) –
lakosság 30%-a választhatott
 1938:19. tc.: vidéki lakosság
szavazata 2x számít
(konzervatívabbak) + ajánlások mellé
jelentős kauciót is meg kellett
fizetniük a jelölteknek
 1945.november 4.: valódi
demokratikus választások, mind a
négy alapelv érvényesül (KIV:
nemzetiségi cenzus a németekkel
szemben) – lakosság 60%-a
választhatott
 1947. augusztus 31.: ún. kékcédulás
választások
 A baloldali blokk még a csalásokkal is
csak 37%-ot szerzett, de a Magyar
Függetlenségi Párt (718.000
szavazat) kizárása után már
többséghez jutottak)
Ma: Országos Vásárok,
Hadifogolynévsor

Mindenki szavazni akar. A

betegek hordágyon vitetik
magukat a szavazókörzetbe.

Szavazatok megoszlása:

Magyar Kommunista Párt

1945: 797.736
1947: 1.082.597

Független Kisgazda,
Földmunkás és Polgári Párt
1945: 2.687.701
1947: 757.082
 1949. május 15.: szalámi-taktika
(kisgazdapárt ellen) utáni
választások, teljes kommunista
győzelem, alapelvek már deklarálva
sincsenek
„Aki ellene szavaz, az
két vonással a kört
keresztül húzza.”

A választásokon a
szavazatok 95
százalékát a Népfront
kapta.