4.

Demokratikus hatalomgyakorlás
4.1. A demokratikus hatalomgyakorlás formái

4.1.1. Népszuverenitás és néprészvétel elve

=> a demokratikus hatalomgyakorlás alapjai

Népszuverenitás: a közhatalom kizárólagos forrása a nép (történelmi korokban: a közhatalom

forrása isteni eredetű) => At. B) cikk (3)
- a közhatalmi szervek megválasztása, kinevezése a népre vezethető vissza:
- közvetlen legitimáció: népképviseleti szervek (parlament, helyi önkormányzatok) => tagjaikat
a polgárok rendszeres időközönként tartott, szabad választásokon választják meg
- közvetett legitimáció: (demokratikus) legitimációs láncolat (a többi közhatalmi szerv, pl.
bíróság) => a hatalomgyakorlás kinevezések és választások megszakítatlan láncolatán
keresztül visszavezethető a népre

Néprészvétel: a közhatalom alanya a nép

- közvetett (képviseleti) / közvetlen hatalomgyakorlás => At. B) cikk (4)

4.2.2. Képviseleti és közvetlen demokrácia

Képviseleti demokrácia
= A polgárok a döntés jogát átruházzák a demokratikus választásokon megválasztott képviselőikre.
- politikai közösség növekedése => képviseleti forma általánossá válása
- a képviselők a választópolgárok által:
- (rendszerint) nem köthetőek utasításokhoz => szabad képviselet
- nem hívhatóak vissza => akaratukat csak a választásokon fejezhetik ki
- eszköze: a választás
- meghatározott időközönként tartandó
- a képviselő személyek felhatalmazása a nép által (legitimáció) => létrejön a népképviseleti
szerv [elsődleges funkció]
- a kormányzati hatalom szabályozott, békés úton végbemenő cseréje
- funkciója tehát: (1) a népképviseleti szerv létrehozása, (2) a közhatalom gyakorlásának
legitimációja, (3) a kormányzati hatalom szabályozott cseréje

Közvetlen demokrácia
= Eszközei lehetőséget adnak arra, hogy a választópolgárok bizonyos, jogszabály által körülhatárolt
kérdéskörökben a választások közötti időszakban is (közvetlenül) kinyilvánítsák véleményüket,
vagy elérjék, hogy valamely kérdés a politikai napirendre kerüljön.
- a képviseleti demokrácia kiegészítése
- funkciója tehát: (1) véleménynyilvánítás meghatározott kérdésben, (2) politikai kezdeményezés

Alaptörvény vonatkozó rendelkezései:

a népszuverenitás gyakorlásának
- általános formája: népképviseleti hatalomgyakorlás => a képviseleti szervek hatásköre teljes és
általános
- kivételes formája: közvetlen hatalomgyakorlás => megvalósulásának esetei a képviseleti
hatalomgyakorlás fölött állnak
4.2.3. A pártok alkotmányos funkciója
=> közreműködés a képviseleti hatalomgyakorlásban: közvetítő szerep betöltése a választópolgárok
közössége és a közhatalmat gyakorló szervek között
Pártok: az egyesülési jog alapján létrehozott speciális jogi személyek.

Közvetítő szerepvállalás:
- jelöltek és listák állítása, => a népakarat kinyilvánításának eszköze => 53/1996. (XI. 22.) AB
határozat
- politikai vitákban való aktív részvétel a választások közötti időszakban (többletfunkció) =>
megfelelő információ szolgáltatása a választópolgárok számára, a vélemény kialakításának
segítése

Pártokra vonatkozó speciális követelmények:

- működésük és gazdálkodásuk során nagyobb átláthatóság
- közvetlen részvétel tilalma a közhatalom gyakorlásában => az egyes alkotmányos intézmények
nem kerülhetnek közvetlen pártirányítás alá => meghatározott közjogi tisztséget viselők (pl.
bírák) kizárása a párttagok közül

4.2. Politikai közösség és választójogosultság

4.2.1. A népszuverenitás alanyi köre

= a politikai közösség => politikai részvételi jogok (a választójog és a népszavazáshoz való jog)
alanyai

4.2.2. A választójog fogalma

Tágabb értelemben: olyan jogszabályok összessége, amelyek a képviseleti szervek létrehozásának

módját határozzák meg. => választójogosultságra, a választási rendszerre, a választási eljárásra
vonatkozó szabályok
Szűkebb értelemben: kizárólag a választójogosultságra vonatkozik, egy alapjogra, amely a
hatalomban való részvételt biztosítja.

A választójogosultság
- kettős természete: => 1/2013. (1.7.) AB határozat
- államszervezeti megközelítés: a képviseleti hatalomgyakorlásnak és a választás funkcióinak
eszköze => instrumentális igazolás
- alapjogi megközelítés: meghatározásakor és korlátozásakor az alapjogokra vonatkozó
szabályokat kell rá alkalmazni, ill. bírói úton történő kikényszeríthetőségét biztosítani kell =>
alapjogi igazolás
- részjogosítványai:
- aktív választójog: a szavazáshoz való jog, amely kötelezi az államot, hogy biztosítsa a
szavazás feltételeit
- passzív választójog: a választhatóság joga, az ahhoz való jog, hogy valaki a választáson
jelöltként elindulhasson (a tényleges jelöltté válás feltételekhez köthető)
- korlátozása:
- nem abszolút alapjog, így feltételekhez köthető, korlátozható
- az alapjog-korlátozás általános követelményeinek megfelelően
- a kizárás ideiglenes => nem kerülhet sor megfosztásra, végleges elvételre (szankcióként sem)
- alanyi szabadsága: a választópolgár szabadon eldöntheti, hogy gyakorolja-e választójogát, hogy
kire adja le szavazatát (aktív), ill. elindul-e a választáson (passzív) => 1/2013. (1.7.) AB
határozat
<=>
- az állam tevőleges magatartása: köteles megteremteni a választójog gyakorlását lehetővé tevő
szabályokat => a szabályozás megalkotása, a választási szervek létrehozása, a választás
adminisztratív és logisztikai lebonyolítása, a jogorvoslati rendszer kialakítása => 1/2013. (1.7.)
AB határozat

4.2.3. A választójog (= a politikai közösséghez tartozás) pozitív feltételei

- jellemzően kétféle szempont: állampolgársági jogviszony (vagy egyéb jogi státus), lakóhely
- meghatározási elvek:
- tagság elve: választójoggal azoknak kell rendelkezniük, akik a politikai közösség tagjai =>
csak az adott ország állampolgárai (lakóhelyhez kötve/nem kötve)
- minden érintett elve: választójoggal azoknak kell rendelkezniük, akiket a közhatalom döntései
érintenek => az adott ország állampolgárai (lakóhelyhez kötve/nem kötve) + a területén lakó,
egyéb jogi státussal rendelkező személyek
- európai modellek:
- az ország állampolgárai, lakóhelyhez kötve (állandó v. életvitelszerű tartózkodás) => egyes
országokban feltétel a meghatározott idejű helyben lakás
- az ország állampolgárainak összessége, lakóhelytől függetlenül
- a külföldön élők szavazatait a többi szavazattal együtt osztják el / külön szavazókörzetet
vagy listát alkotnak, és többnyire előre meghatározott számú mandátum jár nekik
- az országgal kapcsolatban álló személyek => jogalkotói vélelem => gyakorlati
megnyilvánulása: külföldre távozástól számított időtartam
- a minimális életkor követelménye (=> megfelelő belátási képesség garanciája):
- általában: nagykorúság (18. életév)
- egyes országokban: alacsonyabb korhatár (pl. Ausztriában 16. életév)
- a választójog gyakorlásának feltételei:
- kizárólag akkor szabhatóak ki, ha valamilyen legitim cél eléréséhez szükségesek és azzal
arányosak
- pl. a választópolgár csak a szavazóhelyiségben szavazhat, be kell mutatnia valamilyen
azonosító okmányt

4.2.4. A választójogból kizáró okok => At. XXIII. cikk (6)

- a belátási képesség hiánya vagy korlátozottsága
- a kizárás (legitim) célja: csak azok a választópolgárok vehessenek részt a közügyek
gyakorlásában, akik képesek döntéseik következményeit mérlegelni és tudatos, megfontolt
döntést hozni
- feltétele: egyedi vizsgálat és elbírálás (a vizsgálat nélküli automatikus megfosztás aránytalan
lenne) => a cselekvőképesség vizsgálatára vonatkozó eljárás során
Kiss Alajos v. Hungary
“44. A Bíróság továbbá úgy véli, hogy az intellektuális vagy mentális fogyatékkal élők egységes
osztályként történő kezelése megkérdőjelezhető
klasszifikáció, s az ilyen személyek jogai csak alapos vizsgálat alapján csorbíthatók.”
- bűncselekmény elkövetése
- a kizárás (legitim) célja: előmozdítja a polgári felelősséget és a jog tiszteletét, mivel azokat,
akik súlyosan megsértették a társadalom alapvető szabályait, kizárja a véleménynyilvánításból
- feltétele: jogerős ítélet és egyedi mérlegelés => bíró által egyénileg vagy a jogalkotó által
(általános különbségtétel bűncselekmény vagy a büntetési tétel alapján)
2012. évi C törvény a büntető törvénykönyvről
“61. § (1) A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése
miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt
vegyen.
(2) A közügyektől eltiltott
a) nem rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben”

=> csak átmeneti kizárás

4.2.5. A passzív választójog korlátozása és az összeférhetetlenség

- passzív választójog: kihatás a választópolgárok aktív választójogára is => szigorúbb
követelmények => At. XXIII. cikk (4)
- a korlátozás (legitim) célja: biztosítja, hogy a választáson jelöltként indulni szándékozó
személyek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek azokról az ügyekről, amelyek a képviseleti
szerv feladat- és hatáskörébe tartoznak
- a korlátozások: pl. magasabb életkor, hosszabb idejű helyben lakás
- közhatalmi tisztségek gyakorlói: az állam egyes közhatalmi tisztségek betöltőit (tipikusan
bírákat, ügyészeket, fegyveres erők tagjait) kizárhatja a választáson indulásból => passzív
választójog korlátozása
- a korlátozás (legitim) célja: a hatalmi ágak elválasztása, az esélyegyenlőség biztosítása, ill.
bizonyos intézmények átpolitizálásának megakadályozása
- a korlátozás módjai:
a) abszolút korlátozás: a passzív választójog teljes megvonása
b) a közhatalmi tisztséget a jelöltség (ill. a képviselői megbízatás) idejére fel kell függeszteni/
meg kell szüntetni
c) az összeférhetetlenség intézménye: ha valakit képviselőnek választanak, a másik
tisztségéről le kell mondania, vagy az a törvény erejénél fogva megszűnik

Magyarország politikai közösségének meghatározása a választástípusok szerint:

4.2.6. Nemzeti szintű politikai közösség (az országgyűlési választásokon)

- a tagság elve szerint => minden magyar állampolgár (lakóhelytől függetlenül) rendelkezik aktív
és passzív választójoggal => At. XXIII. cikk (1)
- a külföldi magyar állampolgárok esetén: korlátozott választójog => feltétel a választási
névjegyzékbe való felvétel kérelmezése (magyarországi lakóhellyel rendelkezők esetében ez
automatikus)
4.2.7. Uniós szintű politikai közösség
(uniós polgárság révén [EU tagállamok állampolgárai])
- európai parlamenti választójog => csak az Európai Parlament közvetlenül legitimált (választható
az uniós polgárok által), a többi intézmény közvetetten (a tagállami kormányokon keresztül)
legitimált
- főszabály: az EU tagállamainak állampolgárai lakóhelyük szerinti és állampolgárságuk szerinti
állam képviselőit egyaránt megválaszthatják
- így Magyarország uniós szintű politikai közösségének tagjai:
(1) magyar állampolgárok (lakóhelytől függetlenül) => At. XXIII. cikk (1)
(2) az EU más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárai => At. XXIII.
cikk (2)

4.2.8. Helyi politikai közösségek (helyi önkormányzati választásokon)

- minden érintett elve szerint:
(1) magyar állampolgárok (lakóhelyhez kötve) => aktív és passzív => At. XXIII. cikk (1)
(2) EU tagállamok állampolgárai (uniós jog, lakóhelyhez kötve) => aktív és passzív => At. XXIII.
cikk (2)
(3) harmadik országbeli állampolgárok: bevándoroltak, letelepedettek, menekültek (nemzetközi
jog, lakóhelyhez kötve) => aktív => At. XXIII. cikk (3)
- átjelentkezés:
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény
1. § (2) “A választópolgár lakóhelyén vagy – ha lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését
megelőző 30. napig tartózkodási helyet is létesített – bejelentett tartózkodási helyén választhat.”

4.2.8. A választójog gyakorlása

= szavazatleadás, jelöltté válás módja
- szavazatleadás módjai:
(1) személyes megjelenés a lakóhely szerinti szavazókörben (főszabály)
(2) levélben szavazás
(3) átjelentkezés: személyes szavazás távollét esetén az lakóhely szerintitől különböző
szavazókörben, külföldi tartózkodás esetén az állam külképviseletén
(4) mozgóurna-igénylés: mozgásukban korlátozott személyek mentesülnek a szavazókörben
való megjelenés alól
(5) választási regisztráció: a szavazási szándék előzetes jelzése (kivételes esetek feltétele)
- a gyakorlás korlátozása:
- kizárólag legitim célból és a célnak megfelelő arányosságban (hiánya => alkotmányellenesség)
- kiterjedtebben korlátozható, mint a választójog
- pl. a választási regisztráció előírása

4.2.9. Népszavazáson való részvétel

- az állam általában ugyanazokat ruházza fel részvételi joggal, akik egyébként választójoggal
rendelkeznek
- Alaptörvény vonatkozó rendelkezése: országos népszavazáson azok vehetnek részt, akik az
országgyűlési választáson, helyi népszavazáson pedig azok, akik a helyi önkormányzati
választáson választójoggal rendelkeznek => At. XXIII. cikk (7)
 4.3. Választási alapelvek

4.3.1. A demokratikus választások alapelvei => At. 2. cikk (1) (országgyűlési képviselők), At. 35.
cikk (1) (helyi önkormányzati képviselők)
= A demokratikus választási rendszerrel szemben támasztott, nemzetközi emberi jogi
dokumentumok által szabályozott alkotmányos követelmények, amelyek érvényesüléséhez
szükséges garanciarendszert a választási rendszer kialakítása, jogi szabályozása és működése során
biztosítani kell.
- funkcióik: (1) a jogalkotók korlátozása, (2) iránymutatás a jogalkalmazók számára a
jogszabályok értelmezéséhez

A) A választójog általánossága
= Mindenkit megillet a választójog, ha a gyakorlásához kapcsolódó feltételek teljesülnek, senkit
nem lehet abból önkényesen kirekeszteni (pl. nemre, fajra, képzettségre, politikai meggyőződésre
vagy vallásra tekintettel).
- történelmi cenzusok: pl. vagyoni, műveltségi, nemi => folyamatosan leépültek
- a választójog feltételei: (1) személyes érettség és képesség (általában nagykorúság, belátási
képesség, büntetlen előélet), (2) politikai közösséghez tartozás => kizárhatóak: fogvatartottak,
gondokság alatt állók, kiskorúak => nem végleges határok
- kizárás feltételei: (1) kivételes, egyedileg elbírált esetekben, (2) ideiglenesen
- állami kötelezettség: a választójog gyakorlásának feltételeinek megteremtése => lehetővé kell
tenni, hogy a választójogosultak a szavazás napján le tudják adni a szavazatukat, függetlenül
attól, hogy éppen milyen élethelyzetben vannak
- külföldön élők szavazásának biztosítása
- mozgásképteleneket felkereső mozgóurna igénylése
- legitim cél szükségessége a további adminisztratív lépések bevezetéséhez (=> választójog
gyakorlásának megnehezítése), pl. központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem [1/2013. (1.7.)
AB hat.]

B) A választójog egyenlősége
= A népszuverenitáson alapuló döntéshozatal résztvevőinek egyenlőségét (egyenlő értékességét)
fejezi ki: azonos jogokkal rendelkeznek, és minden választópolgár szavazata ugyanannyira számít.
- követelmény a jogalkotóval szemben:
(1) a választójog a választópolgárok szempontjából azonos értékű legyen,
= minden választópolgár azonos számú szavazattal rendelkezik, és a szavazatszámlálásnál
minden szavazat ugyanannyit ér (“egy ember – egy szavazat” elv) => abszolút, korlátozhatatlan
követelmény => 22/2005. (VI. 17.) AB határozat
(2) a szavazatok azonos súlyúak legyenek
= megközelítőleg egyenlő számú szavazó döntése eredményezzen egy képviselői
mandátumot (közrejátszik az egyéni választókerületek kialakítása [lehetőleg azonos számú
választópolgár kerületenként: 22/2005. (V. 9.) AB hat.], a választási részvétel) => bizonyos eltérés
megengedhető, amennyiben alkotmányos indok igazolja (pl. közigazgatási határok v. nemzetiségek
számarányának figyelembevétele)
„A választójog egyenlőségéből származó, a szavazatok súlyára vonatkozó alkotmányossági
követelmények maximális teljesítésétől a jogalkotó csak megfelelő alkotmányos indok esetén
térhet el. (...) Megfelelő indok lehet – egyebek mellett – a földrajzi viszonyok, a közigazgatási
határok, valamint a nemzeti, illetve etnikai kisebbségek számarányának figyelembe vétele. ”
[22/2005. (VI. 17.) AB határozat]

„Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy minden körülmények között ellentétes az egyenlő
választójog elvével, ha az egyéni választókerületekben a jegyzékbe vett választópolgárok száma
közötti kétszeres eltérés mutatható ki.” [22/2005. (VI. 17.) AB határozat]

- állami kötelezettség:
- azonos körülmények közötti szavazatleadás biztosítása (jelölés, szavazás rendje, jogorvoslatok
tekintetében egyaránt)
- a jelöltek esélyegyenlőségének biztosítása (hátrányos helyzet mellőzése pl. regisztrációnál
vagy a szavazólapon való feltüntetéskor)

C) A szavazás közvetlensége
= A választók és a megválasztottak közé nem kapcsolódhat be közvetítő akarat, vagyis mindenki
személyesen, mások közbeiktatása nélkül adhatja le a jelöltekre szavazatát.
- követelmények:
(1) közvetítő akarat tilalma: ún. köztes grémium (irányadó vezető testület, pl. elektori testület)
(2) a választójog személyhez kötött jog (a választópolgár helyett nem gyakorolhatja más)
- nem követelmény: az egyéni képviselőjelöltre szavazás (helyette gyakran pártok által
összeállított listák vannak)
- diszpozitív jelleg: eltérést megenged, pl. USA: közvetett elnökválasztás (elektori rendszer);
Egyesült Királyság: választópolgári megbízatás a szavazat leadására

„A választás közvetlensége azt jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre

szavaznak a választások során.” [26/2014. (VII. 23.) AB határozat]

D) A szavazás titkossága
= Az egyes választópolgárok által leadott szavazat tartalma semmilyen körülmények között nem
kerülhet nyilvánosságra, nem lehet megismerhető, ill. megállapítható (kikövetkeztethető).
- követelmények:
(1) a szavazat leadásakor: nem lehet megismerhető
(2) a szavazatok számlálásakor: nem lehet rekonstruálható, kikövetkeztethető a
szavazatszámláló bizottság által (pl. külföldi szavazókörben kis számú szavazatszám:
32/2004. (IX. 14.) AB határozat)
- nem követelmény: pl. a jelöltek ajánlásánál (adatok megadása szükséges a jelölés
törvényességének ellenőrzéséhez) => 2/1990. (II. 18.) AB határozat
- állami kötelezettség: a szavazás rendjére és a szavazatok számlálására, összesítésére vonatkozó
olyan szabályalkotás, amely ezen alapelv érvényesülését biztosítja (pl. urna, szavazófülke)

„A szavazás titkosságának követelménye azt jelenti, hogy az egyes választópolgárok által leadott
szavazat tartalma semmilyen körülmények között nem kerülhet nyilvánosságra. Ez az
alkotmányos alapelv azt a követelményt támasztja az állammal szemben, hogy a szavazás rendjére
és a szavazatok számlálására, összesítésére olyan szabályokat köteles alkotni, és a szavazáskor
olyan feltételeket köteles biztosítani, amelyek garantálják, hogy a választópolgár által leadott
szavazat tartalma mások számára ne legyen megismerhető, illetve megállapítható.” [32/2004.
(IX. 14.) AB határozat]
- abszolút követelmény, minden körülmények között érvényesülést kíván => 32/2004. (IX. 14.)
AB határozat

E) Észszerű időközönként tartott választások

= A népszuverenitás és a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása végett a választott
képviseleti szervek megbízatása csak határozott időtartamra szólhat, amit az alkotmány határoz
meg.
- európai követelmény szerint: legfeljebb 5 év
- kellő idő a kitűzött kormányzati célok hatékony végrehajtására, politikai felelősség
érvényesülése
- Magyarországon:
- országgyűlési: 4 évente áprilisban vagy májusban => At. 2. cikk (3)
- helyi önkormányzati: 5 évente áprilisban, májusban, júniusban vagy júliusban, az európai
parlamenti képviselők választásával egyidejűleg

F) Szabad választás és a választási eljárás garanciái

= Minden választójogosult a választójogát szabadon, vagyis kényszer vagy más – meg nem
engedett – külső nyomás nélkül gyakorolhassa, hogy a választás eredménye a választók szabad
akaratát fejezze ki.
- követelmények (az egész választási folyamat során):
(1) a választópolgár fizikai vagy pszichikai kényszerítésének tilalma
(2) a szavazatvásárlás tilalma
(3) az állami szervek kampányba való beavatkozásának tilalma
(4) a média elfogultságának tilalma
(5) a politikai élethez kötődő más alapjogok érvényesülése: a véleménynyilvánítás szabadsága,
a sajtószabadság, a gyülekezéshez és egyesüléshez való jog, a politikai pártok alapításának
szabadsága
- a szabad és tisztességes választási eljárás garanciális elemei:
(1) a választási rendszernek stabilnak kell lennie => közvetlenül a választás előtt történő
megváltoztatása manipuláció gyanúját kelti
(2) a kormánytól független választási szervek (ezekben szintén részt vesznek: a jelöltek, a jelölő
szervezetek képviselői): a választások lebonyolítása és azok eredményének megállapítása,
választási jogviták elbírálása
(3) független választási megfigyelők jelenléte
(4) a választással kapcsolatos jogviták bírói fórum elé vihetőek => ezekről független bíróságok
döntenek
 4.4. Választási rendszerek

4.4.1. A választási rendszer fogalma és elemei

= Az a normarendszer, amely meghatározza, hogy milyen módon hozzák létre a választópolgárok a
népképviseleti szerveket, hogyan lesz a szavazatokból mandátum.
- a szabályozások megalkotása:
- széles törvényalkotói mozgástér
- követelmény: a választópolgárok akaratának tükrözése
- arányosság: azt mutatja meg, hogy egyes pártok a szavazatarányukhoz képest milyen arányban
részesednek a mandátumokból => egyes pártok felül-, vagy alulreprezentálása: aránytalanság

A választási rendszerek legfőbb elemei:

(1) választókerületi struktúra
- az elnyerhető mandátumok számának meghatározása választókerületenként: egymandátumos/
többmandátumos
(2) szavazati struktúra
- a választópolgár szavazatának száma: egy/több (pl. egy egyéni választókerületi és egy listás)

(3) mandátumszerzés módja

- többségi/arányos/vegyes rendszer

4.4.2. A választási rendszerekkel kapcsolatos alkotmányos követelmények

Nincs specifikus rendszer előírva (At. 2. cikk) => az államok szabad mozgástérrel rendelkeznek a
választási rendszer típusának és elemeinek kialakítása során. (AB gyakorlat) => korlátozzák az
európai alkotmányos követelmények:
- a választójog mint alapjog tiszteletben tartása (kellő indok nélkül, aránytalanul nem korlátozható)
- a választási alapelvek érvényesítése (tartalmi keret)
- meghatározott eljárási keret szerinti módosítás: At. 2. cikk (1) – sarkalatos törvény
- a választási rendszer stabilitása (jelentős elemei nem megváltoztathatóak közvetlenül választások
előtt) => 26/2014. (VII. 23.) Stumpf István párhuzamos indokolása => az Európa Tanács
Velencei Bizottságának 190/2002. számú véleményének 65. pontja: “A választási rendszerek
megváltoztatása nem feltétlenül rossz dolog, ha az nem gyakran és nem közvetlenül a
választások előtt (egy éven belül) történik; az ilyen változtatások ugyanis még akkor is
rövidtávú politikai pártérdekek által motiváltnak tűnhetnek, ha nem áll mögöttük manipulációs
szándék”

A pártrendszer szerepe
- a választási rendszerek befolyásolhatják a teljes kormányzati rendszert
- az arányosság jelentősége:
- aránytalan rendszer: stabil kormány, magasabb szavazatarány az alkotmányozáshoz
- arányos rendszer: széttöredezett pártrendszer, koalíciók szükségessége
=> többségi/konszenzusos képviseleti demokrácia
- a pártrendszer is befolyásolhatja a választási rendszert (pl. sok kisebb, a választási küszöb alatt
maradó párt aránytalanná tehet egy arányos rendszert)
4.4.3. A választási rendszerek típusai
=> mandátumszerzés szempontjából:
- többségi rendszerek: jelöltek versengése
- arányos rendszerek, XIX. századtól: kisebbségben lévő társadalmi csoportok képviseletének
biztosítása
- vegyes rendszerek, XX. század második felétől: az előző két típus ötvözete

4.4.4. Többségi választási rendszerek

- leggyakrabban: a vegyes választási rendszer egyik elemeként (önmagában ritka)
- előnye: stabil kormánytöbbség, egyértelmű többség a törvényhozásban (=> koalíciós kormányok
létrejöttének valószínűtlensége)
- hátránya: nem képes a nem győztes szavazatok reprezentativitását biztosítani => jelentős rétegek
képviselet nélkül maradnak => legitimitás megkérdőjelezhetősége
(1) relatív többségi rendszer (pl. Nagy-Britannia)
- egymandátumos választókerületekben: a legtöbb szavazatot kapott egyéni jelölt lesz képviselő
- többmandátumos választókerületekben: a legtöbb szavazatot kapó jelöltekből lesz képviselő
(2) abszolút többségi rendszer (pl. Franciaország)
- egymandátumos választókerületekben: a szavazatok több mint felét megszerző egyéni jelölt
lesz képviselő => kétfordulós: a második fordulóba továbbjutó jelöltek számát korlátozzák
(általában 2-re) => az abszolút többség megszerzése (kivéve: szavazategyenlőség)

4.4.5. Arányos választási rendszerek

= a pártok által állított listák által elnyert képviselői helyek (mandátumok) számának aránya
megegyezik az elnyert szavazatok arányával (pl. szavazatok 20%-a = mandátumok 20%-a)
- a leggyakoribb rendszer Európában
- több képviselő választókerületenként => arányosabb rendszer
- előnye: reprezentativitás (kisebb számarányú társadalmi csoportok képviselete)
- hátránya: kormányzati nehézségek, a parlamenti erők elaprózódása => megoldás: választási
küszöb (általában 4-5%-át szükséges a szavazatoknak megszerezni a mandátumszerzéshez)
- többmandátumos választókerületek: a pártok által állított listákra lehet szavazni => a listák a
leadott szavazatok alapján kapnak mandátumot => a listákon szereplő jelöltek kétféleképpen
kaphatnak mandátumot:
(1) a párt által előre meghatározott sorrendben (zárt lista)
(2) a választópolgárok preferenciája alapján, amennyiben a lista mellett a listán lévő jelöltek
közül is választhatnak (preferenciális lista)

4.4.6. Vegyes választási rendszerek

= egyaránt tartalmaznak többségi és arányos elemeket, számos kombinációban
- előnye: egyszerre biztosítja a kormányzóképességet és a reprezentativitást
- hátrány: az arányosság az elemek arányának függvénye
(1) kompenzációs választási rendszer (pl. Németország)
- az arányos elemek arányosítják a többségi elem eredményeit
(2) árokrendszer (Európán kívül)
- a két elem nem hat ki egymásra: a mandátumok egy részét a többségi rendszerben, a másik
részét az arányossági rendszerben kell megszerezni
4.4.7. A magyar országgyűlési választási rendszer

A választási rendszer felépítése

=> vegyes rendszer, kompenzációs altípus
(1) többségi elem: egyéni választókerületek
- 106 képviselő
- egymandátumos,
- relatív többségi rendszer,
- párt- vagy független egyéni jelöltek (feltétel: ajánlások gyűjtése, min. 500)
- nincs érvényességi küszöb
(2) arányos elem: pártlista
- 93 képviselő
- egész országra kiterjedő többmandátumos választókerület
- feltétele: meghatározott számú jelölt állítása (min. 14 megyében és a fővárosban, min. 71
egyéni választókerületben)
- mandátumelosztás a listák között:
- a szavazatok arányában => feltétel: az érvényes szavazatok min. 5%-a, két tagú többes lista
esetén 10%, kettő felett 15% (parlamenti küszöb)
- az ún. töredékszavazatok hozzáadásával: az egyéni választókerületekben a “vesztes” jelöltek
szavazatai, valamint a győztes jelölt szavazatainak a 2. helyezetthez képest fölényt jelentő
része hozzáadódik a pártlisták szavazataihoz töredékszavazatként
Töredékszavazatok: azok a szavazatok, amelyek az egyéni választókerületben nem eredményeztek
mandátumot, mert nem a nyertes jelöltre adták le őket.
- mandátumelosztás a pártlistán szereplő jelöltek között: a párt által előre meghatározott
sorrendben (zárt lista)

Aktív választójog korlátozása

- magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok: csak pártlistás szavazás =>
egyenlőség elvének sérelme => befolyás csökkentése => At.XXIII. cikk (4)

Nemzetiségek részvétele
- nemzetiségi képviselők: kedvezményes mandátumszerzés => ha nem sikerül: nemzetiségi
szószóló képviselete => nemzetiségi érdekek parlamentben való megjelenésének biztosítása
- szavazás:
- feltétele: előzetesen nemzetiségi választópolgárként regisztrálás a választási névjegyzékben
- pártlista helyett nemzetiségi listára
4.4.8. Az európai parlamenti választási rendszer
=> Az Európai Parlament tagjait minden uniós tagállamban külön, az uniós szabályok keretei
között, a tagállam által meghatározott választási rendszerben választják. => Európai Parlament
tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. tv.
Magyarországon:
- arányos rendszer
- országos pártlista (pártok állítják, feltétel: min. 20 000 ajánlás összegyűjtése)
- egyfordulós
- az ország egy többmandátumos választókerületet alkot
- mandátumelosztás a pártlisták között: arányos rendszerben, 5%-os választási küszöb
- mandátumelosztás a pártlisták jelöltjei között: a párt által előre meghatározott sorrendben (zárt
lista)
- 705 képviselő – 21 magyar

4.4.9. Az önkormányzati választási rendszer

Helyi önkormányzati képviselő-testületek

=> a település nagysága szerint:
- 10 ezer főnél kisebb lakosságszám: ún. egyéni listás választás
- többmandátumos,
- relatív többségi rendszer
- szükséges ajánlások száma: 3%
- egyéni jelöltek
- nagyobb településeken:
- vegyes rendszer: (1) egyéni választókerületek (relatív többségi rendszer), (2) jelölteket állító
pártok vagy egyesületek kompenzációs listái
- szükséges ajánlások száma: 10-100 ezer között: 300; 100 ezer felett: 500

Polgármesterek, ill. a főpolgármester

- relatív többségi rendszer
- szükséges ajánlások száma főpolgármester esetén: 5000

A megyei közgyűlés
- arányos rendszer
- pártlisták
- a megye egy választókerületet alkot

A fővárosi közgyűlés
- tagjai nem közvetlenül választhatóak: a kerületi polgármester-választások eredménye alapján
kerülnek be
 4.5. A közvetlen demokrácia intézményei

4.5.1. A közvetlen demokrácia funkciója

- kivételes, kiegészítő forma, nem szükségszerű (kivétel: Svájc => évente több szövetségi és
kanton szintű népszavazás)
- általános, elsődleges forma: képviseleti demokrácia
- európai alkotmányos követelmény: kiegyensúlyozott viszony teremtése a két hatalomgyakorlási
forma között
- a közvetlen demokrácia a törvényhozó hatalom korlátjaként funkcionál => 52/1997. (X 14.)
AB határozat
“A kezdeményezés támogatottságának teljesülése automatikusan a képviseleti szerv fölé helyezi a
közvetlen hatalomgyakorlást. Az Országgyűlés az adott népszavazási kérdés tekintetében
végrehajtói szerepbe kerül, s azt kell biztosítania, hogy a közvetlen hatalomgyakorlás
eljárását ne fenyegesse semmi, egészen az eredményes népszavazásig, amikor ez a kötelessége
tartalmira fordul (ti. a döntés végrehajtására). Mivel a "szabad tárgyakon" belül az eljárás
uralkodik a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányi szabályaiban, védelmének az eljárás egészére
ki kell terjednie, attól kezdve, hogy a kezdeményezés megindul.”

894/B/1990. AB határozat
“Tehát az a tétel, hogy a népszuverenitás gyakorlásának két azonos rangú formája van, nem felel
meg az Alkotmánynak. Nem egyenlő a két forma tartalmilag azért, mert a népszavazásról szóló
törvény az Országgyűlés akaratát 2 évig alárendeli a népszavazás eredményének. Nem egyenlő
hatásköri szempontból sem, hiszen az Alkotmány általános szabályként az Országgyűlés
népszavazással nem korlátozott hatásköre elvére helyezkedik, az alkotmányozástól eltekintve a
népszavazással történő döntést tartja kivételesnek. Ezt fejezi ki a népszavazásról szóló törvény 4. §
(1) bekezdése is, amikor kimondja, hogy: A népszavazás tárgya lehet - e törvényben
meghatározott kivétellel - az Országgyűlés és a tanácsok hatáskörébe tartozó kérdés.”
- meghatározott népszavazási tárgykörök és kezdeményezők

4.5.2. A közvetlen demokrácia intézményei

A) A népszavazás (referendum)
= A politikai közösség tagjainak közvetlen döntése egy kérdésben.
- a döntés eredménye: az Országgyűlésre kötelező vagy politikailag jelentős erőt képvisel
- kezdeményező: választópolgárok vagy közjogi szereplők (M.o.: köztársasági elnök, Kormány,
párt)
- Magyarországon az egyetlen működő intézménye a közvetlen demokráciának (országos és helyi
szinten)

B) A népi vétó
= Olyan népszavazás, ahol a választópolgárok már egy adott törvény hatályon kívül helyezésére
irányuló referendumot kezdeményezhetnek.
- a döntés eredménye: az Országgyűlésre kötelező
- kezdeményező: választópolgárok
- Magyarországon: –
C) A népi kezdeményezés (iniciatíva)
= A választópolgárok kezdeményezése, amely arra irányul, hogy a jogalkotó szervek valamely
kérdést napirendre tűzzenek és megtárgyaljanak.
- nem bír kötelező erővel
- kezdeményező: választópolgárok
- aláírásgyűjtés a támogatottság kifejezésének eszköze
- egy adott kérdés/kidolgozott jogszabály-tervezetek benyújtása
- Magyarországon: –
- Európai Unióban: európai polgári kezdeményezés intézménye

4.5.3. A népszavazások típusai

A) A népszavazás tárgya alapján

- alkotmányos szabályozásra vonatkozó => alkotmányozó hatalom hatásköre
- törvényhozási szabályozásra vonatkozó => törvényhozó hatalom hatásköre
- önkormányzati szabályozásra vonatkozó => helyi szintű jogalkotó hatásköre

B) A népszavazás időpontja alapján

- preventív: a közhatalmi döntés megelőző
- szukcesszív: a közhatalmi döntést követő (megerősítő/lerontó)
C) A népszavazás hatálya szerint
- konstitutív: a közhatalmi döntés a népszavazás eredményeképpen jön létre
- abrogatív: a közhatalmi döntést a népszavazás hatályon kívül helyezi

D) A népszavazás jogi alapja szerint => At. 8. cikk (1)

- kötelező: az elrendelő szervnek nincs mérlegelési lehetősége
- kötelezően népszavazásra bocsátandó tárgykör (egyes országokban pl. az
alkotmánymódosítás)
- meghatározott közjogi szereplő kezdeményezése
- meghatározott számú választópolgár kezdeményezése (Magyarországon: 200.000)
- fakultatív: az elrendelő szervnek szabad mérlegelési lehetősége van
- Magyarországon: 100.000 – 200.000 választópolgár, köztársasági elnök, Kormány
kezdeményezése

E) A népszavazás kötőerő szerint

- ügydöntő: az eredményes döntés kötelező az állami szervekre (pl. a törvényhozó köteles a
végrehajtáshoz szükséges törvényt megalkotni => az Országgyűlés végrehajtó szerepbe kerül, a
döntést nem írhatja felül)
- konzultatív (véleménynyilvánító): az eredményes döntés nem kötelező

Az Alaptörvény szerinti népszavazási típusok

- tárgy: törvényhozási (országos) vagy önkormányzati szabályozásra vonatkozó (helyi)
- időpont: preventív
- hatály: konstitutív
- jogi alapja: kötelező/fakultatív
- kötőerő: ügydöntő
4.5.4. A népszavazás tárgykörei
- kötelező tárgykörök
- lehetséges tárgykörök
- kizárt tárgykörök

Az Alaptörvény pozitív és negatív feltételrendszere

A) Pozitív feltétel (lehetséges tárgykör)

= a kérdésnek az Országgyűlés hatáskörébe kell tartoznia
- hatalommegosztás elve: az országos népszavazás a törvényhozó hatalom (az Országgyűlés)
korlátja, (ill. az alkotmányozó/alkotmánymódosító hatalom szerepét is az Ogy. tölti be)
- más hatalmi szerveket – a végrehajtó hatalmat (Kormány), a bírói hatalmat (bíróságok) – nem
korlátozhat
- a helyi önkormányzati jogalkotói hatalmat a helyi szintű népszavazás korlátozza

B) Negatív feltételek (kizárt tárgykörök)

= taxatív, zártkörű felsorolás
(1) az Alaptörvény módosítása (a népszavazás nem lehet az alkotmányozó hatalom korlátja)
(2) összetett, speciális szaktudást igénylő kérdések: központi költségvetés és az adótörvények, a
különleges jogrenddel kapcsolatos kérdések vagy a közkegyelem gyakorlása
(3) egyes választásokról szóló törvények
(4) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek
(5) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések

C) A kérdés közérthetőségének, egyértelműségének feltétele (a választópolgárok és a jogalkotó

számára egyaránt)

4.5.5. Érvényesség és eredményesség

=> többségi hatalomgyakorlási forma révén, a demokratikus legitimitáshoz szükséges a kellő
választópolgári támogatás megjelenítése
A népszavazás:
- érvényes, ha azon meghatározott számú választópolgár vett részt
- eredményes, ha az érvényes szavazatok meghatározott arányú többségben megegyeznek

Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései:

- az érvényesség feltétele: az összes választópolgár több, mint fele érvényesen szavaz => magas
részvételi küszöb => csökkenti a népszavazások valódi befolyásolási lehetőségeit
- az eredményesség feltétele: az érvényes szavazatok több, mint fele megegyezik (eredményes
népszavazás előfeltétele az érvényesség!)

4.5.6. Joghatás (Magyarországon)

- minden népszavazás ügydöntő => az érvényes és eredményes országos népszavazáson hozott
döntés az Országgyűlésre kötelező
- az Országgyűlés végrehajtó szerepe: a döntésnek megfelelő tartalmú
- törvényalkotás
- döntéshozatal
- törvény hatályon kívül helyezése
- törvényalkotás, döntéshozatal tilalma
- meghatározott idejű kötőerő: 3 év
- az Országgyűlésre nézve: a döntés végrehajtása
- a népre nézve: nem indítható új népszavazás ugyanabban a kérdésben

4.5.7. A népszavazási eljárás

Két szakasz: (1) a kérdés hitelesítésre benyújtásától a népszavazás elrendeléséig, (2) a népszavazás
kitűzésétől a jogerős eredmény megállapításáig

I. A kérdés megfogalmazása és benyújtása hitelesítésre

- kezdeményező: választópolgárok, párt, egyesület
II. A kérdés hitelesítése
- Nemzeti Választási Bizottság (NVB)
III. Felülvizsgálati kérelem (a hitelesítéssel kapcsolatban)
- Kúria
IV. Aláírásgyűjtés (aláírásgyűjtő íven)
- kibocsátó: Nemzeti Választási Iroda (NVI)
V. Aláírások ellenőrzése
- Nemzeti Választási Iroda (NVI)
VI. Kötelező/fakultatív népszavazás elrendelése
- Országgyűlés
VII. Felülvizsgálati kérelem (a népszavazás el [nem] rendelésével kapcsolatban)
- Alkotmánybíróság
VIII. A népszavazás kitűzése
- köztársasági elnök
IX. Szavazás
- az országgyűlési képviselők választásán szavazati joggal rendelkező polgárok
X. Joghatások (ha érvényes és eredményes)
- Országgyűlésre nézve
- népre nézve

4.5.8. Helyi népszavazás

- gyakoribb, mint az országos népszavazás
- kezdeményező: a képviselői-testület tagjainak legalább egynegyede, a képviselő-testület
bizottsága, választópolgárok
- választópolgári kezdeményezés esetén a szükséges aláírások számát az önkormányzat
határozza meg (törvényi keretek között: a választópolgárok 10-25%-a)
- jogi alapja: kötelező/fakultatív
- kötelező: (1) ha törvény vagy önkormányzati rendelet írja elő, (2) önkormányzati rendeletben
egyénileg meghatározott számú választópolgár kezdeményezése esetén
- kötelező tárgykörök: területszervezési kérdések (pl. új község alapítása, községrész leválása)
- lehetséges tárgykörök (pozitív feltétel): az önkormányzat képviselőtestületének hatáskörébe
tartozó kérdés
- kizárt tárgykörök (negatív feltétel): helyi költségvetés és zárszámadás, helyi adónemek, a
képviselőtestület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések, a képviselő-testület
feloszlása
- kötőereje: ügydöntő, kötelező az önkormányzat képviselő-testületére (1 évig)
4.5.9. Európai polgári kezdeményezés
= A közvetlen demokrácia egyetlen uniós szintű intézménye, egy népi kezdeményezés, amely tehát
egy kérdés napirendre kerülésére irányul.
- kezdeményező: legalább 7 tagállamból (a tagállamok egynegyedéből) származó legalább
egymillió uniós polgár
- lehetséges tárgykör (pozitív feltétel): uniós hatáskörbe tartozó kérdés
- címzett: Európai Bizottság
- jelentést készít a kérdésről
- ha szükségesnek találja, jogalkotói előterjesztéssel élhet az EU jogalkotói szervei felé