A választási rendszer fő elemei

1) Választási rendszerek
Demokratikus felépítésű országokban meghatározott időszakonként választásokat tartanak. A
képviselő-választás két alaptípusa létezik: a többségi és az arányos választási rendszere. Tör-
ténelmileg először a többségi választási rendszer alakult ki, amikor a rendi gyűlések követei
képviselőket választottak. Ez a választási rendszer ma már csak az angolszász országokban és a
volt angol gyarmatok egy részén alkalmazzák. Ebben a választási rendszerben az országot egy-
forma lakosságú választókerületekre osztják, amelyekben egyéni jelöltek indulnak. Az válik
képviselővé, aki a legtöbb szavazatot kapja. Ez a rendszer közvetlen kapcsolatot teremt a képvi-
selő és választói között, de a vesztesekre leadott szavazatok elvesznek, s így a kisebbség vélemé-
nye nem érvényesül.
Arányos választási rendszer a kisebbségek véleményének érvényesülését is lehetővé teszi. Az
országot nagyobb választókerületekre osztják, ahonnan több képviselő kerülhet ki. Minden párt
listát állít a jelöltekből, és a választópolgárok ezek közül választanak. A listákra leadott szava-
zatok aránya dönti el, hogy melyik listáról, hányan válnak képviselővé. Magyarországon több-
ségi és arányos rendszert ötvöző vegyes rendszer működik.
Többségi és az arányos rendszer politikai következményei
Többségi rendszer Arányos rendszer
Közvetlen kapcsolat a képviselő és a válasz- Pártok szerepe nagyobb, képviselő nem
tói között konkrét lakossági csoportot képvisel
Kevés párt jut be a parlamentbe – ezek nagy Sok kisebb párt is bejut a parlementbe
gyűjtőpártok (kétpártrendszer van)
Szilárd kormánytöbbség érvényesül Gyakori koalíciós rendszer érvényesül
Egyszerű kormányzati alternatíva/választási Választó befolyása csekély a kormányalakí-
lehetőség a választok számára tásra

2) Országgyűlési választások alapelvei

A parlamenti képviselő választás négy demokratikus alapelvre épül: választójog általánossá-
gára és egyenlőségére, és a szavazás titkosságára és közvetlenségére.
Választójog általánossága: azt jelenti, hogy a természetes kizáró okokon kívül (elmebeteg és
bírósági határozat társadalomellenes magatartásról) minden nagykorú állampolgár rendelkezik
szavazati joggal.
Választójog egyenlősége: a törvény azzal garantálja, ezt az egyenlőséget, hogy minden válasz-
tójoggal rendelkező állampolgárnak azonos számú szavazata van. A törvény mindenkinek két
szavazatot biztosít: egyet az egyéni választókerület jelöltjeire, egyet pedig a pártok listájára.
Szavazás közvetlensége: ez abban nyilvánul meg, hogy a szavazó polgárok mindenütt közvet-
lenül a jelöltekre szavaznak.
Szavazás titkossága: a törvény az általánosan ismert garanciákkal (szavazófülkék, zárt szavazó
urnák előírásával) biztosítja a leadott szavazatok titkosságát.
3) Országgyűlési választások
A választójogi törvény 2011-ben módosult (CCIII/2011. évi törvény az országgyűlési képvi-
selők választásáról).
Az országgyűlési választások során 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 93
képviselőt a pártok vagy a nemzetiségek által állított országos listán választanak meg.
A jelölt állításhoz ajánló íveket kell összegyűjteni. Az egyéni jelölt indításhoz 500 választó
polgár ajánlása szükséges. Többes jelöltállítás lehetséges az előző rendszerrel szemben – itt az
egyén csak egy jelöltet állíthatott a kopogtató cédula révén. Az országos lista állítás feltétele, hogy
legalább kilenc megyében és a fővárosban – „legalább huszonhét egyéni választókerületben ön-
állóan jelöltet állított.”
Az országgyűlési képviselőválasztás egyfordulós. A magyarországi lakóhellyel rendelkező vá-
lasztópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavaz. A magyarországi lakó-
hellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár egy
egyéni választókerületi jelöltre és a nemzetiségek listájára, ennek hiányában egy pártlistára sza-
vaz. A magyarországi lakóhellyel ne rendelkező (határon túli magyar) választópolgár egy pártlis-
tára szavaz.
A magyarországi lakcímmel rendelkező külföldön tartózkodó választópolgárok a külképvisele-
teken szavazhatnak.
Választási ideje alatt nem lehet választási gyűlést tartani, politikai reklámot sugározni, illetve a
szavazókör bejáratól 150 méteren belül tilos mindenféle kampánytevékenységet folytatni.
Választási eredmény: az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz az országgyűlési képvi-
selő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja (relatív többség), függetlenül a megjelent szavazók
számától. Az országos lista mandátumainak kisosztása a pártlistákra leadott szavazatok és az
egyéni választókerületekben leadott szavazatokból számított töredékszavazatok alapján törté-
nik. A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget biztosít a törvény: ha nem
sikerül mandátumot szerezni, akkor nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.
Az országos listákról csak azok a pártok küldhetnek képviselőket, amelyek átlépték a parla-
mentbe jutás küszöbét, az 5%-ot (ez először 4% volt).

4) Európai parlamenti választások

Az európai parlamenti választás az országgyűlési választásokhoz hasonlóam egyfordulós. Ezen
a választáson, azok a választópolgárok választhatnak, akik választójoggal és magyarországi lak-
címmel rendelkeznek. Az Európai Unió más tagállamának Magyarországon lakcímmel rendel-
kező választópolgárai regisztráció után szavazhatnak. A magyarországi lakcímmel rendelkező
külföldön tartózkodó választópolgárok a külképviseleteken szavazhatnak.
Az európai parlamenti választásokon csak országos pártlistára lehet szavazni. Azok a pártok
állíthatnak országos pártlistát, akik 20 ezer érvényes aláírást összegyűjtöttek.
Választásokat követően csak azok a pártok küldhetnek képviselőket az Európai Parlamentbe,
akik elérték az 5%-os parlamentbe jutási küszöböt. Az Európai Parlementbe az 5%-os küszöböt
átlépő pártok között osztják szét a Magyarországot megillető 21 képviselőt.

2
 Választási ideje alatt nem lehet választási gyűlést tartani, politikai reklámot sugározni, illetve a
szavazókör bejáratól 150 méteren belül tilos mindenféle kampánytevékenységet folytatni.

5) Önkormányzati választási rendszer

Az önkormányzati választási rendszer 2010 után változott meg. A változtatásra azért került sor,
mert a parlament létszáma csökkent, így az önkormányzatok összetétele sem maradthatott válto-
zatlan. A törvény egyik legfontosabb újítása a képviselő testület tagjainak csökkentése és a
választási fogalomhasználat pontosítása. A létszám mérséklésének mértéke a megyei jogú vá-
rosokban és a megyei közgyűlésekben jelentősebb: megközelíti az 50 %-ot. A kisebb települése-
ken, csekélyebb mértékű létszám csökkenés történt. Az új rendszer megőrizte azt az elvet, hogy
minden település alanyi jogon saját önkormányzattal rendelkezik.
Hazánkban ötévente októberben tartják az önkormányzati választásokat. Az önkormányzati vá-
lasztások időpontját a köztársasági elnök tűzi ki legalább 60 nappal a szavazás előtt úgy, hogy az
nem eshet sem ünnep-, sem szabadnapra.
Az önkormányzati választásokon szavazhat minden magyar és nem magyar állampolgár, aki
legalább 18 éves és bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon.
Az önkormányzati választás egyfordulós. A választás sikerének nincs érvényességi (hány em-
bernek kell szavazni) és eredményességi feltétele (hány szavazat kell a győzelemhez). Így, ha egy
településen csak egy ember megy el szavazni, akkor az a jelölt lesz a polgármester, akire ez az
ember a szavazatát leadja, mivel már egy szavazat is elég a győzelemhez.
Az önkormányzati választásokon a választópolgárok polgármestert, helyi képviselőket,
megyei képviselőket, illetve a Budapesten élők főpolgármestert is választanak.
Az önkormányzati választáson az lehet jelölt, aki megfelelő mennyiségű ajánlószelvényt (ko-
pogtatócédulát) gyűjt össze. Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt az, akit
az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott.
A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület válasz-
tópolgárai 0,5%-ának ajánlását összegyűjtötte. Polgármesterjelölt az, akit a 10 000 vagy annál
kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a, A 10 000 lakost meghaladó, de
100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár, a 100 000-nél
több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár jelöltnek ajánlott. Főpolgármester-jelölt
az, akit legalább 5000 fővárosi választópolgár ajánlott jelöltnek.
A tízezernél nagyobb lélekszámú településeken, valamint a megyei jogú városokban és Bu-
dapest kerületeiben vegyes választási rendszert alkalmaznak. A településeket választókerüle-
tekre osztják, ahol egyéni képviselőjelöltekre lehet szavazni, és az a jelölt lesz a győztes, aki a
legtöbb szavazatot kapja. A vesztesekre leadott szavazatok azonban nem vesznek el abban az
esetben, ha a vesztes jelöltet kiállító pártnak, vagy szervezetnek van kompenzációs listája. Kom-
penzációs listát az a szervezet állíthat, akinek az egyéni választókerületek egynegyedében indul-
nak jelöltjei. A vesztes szavazatok felkerülnek a kompenzációs listára (az egyéni választókerü-
letekben mandátumot nem eredményező töredékszavazatok összegyűjtése és szétosztása) ahon-
nan a jelöltek mandátumokat szerezhetnek a listára felkerülő szavazatok arányában.

3
 A fővárosi közgyűlés tagjainak számát a főváros lakosságszáma alapján kell tehát meghatá-
rozni, méghozzá úgy, hogy minden 50 000 lakos után egy képviselő választható. Főpolgármes-
ter-jelölt az lehet, akit a főváros választópolgárainak 2%-a ajánlott.
A megyei közgyűlés megválasztása kapcsán a törvény a korábbitól eltérő választókerületi be-
osztást intézményesített. A megye területének 10 000 alatti és 10 000 feletti települések által al-
kotott két választókerületre tagolása megszűnt: a megye területe egyetlen választókerületet al-
kot, amelynek megyei jogú városok továbbra sem képezik részét. A képviselőhelyeket az egyes
listákra leadott szavazatok arányában osztják szét. Az a párt juttathat be képviselőt a megyei köz-
gyűlésbe, aki elérte a leadott szavazatok 5%-át.
A tízezer, vagy annál kevesebb lakosú települések esetén csak a képviselői létszám módosult,
a képviselőjelöltség feltételei és a választás módja lényegében a korábbi szabályozáshoz igazodik:
a jelöltek a listán ABC sorrendben szerepelnek és a választópolgár annyi jelöltre szavazhat, ahány
tagja lesz a képviselőtestületnek. Azok a jelöltek lesznek a képviselőtestület tagjai, akik a legtöbb
szavazatot kapják. Polgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja.