A mai magyar demokrácia létrejötte, rendszere

Magyarország 1989.október 23. óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia. A három

hatalmi ág szétválasztása megvalósul.

Államszervezet:

 Köztársaság
 Végrehajtó hatalom: a kormány (vezetője a kormányfő):
o A kormány a miniszterelnökből és az általa kinevezett miniszterekből áll, akiket
csak ő válthat le.
o Működéséért az Országgyűlésnek felelős, munkájáról köteles rendszeresen
beszámolni.
o A kormány feladata, hogy védje az alkotmányos rendet, biztosítsa a törvények
végrehajtását, irányítsa a minisztériumokat, a belügyminiszter közreműködésével
ellenőrizze a helyi önkormányzatok törvényes működését, meghatározza a
tudományos és kulturális fejlesztést, a szociális és egészségügyi ellátás állami
feladatait, irányítsa a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek
működését, védje az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát és felügyelje a
külföldi kapcsolatok fenntartását.
 Bírói hatalom -Alkotmánybíróság: 1989 óta létezik, 15 tagú testületét az Országgyűlés
választja, 9 évre (egyszer újraválaszthatók). Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem
legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata, az alkotmányos
rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. Az Alkotmánybíróság határozatai
mindenkire kötelezőek és megfellebbezhetetlenek.
 A kormányfő nevezi ki a minisztereket, az államtitkárok pedig segítik a miniszterek munkáját.
A kormányszóvívő feladata a kormányzati kommunikáció lebonyolítása.
 Amint a Parlament megszavaz, azt a kormány végrehajtja.
 Parlament: a törvényhozó hatalom
Házelnök: az ülések levezetése.
Képviselők -199:

106 körzeti hely- körzeti választás útján lehet bekerülni

93 listás hely: a pártlista sorrendjében és a szavazatok arányában kerülnek be.

Frakciók: parlamenti képviselőcsoportok, élén a frakcióvezető áll.

A kormányzóképes erőt min. 100 fő jelenti.
 Magyarország államfője a köztársasági elnök.
 Legfőbb feladata:
 Az államszervezet demokratikus működésének ellenőrzése.
 Személyét az Országgyűlés választja, titkos szavazással, 5 évre
(egyszer újraválasztható).
  Az Országgyűlés által elfogadott törvényeket hivatalosan a
köztársasági elnök hirdeti ki A köztársasági elnök a fegyveres erők
főparancsnoka, de ez nem jelent katonai rangot vagy irányítást.


 Az önkormányzatok az adott település végrehajtó hatalmaként funkcionálnak.
o Feladatuk a helyi gazdasági ügyek vizsgálata, a közterületek állapotának felügyelése, a
településekre jutó állami pénzek kezelése, a helyi szociális ellátások intézése.
oAz önkormányzat élén a polgármester áll, akit a település lakói választanak. (5 évente 1
fordulós) Az önkormányzat rendeletalkotási joggal rendelkezik. A szakmai munkáért a
jegyző felelős.

 Vannak még ombudsmanok: Ők védik az állampolgárok jogait: állampolgári jogok

biztosa, annak helyettese, adatvédelmi biztos, kisebbségi jogok biztosa. Az Országgyűlés
választja meg őket, és beszámolnak rendszeresen a munkájukról.

Választások
Az országgyűlési választások

 Az országgyűlési választási rendszer határozza meg, hogy a képviselők és a pártok milyen

arányban jutnak be az országgyűlésbe. A hazánkban alkalmazott választási rendszer
alapjait – az Alaptörvény és a választási eljárásról szóló normaszöveg mellett - az
országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szabályozza, amelyet a Parlament
2011. december 23-án fogadott el.
 négyévente tartanak országgyűlési választásokat-az Országgyűlés feloszlása vagy
feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő
negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
 Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog
alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. (18. életévüket betöltött polgárok)

 Az országgyűlési képviselők számát az országgyűlési képviselők választásáról szóló
törvény 199-ben határozza meg, a választás egyfordulós.
 A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár egy egyéni választókerületi
jelöltre és egy pártlistára szavazhat.
 Az egyfordulós választáson mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen
leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától.
 Az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki
 A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és
Budapesten - minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez
választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni.

Az önkormányzati választások

 A választópolgárok számára az önkormányzati választási rendszer teszi lehetővé, hogy

lakóhelyükön az a jelölt legyen a főpolgármester, polgármester vagy a képviselőtestület
 tagja, akit a legalkalmasabbnak találnak arra, hogy a település és az ott élők érdekeit
képviselje.
 Hazánkban 5 évente, októberben tartják az önkormányzati választásokat. Az
önkormányzati választások időpontját a köztársasági elnök tűzi ki legalább 60 nappal a
szavazás előtt úgy, hogy az nem eshet sem ünnep-, sem szabadnapra.
 Az önkormányzati választás egyfordulós. A választás sikerének nincs érvényességi (hány
embernek kell szavazni) és eredményességi feltétele (hány szavazat kell a győzelemhez).
 Így, ha egy településen csak egy ember megy el szavazni, akkor az a jelölt lesz a
polgármester, akire ez az ember a szavazatát leadja, mivel már egy szavazat is elég a
győzelemhez.
 A polgármestereket és Budapesten a főpolgármestert egységes szabály szerint választják.
A jelöltek közül az lesz a polgármester illetve a főpolgármester, aki a legtöbb szavazatot
kapja.

Az Európai Parlament választások (EP-választások):

 Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, így a magyar polgárok az Európai
Parlamentbe is küldhetnek képviselőket.
 Az európai parlamenti választás során a választópolgárok pártlistákra szavaznak. Az
európai parlamenti választáson az a párt állíthat listát - azaz indulhat a választáson -,
amely legalább 20 ezer polgár ajánlását összegyűjtötte.
 Azonban ahhoz, hogy a párt jelöltjei mandátumot szerezhessenek, ez még nem elegendő.
Ehhez az is szükséges, hogy a pártra leadott szavazatok száma elérje az országos szinten
leadott szavazatok számának 5 százalékát.
 A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint Magyarország 21 képviselőt küldhet az
Európai Parlamentbe.
 Európai parlamenti választást ötévenként tartanak

 Népszavazás
 A népszavazás (más néven referendum) a közvetlen demokrácia gyakorlásának egyik
eszköze. Ennek révén a választópolgárok az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati
választások közt is kifejezhetik akaratukat, véleményt nyilváníthatnak bizonyos
kérdésekben. A népszavazás lehet helyi, illetve országos.
 Az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele
érvényesen szavazott. Eredményes országos népszavazásról pedig akkor beszélhetünk, ha
az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre
azonos választ adott.
 Ha a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia, e
kötelezettségének hat hónapon belül eleget kell tennie. A népszavazással hozott döntés 3
évig köti az Országgyűlést.
 A helyi népszavazás célja, hogy az érintett választópolgárok közvetlenül hozzanak
döntést valamely, a települést vagy a megyét, illetőleg annak egy részét érintő lényeges
kérdésben. A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a
képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.