2012-ben bevezetik Magyarországon az Alaptörvényt, amely a legmagasabb jogi forrás.

Az
Alaptörvény tartalmazza az alapvető emberi jogokat, és kötelességeket is, például a
jövedelemarányos adózás, vagy ha a az ogy. kéri a katonáskodás.
Hogyan is néz ki a magyar politikai intézmények felépítése?
A hatalmi ágak szétválasztása érvényesül, így a törvényhozás(parlament)
végrehajtás(kormány) és igazságszolgáltatás elkülönül.

Törvényhozás
Magyarország választási rendszere vegyes, ami azt jelenti, hogy szavazni pártra, illetve
egyénre is lehet. Szavazni minden 18.életévét betöltött magyar állampolgár szavazhat.
A parlamenti küszöb 5%, ez a minimum határ a bejutáshoz. Léteznek úgynevezett töredék
szavaztok, amelyeknél ha magánszemély nem éri el a bejutásához szükséges
szavazatmennyiséget, az ő rá leadott szavaztok a pártjához íródnak. A magyar parlament 199
fős, és 2/3-os döntés van érvényben. A győztes párt jelöli ki a miniszterelnököt.
A parlament választja a köztársasági elnököt, amely leginkább reprezentatív szerepet képvisel,
ő a hadsereg főparancsnoka. Szintén a parlament választja az Alkotmánybíróság ill. Kúria
elnökét is, a legfőbb ügyészt illetve a Számvevőszék elnökét is.
Törvényt a parlament csak 2/3-os többséggel módosíthat. Az országgyűlés egykamarás, tehát
maga választja az elnökét és a házszabályát.
A képviselőknek létezik az úgynevezett mentelmi joga, amely biztosítja nekik, hogy a
véleményükért nem tartóztathatják le őket, csak ha az OGY felfüggeszti ezt a jogot.
Mo-n közvetett demokrácia van, viszont közvetlenül is végrehajtható népszavazással, amely
természetesen csak akkor érvényes ha a többség igennel szavazott.

Végrehajtás

A végrehajtás megtestesítője a kormány, amely különböző szakterületek minisztériumaiból

épül fel. A kormány az országgyűlésnek felelős, tehát a képviselők bármikor tehetnek fel
kérdést vagy panaszt, ez az interpelláció.
Amennyiben egy pártnak sincs többsége, létrejöhet a koalíciós kormány, két párt egysülése is.
A kormány stabilitását szolgálja a konstruktív bizalmatlanság intézménye, amely esetében ha
bizalmatlanság jelenik meg az államfő irányába, leválthatják abban az esetben, ha már
megvan az utóda.
A kormány egyik legfontosabb. ellenőrzője az Állami Számvevőszék.q