Amerikai versus magyar alkotmánybiráskodás

Burca Mercédesz

2016. 12. 13.

1
Az alkotmánybiráskodás fontossága

A hatalommegosztás a demokratikus jogállam egyik legkiemelkedőbb eleme és

egyben államszervezési alapelve, amely a hatalomkoncentráció és az önkény uralom
megakadályozásán keresztül az államhatalom legjelentősebb funkcióinak elválasztásával
egymást kiegyenlítő és ellensúlyozó hatalmi viszonyokat teremt. A hatalommegosztás mellett
a jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája a független alkotmánybiráskodás, amely
biztositja, hogy a politikai döntéshozatali folyamatok és akaratnyilvánítások az alkotmány
rendelkezései és az abban foglalt alapelvek által meghatározott keretek között maradjanak.

Az alkotmánybiráskodás az a tevékenység, amelynek feladata annak vizsgálata, hogy

egy adott jogszabály nem ellentétes-e az alkotmánnyal, illetve az abban foglalt alkotmányos
elvekkel. Ha az alkotmánybíráskodást végző szerv úgy találja, hogy a vizsgált jogszabály
egészben vagy részben az alkotmánnyal ellentétes, akkor ezt a rendelkezést
alkotmányellenesnek nyilvánitja és ezáltal a jogrendszerből kiiktatja.

Az alkotmánybíráskodásra, mint a törvényalkotó által alkotott törvények valamely, a

törvénynél magasabb szintű norma alapján történő felülvizsgálatára tulajdonképpen már az
ókorban is találunk példákat.

Amerikai alkotmánybiróság (decentralizált modell )

Az alkotmánybíráskodás amerikai (angolszász) modellje kialakulását tekintve több

mint száz évvel előzte meg az európai alkotmánybíróságok kialakulását. Az Amerikai
Egyesült Államok Legfelső Bírósága már 1803-ban az alkotmányszöveg alapján hozott
ítéletet a Marbury vs. Madison ügyben, ezzel megkezdve a modern alkotmánybiráskodás
alapjait.

Röviden a Marbury vs. Madison ügyről

1801-ben megtörtént az első jelentős őrségváltás az amerikai végrehajtó hatalomban:

a konzervatív John Adams adminisztrációja át kellet, hogy adja a helyét az új elnöknek, a
demokrata – republikánus Thomas Jeffersonnak. Adams, annak érdekében, hogy a régi
adminisztráció hatalmát megőrizze, egy sor tisztségviselőt nevezett ki. Az USA új elnöke,
Thomas Jefferson megtiltotta, a hivatalba lépő új külügyminiszter, James Madison számára a

2
kinevezési okmányok átadását. Az akkor még hivatalban volt elnök által kinevezett
köztisztviselők egyike, egy Marbury nevű úr úgy döntött, hogy pert indit Madison ellen.
Kérelme arra irányult, hogy a bíróság kötelezze a külügyminisztert a kinevezési okmány
átadására. Az 1789. évi bírósági törvény rendelkezése alapján a bíróságnak elvi lehetősége lett
volna arra, hogy a Marbury kereseti kérelmében foglaltaknak helyt adjon, azonban John
Marshall főbíró, tekintettel a hatalommegosztás Alkotmány által is deklarált elvére, úgy itélte
meg, hogy a bíróság nem avatkozhat be ilyen módon a végrehajtó hatalom belső ügyeibe.
1803-as hires itéletében kimondta, hogy a bíróság nem kötelezi James Madison
külügyminisztert a kinevezési okmány átadására, ugyanis a birósági törvény e rendelkezése
alkotmánysértő, ezáltal pedig nem alkalmazható. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Birósága a
jogszabályok felülvizsgálati jogát tehát az alkotmány rendelkezéséből vezette le, amely a
bíróságok számára kötelezővé teszi az alkotmány tiszteletben tartását. Az Egyesült Államok
Legfelsőbb Birósága a jogszabályok felülvizsgálati jogát tehát az alkotmány rendelkezéséből
vezette le, amely a biróságok számára kötelezővé teszi az alkotmány tiszteletben tartását.
Ezzel a legfelsőbb birósági itélettel indult el az alkotmánybiráskodás története.

Amerika alkotmányának alapelvei:

 Szakítás a brit parlamentarizmussal: Angliában a parlament

testesíti meg a nép hatalmát és jogait, azonban az USA
államrendszerében a legfontosabb elv az alkotmány szentsége és
sérthetetlensége
 Az alkotmány megváltoztathatatlansága: 1789-től mind a mai
napig hatályban van az alkotmány, szövege változatlan, csak
úgynevezett alkotmány kiegészítéseket lehet hozzáfűzni
bizonyos szigorú feltételekkel, ha egy kiegészítés egy korábbi,
akár az eredeti szöveg szerinti rendelkezéssel ellentétes, akkor
az időben későbbit kell alkalmazni .

Az amerikai modell lényege, hogy nincs külön alkotmánybíróság, az

alkotmánybiráskodást a rendes birósági szervezet végzi. Szövetségi törvények
alkotmányellenességének kimondására minden szövetségi biróság jogosult. Ha a szövetségi
Legfelső Bíróság kimondja egy jogszabály alkotmányellenességét, azt nem semmisíti meg,
csupán megtiltja annak további alkalmazását.

3
 Az Amerikai Egyesült Államokban a Legfelső Bírósághoz csak konkrét ügyben lehet
fellebbezéssel fordulni, de a Biróság az elé került ügyek között azok társadalmi súlya alapján
szelektál, a felek érdekeltségét nem veszi figyelembe. A Legfelsőbb Biróság kizárólag olyan
konkrét ügyben jár el, amelyet az érintett felek, rendes birósági eljárásban, minden
jogorvoslati eszköz felhasználásával, már végigvittek és csak akkor, ha az ügy jelentősége
indokolja. Az ügy jelentőségét a Legfelsőbb Bíróság az általános jogfejlődés szempontjainak
figyelembevételével állapítja meg. Ezzel áll összefüggésben a politikai kérdések doktrinája,
amelynek a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatában megnyilvánuló esszenciája, hogy a
biróság hatáskörébe, a hatalommegosztás elve alapján, a kizárólag jogi szempontból
elbírálható ügyek tartoznak. A biróság által politikai kérdések nem dönthetőek el. Ha a
Legfelsőbb Biróság eljárásának eredményeként úgy itéli meg, hogy valamely jogszabály vagy
jogszabályi rendelkezés ellentétes egy magasabb szintű, szövetségi jogforrással, akkor azt
nem helyezheti hatályon kivül, illetve nem semmisitheti meg, de az alkotmányellenesség
deklarációjának következménye valamennyi bíróság számára az alkotmánysértő norma
alkalmazásának tilalma.

Az Amerikai Egyesült Államokban a Legfelsőbb Biróság kilenc biróból áll. A birák

a végrehajtó hatalom letéteményesének, az elnöknek a jelölése alapján és a Szenátus többségi
szavazással történő megerősitése által nyerik el hivatalukat. A bírák élethossziglan
teljesítenek szolgálatot. A Legfelsőbb Bíróság nem köteles egyetlen kérelmet sem tárgyalni,
diszkrecionális jogköre eldönteni, hogy milyen ügyeket fogad be. Évente mintegy 5-6 ezer
kérelem érkezik a birósághoz, amelyekből átlagosan 80-100 ügyérdemi elbirálására kerül sor.
Azt, hogy mely ügyeket tárgyalja a biróság, a birák teljes ülésén dől el. Ahhoz, hogy egy
kérelmet tárgyaljon a biróság, legalább négy biró szavazata szükséges. Azokat a kérelmeket,
amelyeket egy biró se javasol, automatikusan elutasitják. A biróság az elutasitó határozatban
nem köteles az elutasítás indokát megjelölni.

Magyarországi alkotmánybiróság ( centralizált modell )

Az alkotmánybiráskodás kezdetét Magyarországon az 1989. október 23-ai

alkotmányhoz köthetjük. Ezt megelőzően az alkotmánybiráskodás gondolata elsősorban a
tudomány, nem pedig a gyakorlat oldaláról függ. Az alkotmánybiróság 11 tagból álló testületi
szerv, melyet az Alkotmány konstituált. Az alkotmányvédelem legfőbb szerve, mely
garantálja a hatalmi ágak elválasztását, az alapjogok védelmét és a jogállam kiépitését.

4
Feladata az alkotmányosságnak az egész államszervezetben történő érvényre juttatása. Az
alkotmánybiróság alkotmányvédelmi szerepének, érvényesülésének fontos biztositéka, hogy a
tagok függetlenek, döntéseiket kizárólag az alkotmányra és a törvényekre alapozva hozzák
meg, valamint határozatai mindenkire egyaránt kötelező érvényűek. Meg kell azonban
jegyezni, hogy az Alkotmánybíróság nem korlátlan hatalmú szerv, mert az alkotmányhoz
kötve van.

Az Alkotmánybiróság nem illik az igazságszolgáltatási szervezetbe, mert egyfokú

jogintézmény, tehát fellebbezésre nincs lehetőség, és mert nem az egyén jogvitáinak
eldöntésére hivatott.

Hatáskörei

Előzetes normakontroll:

Az első eset, mikor a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény

alkotmányellenességét vizsgálják.

A második, ha az Országgyűlés ügyrendjének egyes rendelkezései

alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát végzi az alkotmánybiróság.

A harmadik, ha a nemzetközi szerződés egyes rendelkezéseit kell megvizsgálni

alkotmányossági szempontból.

Utólagos normakontroll:

Az alkotmánybiróság egyik legjelentősebb hatásköre a törvények

alkotmányellenességének utólagos vizsgálata.

Az utólagos normakontroll kétféle inditvány alapján történhet. Az absztrakt

alkotmányossági vizsgálatot bárki kezdeményezheti. Az inditványban fel kell tűntetni a
javaslatot a jogszabály vagy az állami irányitás egyéb jogi eszközének megsemmisítésére. Ez
a megsemmisítés történhet teljes egészében vagy részben.

Az első a birói kezdeményezés kötelezettsége, mely előirja, hogy akkor, ha az előtte

folyamatban levő ügy elbirálása során olyan jogszabályt vagy az állami irányítás állami
eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli, eljárást köteles indítani.

A másik eset az ügyész óvásával van összefüggésben. Ha az ügyész a kormány

rendeleténél alacsonyabb szintű törvénysértő jogszabállyal illetve az állami irányitás egyéb
jogi eszközével szemben olyan óvást nyújtott be, amellyel az aktust kibocsátó szerv nem ért

5
egyet, e szerv köteles az óvást elbirálás végett az alkotmánybiróság elé terjeszteni, és erről az
ügyészt értesiteni.

Ha meghatározott, folyamatban lévő ügyben merül fel alkotmányellenes jogszabály,

az alkotmányellenességi vizsgálat kezdeményezésének joga az ügyben eljáró biróé, ez az
utólagos normakontroll. Az alkotmánybiróság tagjait az Országgyűlés választja 2/3-os
többséggel, 9 évre. A tag egyszer újraválasztható. A választhatóság feltételekhez kötött.
Ennek oka, hogy az alkotmánybiróság tagjai ne csak szakmailag, hanem emberileg méltóak
legyenek. Megjelölhetőek pozitiv és negativ feltételek. Pozitiv feltétel, hogy minden olyan
jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár alkotmánybiróvá választható, aki
betöltötte a 45.életévét, kiemelkedő tudású elméleti jogász vagy 20 évi szakmai gyakorlattal
rendelkező jogász. Nem lehet alkotmánybiró az a személy, aki a választást megelőző 4 évben
a kormány tagja volt, vagy párttagsággal rendelkezett, vagy vezető tisztséget látott el az
államigazgatásban. Nem lehet alkotmánybirósági tag országgyűlési, önkormányzati képviselő,
más állami szervnél vezető tisztséget nem tölthet be, nem lehet érdekképviseleti szerv vezető
tagja és nem folytathat politikai tevékenységet.

Az alkotmánybiró nem folytathat más kereső foglalkozást, csak tudományos, oktató,

irodalmi és művészeti tevékenységet. Mivel a más kereső foglalkozás az alkotmánybirói
tiszttel összeférhetetlen, az alkotmánybirákat olyan anyagi elismerésben kell részesíteni, ami
nem teszi szükségessé más kereső foglalkozás végzését.

Az összeférhetetlenségi okokat csak a megválasztás után köteles megszűntetni az

alkotmánybiró, a jelöltnek nem kell megszűntetnie, mert nem biztos, hogy az Országgyűlés őt
választja meg. Az alkotmánybiróság tagjává választott személynek 10 nap áll rendelkezésére,
hogy az összeférhetetlenségi tényezőket megszűntesse, ezek fennálltáig alkotmánybirói
tisztségét nem gyakorolhatja. Ha a határidő lejártáig nem tesz eleget kötelezettségének, az
alkotmánybiróság teljes ülése megállapítja tagságának megszűnését.

Az alkotmánybírák az országgyűlési képviselők mentelmi jogával azonos mentelmi

jogot élveznek, tehát megilleti őket a sérthetetlenség és a felelősségmentesség.

A sérthetetlenség az Alkotmánybíróságot is védi, tagját a teljes ülés beleegyezése

nélkül nem lehet letartóztatni, büntetőeljárást alkalmazni, vagy rendőri intézkedést
gyakorolni. Ha az alkotmánybiróság teljes ülése felfüggeszti tagjának mentelmi jogát, akkor
egyúttal felmenti feladatának elvégzése alól is.

6
 A felelősségmentesség azt jelenti, hogy az alkotmánybíró nem vonható felelősségre
hivatalának viselése ideje alatt kijelentett véleménye, szavazása miatt.

Az alkotmánybirói tisztség megszűnésének lehetősége szintén törvényben kerültek

megfogalmazásra.
 Az alkotmánybiró 70. életéve betöltésekor nyugállományba vonul, tisztsége
megszűnik.
 Szintén megszűnik a tisztség a 9 éves megbizási idő leteltével. Ez a tisztség
megszűnésének legáltalánosabb esete.
 Az alkotmánybiró halála a megszűnés természetes esetének tekintendő.
 Az alkotmánybiró természetesen lemondhat tisztségéről. Ezt írásban kell
közölnie az elnökkel, aki köteles ezt elfogadni.
 Nemcsak a megválasztáskor, hanem később is felmerülhetnek
összeférhetetlenségi okok. Ebben az esetben a megállapítástól kezdve 10 nap áll az érintett
alkotmánybirónak az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszűntetésére.
 Felmentéssel is megszűnik a tisztség.
 Kizárással is megszűntethető a tisztség.

Az amerikai és a magyar alkotmánybiróság összehasonlitása

Az Egyesült Államok alkotmánybíróságának jellemzője, hogy az amerikai bírák nem

szakosodnak és így minden jogi területen képesek az alkotmányvédelem ellátására, ami azt
jelenti hogy nem létezik egy előre meghatározott mandátum és nem állnak fent
összeférhetetlenségi okok, valamint nem létezik egy külön megválasztási rendszer, mint
Magyarországon, ahol az alkotmánybiróság tagjait az Országgyűlés választja 2/3-os
többséggel, 9 évre.

Amerikában az alkotmányellenesség megállapitására a biró a legalkalmasabb

személy, mivel ő rendelkezik jogalkalmazói tapasztalattal, valamint az amerikai modellben nem
létezik külön alkotmánybiróság, az alkotmánybiráskodást a rendes birósági szervezet végzi, ezt
nevezzünk decentralizált modellnek. Ellentétben Magyarországon, ahol külön alkotmánybiróság

7
létezik, tagjait megválasztják kilenc éves mandátumra, ezt nevezzük centralizált modellnek. Egy közös
tulajdonság azonban, hogy mindkét esetben kötelező a jogi végzettség.

Kialakulásuk szempontjából is megkülönböztethető az amerikai alkotmánybiróság

kialakulása a magyar alkotmánybiróság kialakulásától. Az amerikai alkotmánybiróság kialakulása
1801-ben a Merbury vs Merson üggyel vette kezdetét, vagyis a birósági értelmezés és a joggyakorlat
révén alakult ki, mig Magyarország alkotmánybiráskodásának kezdetét 1989. október 23-ai
alkotmányhoz köthetjük.

Az amerikai modell szerint, ha a biróság alkotmányellenesnek nyilvánit egy

jogszabályt, az fellebezhető a Legfelsőbb Biróságon. A magyar modell szerint, ha az
alkotmánybiróság alkotmányellenesnek vél egy jogszabályt, fellebezésre nincs lehetőség,
mivel az alkotmánybíróság nem illik az igazságszolgáltatási szervezetbe, mert egyfokú
jogintézmény.

Mivel Amerikában nem létezik külön alkotmánybiróság, ezért ennél a modellnél nem
beszélhetünk előzetes és utólagos normakontrolról, mint a magyar modell esetében, amely azt
a funkciót tölti be, hogy az elfogadott jogszabályt kihirdetése előtt, valamint az
alkotmányellenesnek vélt jogszabályokat átvizsgálja.

Amerikában, ha egy jogszabályt alkotmányellenesnek minősitenek, nem semmisitik

meg a jogszabályt, csupán mellőzik. Ellentétben Magyarországon az alkotmányellenesnek
vélt jogszabályokat az alkotmánybiróság megsemmisiti, ezzel pedig ki is kerül a norma a
jogrendszerből.

A döntések hatálya és érvényesülése szempontjából, az amerikai modell szerint a döntések

inter partes hatályúak, a precedensrendszer miatt képes érvényesülni. A magyar modell szerint a
döntések mindig erga omnes hatályúak, azaz kihirdetéstől kezdve mindenkire nézve kötelező.

8
 Bibliográfia

http://alkotmany.reblog.hu/alkotmanybiraskodas-a-vilag-orszagaiban

http://blszk.sze.hu/images/Dokumentumok/diskurzus/2014/2/dobos.pdf

Az Alkotmánybiróság (alkotmánytani dolgozat)

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/
tamop425/2011_0001_548_Alkotmanyjog/ch15.html