1.

AJ
1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma ............................................................................................ 2
2. A közjog és a magánjog elhatárolása, az alkotmányjog fogalma, forrásai, kialakulása ..................... 4
3. Francia, angol, német és amerikai alkotmányfejlődés .......................................................................... 5
4. A köztársasági alkotmány kialakulása és fejlődése Mo-on Az Alaptörvény kialakulása .................... 7
5. Állam, államterület; unitárius és föderatív állam .................................................................................. 9
6. Államformák és kormányformák .......................................................................................................... 9
7. Államhatalmi ágak elválasztásának elve .............................................................................................. 11
8. OGY funkciói & hatásköre, megalakulása, megbízatásának időtartama ......................................... 11
9. OGY tisztségviselői, a képviselőcsoportok, OGY bizottságai ......................................................... 13
10.OGYi képviselők jogállása, mentelmi jog, összeférhetetlenség ........................................................ 14
11.Alapvető jogok biztosának és helyetteseinek jogállása, az intézmény jellege, az ombudsman hatásköre
és eljárása ............................................................................................................................................... 15
12.Állami Számvevőszék ........................................................................................................................... 16
13.KE tisztség keletkezése, megszűnésének esetei.................................................................................. 16
14.KE hatáskörei & helyettesítése, felelőssége ........................................................................................ 17
15.Kormány: hatáskörei, megalakulása, megbízatásának megszűnése ................................................. 18
16.Kormány politikai felelőssége; Bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás, ügyvezető kormány 19
17.Ügyészi szervezet, az ügyészség tevékenységi köre ........................................................................... 19
18.Igazságszolgáltatás alapelvei: társasbíráskodás elve, bírói függetlenség ........................................... 21
19.A bírósági szervezet és az Országos Bírósági Hivatal........................................................................ 22
20.Alkotmánybíráskodás fogalma, modelljei ........................................................................................... 23
21.Alkotmánybírák jogállása, megbízatásuk keletkezése és megszűnése; AB szervezete & eljárása ... 24
22.Alkotmánybíróság hatáskörei............................................................................................................... 25
23.A jogforrások fogalma, fő típusai ........................................................................................................ 26
24.A jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök .............................................................. 27
25.Jogszabályok érvényessége és hatályossága ........................................................................................ 28
26.Állampolgársági jv keletkezése, megszerzése, megszűnése................................................................ 29
27.A népszavazás típusai, eredményessége .............................................................................................. 30
28.A népszavazási eljárás (aláírásgyűjtő ív, aláírásgyűjtés, elrendelés, kitűzés) ..................................... 31
29.OGYi választójog alapelvei .................................................................................................................. 32
30.Választási rendszerek ............................................................................................................................ 32
31.OGYi választási eljárás: eljárás alapelvei, választók nyilvántartása, jelölés, választási kampány,
szavazókörök, szavazás, választási szervek, választási eredményének megállapítása....................... 33
32.Választási szervek A választás során igénybe vehető jogorvoslatok ................................................ 34
33.Az önkormányzati választás főbb jellegzetességei ............................................................................. 35
34.Alapvető jogok fogalma, rendszere és generációi .............................................................................. 36
35.Alapvető jogok garanciái és korlátozása ............................................................................................. 37
36.Élethez & emberi méltósághoz való jog (halálbünti, abortusz és eutanázia hatályos szabályozása és
alkotmányossági megítélése) ................................................................................................................ 38
37.Vallásszabadság egyéni alapjogának összetevői & jogi védelme ....................................................... 39
38.Egyház a hatályos magyar jogi szabályozásban (egyházalapítás, megszűnés törvényi feltételei, az
egyházakat megillető jogosultságok, kedvezmények) ........................................................................ 39
39.Tulajdon alkotmányos védelme ........................................................................................................... 41
40.Hátrányos megkülönböztetés tilalma .................................................................................................. 42
41.Gyülekezés szabadsága ......................................................................................................................... 43
42.A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátozása .............................................................................. 44
43.Egyesüléshez való jog; pártokra vonatkozó külön szabályozás ........................................................ 45
44.Gazdasági, szociális és kulturális jogok ............................................................................................... 46
45.Házasság és család alkotmányos védelme ........................................................................................... 47
46.Nemzetiségek jogai ............................................................................................................................... 48
47.Információs alapjogok.......................................................................................................................... 49
 1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma

ALKOTMÁNY: egy adott ország közjogának legfontosabb szabályait rendszerzett formában

összefoglaló, a legmagasabb jogi erővel bíró jogi norma; különleges tv, olyan alaptv, melyben az
állam önmagát korlátozva biztosítja a polgárai számára az alapvető jogokat + megszabja a hatalom
gyak-ának tv-es kereteit és szervezetét (közhatalom korlátai ↔ áp-ok szabadságjogai garanciával!) →
cél: jogi kereteket szabni a hatalom gyakorlásának
alkotmányjog kódexe: az aj alapvető szabályait tartalmazza
tv-ek tv-e:
Mo jogrendszerének alapja (ALAPtv), jogalkotót is köti
jogrendszer egészére vonatkozik,
közönséges tv-ek fölött áll)
szabályozza: ● az állam önmagát korlátozva biztosítja az alapvető jogokat ● megszabja a hatalom
gyakorlásának tv-es kereteit és szervezetét, valamint ● a társadalmi (politikai/gazdasági)
berendezkedésre vonatkozó szabályokat
tartalmi ért: kifejezi a társi berendezkedés alapjait, meghat a társ & állam viszonyát; megállapítja &
biztosítja az alapjogokat, jogegyenlőséget; szabályozza az államszervezet felépítését & működését ↔
formális ért: sajátos eljárás keretében elfogadott dokumentum
alkotmányfogalom kettős értelmezése: szűkebb az Atv, tágabb szerint jogilag szabályozott és korlátozott
állami főhatalom
típusok: ● pü-i alk. (közpü-ekre vonatkozó szabályok) ● gazd-i alk. (állam gazdasághoz való
viszonyának alkotmányi szintű rögzítése, gazdasági szereplők mozgásterének meghat) ● szociális alk.
(szociális aspektusok előtérbe helyezése, egyén helyzete) ● politikai alk. (államhat-i ágak szerveinek
meghat & viszonyuk egymással)
Alk. funkciói:
1. legitimációs funkció: legalizálja a politikai rendszert és az állami főhatalmat

2. deklaratív f.: jogilag megfogalmazza a társ. gazdasági & politikai berendezkedésének

alapintézményeit
3. védelmi f.: védi a rendet, a tulajdon és vállalkozás szabadságát, a politikai intézményeket
4. alapjogok biztosítása: megállapítja az áp-ok gazdasági/szociális/kulturális jogait, politikai és
szabadságjogait, azok korlátait és jogi biztosítékait,
5. diszkrimináció tilalma: biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát
6. egyéb: kormányforma, közig., helyi autonómia, ig.szolg., alkotmányosság védelme
(biztosítékok), szuverenitás

ALKOTMÁNYOK OSZTÁLYOZÁSA
keletk./megjelenési forma szt
íratlan (történeti): szokásjog, de vannak írásos részei is
írott (kartális): önmagát alk-nak tekintő & nevező → 1db egységes tv v több
alkotmánytv-ből álló
módosít6ósá
formai ért-ben tartalmi ért-ben
g
merev nehéz módosítani részletező, terjedelmes (gyakran mód)
rugalmas könnyű módosítani (Mo) kereteket szabályoz, mód. nélkül is időtálló
 részletezettség, terjedelem
részletes alkotmány
„magalkotmány”: alapelv jellegű normák, amik intézkedési irányokat határoznak meg,
alacsonyabb szintű jsz-ok töltik + tartalommal, gyakran felhatalmazást ad tvalkotásra
ALKOTMÁNYOSSÁG: olyan elvi követelmények együttese, amelyek az ideális demokratikus
alkotmány tartalmát és megvalósulását jellemzik → alkotmányos állam: az alkotmányosság elvei
érvényre jutnak az alkotmányban és a gyakorlatban is. Az alkotmányos biztosítékok ezek
érvényesülését szolgálják, rendeltetésük, h Atv normái ne maradjanak csupán ünnepélyesen deklarált
tételek (azaz fiktív alkotmány). Emberi és Polgári Jogok nyilatkozata (1789): az a társadalom, mely nem biztosítja
a jogok védelmét, sem a hatalmak elválasztásáról nem intézkedik, nem rendelkezik alkotmánnyal. →
Alkotmányosság elvei, kritériumai:
1. demokrácia elve (népszuverenitás, népképviselet): az állami főhatalom forrása a nép, aki képviselői
útján v közvetlenül részt vehet a hatalom gyakorlásában (pluralizmus: különböző érdekek
kifejeződése, sokszínűség)

2. jogállamiság elve (tv-ek uralma): A jogállam olyan állam, ahol a közhatalmat a nyilvános és írott
jsz-ok tartalmának megfelelően, és a jsz-okban meghatározott eljárások keretében, arra feljogosított
szervezetek és személyek gyakorolják. A jogállamiság a legáltalánosabb értelemben a közhatalom
jognak való alávetettségét jelenti. → elemei:

jogbiztonság

alkotmány alaptörvényi jellege: Atv nehezen módosítható

alapjogok deklarálása, tiszteletben tartása: garanciák

3. hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve: mind intézményi, mind személyi

vonatkozásokban el kell, hogy különüljenek egymástól: TVH hatalom (OGY, parlament, helyi
önkori); VH hatalom (közig, kormány, államfő?); igszolg/bírói hatalom (AB, bíróság, Ü) →
önkényuralom kizárására irányul, jell a hatalmi ágak közti kölcsönös függőség, ellenőrzés,
ellensúlyként & fékként műk

4. egyenjogúság elve: tv előtt mki egyenlő, minden ember jogképes, hátrányos megkül tilalma
 2. A közjog és a magánjog elhatárolása,
az alkotmányjog fogalma, forrásai, kialakulása

Jogrendszer 2 része: KÖZJOG MAGÁNJOG

funkcionális állam & egyén kapcsolatrendszere személyek jogai
felek helyzete vertikális: alá-fölérendelt horizontális: egyenjogú
egyenlőség közhatalom többletjogai egyenlőség
- akarattól független - akarattól függ
autonómia - nincs helyettesítés - van helyettesítés
- kógens, imperatív - diszpozitív
érdek közérdek magánérdek
kényszer (szankció) bírság, büntetés kártérítés

ALKOTMÁNYJOG: jogrendszer, ezen belül a közjog egyik ágazata, amely az alkotmány rendelkezései
folytán keletkező jv-okat öleli fel (mindig konkrét államhoz kötődik) → szabályozási területe:
állam ált társ-i (politikai/gazdasági) berendezkedése: szuverenitás, állam és
kormányforma, pártok és érdekképviseleti szervek beilleszkedése, tulajdon, nki kapcsolatok
állam & polgárainak viszonya, alapvető J&K: ne csak deklarálja, garancia is kell
államszervezet: közhatalmi szervek megalakulása/felépítése/működése/hatásköre/egymáshoz
való viszonya → parlamentek, kormányok, államfő, bíróság és Ü valamint AB, önkori
FORRÁSAI: az alkotmányjog a jogrendszeren és a közjogon belül is autonómiával rendelkezik
1. Atv.!
2. alkotmánymódosító/kiegészítő sarkalatos tv-ek
3. egyéb tv-ek
4. alacsonyabb szintű jsz-ok (pl. választójogra)
5. (közjogi szervezetszabályozó eszközök közül) normatív határozatok (OGY házszabályai) és
jogi iránymutatások
6. alkotmányos szokás (állandó, ismétlődő), alkotmányos alapelv
7. AB alkotmányértelmező határozatai
8. Kúria precedensértékű döntései
KIALAKULÁSA:
17.sz. elejétől foglalkoztak kutatók az államhatalom gyakorlásának rendjére vonatkozó joganyagok
rendszerezett leírásával, összefoglalásával – rendszerint az uralkodó megrendelésére, a királyi udvar
használatára. Az első ilyen összefoglaló Johannes Limnaeus nevéhez fűződik (1629-1633) és a német-
római birodalom közjogát tárgyalta. Később Angliában és Fro-ban is megjelentek hasonló munkák.
Az első magyar közjogot leíró tanulmány külföldön jelent meg, Artner Vilmos munkája nyomán
Tübingben (1624). Mo-on (még nem magyarul) Pancratz Mihály közjoggal foglalkozó munkája 1668ban
került kiadásra. (19.sz.) A latin és német nyelvű kiadványok után 1846ban került sor magyar nyelvű
közjogi művek publikálására: Beöthy Zsigmond: Elemi magyar közjog; Miskolczy Károly: Mo közjoga
kérdésekre és feleletekre kivonatban. - 19.sz. Récsi Emil, Korbuly Imre (1919-1945) Nagy Ernő,
Tomcsányi Móric, Kmety Károly, Egyed István (1945 után) Szamel Lajos: Magyar Alkotmányjog;
Kovács István: Magyar államjog I-II.
1989: Kukorelli István és Schmidt Péter szerkesztésében: Magyar alkotmánytörténet; Kukorelli István
szerkesztésében: Alkotmánytan
 3. Francia, angol, német és amerikai alkotmányfejlődés

ANGOL: Nincs kartális alkotmány, hanem azt törvények, elvek, parlamenti konvenciók, királyi
prerogatívák, bírósági határozatok alkotják, és ezek határozzák meg a kormányzás rendszerét.
Dicey szerint az angol alkotmány „iker” pillérei
parlamenti szuverenitás elve (legfőbb jogalkotó, nem lehet korlátozni)

rule of law (törvények uralma)

Parlament:
meghatározza a kormányzás rendszerét

1911 és 1949 Parlament Acts – Parlamenti tv-ek

a ciklus 5 éves, de ezt a két Ház egyetértésével meghosszabbíthatják

nagy államszervezeti (pl. bíróság) változások → TVH útján történik

2005 alkotmányreform törvény (Constitutional Reform Act): létrehozta a 2009-ben felállt

Legfelsőbb Bíróságot (11 bíró), leváltva a HoL-hoz tartozó legfelsőbb bírói szintet.

Anglia és EU:
Európai ügyekben Nagy-Britanniában a közösségi jog a nemzeti jog felett áll, az 1972. évi
Európai Közösségi Törvény alkotmányos jellegét kihangsúlyozva.

1998 Emberi Jogok Törvénye biztosította, hogy az Emberi jogok Európai Egyezménye is a brit
jogrendszer része legyen, így az Emberi Jogok Európai Bírósága konkrét ügyekben is el tudja
marasztalni Nagy-Britanniát.

Így az angol parlament szupremáciáját a közösségi jog és az Emberi Jogok Európai

Egyezménye is erodálja (lerontja).

Az angol alkotmány legfontosabb forrásai:

1215 Magna Charta;

1628 Jogok kérvénye (Petition of Rights);

1679 Habeas Corpus Act;

1689 Jogok törvénye (Bill of Rights);

1701 Trónöröklési Törvény (Act of Settlement);

1931 Westminsteri Statútum (Statute of Westminster);

1972 Európai Közösségi Törvény (European Communities Act);

1998 Emberi Jogok Törvénye (Human Rights Act);

1999 Lordok Házáról szóló Törvény (House of Lords Act);

2005 Alkotmányos Reform Törvény (Constitutional Reform, Act)

Az angol alkotmány organikus fejlődés eredménye, melynek forrásai:
tv-ek,

common law,

szokások és konvenciók,

precedensek.

Az angol alkotmány tartalma folyton megújult, és nem volt szükség chartális formájú alkotmányra.
AMERIKAI
1787. szept 17., Philadelphia - az alkotmányozó Konvent elfogadta

1789. márc 04-én hatályba lép

azóta 27szer egészítették ki

Eredeti felépítése: Az alkotmány a hatalmi ágak elválasztására épül, amik kiegyensúlyozzák és

ellenőrzik egymást (checks and balances elv)
preambulum - „Mi, az amerikai nép” kifejezést használja, mert nem lehetett tudni, melyik állam
ratifikálja, és ebből látszik, hogy egy nemzet föderációját, és nem konföderációt akartak létrehozni
7 cikkelyből, melyeket paragrafusokra oszlottak, melyből az első 3 cikkely a három hatalmi ágról
rendelkezik, sorrendben:
TVH hatalom: kétkamarás kongresszus → Képviselőházban a tagállamok népességarányos
képviselete; Szenátusba a tagállamok 2-2 szenátort küldenek
A Képviselőház vádat emelhet a legfontosabb közjogi tisztségviselőkkel szemben, pl. az elnök
(impeachment), ekkor a Szenátus ítélkezik

VH hatalom: elnök - 4 évre elektorok útján. Az elnök 1x megvétózhat egy Kongresszus által
hozott tv-t, de ha azt a Kongresszus két háza egyenként megszavaz 2/3-os többséggel, akkor az
hatályba lép. Nincs ME, m a miniszterek csak az elnök által kiválasztott államtitkárok

bírói hatalom: Legfelsőbb Bíróság / Supreme Court - bíráit az elnök nevezi ki és életfogytig
kapják a megbízatásukat; szövetségi ügyekben, két különböző államból származó felek esetén,
és jogszabályok alkotmányosságának kérdéseiben dönt.

13 állam képviselői írták alá, a ratifikációhoz a föderációra lépő államok ¾-ének jóváhagyása kellett
(USA-nak 50 tagállama van). Az alkotmány a kiegészítések miatt flexibilis, így maradt stabil az
alkotmányfejlődés. A rugalmasság legfőbb oka, hogy a common law logikája szerint kell alkalmazni (a
legfelsőbb bírósági alkotmányértelmezése a legjelentősebb, és a Legfelsőbb Bíróság az angol jogtól
eltérően nincs precedensekhez kötve, folyton megújulhat az alkotmányértelmezés terén). Így időtálló az
amerikai alkotmány. Minden tisztviselő erre esküszik fel.
FRANCIA: alkotmányfejlődés instabil, a francia alkotmány gyakran változott. 1789-től négy szakasz:
a. A francia forradalom és a Császárság alkotmányai:
− 1791. évi alkotmány,
− 1793. évi alkotmány,
− a III. év alkotmánya, az I. Köztársaság alkotmánya (1795)
− a Konzulátus és a Császárság alkotmányai
b. A parlamentarizmus kezdetei Franciaországban:
− az 1814. évi alkotmányos charta
− az 1830. évi alkotmányos charta
 c. A második köztársaság alkotmányától a második császárságig terjedő időszak:
− az 1848. évi alkotmány (II. Köztársaság)
− az 1852. évi alkotmány,
− az 1870. évi alkotmány,
d. A harmadik köztársaságtól az ötödik köztársaságig terjedő időszak:
− az 1875. évi alkotmányos törvények (III. Köztársaság),
− az ún. Vichy-alkotmány (a Pétain-féle kollaboráns alkotmány)
− az 1946. évi köztársasági alkotmány (IV. Köztársaság)
− az 1958. évi köztársasági alkotmány (V. Köztársaság)
Nem alakult ki igazán a parlament szupremáciája. Az V. Köztársaság alkotmánya félprezidenciális rendszert
vezetett be (ötvözve a prezidenciális és a parlamentáris berendezkedést):

• KE (jogosítványai meghatározóak) - VH hatalom feje

• ME felelős a parlamentnek, és bírnia kell a parlament és a KE bizalmát is
• parlament (jogosítványai gyengék) - csak az alkotmányban meghatározott kérdésekben alkothat tv-t
NÉMET
1871 föderációs szerződés → 1871-1919 Német Császárság

A polgári átalakulás lassan haladt → sem a parlamentarizmus (angol) sem a republikánus

gondolkodás (amerikai, francia), nem érvényesült. Jell:
o kancellár csak a császárnak felelt → ők ketten határozzák meg a politikai irányt

o nem létezett közjogilag a kormány, mint testület

1919 weimari alkotmány → 1919-1933 Weimari Köztársaság

A köztársaság politikai válságai miatt nem tudott stabilizáló funkciót betölteni, pedig tartalmazta a
„második generációs” alapjogokat is, ezért szociális alkotmánynak is hívják. A köztársasági
elnök intézménye 1934-ig élt.
1933-1945 hitleri diktatúra - az alkotmányosság nem létezett

1949. NSZK (nyugat) és NDK (kelet), NSZK ideiglenes „alkotmánya” az 1949 évi bonni alaptv

o szövetségi, parlamentáris köztársaságot hozott létre

o végrehajtó hatalom feje a kancellár

o szövetségi elnök szerepe szimbolikus

1990. újra egységes: Németország - módosították az NSZK 1949. évi alkotmányát

4. A köztársasági alkotmány kialakulása és fejlődése Mo-on

Az Alaptörvény kialakulása

A rendszerváltáskor egyedül Mo. nem fogadott el új alkotmányt.

1989-ben Nemzeti Kerekasztal tárgyalások folytak a változásokról → az 1985-ben megválasztott
parlamenti képviselők szavazhattak ● az egyesülési jogról (pártok alapítása), ● a gyülekezési jogról, ● a
vallás- és lelkiismereti szabadságról.
1989. évi XXXI. tv. elfogadásával ● módosították az 1949. évi alkotmányt, és ● elfogadták az AB
létrehozásáról szóló tv-t
Az 1949-es alkotmány új tartalmat kapott, így alapja lehetett egy demokratikus állami
berendezkedésnek: ● ME a VH hatalom feje ● AB a legszélesebb hatáskörű Európában (bki bmilyen
jsz felülvizsgálatát kezdeményezheti)
Akkor még azt hitték, az 1990-ben a szabad választásokon megválasztott parlament képes lesz új alkotmányt
elfogadni, de a pártok egyet nem értése miatt ez nem jött létre. Új alkotmány nem született, de az új OGY 50 ponton
változtatott az alkotmányban. Így az alkotmány már az első szabadon választott parlamentben gyökerezett. A
következő 20 évben folyton előjött egy új alkotmány szükségességének témája. Az első szabadon választott parlament
kormányának ME-e Antall József volt. A politikai erőket lekötötték a rendszerváltozás utáni feladatok, idejük sem
(és elég többségük sem) volt új alkotmányra, az ABra (elnöke Sólyom László, későbbi KE) hárult a feladat, hogy a
„régi-új” alkotmányt értelmezze, és alkotmányjogi doktrínákat dolgozzanak ki (pl. halálbüntetés eltörlése, az elmúlt
rendszer sérelmeinek orvoslása, stb.) Sólyom László párhuzamos véleménye szerint az AB döntéseinek a „láthatatlan
alkotmányra” is kell támaszkodnia, vagyis olyan alapelvekre, értékekre, amiket az alkotmányban nem írtak le. Ez nem
mindenkinek tetszett.
Történeti alakulás:
1990-94: az AB határozatai kiegészítették az alkotmányt

1994-98: közt a balliberális kormánynak megvolt az alkotmányozó hatalma (2/3)

több alkotmánytervezet volt, de egyiket sem fogadták el

1998-2002: Az első Orbán kormány nem rendelkezett 2/3-al - stabil hatalommegosztás, a ME

komoly szerepet játszott az ország politikájának meghatározásában. Új alkotmányt nem alkottak,
de a 2000. évi I. tv-el a Szent Korona emlékezetét a hatályos jog részévé tették. Az AB már nem
követte a „láthatatlan alkotmány” koncepcióját, inkább normatív szemlélet jell.

2002-2010: a baloldali kormányok alatt nem volt 2/3, alkotmányozni sem tudtak. Mádl Ferenc
és Sólyom László KE-e alatt felértékelődött az államfői funkció, aktív szerepet töltöttek be.
Mind a KE, mind az AB erős ellensúlyai voltak a kormánynak.

Bár új alkotmány formailag nem lett, 1990 és 2010 közt Mo. jogállam volt. Az alkotmány az AB
segítségével biztosította a demokratikus államszerkezetet.
AZ ÚJ ALKOTMÁNY KIALAKULÁSA, FŐBB IRÁNYVONALAI:
Létrejöttének oka: 2011-ben az új Alaptörvénynek politikai és jogi indokai is voltak.
1989-ben az alkotmány kompromisszumok eredménye volt és ideológiamentes államszervezetet
akartak vele létrehozni.

Emellett az AB határozta meg az alapjogok értékrendjét, azonban az Atv. kidolgozói szerint az

OGYnek kell az Atv-ben meghatároznia a legfontosabb értékeket, bár a korábbi AB által
meghatározott értékeket is belefoglalták.

Az 1989-es alaptv-t ideiglenesnek szánták.

Változtatásai:
az új Alaptv. szerint fontos az ezer éves államiság legfontosabb örökségeinek megjelenítése

elítéli a kommunista-szocialista diktatúrát

A politikai indok erősebb volt: 2006-tól politikai, gazdasági, morális válság alakult ki.

Sólyom László KE és a ME-ök közt folytonos feszültség volt.

Története: 2010ben az új kormány 2/3-os többséget szerzett, de már előtte kijelentették, h ha ekkora
lesz a többségük, az felhatalmazás komoly változásokra. Így komoly változások is születtek:
 2014-től 386 helyett csak 200 képviselő,

feleződött az önkormányzati képviselők száma,

a multinacionális cégeknek ún. válságadó fizetését írták elő, és

bejelentették, hogy új alkotmányt fogadnak el.

Mo Alaptörvényét 2011. április 25-én írta alá Schmitt Pál. Az alkotmányozás folyamata 2010-be egy 45
tagú eseti bizottság létrehozásával indult, minden párt részvételével, de aztán az ellenzék kivonult belőle.
2011. már. 14-én terjesztették be, és az OGY 9 vitanap után április 18-án megszavazta, végül 2012. jan.
01-én hatályba lépett. Elfogadását nem követte népszavazás, de egy Nemzeti Konzultációs Testület
felállításáról döntött a ME, hogy az állampolgárok elmondhassák véleményüket.
Az alaptv módosítása stabilitási kérdést vet fel, amellett pedig nagy kérdés, hogy felülírhatja-e az AB
döntését (olyat belevenni az Atv-be, amit korábban az AB alkotmányellenesnek mondott ki) →
felülírhatja, azonban az AB autoritása és az alkotmány kultúra is megkérdőjeleződik általa.

5. Állam, államterület; unitárius és föderatív állam

ÁLLAM: meghatározott területen szervezetten élő népességet képviselő fő hatalom, univerzális emberi
jogok érvényesülésének kritériuma. Szükséges:
1. ÁLLAMTERÜLET: az állam szuverenitása kiterjed: nki szerzik által meghat & elismert,
államhatár által határolt területre; adott államban lajstromozott hajó, állam felségjelét viselő
repcsi fedélzete; államterület feletti légtér + föld méhének kincsei
2. népesség
3. hatalom
Államszerkezet: államhatalom vertikális tagozódása (befolyásolja: állam mérete, lakosság összetétele,
történelmi hagyományok)
UNITÁRIUS ÁLLAM: (EGYSÉG) az állam csak egy politikai & jogi erőközpontot ismer el
az állam teljes területén és vmennyi lakosra uazok a szabályok alkalmazandók
o centralizált ~: legfontosabb döntések csak kp-i szinten születhetnek, helyi szinten az
állam képviselői a helyi igazgatást látják el ill ellenőrzik
o decentralizált ~: kül van a közügyek közt, egyesek az ország vmennyi lakosát érintik,
másokra a helyi sajátosság a meghatározó (→ helyi önkorik) – ilyen Mo
FÖDERATÍV ÁLLAM: (TÖBB KISEBB + KÖZPONTI) vertikális hatalommegosztás van a
szövetség egésze és a föderációban részt vevő államok/régiók/tartományok közt – mind2
rendelkezik szuverenitással
o egyesítő (federer) ~: szövetség egyesíti az országot (USA)
o szétválasztó (centrifugális) ~: az unitárius állam egy centrifugális belső politikai
mozgás következtében a szétválás irányába halad (Belgium)
o alapelvei: autonómia, szupremácia (szövetségi a tartományok felett), részvétel
regionális állam: előző 2 közt → önállóság, autonómia bizonyos tárgykörökben az ország
egyes, jól elkülöníthető területeinek. Fajtái: perszonálunió (több független állam államfője
közös), reálunió (flen államok – politikai önállóság, de van amit közösen látnak el),
konföderáció (önálló államok közös ügyei nki szerzin alapszanak)
 európai integráció: EU sajátos államszövetség, mely jogi személyiséggel bír és a tá-okra nézve
kötelező jsz-okat alkothat

6. Államformák és kormányformák

ÁLLAMFORMA → államfői hatalom eredete

köztársaság (KE) monarchia (monarcha)
- választás - öröklés
- meghat. idő - élete végéig
- ø TVH - TVHban részt vehet
- flen, csak jogi felelősség - sem jogi, sem politikai felelősség

KORMÁNYFORMA: → állami berendezkedés jellegét határozza meg, szorosan összefügg a

hatalommegosztással. Két kérdésre ad választ: TVH & VH viszonya + ki gyakorolja a VH hatalmat?
egypólusú: VH kétpólusú: „kettős vezetés”
egységes elnök+ME
monokratikus: személy direktorális: szerv

Prezidenciális (USA): egypólusú monokratikus (tvh=vh)

Parlamenti köztársaság (Európa): TVH az erős parlament; VH a kormány
Félprez. (Lo, Ro): TVH a parlament, VH 2pólusú: kormány + erős KE
Kollegiális (Svájc): direktoriális egypólusú (VH nincs fel-e VH felé)

Prezidenciális (USA): Hatalmi ágak elválasztásának tiszta modellje

erős VH hatalmat az elnök gyakorolja → monokratikus, egypólusú
TVH & VH egyenlő, mindkettőt a nép közvetlenül választja
elnök nem tartozik politikai felelősséggel a parlamentnek, a hatalmat az általa kinevezett minisztereken
keresztül gyakorolja, akik nem felelősék a kongresszusnak, csak neki
elnök, mint VH hatalom köteles betartani az alkotmányt és a Kongresszus által alkotott tv-eket → jogi fel.
elnök széleskörű tanácsadó testülettel rendelkezik és vétójoga van a parlamenttel szemben
Félprezidenciális (Románia, Lengyelo): Két pólusú VH hatalom (KE és a kormány), a kettő nem
egyenrangú, KE primátusa → abban is megmutatkozik, hogy az államfőt közvetlenül a nép választja, erősebb a
legitimációja, mint az általa kinevezett v a parlament által választott kormánynak
a kormány politikai felelősséggel tartozik a parlamentnek, de! a KEnek ilyen felelősége nincs
gyengébb a VH, mivel megosztott
Akkor tudja valóban érvényre juttatni a KE szupremáciáját, ha a KE és a kormány politikai színezete uaz.
Parlamentáris köztársaság (UK): Európa legáltalánosabb kormányformája, a feudális uralkodóról a hatalom
súlypontja a parlamentnek felelős miniszterekre tevődött át
 az államszervezet súlypontja a TVH hatalom, mely erős befolyást gyakorol a kormányzatra; a parlament
meghatározhatja a kormányzás kereteit és irányát, a kormány politikájára is hatást gyakorolhat
VH politikai fel-gel tartozik a parlamentnek (ő ellenőrizheti és elmozdíthatja a kormányt)
VH tipikusan a kormány, de nem kizárt, hogy az államfő a VH részese legyen, de az érdemi vh-ó
jogosítványok ebben az esetben is a kormányt illetik, bár abból a ME kiemelkedik (direktoriális és egypólusú
vh-ó hatalom)
kormányzás stabilitása 2pártrendszerben adott, többpártr-ben a konstruktív bizalmatlanság intézménye
biztosítja
TVHnak a kormányzatot támogató (és nem ellenőrző ) szerepe erősüdik, a parlamentek sokszor csak
legitimációs (tv elfogadás) funkcióval rendelkeznek, míg a VH hatalom monopolizálja a lényeges információkat
és a hatalomgyakorlás eszközeit is birtokolja
Kollegiális (Svájc): VH direktoriális és egypólusú, összetétele a parlamenti erőviszonyok mentén alakul ki (nem a
TVH-i többséget alkotó pártok döntik el a VH összetételét, hanem abban a parlamenti kisebbség is részt vesz), a
kormánytagok közti viszonyt nem a szolidaritás, hanem a kollegialitás fejezi ki.
kormány nem tartozik politikai felelősséggel a TVHnak
a parlament a kormányt ellenőrizheti ugyan, de visszahívásra nem jogosult

7. Államhatalmi ágak elválasztásának elve

Kezdetek:
Arisztotelész: funkcionális munkamegosztás kontroll/kölcsönös ellenőrzése nélkül: VH
(magisztrátusok, akik közügyekről tanácskoztak) & igszolg.
Róma: hivatalkettőzés a hatalomkoncentráció kiküszöbölésére (2 konzul)
Szent Ágoston & Aquinói Tamás: morális oldalról közelít
feudalizmus: szuverén uralkodó 1 személyben testesíti meg az államhatalmat
Erkölcsi/elvi kérdés: tv előtti egyenlőségből és a tv-ek uralmából következik a TVH és VH elválasztása
(ne az alkalmazza, aki alkotja)
John Locke: nem erkölcsi, megosztás az uralkodó és a nép társadalmi szerződésén alapul
TVH (király & parlament) választott szerv
VH (király) tv-ek alkalmazása, vh-a
föderatív hatalom: nép egyes jogokat fenntartott magának
Montesquieu: hatalommegosztás célja a zsarnokság megakadályozása
TVH jogalkotás révén kontrollálja VH-t
VH feje (államfő) feloszlathatja a TVH-t
igszolg: bírói függetlenség, uakkor a TVH által jsz-ok alapján hoznak döntést
→ Montesquieu hatással van a fr (1791, 3 hatalmi ág merev elválasztása) és az USA alkotmányra (1787,
fékek és egyensúlyok rendszere)
Constant: svájci születésű francia, aki az USA-ban élt, nagyjából egyetért Montesquieu-vel de felismeri,
hogy egyes hatalmi ágak érdekei ellentétesek, és így egymás korlátai
Bibó István: új informális hatalmi ágakat határoz meg: gazdasági államhatalom, kulturális államhatalmat,
bürokrácia v technokrácia hatalmi ága. Hatalommegosztás elve szorosan kapcsolódik a materiális
jogállamiság elvéhez, de egyben az alkotmányosság önálló alapelve, alkotmányos berendezkedés alapvető
szabálya is.

8. OGY funkciói & hatásköre,

megalakulása, megbízatásának időtartama

Parlament
~i jog: külső (Atv, sarkalatos tv-ek), belső (házszabály), szokásjog (Előző kettőt nem ütheti)
felépítése: egy v kétkamarás, utóbbin belül a viszony lehet szimmetrikus (teljes egyenjogúság) v
aszimm. (kamarák hatásköre, súlya eltérő)
tev közjogi korlátai: közvetlen demokrácia, államfő, AB, nki jog, alapvető jogok
OGY FUNKCIÓI & HATÁSKÖRE
① TVH: (legfontosabb, át nem ruházható) tv-ek megalkotása/mód/hatályon kívül helyezése, valamint
Atv megalkotása és módosítása → jogosultak köre: kormány!, KE, OGYi bizottság v képviselő
menete: törvényjavaslatot benyújtják OGY elnökének → tárgysorozatba kerül → Házbizottság
napirendre veszi → ülés elején OGY elfogadja a napirendet
általános vita: kormány képviselője, képviselőcsoportok tagjai, független képviselők
részletes vita: bizottságokban, akik módosítójavaslatot terjeszthetnek elő a tvjavaslathoz
Törvényalkotási bizottság megtárgyalja és összegző módosító javaslatot készít, melyet a plenáris ülés
(OGY egésze) megtárgyal, egyetlen döntéssel határoz, majd zárószavazás. Elfogadott tv-t OGY elnöke
15 napon belül aláírja → KE: (1) ok → aláír, kihirdetés (2) tv-el ellentétes szerinte → AB (3) nem ért
vele egyet → OGYnek visszaküldi megfontolásra, ő újratárgyalja
határozatképesség: több, mint felének jelen kell lennie → egyszerű többség (tv; jelenlévők több,
mint fele) v minősített többség (alkotmányos garancia): 2/3 → jelenlévőké (sarkalatos tv) v összes
képviselőé (Atv)
② Költségvetés: áht mérlegét megállapítja, jóváhagyja az állami ktsgvetést és zárszámadási tv-t
ktsgvetési bizottság: belső, tvh
ktsgvetési tanács: külső (ÁSZ+MNB+külön elnök)
③ Parlamenti ellenőrzés → kormány ellenőrzése
interpelláció: kormánynak kérdés, melyre válaszolni köteles (OGY elfogadhatja a választ akkor
is, ha képviselő nem, elfogadás hiányában bizottság)
kérdés: kormánytaghoz, ombudsmanhoz, ÁSZ elnökhöz, legfőbb Ühez, MNB elnőkéhez
politikai vita: képviselők 1/5-ének kezdeményezésére
④ Személyi döntések: megválasztás → KE, ME, AB (elnök + tagok), legfőbb Ü, ombudsman +h.,
elnökök: Kúria, Közig Felsőbíróság, OBH, ÁSZ
⑤ Egyéb: KT feloszlatása (Atv ellenesen műk.), közkegyelem, különleges jogrendet érintő döntések
MEGALAKULÁSA ÉS MEGBÍZATÁS IDŐTARTAMA: OGY megbízatása alakuló üléssel
kezdődik és a köv OGY alakuló üléséig tart (4 év). Alakuló ülést KE nyitja meg: ● bejelenti h
képviselők megbízólevelüket benyújtották ● felkéri a legidősebb parlamenti képviselőt és a 4
legfiatalabb képviselőt korjegyzői feladatok ellátására (megvizsgálják a megbízólevelek szabályszerűségét
+ ülés vezetése tisztségviselők megválasztásáig) MAJD
képviselők esküt tesznek (aláírják)
bejelentik a képviselőcsoportok (frakciók) megalakítását
létrejön a Házbizottság
kormányt is akkor választ az új OGY
Megbízatás időtartama változhat:
meghosszabbodik: rendkívüli/szükségállapot végéig
OGY kimondhatja feloszlását
KE feloszlathatja, ha ME-t 40 napon belül nem választja meg v kp-i ktsgvetés már 31ig nem
fogadja el az OGY

9. OGY tisztségviselői, a képviselőcsoportok, OGY bizottságai

OGY: 1944 óta egykamarás, 2014 óta 199 képviselő

TISZTSÉGVISELŐK: OGY választja őket a képviselők közül titkos szavazással
1. házelnök/ogy elnöke: képviseleti jogkörök, ülést levezető és rendfenntartó, szervezés,
bizottságokkal kapcsolatos jogkörök, kinevezési jogosítványok
2. alelnökök: elnök munkáját segítik
3. háznagy: OGY elnökének politikai helyettese, lehet nem képviselő is
4. jegyzők: hitelesítés
Házbizottság: ogy működésével kapcsolatos kérdések fóruma, bemly frakció kérheti összehívását,
egyhangúlag határoz; tagjai: OGY elnök és alelnökök, frakcióvezetők, háznagy, kormány képviselője;
feladatai: konszenzus megteremtése és parlamenti munka tervezése (napirend)
OGYI BIZOTTSÁGOK:
állandó biz: ogy kezdeményező, javaslattevő, véleményező, ügydöntő ésé kormányzati
ellenőrzésben közreműködő szerve
eseti bizottság: bmely ügy elintézésére felállítható
vizsgálóbizottság: parlamenti ellenőrzés speciális eszköze; képviselők ötöde kell az
indítványozáshoz, összetétele paritásos (kormánypárti és ellenzéki képviselők arányosan vannak)
KÉPVISELŐCSOPORTOK (FRAKCIÓK): azonos párthoz tartozó képviselők (min 5 fő) ogy-i tev-
ük összehangolása érdekében alakítja (ha a párt választáson indult és országos listán mandátumot
szerzett) → a frakcióhoz nem csatlakozó képviselők független képviselőként vesznek részt az ogy
munkájában
 10. OGYi képviselők jogállása, mentelmi jog, összeférhetetlenség

JOGÁLLÁS → Mandátum: olyan megbízást jelent, amelyet sok ember ad egynek → egyenlő
mandátum elve: képviselők azonos J&K-ekkel rendelkeznek.
kötött (imperatív) mandátum:
o szigorúan kötött (prohibitív imperatív): megválasztott személy vmennyi választói
utasítást köteles teljesíteni (gyakban nincs)
o mérsékelten kötött (limitatív imperatív): van választói utasításhoz kötöttség, de
kevésbé szigorú
szabad mandátum elve (Mo rendszerváltás óta): megbízás/utasítás nem köti; csak
lelkiismeretüknek vannak alárendelve; nem utasítható; nincs beszámolás és visszahívhatóság
Megbízatását választással nyeri el (megbízólevél csak deklaratív) → megszűnik:
1. OGY megbízatásának megszűnése
2. lemondás (ogy elfogadása kell)
3. választójog elvesztése
4. halál
5. 1 éven át nem vesz rész az ogy munkájában
6. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG: jelenlévők 2/3-a kell →
a. hivatali (tisztségek): KE, VH, Ig.szolg., ÁSZ, ombudsman, 2014től más
keresőtevékenységet sem folytathat (k: oktatási, művészeti, szerzői)
b. gazdasági: állami tulajdonú, ill 10% állami részesedést meghaladó GTban nem lehet
tisztsége
c. méltatlansági (magatartásbeli): szándékos bűntett (szabvesztéssel), állammal szembeni
köztartozás meg nem fizetése
MENTELMI JOG: célja a parlament hatalomgyakorlásának szabad és korlátozásmentes biztosítása,
politikai viták és döntések kriminalizálásának kizárása; nem lehet lemondani róla
összetevői:
felelőtlenség (felelősségmentesség, immunitás): képviselői tev miatt, ill leadott szavazata miatt
nem vonható felelősségre sem megbízatás alatt, sem utána
sérthetetlenség (inviolabilitás): feltételes eljárási mentesség egyéb magatartás miatt → Be és
szabsértés csak ogy hozzájárulásával, mentelmi jog felf-ével lehetséges – megbízatása alatt
eljárási szabályok: indítvány (vádiratig legfőbb ügyész, utána bíróság) ogy elnökéhez →
mandátumvizsgáló ügyekkel foglalkozó állandó bizottság → tárgyalás, ahol érintettet meg kell hallgatni
→ ogy vita nélkül határoz (jelenlévők 2/3) → mentelmi jog felfüggesztése: nem általában mind
ügyre, hanem csak az adott ügyre!
 11. Alapvető jogok biztosának és helyetteseinek jogállása, az intézmény jellege, az
ombudsman hatásköre és eljárása

OGY külső szerve (TVH), alapvető ismérvei: flen, parlament általi választás, jogvédelmi szerep,
vizsgálati és ajánlástételi jog. Vizsgálódását saját hivatal segíti, VH köteles segíteni a vizsgálódást.
2012ig 2012től
1. áp-i jogok ogy-i biztosa
2. jövő nemzedékek ogy-i biztosa
alapvető jogok biztosa
3. nemzeti & etnikai kisebbségi jogok ogy-i
b.
4. adatvédelmi biztos NAIH vezetője

JOGÁLLÁSUK
Megbízatás Megszűnése
megválasztása:
ombudsman: KE javaslatára OGY 2/3 – 6 évre
helyettesei: biztos javaslatára OGY 2/3 – 6 évre 1. 6 év letelt
választható: 2. halál
35év+ jogász kiemelkedő tudás & tapasztalat 3. lemondás
kizárás: 4. összeférhetetlenség
előző 4 évben VHban volt 5. felmentés (90napig láblógat)
összeegyeztethetetlen: 6. megfosztás (mentelmi)
politikai tisztség, más kereső tev., GT 7. valaszthatósági feltétel mégsincs
függetlenség:
csak tv-nek vannak alárendelve, nem utasítható

HATÁSKÖR & ELJÁRÁS: nem hozhat kötelező döntéseket, csak javasolhat orvoslatot, ill.
szabsértési/fegyelmi eljárások megindítását v jsz-ok módosítását. Indítványozhatja, h AB vizsgálja meg
vmely jsz alkotmányosságát.
Feladata: alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása és orvoslásra
kezdeményezéseket tenni → cél: jogvédelem + VH ellenőrzése, feltételek:
személyi: bki benyújthatja (anonim elutasítható, de vizsgálható is)
tárgyi: hatóságok és közszolgáltatást végző szervek (k: OGY, KE, EB, ÁSZ, bíróság, ügyészség)
időbeli: ’89 okt 23tól és ha jogerős határozat van, akkor 1 éven belül
közig jogorvoslatok kimerítése (k: bírósági felülvizsgálat)
ezeken kívül nem járhat el és nem köteles eljárni, ha a sérelem csekély jelentőségű
Vizsgálati módszerek:
helyszíni ell: beléphet, infót kérhet, betekint, másol, meghallgat
kezdeményezés orvoslásra: adott ügyben v általános (TVH) → címzett köteles válaszolni,
hiányában rendkívüli intézkedéként OGY elé tárhatja az ügyet
Helyettesítés:
biztos → általa kijelölt (hiányában legidősebb) helyettese – nemzetiségek jogai v jövő
nemzedékek jogai
külön biztos → általános biztos által
 12. Állami Számvevőszék

19.sz.-ban hozták létre, szocializmus alatt nem volt, majd a rendszerváltó alkotmánymódosítással feléledt,
jelenleg külön sarkalatos tv szabályozza. Atv. 43. cikk (1) bek.: „Az ÁSZ az OGY pénzügyi és gazdasági
ellenőrző szerve” → Feladatai: mindent ellenőrizhet, ahol közpénzt használnak fel
1. kp-i ktsgvetés vh-a
2. áht (önkori is) gazdálkodását ell.
3. áht-ból származó források felhasználását ell
4. nemzeti vagyon kezelése
5. MNB gazdálkodását ell.
6. ellenőrzést végez: ogy utasítására, Kormány kérésére, NATO/EU/nki szervezet felkérésére

Megbízatás Megszűnése
(miniszteri besorolású) elnök + alelnök →
1. 12 év letelt
megválasztás*: ogy 2/3 – 12 évre
2. 70év+
mentelmi joggal rendelkezik
3. halál
kizárás:
4. lemondás
előző 4 évben kormány tagja/párttag
5. összeférhetetlenség
összeegyeztethetetlen: 6. felmentés (fel nem róható)
tisztség ktsgvetésből részesülő szervnél, ogy/önkori
7. kizárás (felróható)
képviselő/pm, ht., más kereső tev.,
*megválasztás: jelölőbizottság (ogy tagjaiból 8 fős) tesz javaslatot, majd ogy (számvevőszéki ügyekért felelős) bizottsága
meghallgatja
Szervezete: elnök, alelnökök, főig., igazgatók, számvevők
Elnök:
1. vezeti & képviseli ÁSZt
2. SZMSZ-t kiadja
3. irányítja az intézmény munkáját
4. gondoskodik a jelentések megküldéséről
5. ogy & bizottságai ülésein tanácskozási joggal részt vesz
Ellenőrzések: betekint, helyszíni ell., pénzeszközöket/kifiz-t zárolhat v felfüggeszthet → ezek során
szakmai szempontjai a szabályszerűség és teljesítmény; végén jelentésben tájékoztat

13. KE tisztség keletkezése, megszűnésének esetei

Államfő hagyományosan az állam képviselője, ország legmagasabb közjogi méltósága, nki modelljei:
VHhoz köthető államfő: egy személyben VH gyakorlója (prezidencializmus, alkotmányos
monarchia) vagy osztozik egy testülettel (félprez) – általában nép választja közvetlenül
semleges államfő: nem részese egy hatalmi ágnak sem; rendeltetése, h kiegyensúlyozza a
hatalommegosztásból származó egyenetlenségeket (kevés önálló és közvetlen hatáskör) – ogy
választja
MEGVÁLASZTÁSA: jelöléshez (áp, 35év+) ogy képviselők ötödének ajánlása, titkos szavazás összes
képviselő 2/3, hiányában az első és második helyezettre újra lehet szavazni és egyszerű többség kell.
MEGSZŰNÉS: ① 2x5 év eltelik ② halál ③ lemondás ④ önhibán kívül 90 napig nem látja el
hivatali feladatait ⑤ ø feltételek (áp) ⑥ összeférhetetlenség ⑦ tisztségtől megfosztás

14. KE hatáskörei & helyettesítése, felelőssége

Jogállása:
1. kifejezi a nemzet egységét
2. őrködik az államszervezet demokratikus működése felett (államfői hatalom semleges)
3. Magyar Honvédség főparancsnoka
HATÁSKÖRÖK: tisztsége sérthetetlen, politikai felelőssége nincs, jogi is csupán korlátozott. Sokszor
ellenjegyzés kell (nagykövetek fogadása/megbízása, kinevezések, kitüntetések/díjak, egyéni kegyelem,
áp), bár van amihez nem (OGY/bíróságokkal kapcs hatáskörök, Mo képviselete), ill vannak önálló
politikai döntések, melyek véglegesek és felülbírálhatatlanok (mikor államszervezet működésében olyan
súlyos működési zavar támad, mely a közbeavatkozást megköveteli).
1. államszervezettel összefüggő (egyes hatalmi ágakat érint)
a. jogalkotás: tv-t/népszavazást kezdeményezhet, de legfontosabb a tv-ek ellenjegyzése,
mikor is vétózhat – alábbiakból csak egyiket!
i. alkotmányossági: többször is küldheti ABhoz
ii. politikai: max 1x küldheti vissza ogy-nek megfontolásra, utána alá kell írnia
b. ogy megbízatásával kapcsolatosan
i. alakuló ülés összehívása
ii. ogy feloszlatása (ktsgvetés miatt)
c. személyügyi: kinevezés (megtagadási okok: formai/tartalmi ok, államszervezet működését
súlyosan veszélyezteti), javaslat bizonyos tisztségekre (ombudsman, ME, Kúria elnök, legfőbb
Ü), választás kitűzése (ogy, önkori, EP), területszervezés
2. klasszikus államfői jogkörök
a. Mo képviselete: nki szerzik hatályát elismeri és megbízza/fogadja a (nagy)követeket
b. hatalmi ágaktól független jogkörök – ellenjegyzés mellett!: egyéni kegyelem (eljárási és vh-i
kegyelem, kegyelmi mentesítés – priusz törlése), áp-i ügyek
HELYETTESÍTÉS: akadályoztatva feladatai ellátásában v nincs betöltve a tisztség → ogy elnöke
(házelnök) helyettesíti, aki ezalatt házelnöki jogait nem gyakorolhatja
FELELŐSSÉGE: politikai nincs, jogi is korlátozott: SZÁNDÉKOS Atv/tv megsértése v bcs →
tisztségtől megfosztás, módja: képviselők ötöde kezdeményezi, összes képviselő 2/3 alapján indul →
AB: megfoszthatja (akkor sem kötelező, ha indokolt) és Be-re csak hivatali idő után!
 15. Kormány:
hatáskörei, megalakulása, megbízatásának megszűnése

A kormány helyét az államszervezetben a kormányforma jelöli ki – parlamentáris kormányforma

esetében a parlament és a kormány nem különül el teljesen, altípusai:
MEi/kabinetrendszer (angol) → kormány (dominál parlament felett)
pártok által uralt parlamenti rendszer (német) → középút
koalíciós parlamentarizmus (francia) → ogy/parlament túlhatalma
kisebbségi kormány: ellenzék hallgatólagos támogatásával működik
szakértői kormány: előre meghat feladat és idő
árnyékkormány: nem kormány, csak ellenzéki alakulat
HATÁSKÖRE: VH általános szerve → F&HK: kiterjed mindarra, amit Atv/jsz nem utal máshoz
(nyitott hatáskör)
feladata: tv-ek vh-a, tvh előkészítése, EU kapcsolattartás/szerveiben való részvétel
eszközei: legitim kényszereszk., erőforrások, szervezetalakítási jogkör, jogalkotás (rendelet)
tev korlátai: tv-ekhez kötött, határozatai által orvoslati lehetőség (bíróság/AB), helyi önkorik
autonómiája
szótöbbséggel dönt
testületi szerv → ME + miniszterek, akik ogy tagjai is és bár ME kiemelkedik egyszintű felépítése
van
ME:
1. helyetteseket jelölhet ki
2. meghat hány miniszter/milyen hatáskörökkel → javaslat miniszter kinevezésére
3. kormány politikáját meghat
4. kormány üléseit vezeti, kimondja a döntéseit, aláírja a k.rendeleteket/határozatokat
5. kormány/miniszter alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg
6. megbízatásának megszűnése a kormány megbízatásának megszűnését is jelenti
miniszterek: egyenrangúak, közvetlenül és személyesen a MEnek felelősek; feladatai:
1. államigazgatás meghat ágazatainak önálló irányítása
2. alárendelt szervek működésének irányítása/felügyelete
3. kormány/ME által meghat feladatok ellátása
MEGBÍZATÁSának ideje: ogy-hez igazodik → alakulása:
ME: KE javasolja és ogy tagjai 50%+ választják meg (ha nem, akkor KE 15 napon belül új
javaslatot tesz), megválasztásra ogy-nek 40 napja van hiányában KE feloszlathatja az ogy-t
miniszterek: személyükre kormányfő (ME) tesz javaslatot és KE nevezi ki
MEGSZŰNIK:
1. ogy mandátumának megszűnése
 2. hivatali idő lejárta
3. ME: összeférhetetlenség, körülmény megszűnése, lemondása*, leváltása
4. lemondás*
(*bmelyik lemondás esetén a kormány ügyvezető kormányként működik tovább)

16. Kormány politikai felelőssége;

Bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás, ügyvezető kormány

KORMÁNY POLITIKAI FELELŐSSÉGE: Működéséért ogynek felelős, pozícióban maradásához

annak bizalmára (támogatására) szorul, azt igy bármikor, jogi indok nélkül megvonhatja. Ogy
rendszeresen ell kormány működését, beszámoltatja, de nem utasíthatja és nem oszlathatja fel. Önálló
miniszteri felelősség nincs, csak parlamenti ell, a miniszter a MEnek tartozik politikai felelősséggel és
csak rajta keresztül ogynek. → kormány politikai felelősségének érvényesítése: (ogy 3-8 napon
belül dönt és abszolút többség esetén a kormány ipso facto megszűnik mind2 esetben)
BIZALMI SZAVAZÁS: ME kezdeményezi
KONSTRUKTÍV BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY: ME ellen a képviselők ötöde
kezdeményezi és fele megszavazza, ebben új MEre is javaslatot kell tenni
→ ÜGYVEZETŐ KORMÁNY: új kormány megalakulásáig a régi van, de nem köthet nki szerzit és
rendeletet is csak tv felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat
Miniszter megbízatása megszűnik: felmentés, lemondás, kormány megbízatásának megszűnése
Egyéb: államtitkár [miniszter teljes körű helyettese (politikai szint)] közig államtitkár [minisztérium
hivatali szervezetét vezeti (szakmai vezető)] helyettes államtitkár [államtitkár alárendeltje, irányítja a
szalmai munkát]

17. Ügyészi szervezet, az ügyészség tevékenységi köre

Ügyészség az államhatalom rendszerében: nem önálló hatalmi ág, de önálló és független

alkotmányos intézmény – kapcsolatai más hatalmi ágakkal:

1. igszolg funkció a büntető igszolg-ban

2. ogy ülésein tanácskozási jog + jsz tervezetet véleményezhet

3. egyedi ügyben alkotmányjogi panasz (ABhoz)

4. Kúria előtti eljárásokban kifejtheti szakmai véleményét (joggyak egységesítési céllal)

5. kormánnyal nincs formális kapcsolata

FELADATAI: állam büntetőigényét érvényesíti, jogvédelem → védendő értékek: alkotmányos rend,

ország biztonsága, ország függetlensége

Be-ban való részvétel: nyomozásban, képviseli a közvádat, felügyelet bv tv-essége felett, egyéb
F&HK (tv alapján)

közérdekvédelem az Atv rendszerében: köteles fellépni, ha adott szerv nem teszi meg
 ügyészi fellépés: felügyelet-központúság helyett konkrét intézkedések → önkéntes telj
érdekében jogsértő felügyeleti szervéhez fordulhat, megoldás hiányában bírósági/hatósági
eljárás kezdeményezése

bejelentőként kártérítési eljárást kezdeményezhet

elbírál jogsértésre utaló jelzéseket

speciális (nevesített) közérdekvédelmi hatáskörök

közig hatósági döntés érdemére kiható döntés esetén felléphet

szabsértésként elbírált bcs esetén felhívással élhet

SZERVEZETE: járási ü → főü → fellebbviteli főü → Legfőbb Ügyészség

utasítás: legfőbb ügyész vezetői & irányítói joga

szervezési elv: bíróság szervezetéhez igazodik

ügyészségi testületek: véleményük v egyetértésük szükséges a legfőbb ü biz döntéseihez

ügyészségi alkalmazottak: ü, alü, ü-i fogalmazók, ü-i ügyintézők (tisztviselők), ügyviteli feladatot
ellátó írnokok, fizikai alkalmazottak

katonai ügyész: integrálódott, Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje

legfőbb Ü Ü: ügyész, alügyész, fogalmazó

legfőbb Ü pályázat alapján 3 évre
megbízatás KE javasolja, ogy összes képviselő 2/3-al
nevezi ki és ha letelt, alkalmas és
a választja 9 évre
kéri, akkor határozatlan idő
1. választójoggal rendelkező magyar áp
2. büntetlen előélet (bűnügyi nyt-ban
nem lehet, de munkából fegyelmi
pályaalkalmasság (alü, bírósági
feltételek bünti, hivatalvesztés, vagyon-ny
titkár 1 évig)
mulasztás sem)
3. jogi szakvizsga (tehát egyetemi jogi
dipl)
1. megegyezés
jogi tény: 70év+, 9 év letelt, halál, 2. lemondás
választójog elvesztése, 3. felmentés
szabveszt/közérdekű
4. összeférhetetlenség
munka/közügyektől
eltiltás/kényszergyogyi 5. megválasztás/kinevezés
megszűnik 6. bcs, kényszergyogyi
ogy (KE kezdeményezésére):
7. hivatalvesztés
felmentés (fel nem róható),
összeférhetetlenség, hivatalvesztés 8. öregségi nyugdíjkorhatár
(Felróható) 9. vagyonny köt szándékos
megsértése
saját: lemondás v választás/kinevezés
10. választójog elvesztése
 ogy-el szemben: elmozdíthatóság (KE &
felelősség ogy osztott jogkörben), kérdezhetőség,
beszámoló-készítési köt., mentelmi jog
szigorú összeférhetetlenségi szabályok,
nem utasítható,
évente vagyon-ny,
egyéb helyettesét javaslatára KE nevezi ki,
ügyészség nem kizárólag
munkaszervezete, hanem alkotmányos
feladat címzettje is
 18. Igazságszolgáltatás alapelvei:
társasbíráskodás elve, bírói függetlenség

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI:
1. bírói monopólium
2. igszolg egysége (egyenlőség tv/bíróságok előtt, uazok a bíróságok járnak el mindenki ügyében,
uazok a jsz-ok)
3. néprészvétel: esküdtbíróság v ülnökbíróság
4. bírósági tárgyalás nyilvánossága (korlátozható)
5. anyanyelvhasználat (elvileg magyar, de nemismeret nem okozhat hátrányt)
6. ártatlanság vélelme
7. védelemhez, védőválasztáshoz, képviselethez való jog
8. jogorvoslati jogosultság
9. bírósághoz fordulás
10. tisztességes eljárás: eljárási garanciák & bírósághoz fordulás jogának együttes érvényesülése
a. ált garik: intézményi/szervezeti (bírósághoz fordulás joga, tv-es bíróhoz való jog,
jogorvoslathoz való jog); elj-i/műk-i (tisztességes elj, elj nyilvánossága, elj időtartama)
b. speciális garik (Be): ártatlanság vélelme, védelemhez való jog, szigorúbb visszaható
hatályának tilalma)
11. TÁRSASBÍRÁSKODÁS: bíróság által tárgyalt perekben 3tagú bírói tanács jár el, melynek
tagjai az ügy eldöntésében egyenjogúak → elfogulatlan; DE! elsőfokon nagy ügyszám miatt
egyesbíró
12. BÍRÓI FÜGGETLENSÉG:
szűkebb ért: ítélet/ítélkező függetlensége (tv-eknek van alávetve) → elemei:
bíró szakmai (ítélkezésbeli) függetlensége: utasításadás tilalma, ügyelvonás tilalma, felelősségre
vonás tilalma
bíró személyi függetlensége: felmentés/elmozdítás/áthelyezés tilalma
függetlenség garanciái:
elmozdíthatatlanság és áthelyezés tilalma (k: vétkes kötszeg, bcs, alkalmatlanság)
összeférhetetlenség: foglalkozási-gazdasági; hivatalviselésbeli; politikai; eljárási
felelősségi szabályok: velük szembeni alaptalan eljárások lehetőségének kizárása
mentelmi jog
javadalmazási szabályok
tágabb ért: bírósági szervezetrendszer függetlensége
tv által lh-ott (állandó) bíróságok
felülvizsgálat csak szervezeten belül
jogerős bírósági határozat kikényszeríthető
ktsgvetési függetlenség
hatáskörök tv-ben
Kúria elnöke nem interpellálható, nincs politikai felelőssége
Bírák jogállása: sarkalatos tv
betöltés: választás, kooptálás (maguk közül meghívás), kinevezés (határozott időre, Mo)
szolgálati jv keletkezése: 2 út van:
o jogász → bírósági fogalmazó (szakvizsga) → bírósági titkár (pályázat) → bíró
o ritkább, h vki kívülről pályázzon
kinevezési feltételek: 30 év+, magyar áp, egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga,
vagyonnyilatkozat, pályaalkalmassági alapján alkalmas + 1 év bírósági titkár (belső pályázó) v
külső pályázóként ezzel egyenértékű gyakorlat
kizáró ok: büntetett előélet, jogi végzettségű foglalkozástól eltiltás, szándékos bcs,
kényszergyogyi (és utána 3 év), Be
kinevezés: OBH elnöke által kiírt és elbírált nyilvános pályázat → KE nevezi ki 3 évre, majd
határozatlan időre
megszűnik: halál, határozott idő után nem kér határozatlan időtartamot, felmentés (lemod,
alkalmatlan, szabveszt/közérdekű munka/kényszergyogyi, nem esküszik, nem áp. nem csképes,
stb) – felmentési javaslatot OBH elnöke terjeszti KE elé.
fegyelmi felelősség: feladatellátás során szándékos hiba v életmódja/magatartása a bírói
hivatás tekintélyét sérti/veszélyezteti
Ülnökök jogállása: büntetlen előéletű, csképes magyar áp, aki 30év+ és nincs közügyektől eltiltás
hatálya alatt → választás 4 évre

19. A bírósági szervezet és az Országos Bírósági Hivatal

BÍRÓSÁGI SZERVEZET
Tagozódása: területi elv (illetékesség, Mo ezt követi és közig területbeosztáshoz igazodik) v személyi
elv (embercsoportok szerint, nem jell)
Bíróságok típusai:
rendes b.: állandó jellegű, ált hatáskörű, bj és pj ügyek (járásb → tvszék → ítélőtábla → Kúria)
különb.: ügyek meghat csoportjára önálló, állandó b (közig és munkaügyi b)
rendkívüli b.: speciális különb, ideiglenesen, meghat ügyekre/személyekre (jogállamokban ø)
Bírósági szervezet Mo-on: elnök vezeti mindet
rendes b: büntetőügy, magánjogi jogvita, tv-ben meghat egyén ügy (csúcsa a Kúria)
közig b: közig jogvita és tvben meghat egyéb (csúcsa a Közig Felsőb)

1. járásb.: elsőfokon, ha tv nem utalja tvszék elé

2. közig&munkaügyi b: szervezeten belül különb-ként,
de igazgatási és jogorvoslati szempontból rendes b szervezete
3. tvszék: első fok + másodfok
4. ítélőtábla: csak másodfok → Bp, Szeged, Debrecen, Pécs, Győr
5. Kúria: ítélkezésen túl jsz vizsgálata + biztosítja a b-ok jogalkalmazási egységét → ø ítélkező
testület: kollégium (konkrét ügyekben ø jár el, feladata szakmai & személyzeti véleményezés) bírói tanács
(személyzeti & pénzügyi tárgyú ügyeket tárgyal) összbírói értekezlet (tvszék területén járásb &
 közig/munkaügyi b bírái; nem ítélkezik, feladata a vezetői állásokra benyújtott pályázatok véleményezése, az
Országos Bírói Tanács (OBT) küldöttértekezletére tagokat választ + évente beszámoltatja a bírói tanácsot
működéséről)
Bírósági igazgatás: ami nem közvetlen az ítélkezéshez tartozik, hanem az ítélkezés tárgyi/személyi
funkcióit biztosítják (régen ig.ügyi miniszter széles jogköre, de vh-ról le kell választani az igszolgáltatást)
→ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL (OBH)
OBH elnöke
ő látja el a bírósági központi igazgatását, egy személyben felelős
tev-ét az Országos Bírói Tanács (OBT) ellenőrzi
KE javaslatára bírák közül 9 évre választja az ogy 2/3-al
feladatai:
o ált kp-i igazgatási feladatok, OBH irányítása, ktsgvetéssel kapcsolatos feladatok
o bírósági statisztikai adatgyűjtés, ügyelosztás, bírák munkaterhének mérése
o személyzeti kérdések, bíróságok igazgatása, bírák & alkalmazottak képzése
o tájékoztatás (ogy-nek beszámol)
OBH: (Bp) elnök hivatali szerve, mely a munkáját segíti; önállóan gazdálkodó ktsgvetési szerv
Országos Bírói Tanács (OBT)
felügyeli a rendes bíróságok kp-i igazgatását
közreműködik a bíróságok igazgatásában
szervezete: 15 tag 6 évre: Kúria elnöke, 1 ítélőtáblai b, 5 tvszéki, 7 járásb, 1 közig&munkaügyi
→ elnök vezeti &képviseli, elnöki tisztséget a tagok féléves váltásban viselik
jogosítványai: ellenőrzési, javaslattevő, véleményező, ogy-nél kezdeményezheti OBH elnökének
tisztségtől való megfosztását
Kúria & jogegységesítés: jogbiztonság alapja, hogy mindenhol ugyanaz a döntés szülessen, ehhez
Kúria jogegységi határozatokat hoz (bíróságokra kötelező), elvi bírósági határozatokat hoz és közzé
teheti alsóbb bíróságok által hozott határozatot
jogegységi határozat: nem jsz (nem tvh szerv aktusa), de bíróságokra kötelez
jogegységi eljárás 2 esetben lehet: gyakorlat fejlesztéséhez/egységes ítélkezéshez szükséges v
korábbi elvi döntéstől el kívánnak térni
Bírósági joggyak elemző csoportok: ítélkezési gyak tárgykörönkénti vizsgálata évente; elnök Kúria
elnöke, tagjai Kúria bírái

20. Alkotmánybíráskodás fogalma, modelljei

ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: alkotmány rendelkezéseinek autentikus értelmezése és alkalmazása,

továbbá a jogi normák alkotmányossági vizsgálatát, az alkotmányellenes norma megsemmisítését
(érvénytelenítését) jelenti → az alkotmánybíráskodás egy funkció: jogrendszer normáinak alkotmány
alapján történő megítélése → MODELLJEI
amerikai: bíróság által európai: külön szervezetrendszer
 decentralizált: minden államban, minden
centralizált: AB a bírósági szervezeten kívül
bíró számára!, alkotmánybíráskodás a bírósági
áll, fő feladata a jsz-ok alkotmányossági
szervezet egészének feladata, ø külön
vizsgálata
szervezetként lh-ott AB

konkrét esethez kötött, ø absztrakt absztrakt normakontroll és a döntés

normakontroll mindenkire kötelező, ø konkrét esethez kötött
alkotmányelleneset ø alkalmazzák, de ø
semmisítik meg, hisz másik hatalmi ág megsemmisítik → negatív jogalkotás
termékével ø teheti meg

21. Alkotmánybírák jogállása, megbízatásuk keletkezése és megszűnése; AB szervezete &

eljárása

JOGÁLLÁSUK:
nem lehetnek tagjai pártnak, tilos politikai tev; összeegyeztethetetlen: más tisztség, foglalkozás
(k: oktatás)
mentelmi jog, melyet csak teljes ülés függeszthet fel
minisztert megillető díjazás
SZEREVEZET & MEGVÁLASZTÁS: 15 tag, melyet jelölő bizottság (ogy-i képviselőcsoportokból
9-15fő) tesz javaslatot és a képviselőcsoportok min 1-1 képviselőjének kell helyet kapnia → ogy összes
képviselő 2/3val választja 12 évre; feltételek:
1. 45év+ 5. kiemelkedő tudású elméleti jogász v
20év+ gyak
2. jogi végzettség
6. nem lehet elmúlt 4 évben párttag
3. büntetlen előélet
4. magyar áp
Elnököt ogy választja alkotmánybírák közül 2/3-al 12 évre; ő szignálja ki az ügyeket, összehívja a teljes
ülést, megállapítja napirendjét, képviseli AB-t
MEGSZŰNIK:
1. 70év+ 6. választójog elvesztése
2. 12 év eltelt 7. teljes ülés felmentése (fel ø róható ok)
3. összeférhetetlenség 8. teljes ülés kizárása (felróható, bcs, ø
vesz részt a munkában, ø tesz
4. halál vagyonnyilatkozatot)
5. lemondás
Kötöttségek: (1) kötve van Atv tartalmához, azt nem változtathatja meg (2) kötik saját korábbi
döntései (3) indítványhoz kötöttség: csak akkor jár el, ha jogvita merül fel és a felek bíróság elé viszik
AB függetlenségének biztosítékai: befolyásmentes, csak Atv köti → személyi (nem vonhatók
felelősségre), igazgatási önállóság (kormány ne befolyásolhassa), ktsgvetési önállóság
AB ELJÁRÁSA: fszsz írásbeli rendelkezésre álló iratok alapján érdemben határozattal, egyéb ügyben
végzéssel dönt, nincs fellebbezés, AB nem korlátozható, Közlönyben kihirdet; jsz-t és egyedi határozat
vh-át is felfüggesztheti, ha ki akarja vizsgálni
teljes ülés tanácsok egyesbíró
összes tagból áll és 2/3 jelen 3db öttagú tanács, összetétele
kell legyen, szavazattöbbség, 3 évente megújul
 ø tartózkodás;
különvélemény → ø ért
egyet; párhuzamos indoklás
→ egyetért, de más indokkal
előzetes normakontroll; KE minden, ami nem teljes ülés +
tv-nek nem megfelelő
tisztségtől megfosztása; Atv alkotmányjogi panaszok
indítvány visszautasítása
értelmezése; tv befogadása és érdemi
érdemi vizsgálat nélkül
megsemmisítése elbírálása

22. Alkotmánybíróság hatáskörei

Hatáskörei:
1. előzetes normakontroll: Atv-vel összhang előzetes (kihirdetés előtti) vizsgálata → kezdeményezi:
KE, ogy (nki szerzi KE előtti elfogadás előtt kérheti KE, kormány, ogy negyede)

Utólagos normakontroll eljárások 2,3,4 (megállapítás esetén hatályát vesztheti visszamenőlegesen,

onnantól, jövőbeni időponttól)
2. utólagos absztrakt normakontroll: jsz Atv-vel összhangja → kezdeményezi: kormány, Kúria E,
Közig Felsőbíróság E, legfőbb Ü, ogy negyede, ombudsman és kiterjedhet: kihirdetett jsz, önkori
rendelet, közjogi szervezetszabályozó eszközök, jogegységi határozatok
3. alkotmányjogi panasz:
a. egyedi ügyben: jsz ellen 60 napon belül, ha egyéb jogorvoslatokat kimerítette
b. ügy/bírósági eljárás nélkül: kihirdetéstől 180 nap, ha egyéb jogorvoslatokat kimerítette
eljárás: befogadási eljárás (öttagú tanács, h Atv kérdés-e valóban), → öttagú tanács érdemi vizsg.
4. Bírói kezdeményezés: konkrét utólagos normakontroll, ha szte Atv ellenes v korábban
megállapították és tilalom kimondását kéri adott ügyre v nki szerzibe ütközik

5. Jsz nki szerzibe ütközése → kezdeményezheti: kormány, Kúria E, legfőbb Ü, ogy negyede,
ombudsman, bíró konkrét eljárásban, AB hivatalból → következmény: alacsonyabb jsz megsemm.,
felhívja szerzit kötőt h magasabb jsz-be ütközéssel kezdjen vmit, ill ha nki szerziből fakadó
jogalkotási köt-et elmulaszt felhívhat teljesítésre
6. OGY népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata: elrendelés v annak
hiányát viheti bárki AB elé határozattól 15 napon belül, aki csak korábban nem vizsgált kérdéseket
nézheti

7. Atv-ellenesen működő KT feloszlatásával összefüggő vélemény: kormány kezdeményezi, ogy

dönt, de AB véleményt nyilváníthat

8. Atv-ellenesen működő egyház elismerésének visszavonásával összefüggő véleményezés: uaz

9. KE tisztségétől való megfosztás (megfosztási eljárás): ogy 2/3 indítja szándékos Atv/jsz-sértés v
bcs esetén; soron kívül jár el és teljes ülésből jelenlévők 2/3 kell

10. hatásköri összeütközés feloldása (hatásköri vita)

11. Atv rendelkezéseinek értelmezése: absztrakt módon, kezdeményezi ogy, ogy állandó bizottsága,
KE, kormány

12. egyéb hatáskörök

Alkalmazása során pl. bíróság is értelmezi Atv-t, különbség, hogy csak az AB értelmezése erga omnes,
ogy-t is köti! Megsemmisítés nem az egyetlen eszköze, mulasztás esetén kötelezhet is.
Központi költségvetés egyensúlya érdekében van hatásköri korlátozás: míg az államadósság meghaladja
a GDP felét, addig pénzügyi tv-eket nem vizsgálhat (k: alapjogok sérelme, ill ha úgy hozták, hogy
eljárási követelmények nem teljesültek)

23. A jogforrások fogalma, fő típusai

Jog: állam által alkotott (jsz) v elismert (szokásjog) olyan általános magatartási szabály, melynek
érvényesülését az állam kikényszerítő ereje biztosítja → csoportosítás: kibocsátó szerv szerint
(hierarchiát adja) & szabályozás tárgya és címzettje szerint (pl. alanyok alá v mellérendeltek?)
Jogrendszer: egy adott országban, egy adott időpontban hatályban lévő jsz-ok rendezett összessége →
2 fajta: angolszász (szokásjog és precedensek) & kontinentális (írott, jogforrási hierarchia →
kiszámítható, de kevésbé alkalmazkodó)
JOGFORRÁS: tágabb ért: állam jsz alkotó tev-t ↔ szűkebben ért:
belső/anyagi jogforrás: alkotására jogosult szerv
külső/alaki jogforrás: maga a jsz (jsz, nki szerzi, áljsz, pszeudo jsz, lappangó/látens jogforrás)
→ ogy által Atv/tv; kormány/ME/M/önkori által rendelet
jogforrási rendszer: azon alkotmányjogi intézmények összessége, melyek egy államon belül kifejezik a
hatályos jog létrejöttének folyamatát, meghat a jogalkotó szerveket, azok hatáskörét, jsz-ok
típusait/hierarchiáját/személyi-területi-időbeli hatályát/kihirdetésük módját, valamint a jogalkotás
alkotmányosságának & törvényességének garanciáit (ezekről ált alkotmány rendelkezik)
JOGFORRÁSOK FŐ TÍPUSAI:
1) jsz köv tétel

2) közjogi szervezetszabályozó eszközök

3) egyéb, sajátos jogforrások:
a) szokásjog: nem írott, hanem államilag is elismert és szankcionált, kikényszeríthető szokás
b) jogalkalmazói, bírói esetjog: angolszászban precedens
c) jogegységi határozat: Kúria adja ki, bíróságra kötelező és cél a jogegységesítés
d) AB döntései: negatív jogalkotás
e) nki szerzik & belső jog kapcsolata:
monista irányzat dualista irányzat
belső jog és nki jog szerves, elválaszthatatlan
egység; külön jogi aktus nélkül lesz a nki jsz a nki jog átültetendő, kihirdetendő (magyar)
belső jog része
tvben kihirdetett → Atv alatt, tv-ek felett áll
nki magasabb szintű,
k.rendeletben kihirdetett → tv-ek alatt,
ütközés esetén nki norma alkalmazandó
k.rendeletek felett
 Mo-on általános elismert szabályok (nki
szokásjog, ius cogens, elismert általános
jogelvek) átültetés nélkül a belső jog részei

24. A jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök

JOGSZABÁLY: általános magatartási szabály, amelyet a közhatalmi szervek azért adnak ki, hogy
szabályozzák a társadalmi viszonyokat. Mindenkire kötelező, kikényszeríthető.
jogalkotó hatáskör: csak Atv-ből → Atv. T) cikk (2) bek.: Jsz a tv, a kormányrendelet, a MEi
rendelet, a miniszteri rendelet, a MNB elnökének rendelete, az ÖSzSz vezetőjének rendelete és
az önkori rendelet, továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a KE
szükségállapot idején kiadott rendelete.
csoportosítás:
o országos/központi jsz ↔ helyi jsz,
o külső (mindenkire vonatkozó) ↔ belső (állami szerveket kötő)
eredeti jog alkotása = olyan társ-i viszonyok szabályozása, melyekre előtte ø volt rendelkezés
Jogforrási hierarchia: jsz-ok egymáshoz való viszonya (magasabba nem ütközhet)
1) Atv: sokak szerint nem jsz, hanem a jogrendszer alapja (összes képv 2/3 kell)
2) tv: ogy által → tvalkotó hatáskörei:
univerzális: bármely kérdést
kizárólagos: adott életviszonyt csak tv-i szinten lehet szabályozni (kizárólagos tvh tárgy:
amit egyszer már tv szabályozott)
országos/kp-i jsz
kifejezett/fenntartott: felső szintet tv-ben, vh már lehet rendelet
rendeletek:
vh-i rendelet: van tv, amire visszavezethető (tv szerinti az egyes szakaszokban ad
felhatalmazást, tv melletti a tv ált felhat alapján, hatályos tv-ekkel szemben álló ha tv
felhatalmaz önmagától eltérő jogalkotásra)
autonóm rendelet: önálló, nem kapcsolódik tv-hez
szubdelegáció tilalma: jogalkotásra jogosult ezt a jogot nem ruházhatja/delegálhatja
tovább
3) kormány & MNB elnök
4) ME/M (csak vh-i)
5) ÖSzSz (NMHH, MEKH)
6) helyi jsz → önkori rend.
települési szint: helyi viszonyokra autonóm jsz, tv/k.rendelet vh-ára vh-i jsz
 megyei közgyűlés: csak feladatkörében adhat ki (pl. SZMSZ)
kisegítő jsz: ha azonos szinten & viszonyt szabályoz, akkor konkrét lerontja az általánosat, későbbi
pedig a korábbit
KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZ:
testületi szervek → normatív határozat (ogy, kormány, más testületi kp-i igazgatási szerv, AB,
Ktsgvetési Tanács): belső és alárendelt szervezetre vonatkoznak (szervezet, működés)
egyszemélyi vezetők → normatív utasítás: uaz, csak 1 személy adja ki
Különleges jogrend: rendkívüli állapot/szükségállapot/megelőző védelmi helyzet/vészhelyzet →
külső v belső okból felborul az állam működése, de az Atv alkalmazása nem függeszthető fel
rendkívüli állapot → Honvédelmi Tanács; szükségállapot → KE (hatály: 30 nap)
Kormány kivételesen: megelőző védelmi helyzet (külső fegyveres támadás veszély →
rendelet, h: 60nap) váratlan támadás (→ rendelet, h: helyzet megszűnéséig) veszélyhelyzet
(élet- & vagyonbiztonság → rendelet, h: helyzet megszűnéséig)

25. Jogszabályok érvényessége és hatályossága

ÉRVÉNYESSÉG: a jogalkotás folyamatának a záró szakaszához kapcsolódik, amely a jsz-nak, mint

írott jognak a létrejöttét jelzi, jogi hatás kiváltására való alkalmasságot jelent → feltételei:
1) jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv bocsátotta ki
2) illeszkedik a jsz-ok hierarchiájába
3) betartották a jogalkotásnál előírt szabályokat
4) kihirdették
HATÁLYOSSÁG: nem csupán jogi hatás kiváltására való alkalmasság, hanem magának a jogi hatásnak
a tényleges bekövetkezhetőségét is magába foglalja → alkalmazhatóság, alkalmazandóság
időbeli:
kihirdetés és hatályba lépés elválhat → közte vacatio legis
o ex nunc = azonnal
o pro futuro = jövőbeli (feltétel bekövetkezéséhez is köthető)
o ex tunc = visszaható → ha ø terhesebb, akkor alkotmányos (visszaható hatály tilalma)
retroaktív visszaható h.: hatályba lépés előtt lezárt jv-okra is
kvázi-retroaktív visszaható h.:hatályba lépés előtt indult, folyamatban lévőre
hatályba lépés ip-ját úgy kell meghat, h kellő idő maradjon a (1) szöveg megismerésére (2)
szervek felkészülésére* (3) eldönteni miként alkalmazkodjanak (*felkészülési idő: nem elég
megismerni, tudni kell mikorra kell felkészülni, tehát hatálybalépés időpontja is szükséges!)
hatály megszűnése: kifejezett módon v AB hatályon kívül helyezi v esemény/feltétel beköv.
fszsz kihirdetéstől/hatályba lépéstől alkalmazni kell, kivételek:
o hatályos, de ø alkalmazható: előírja, h vh-i jsz kell
o hatályos, de ø alkalmazhatóság feltételei: pl. előbb volt ombudsmanra tv, mint omb
o már nincs hatályban mégis alkalmazandó: bcs idején volt hatályos
területi: földrajzi terület, ahol az adott norma alkalmazható/alkalmazandó, lehet országos (Mo) v
helyi/területi (önkori saját közig területén)
személyi: fszsz magyar áp
tárgyi: tárgykör, amiben alk
Kihirdetés hivatalos lapban, Magyar Közlöny ↔ Közzététel (közlés) esetén a kihirdetés vmely fogalmi
eleme hiányzik (nem jsz, nem első v nem hivatalos publikálás)
 26. Állampolgársági jv keletkezése, megszerzése, megszűnése

1992 Maastrichti szerzi óta EU tá-ának áp-ai európai polgársággal (nem áp-ság!) rendelkeznek, mely
kiegészíti, de nem helyettesíti az áp-ot.
KELETKEZÉSE:
1) vérségi elv (ius sanguinis): vmely szülő magyar, akkor örökli
2) területi elv (ius soli): USA területén születik, akkor megkapja
3) vélelmezett áp-ság: Mo-on lh-el rendelkező hontalan szülők gyermeke, ill talált gyerek magyar
MEGSZERZÉSE:
1) Családjogi ténnyel: nem magyar áp gyermeke visszaható hatállyal, ha magyar apa elismerő
nyilatkozatot tesz v bíróság megállapítja v utólagos házasságkötés
2) Honosítás (csak kérelemre): ① 8 éve itt lakik, ② büntetlen, ③ megélhetése és lakhelye itt
biztosított, ④ honosítás nem sérti Mo érdekeit + ⑤ alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven
eredményes vizsga, de lehetnek kedvezményes esetek:
IDŐRE
o elég 5 év, ha itt született, kiskorúként itt lh-et létesített, hontalan
o elég 3 év, ha azóta magyarral házas, kiskorú gyereke magyar áp, magyar áp örökbefogadta,
menekültként elismerték
o idő nélkül, ha valószínűsíti magyar származását és magyar nyelvtudását igazolja (ø vizsga)
o idő nélkül, ha Mo-nak különleges érdeke fűződik hozzá → KE adja, büntetlennek kell lenni
ALK VIZSGA ø KELL, ha kiskorú, 65év+, csképtelen/korl. cskép., magyar suliban képzettség
(közép/fősuli/egyetem), eü állapot miatt képtelen rá
3) Visszahonosítás (kérelemre): nem kell alk vizsga, többi feltétel igen, nincs várakozási idő, de magyar
nyelvtudást kell igazolni
4) KEhöz címzett egyoldalú írásbeli nyilatkozat: történelmi esemény folytán nem kapta meg, ius soli
szülők Mo-on született gyermeke (mivel ø áp-a) → 19.év előtt és 5 éve itt éljen → KE köteles!
MEGSZŰNÉSE: senkit nem lehet megfosztani! belügyminiszter után KE által
1) lemondás: KEhöz egyo. nyilatkozat, feltételei, h külföldön lakik, külföldi áp (v meg fogja szerezni),
nincs Be, nincs adó/köztartozás → 1 éven belül kérhető a visszaállítás, ha hontalanná vált, utána már
csak visszahonosítás
2) visszavonás (kérelemre nem): megszerzéstől 10 éven belül, ha külföldön él és magyar áp-ot
félrevezetéssel szerezte
 27. A népszavazás típusai, eredményessége

közvetlen demokrácia → nép maga vesz részt a hatalom gyakorlásában:

népgyűlés: mindenki részt vehet a döntéshozatalban
népi vétó: népszavazást kell tartani jsz hatályon kívül helyezéséről, ha min létszám kéri
előnye a legitimációs funkció, h nem választott személyek döntenek, hanem valóban a nép és nem jut
érvényre a pártszimpátia ↔ hátránya, h kisebbség véleménye nem játszik szerepet, nincs kontinuitás
(döntés csak 1-1 kérdésre vonatkozik, nem komplex stratégia), történelem során sokszor a diktatúrákat
erősítette és a feltett kérdés lehet irányított
Közvetlen demokrácia az Atv-ben: nép a hatalmát választott képviselői útján (kivételesen közvetlenül)
gyakorolja → elsődleges a képviseleti demokrácia

NÉPSZAVAZÁS: közvetlen hatalomgyakorlás általános és legerősebb formája, politikai alapjog ↔

Petíció (Atv-ben mint panaszjog): tárgya kötetlen, írásban kell benyújtani és közösségi cél elérésére
irányul; kötelező átvenni, de egyéb kötelezettséget nem keletkeztet
2 féle kérdés bocsátható népszavazásra
alapvető alkotmányos kérdések
mindennapi életet közvetlenül érintő kérdések
kizárt: Atv, adók, képviselőkről szóló tv-ek, nki szerziből köt-ek, közkegyelem, hadiállapot, személyi és
szervezeti kérdések, katonai műveletben részvétel, KT feloszlatása
típusai
területi országos: választók a főhatalmat,
helyi: helyi közügyek intézése
kiterjedés szt népszuverenitást gyakorolják közvetlenül
közhatalom gyakorlásában résztvevő
kezdeményező választópolgárok közössége:
személyek/szervek (jogosult:
szt min 100e fő kezdeményezi
KE/Kormány)
kezdeményezés
kötelező: min 200e fő kezdeményezi fakultatív: egyéb (100e-200e)
jellege szt
kötőerő szt ogy figyelembe kell vegye* (Mo) tájékoztató jellegű
*mivel kötőerővel bír ogy-nek 180 napon belül reagálni (tvh) és 3 év moratórium van rá (addig nem is
lehet változtatni rajta)
tárgya:
poz megközelítés: tételes felsorolás, h miről lehet
neg megközelítés: minden olyan kérdésről lehet, amit jsz-ok nem tiltanak (ld. fent: kizárt)
kérdés megfogalmazására követelmény: egyértelműség
választópolgári egyértelműség: igen/nem egyértelmű legyen, h mit takar
joglakotói egyértelműség: ogy számára világos legyen, h milye tvh köt terheli
eredménye:
ÉRVÉNYES: választópolgárok >fele szavazott
EREDMÉNYES: érvényesen szavazók >fele azonos választ adott → elég valószínűtlen, a
döntetlen, így az érvényes szavazás általában eredményes is
 28. A népszavazási eljárás
(aláírásgyűjtő ív, aláírásgyűjtés, elrendelés, kitűzés)

ORSZÁGOS
Választópolgárok közössége által kezdeményezett
① Szervezési szakasz: szervezni jogosult a választópolgár v párt/társadalmi szervezet (utóbbi csak
létesítő okiratban meghat céllal összefüggésben) → ő elkészíti az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát és
benyújtja Nemzeti Választási Bizottságnak min 20 max 30 támogató aláírással
② Kérdés hitelesítése: Nemzeti Választási Iroda vezetője
• 3napon belül elutasít, ha (1) népszavazás alkotmányos céljával/rendeltetésével ellentétes (2)
formai hiba (3) van már folyamatban arra népszavazás
• 30 napon belül hitelesít (k: témában nem tartható népszavazás)
• elutasítás esetén 15 nap van Kúriához felülvizsgálati kérelmet benyújtani, aki 90 napon belül
dönt (helybenhagy v megváltoztat)
③ ALÁÍRÁSGYŰJTÉS: NVI által biztosított ÍVEKET 100e/200e aláírással 120 napon belül be kell
nyújtani (választások 3/- 40 nap nem gyűjthető és bizonyos helyeken sem)
④ Aláírások ellenőrzése: NVB 60 napon belül (adatok, mindenki max 1x szerepeljen) → NVB
határozatot hoz (Kúriánál megtámadható a döntés), majd NVB elnöke tájékoztatja ogy elnökét
⑤ NÉPSZAVAZÁS ELRENDELÉSE: ogy 30 napon belül dönt az elrendelésről (<200e esetén, h
tart-e, ill ktsgvetése), amit 15 napon belül ABnél lehet megtámadni (<200e → meg ø tartás nem
támadható)
⑥ NÉPSZAVAZÁS KITŰZÉSE: KE kitűző határozattól 43-90nap
Közhatalmak által kezdeményezett
Ha KE/kormány népszavazási kérdést nyújt be NVBhez, akkor NVB dönt, h lehet-e tartani (Kúriánál
jogorvoslat), hitelesítés után ogy dönt, hogy ELRENDELI-e a népszavazást, elrendelésig
visszavonható a kezdeményezés. KITŰZÉS szabályai uazok.
HELYI NÉPSZAVAZÁS
● részt vehet, aki önkori választásokon jogosult ● érvényes, ha >fele szavazott; eredményes, ha >fele
ugyanúgy ● eredménye KTre kötelező, 1 év moratórium ● falugyűlés: 500fő alatti településen KT a
kérdést hozzá utalhatja és ha választók több, mint fele jelen van, akkor = népszavazás ● PMnél
kezdeményezheti: képviselők min negyede, testület bizottsága, helyi egyesület vezetője, rendeletben
meghat számú választó ● aláírásgyűjtő ÍVET jegyző hitelesíti ● népszavazás KT RENDELI EL →
elrendelése:
• kötelező: polgárok széles körét érinti (van, h véleménynyilvánító, mert a döntés KE kezében, pl
várossá nyilvánítás) v rendeletben meghat számú választópolgár kezdeményezése esetén
• fakultatív: KT hatáskörébe tartozó ügyben és ha önkori rendelet megerősítését szolgálja
• tilos: ktsgvetésről, helyi adó kérdése, KT feloszlatás, ill hatáskörébe tartozó
szervezeti/működési/személyi kérdések
EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS
7 EU államból 1M polgár kezdeményezi, Bizottság köteles jogalkotási javaslatot tenni

29. OGYi választójog alapelvei

VÁLASZTÓJOG
tág ért: jsz-ok, melyek meghat a képviseleti szűk ért: választójogosultság (alanyi jog, Mo-
szervek tagjai megválasztásának anyagi/elj on minden nagykorú áp-t megillet)
rendjét
aktív: választhat passzív: választható
funkciói: típusai:
• konstitutív: választó dönt a TVH • általános: ciklus lejárta
letéteményeseiről • időközi: ettől eltérő időben egyéni
• legitimációs: választás legitimálja a választókerületben
hatalmat (feltételek: részvétel biztosítása, • rendkívüli (előrehozott): egész testület
népszuverenitás, ciklikusság, szabad pártalapítás lecserélése ciklus lejárta előtt (pl.
és verseny) feloszlatás)

ALAPELVEI
1. választójog általánossága: fszsz minden nagykorú áp – a természetes kizáró okokat kivéve –
választójoggal rendelkezik → korlátai: névjegyzékben szerepeljen és bírói döntés alapján ne
szüneteljen választójoga (pl. szabveszt, kényszergyogyi)
2. választójog egyenlősége: mkinek uannyi szavazata van, ami uannyit ér és a megválasztottak
megközelítően azonos számú áp-t képvisel
3. szavazás közvetlensége: választópolgárok személyesen – nem képviselő útján – adják le
szavazatukat, továbbá, közvetlenül a jelöltre voksolnak, nem pedig a képviselőket választó
küldöttekre, elektorokra
4. titkosság: szavazófülke (nem kötelező használni), ahol 1 fő lehet bent (k: ha segítség kell)

30. Választási rendszerek

választási rendszer:
mandátumok elosztásának előnye hátránya
módja
többségi rendszer: ki kap több szavazatot (egymandátumos, csak 1 győzhet)
gyakran nem eredményes, ha
abszolút többségi rendszer: stabilabb kormányzás, széles többekre szóródnak a
több, mint fele támogatottság szavazatok és vesztesre adott
szavazatok elvesznek
sokak akarata ellenére lehet
relatív többségi rendszer:
mindig eredményes (nem vkit megválasztani kevés
többiekhez képes több
valószínű holtverseny) szavazattal is, vesztesre adott
szavazat
szavazatok elvesznek
arányos rendszer: összhang szavazatok és mandátumok közt, azaz amilyen arányban a pártok
közt megoszlanak a szavazata mandátumok is úgy oszlanak meg → nem jelöltek, hanem pártok
harca
kötött: jelöltek sorrendje a képviseleti testület
pontosan tükrözi az akaratot,
pártok tetszése szerint széttöredezett, nehezebb
hisz kisebbség is
döntéshozatal
szabad: teret enged a képviselethez jut + mindig
bekerülési küszöb: 5-10-15%
választói preferenciának eredményes
alatt nem jutnak be
vegyes rendszer: fentiek kombinációja v egymás mellett alkalmazása → Mo: egyéni
választókerületben relatív többségi; országos listán arányos rendszer
 31. OGYi választási eljárás: eljárás alapelvei, választók nyilvántartása, jelölés, választási
kampány, szavazókörök, szavazás, választási szervek, választási eredményének megállapítása

OGYi képviselők: 199 (vegyes rendszer)

• 106 egyéni választókerület (relatív többségi rendszer): 1-1 képviselőt választanak; kialakítás elvei:
összefüggő terület, megyehatárt ø léphet át, választásra jogosultak száma közel azonos
• 93 országos listán (arányos rendszer)
szavazatok száma (/választó):
• kétszavazatos: mo-i lakhellyel rendelkező áp 2 szavazattal rendelkezik: egyéni választókerületi
jelölt + pártlista (nemzetiségi választó nemzetiségi listára v pártlistára szavazhat)
• egy szavazatos: ha nincs mo-i lakhely, akkor csak pártlistára szavazhat
VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS ALAPELVEI: szubszidiárius, ha vmi re nincs jsz
1. választás tisztaságának megóvása
2. önkéntes részvétel
3. esélyegyenlőség (jelöltek és jelölőszervezetek közt)
4. jóhiszemű & rendeletetésszerű joggyakorlás
5. választás eredményének nyilvánossága
6. jogorvoslat lehetősége & pártatlan elbírálása
7. választás eredményének gyors & hiteles megállapítása
SZAVAZÓKÖR: darabszámát, sorszámát, területi beosztását a jegyző (aki helyi választási iroda
vezetője) állapítja meg úgy, h 600-1500 választó/szavazókör jusson, de minden településen legyen
sz.kör
Választás kitűzése: ogyi képviselők választását fszsz az előző választást követő 4. év ápr/máj
hónapjában kell tartani, ezen belül KE dönt, de 70-90 nappal a választás előtt kell kitűzni vasárnapra 6-
19 óra közt (nem lehet ünnep/mszüneti nap, ill azt megelőző vasárnap)
VÁLASZTÓK NYILVÁNTARTÁSA:
• lakcímnyilvántartásból kell kp-i névjegyzéket lh, melyből előállítják a szavazóköri névjegyzéket
(nem konstitutív, csak deklaratív) + kizártak listáját is össze kell állítani
• átjelentkezni lehet
• névjegyzékkel kapcs kifogások → jegyző → bíróság
JELÖLÉS
EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETI ORSZÁGOS LISTA ÁLLÍTÁSA
JELÖLÉS
passzív választójoggal rendelkezők egyéni pártlista: olyan párt állíthat, aki min 9
jelöltként: párt jelöltjeként (2 v több párt is megyében + fővárosban min 27 egyéni
állíthat egyéni jelöltet) v flen jelöltként → választókerületben önállóan jelöltet állított;
feltételei: (1) min 500 választópolgár max 3x annyi jelölt lehet a listán, mint
ajánlása (adott egyéni választókerület mandátumok száma
névjegyzékében kell szerepelniük; egy választó több nemzetiségi lista (országos n-i önkori által):
személyt is ajánlhat; ajánlóíven kell aláírást gyűjteni min n-i polgárok 1% max 1500 ajánlás
az áp-ok zaklatása nélkül bárhol (k: munka, bkk, kell
önkori, eü intézmény, suli) (2) jelöltként induló jelölt: névjegyzékben n-i
nyilatkozata arról, h van választójoga, jelölést választópolgárként
elfogadja, nincs összeférhetetlen tisztsége (v min 3 jelölt kell nemzetiségi listán
megválasztása esetén arról lemond)
VÁLASZTÁSI KAMPÁNY: választás előtti 50. napontól szavazás befejezéséig (nincs kampánycsend)
→ kampányfinanszírozás: minden jelölt jelöltállítással arányos kp-i ktsgvetési tám-ra jogosult
SZAVAZÁS: személyesen lh szerinti szavazóhelyiség/mozgóurna (ha nincs lh, akkor levélben)
EREDMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA: egyfordulós (nincs érvényességi küszöb se eredményességi
küszöb)
egyéni választókerület: az a jelölt lesz ogy képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta;
= esetén ø kapnak mandátumot, töredékszavazatnak minősül → időközi választás kell
országos listán: ø kap mandátumot (szavazatai elvesznek, elbukik a bekerülési küszöbön)
o pártlista, ami pártlista+nemz-i listákra leadott ∑ érvényes szavazat 5%-át øérte el
o nemzetiségi lista, ami kedvezményes kvótát ø érte el → számítása: (összes országos listás
szavazat/93)/4 → ha nemzetiségi listára ennyi/több szavaz akkor kap 1 mandátumot
→ ebből ahányat kiosztanak (max 1/nemzetiségi lista), annyival csökk az országos listán
megszerezhető mandátumok száma (nemzetiségi lista a „felesleges” v küszöb feletti
szavazatok arányával később beszállhat a mandátumos osztozkodásba)
országos listára leadott szavazatok mellett beszámítanak az egyéni választókerületekben
keletkezett töredékszavazatok: vesztesekre leadott szavazat és a mandátumot szerző mínusz
második hely szavazatai+1 (felesleges szavazatok, amik nélkül is nyert volna)
Megüresedett mandátum: egyéni választási kerület → időközi választás (ha választáson nincs jelölt
v legtöbb szavazat alapján döntetlen v megválasztott személy megbízatása megszűnik); országos lista
→ párt/nem-i önkori dönt v listán szereplő köv (hiányukban betöltetlen marad)
EP képviselő választása: 22 mandátum (5% bekerülési küszöb) ● választójog egyenlősége alapján 1
személy 1 országban választhat/választható (a kettő elválhat: máshol választ, mint ahol választható) ●
Mo 1 választókerület (Egyéni jelöltek nem indulhatnak) ● listát pártok állíthatnak (20e választópolgár
ajánlása kell és itt 1 ember csak 1et ajánlhat) ● választás arányos rendszerben

32. Választási szervek

A választás során igénybe vehető jogorvoslatok

VÁLASZTÁSI SZERVEK nyilvános eljárás

1) választási bizottságok: flen, kizárólag tv-eknek alárendelt szervek, feladatuk: választási eredmény
megállapítása, választás tisztaságának/tv-ességének biztosítása (rend helyreállítása), pártatlanság
szavazatszámláló: lebonyolítás
választási (helyi/területi/ogy-i egyéni választókerületi): jelöltek nytartás, eredmények,
stb
Nemzeti Választási Bizottság: ogy alakuló ülésén beszámol
2) választási irodák: szakmai & adminisztratív teendők, minden választási bizottság mellett (k:
számláló) és külképviseleten működik – Nemzeti Választási Iroda
JOGORVOSLATOK: választás eredmény ellen be kell érkezzen 1 napon belül és 1 napon belül döntés
születik
kifogás fellebbezés bírósági felülvizsgálat
választási biz elsőfokú másodfokon eljáró választási
(mérlegelési jogkörben hozott) h. biz/NVB határozata ellen: jsz
jsz sértés
ellen → kizárt: 2fokon eljáró sértés v. mérlegelési
választási biz/NVB h. jogkörben hozott h.
 érintett (választó v jelölt/jelölő érintett (választó v
bki
szervezet is) jelölt/jelölő szervezet is)
2 napon belül érkezzen 2 napon belül megérkezzen 2 napon belül érk tvszékhez
választási bizhoz határozathozó biz-hoz (NVB elleni → Kúria)
választási biz 2 napon feltétel, h fellebbezés
belül dönt → ha kimerítve/kizárt;
megállapítja → eltilt jsz visszavonható
sértéstől + semmisít/ism. bíróság 2 napon belül határoz

33. Az önkormányzati választás főbb jellegzetességei

Egyfordulós vegyes rendszer, 5 évre. Nincs érvényességi küszöb, a választópolgárok bármilyen arányú
részvétele esetén a szavazás érvényes. Az önkori választásokon jelölteket nem csak pártok, hanem ún.
jelölő szerveztek is állathatnak. A választópolgár lakóhelyén v bejelentett tartózkodási helyén választhat,
de bármely választókerületben választható.
PM/FŐPM VÁLASZTÁSA: közvetlenül, relatív többségi rendszerben (akire legtöbb szavazat) → ha
ø jelölt v döntetlen, akkor időközi választás; PM-jelölt: 3% (<10e lakos) / 300fő (10e-100e lakos) / 500
fő (>100e lakos) ajánl; főPM jelölt: 5e fővárosi ajánlott
KT VÁLASZTÁS:
10e lakosig települési: egyéni listás: személyekre szavaznak – annyira, ahány mandátum osztható és
képviselő lesz, aki legtöbb érvényes szavazatot kapja mandátumszám erejéig (=ség esetén sorsolás)
település = 1 kerület, mandátumok száma (lakosig→mand.) 100→2, 2e→4, 5e→6, 10e→8
képviselőjelölt: akit település választópolgárainak 1%-a ajánl (1 személy csak 1 településen, de
lehet egyszerre PM, egyéni listát és megyei listás → ha PM esz, akkor egyéni listáról törölni kell
és kövi lép a helyébe)
ø választás, ha kevesebb fő indul, mint a helyek száma → időközi választás
10e lakos feletti település/főv kerület: vegyes választási rendszer: egyéni választókerület (rel többségi
rendszer) + kompenzációs lista
mandátumok száma:
lakos választókerületi komp. listás
mandátum mandátum
- 25e 8 3
- 50e 10 4
- 75e 12 5
- 100e 14 6
100e+ minden +100e után +1 minden +25e után +1
egyéni jelöltekre lehet szavazni, a kompenzációs lista a töredékszavatatokból áll össze (amivel
nem szereztek mandátumot)
jelölt, akit 1% ajánlott (1 jelölőszervezet 1 kerületben 1 jelöltet állíthat)
kompenzációs lista: az a jelölő szervezet állíthat, aki a választókerületek több, mint felében
jelöltet állított és min 5% szavazatot kapott (ha egy komp lista több mandátumot kap, mint
ahány személy van, akkor mandátumok betöltetlenül maradnak)
KÖZGYŰLÉS (FŐVÁROSI & MEGYEI) TAGJAI:
megyei közgyűlés: arányos rendszer, megyei listán és szavazatok arányában kapnak mandátumot (1
megye = 1 választókerület)
közgyűlés tagjainak száma: megye lakosságszáma alapján
 o <400e lakos → minden 20e lakos után 1 képv. (de min 15)
o <700e lakos → 20 képv & 400e-től minden 30e után +1 képv
o >700e lakos → 30 képv & 700e-től minden 40e után +1 képv
listát állíthat az a szervezet, aki 1% ajánlást kapott
főváros közgyűlés (nem választják): főPM + 23 kerületi PM + 9 kompenzációs listáról (pm jelölt) →
komp listát állíthat: szervezet, aki kerületek több, mint felében PMjelöltet állított

34. Alapvető jogok fogalma, rendszere és generációi

ALAPVETŐ (ALKOTMÁNYOS) JOGOK: (emberi jogok szinonimája) egyrészt alanyi jogok*,

melyek minden egyént megilletnek, másrészt olyan jogok, amely az állam minden szervére (tvh, vh,
igszolg) kötelezőek, az alapvető jogok védelme éppen ezért az állam minden szervének alapvető
feladata
Atv: (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani.
Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. (2) Mo elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi
jogait. (3) Az alapvető J&K-re vonatkozó szabályokat tv állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog
érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben,
az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával
korlátozható. (4) A tv alapján lh jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint
őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre
vonatkoznak.
*alanyi jog: közvetlen kikényszeríthetőségre utal (érvényesítheti jogát, ehhez nincs külön feltétel)

RENDSZERE:
1. emberi jog (az általános emberi léthez köthető, elidegeníthetetlen jog, az állam ø korlátozhatja, az
ország területén mindenkit megilletnek) ↔ állampolgári jog: (pozitív jog által biztosított jog, az
áp-i jogok csak az áp-okat illetik, az állam korlátozhatja)

2. egyéni jogok (pl. személyes szabadság) ↔ kollektív jogok (együttesen gyakorolhatók, pl.
gyülekezési jog)

3. tartalmuk és funkciók szerint: diszkrimináció tilalma (egyenjogúság/jogegyenlőség); alapvető

személyi és szabadságjogok: (egyén állammal szembeni szabadságának védelmén alapul –
vallásszab., véleményszab., tulajdon védelmének az egyén döntései számára államtól mentes teret
kell biztosítani) alapvető politikai jogok (demokrácia elvének megvalósulása, a népnek az
államhatalomban való részvétel iránti követelésén alapul, pl. választójog, népszavazás, közügyekben
való részvétel; ezek áp-sághoz kötöttek) gazdadági, kulturális, szociális jogok (egyénnek a
materiális és szellemi jólétét biztosító felelősségén alapulnak)

4. joggyakorlás feltételei szerint: jogok (állam által jsz-ban biztosított ↔ szabadság (minden
megtehető, amit a jsz nem tilt)

5. érvényesíthetőség szt: klasszikus alapjogok (elismeri, védi) államcélok (támogatja, törekszik rá)
szociális jogok (tv-i szabályozás kell) környezethez való jog (objektív int.védelmi oldal meghat-ó)

6. GENERÁCIÓK (történetileg)
 első generáció (17-18.sz.): klasszikus alapjogok, személyi & politikai szabadságjogok → állami be
nem avatkozást vár el → személyhez fűződő (élet, emberi méltóság, lelkiism. & vallásszab.,
tulajdon) politikai jogok (véleményny., gyülekezés, választójog)

második generáció (19.sz.): gazdasági, szociális és kulturális jogok, állami szolgáltatások, juttatások
→ állami beavatkozását várja el → oktatás, munka, sztrájk, pihenés, eü

harmadik generáció (80as évek): globalizáció & technikai fejlődés hatására → állami beavatkozás
→ komm. jogok, egészséges környezethez való jog, fogy.véd., betegjogok

Alapvető kötelességek: haza védelme, közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás,

gyermekről/szülőről gondoskodni
 35. Alapvető jogok garanciái és korlátozása

ALAPVETŐ JOGOK GARANCIÁI → alapjog érvényesüléséhez szükséges garanciák: ● politikai

(alkotmányosság & tv-esség mellett elkötelezett demokratikus politikai rendszer) ● anyagi (a
megvalósulás anyagi előfeltételeit biztosító társ-i & gazd-i rendszer) ● JOGI: azok a garanciák, amelyek
a jog kötelező erejénél fogva intézményesen teremtenek lehetőséget az alapvető jogok érvényesüléséhez
(tv-i szint előírása, jogorvoslat)
ombudsman (feladata: alkotmányos jogok védelme)

alkotmányjogi panasz: Atv-ben biztosított jogok sérelme esetén

Jogi garanciák csoportjai: ● Alkotmányban/más jsz-okban biztosított jogi garanciák ● anyagi jogi
garancia (egyes alapvető jogok széles körű érvényesítését teszi lehetővé, biztosítja a jogsértés
megszüntetését) ● eljárásjogi garancia (biztosítja az alapvető jogokat érintő eljárásokban az
indokolatlan korlátozásokat, és az elfogulatlan döntéshozatalt) ● szervezeti jogi garancia (olyan szerv
kapjon hatáskört, ahol a törvényesség fokozott garanciái állnak rendelkezésre, pl bíróság)
Alapjogok védelme: ● alapjogok alanyi jogi oldala (szubjektív → lehetőségem van élni vele, pl
véleményny: jogom van beszélni; egyesülési jog: jogom van egyesületet alapítani) ● objektív
intézményvédelmi oldal (állam azon köt-ei, h a joggal lehessen élni, pl. tv-t kell alkotni róla)
AZ ALAPJOGOK KORLÁTOZÁSA: Fontos, h legyen bírói fórum (AB), mely elbírálhatja a
korlátozás alkotmányosságát, mivel az alapjogok konfliktusba kerülnek egymással → jogok természetes
korlátja: más jogainak és szabadságainak érvényesülése. Van korlátozhatatlan terület? Igen!
Alapjogok törvényi szabályozása: ● formai feltétel: csak tv-ben korlátozható → tv határozza meg
alapjog tartalmát, lényeges garanciáit, jelentős korlátait ● korlátozás tartalmi oldala: nem elég a
törvényi szint, tartalmi vizsgálat is kell (mivel lényeges tartalma az alapvető jognak nem korlátozható)
Korlátozhatatlan, abszolút érvényű jogok: (többi jog korlátozható)
csoport jog abszolút tilalmak
eutanázia, halálbüntetés, kínzás,
ember jogi státuszát élet, emberi méltóság,
kegyetlen/megalázó/embertelen
megalapozó csoport jogalanyiság
büntetés
lelkiismereti- és
kínzás, embertelen bánásmód
vallásszabadság
tilalma
meggyőződés megválasztás
ártatlanság vélelme, terhesebb visszaható hatályú jogalkotás
BJi garanciák
tilalma, tisztességes eljáráshoz való jog

SZÜKSÉGESSÉG (legitim, alkotmányra visszavezethető cél), ALKALMASSÁG (mindig a

legenyhébb eszközt kell alkalmazni, alkalmas: ha más eszközzel nem érthető el a cél) ÉS
ARÁNYOSSÁG (bírói megítélés alapján) TESZT!
ALAPVETŐ JOG / ALAPJOG KORLÁTOZHATÓ
MÁS ALAPVETŐ JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE V VMELY ALK-OS ÉRTÉK
VÉDELMÉNEK ÉRDEKÉBEN,

A FELTÉTLENÜL SZÜKSÉGES MÉRTÉKBEN,

AZ ELÉRNI KÍVÁNT CÉLLAL ARÁNYOSAN,

AZ ALAPVETŐ JOG “LÉNYEGES” TARTALMÁNAK TISZTELETBEN

TARTÁSÁVAL

Kivételes megítélés: tulajdonjog (kártalanítás mellett) és diszkrimináció tilalma (összehasonlíthatóság

és indokolhatóság)
 36. Élethez & emberi méltósághoz való jog (halálbünti, abortusz és eutanázia hatályos
szabályozása és alkotmányossági megítélése)

ÉLETHEZ VALÓ JOG: Mindenkit megillető, veleszületett jog, mely NEM KORLÁTOZHATÓ
(max kizárható, hisz élet sem korlátozható, hanem elvehető! → nki egyezmények: tilos a
halálbünti/(rab)szolgaság/kiadatás, ha hazájában kínzás fenyegeti
Élethez & emberi méltósághoz való jog viszonya: dualista szerint az ember test és lélek, így élet és
emberi méltóság szétválasztható; monista szerint nem szétválasztható az élet és emberi méltóság.
EMBERI MÉLTÓSÁG:
általános személyiségi jogot jelent, melynek összetevői: önrendelkezés szabadsága +
magánszférához való jog + személyiség szabad kibontakozása + egyéni cselekvési szabadság
anyajog → belőle fakadó jogok: önazonossághoz való jog és önrendelkezés ( szubj oldal);
személyiség szabad kibontakozásának joga és emberhez méltó életkörülmények biztosítása ( obj.
intézményvédelmi oldal)
abszolút, korlátozhatatlan, veleszületett, elidegeníthetetlen, sérthetetlen
HALÁLBÜNTETÉS: AB 1990ben megszünteti, ekkor nki szerzi még nem kötelezett, ill nem az
Alkotmány életvédelmi szakaszán alapult (mert az csak az élet önkényes elvételét tiltotta), hanem az
élethez való jog lényeges tartalmának korlátozásán. Az AB-t nem kötötte a választói akarat, viszont
politikailag kényes lett volna ezt a döntést az ogy-nek meghoznia. Leglényegesebb érv a hálálbünti ellen,
h ø lehet biztos bcs elkövetőjének személye + visszafordíthatatlan.
ABORTUSZ: anya önrendelkezési jog és magzat életjoga állna szemben, de AB nem ismeri el magzat
jogalanyiságát, ezért állam magzatvédelmi köt-ével kerül kollízióba (ha magzat életvédelmi jogát
elismerné AB, akkor csak anya életveszélye esetén lehetne abortusz, mivel ott már élet és élet kerül
szembe).
2 szabályozási megoldás: indikációs korlátozás (tv-ben meghat okra van szükség), határidő
szabályozás (10-12.hétig anya szabadon dönt, utána csak súlyos eü indikáció esetén)
jogelméleti alap 2 formája: pro life (hagyományos természetjogi szemlélet, élethez való jog); pro
choice (anya önrendelkezési joga)
1992 magzati élet védelméről szóló tv → megszakítás oka lehet: anya életveszélye/eg.kár.;
magzat fejlődési rendellenessége; “etikai ok” (bcs-ből lett baba); anya súlyos válsághelyzete
1998 AB hat → magzat jogilag ø ember; taxatív akarta felsorolni, h mi a súlyos válsághelyzet
(ezt később kivették); tanácsadási rendszer kell, h ráhatással korlátozzák az abortuszt
EUTANÁZIA: passzív (halálba kísérés, mikor életfenntartó kezelést visszautasít beteg) vagy aktív
(halálba segítés, mikor nem hagy teret a csodának) → a beteg önrendelkezési jogán kell alapulnia
(különben emberölés), tehát a passzív eutanázia alkotmányos →
feltételei: csképes betegeket illeti, ha a kezelés elmaradása mások életét, testi épségét nem
veszélyezteti (AB) a betegség az orvostudomány mindenkori állása szerint gyógyíthatatlan és
rövid időn belül halálhoz vezet megfelelő kezelés mellett is (Eütv)
eljárás: közokiratba/teljes biz.erejű magáno + 3 tagú orvos-bizottság vizsgálja a belátási
képességet + h a betegség valóban gyógyíthatatlan-e, majd beteg 3 nap múlva újra nyilatk.

37. Vallásszabadság egyéni alapjogának összetevői & jogi védelme

első generációs alapjog

 az ember gondolkodási autonómiáját jelenti: szabadon alakíthatja ki világnézetét, és azt
szabadon vallhatja, ill elutasíthatja, valamint gyakorolhatja, ill tartózkodhat tőle

személyisége lényegét határozza meg (így összefügg az emberi méltósággal)

a szabadsághoz tartozó véleménynyílvánítás módja

egyénileg és kollektíven is gyakorolható, nincs kötve szervezeti formához

3 ELEME:
1) hit (meggyőződés) szabadsága
2) vallásgyakorlás szabadsága (beleértve a negatív vallásszabadságot: jog a mellőzéséhez)
3) gyülekezési és egyesülési szabadság (együttes és nyilvános vallásgyakorlás, tanítás)
Atv: magában foglalja vallás/meggyőződés szabad
megválasztását/megváltoztatását/kinyilvánítását/kinyilvánítás mellőzését
Európai Egyezmény: korlátai a közbiztonság, a rend, a közegészség, a közerkölcs v mások alapvető
jogai; tiszteletben kell tartani a szülők/gyámok szabadságát, h gyermekeik vallásos/erkölcsi nevelését
saját meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák
2011. évi CCVI. tv. szerint: fentiek miatt senkit előny/hátrány nem érhet (állam köt-e a be nem
avatkozás és a diszkrimináció tilalmának érvényesítése); korlátozható jog
OBJEKTÍV INTÉZMÉNYVÉDELEM: államnak olyan környezetet kell teremtenie, h a szabadság
érvényesülhessen + lehet szükség állami intézkedésre (pl. börtön)

38. Egyház a hatályos magyar jogi szabályozásban

(egyházalapítás, megszűnés törvényi feltételei, az egyházakat megillető jogosultságok,
kedvezmények)

def.
egyház: vallásgyakorlás céljából lh, önkorival rendelkező jogi személy, melyet természetes
személyek alkotnak. Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos tv határozza meg.
(Azonos hitelveket valló, természetes személyekből álló, az ogy által elismert autonóm
szervezet, amely elsődlegesen vallási tev gyakorlása céljából jön létre és működik.)
vallási tev: világnézethez kapcsolódó tev, mely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt
hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi
méltóságot nem sértő sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja
vallási közösség: ogy által elismert 27 egyház és a vallási tev-et végző szervezet
1895 óta van lehetőség egyházalapításra Mo-on, megkülönböztetünk bevett (tv-ben felsorolt, tv előtt
létező) és elismert (tv hatására lh) felekezeteket. Ez a kettősség 1948ban megszűnt, 1990 óta újra
szabad az egyházalapítás, a létrejövő egyház jogi személy és csak vallási célra alapítható.
Államonként eltérő egyház és állam viszonya: ● nincs elválasztás (iszlám); ● államvallás van
(mellette más vallás is gyakorolható) ● radikális szeparáció (jogilag nem imseri el az egyházakat) ●
nincs államegyház (de egyházellenesség sincs) ● együttműködő elválasztás (itt sincs államegyház,
de népegyházak privilegizált helyzetben vannak, pl Mo) ● egyházbarát szeparáció (állam és egyház
szétválasztása megállapodáson alapult, állam továbbra is támogatja)
EGYHÁZAK TÁMOGATÁSA MO-ON:
iskolai hitoktatás: csak az egyházaknak van joga állami iskolákban tanaik hirdetéséhez

az egyházi egyetemeken folyik a teológiai képzés, az állam támogatja

ha az állam helyett közfeladatot lát el, költségvetési támogatást kap

tábori-, börtön-, kórházlelkészi szolgálatot az állam támogatja

egyházi tulajdonú műemlékek felújítását az állam támogatja

intézmények fenntartásának joga

Egyház és állam szétválasztása: Atv szerint az állam és az egyházak (ill a vallási tev-et végző más
szervezetek) különváltan működnek/önállóak, ugyanakkor az állam a közösségi célok érdekében
együttműködik az egyházakkal. ● egyház olyan önkorival rendelkezik, ami az államtól függetlenné teszi
● egyház nem érvényesíthet állami közhatalmat saját belső rendjében ● állam világnézeti semlegessége:
nem azonosulhat egyetlen vallással sem ● állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem
működtethet/hozhat létre ● az állami (önkormányzati) iskoláknak semlegesnek kell lenniük ● az egyház
nem vehet igénybe állami kényszert (világi bíróság) ● pénzügyi autonómia
EGYHÁZALAPÍTÁS:
feltételei: ● alapcél vallási tev ● tanításának lényegét tartalmazó hitvallás/rítus ● 100 éves nki
működés (v 20 éves magyar a lakosság 0,1%-át elérő taggal) ● elfogadott belső szabálya van ●
ügyintéző & képvsielő szrvek ● nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel ● lakosság nagyobb
csoportja számára való hozzáférhetőséget bizonyítja
módja: miniszternél előterj → 60 napon belül dönt (szakértők bevonása + ogy vallásügyekkel
foglalkozó bizottsága, aki meg is hallgatja a szervezetet) → bizottság tvjavaslata ogy elé → 60
nap elfogadni
MEGSZŰNÉS: ogy dönt, ha
legfőbb szerve az egyház feloszlatásáról határoz
tev-ével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik
tev Atv-be ütközik
JOGI STÁTUSZ:
egyházak egyenjogúak
jogi személy, így szervezetként köthet szerziket
egyházak önkori & ügyintéző szervei külön jogi személyiséggel rendelkeznek
 39. Tulajdon alkotmányos védelme

A polgári államokban a tulajdonhoz való jogot a személyiségi alapjogokkal azonosítják, a

magántulajdonhoz való jogot a személyi függetlenség alapjának tekintik. (Szocialisták ezzel szemben
úgy gondolták, h a magántulajdon az emberek alávetésével jár, ezért a személyiség felszabadításának
feltétele a magántulajdon megszüntetése.)
Mo: ● ’49 – zömmel állami és szövetkezeti tulajdon (k: munkával szerzett tulajdon, ezt alkotmány
elismeri és védi), ● ‘72es alkotmányreform elismeri a személyi tulajdont, de korlátozással (1 lakás/fő),
● ‘90es alkotmánymódosítás 2 tulajdonformát határoz meg: a köztulajdont és a magántulajdont, melyek
egyenrangúak, egyenlő védelem illeti meg őket. Megilleti őket a vállalkozás joga, a gazdasági verseny
szabadsága is.
privatizációról szóló tv → állami tulajdon magántulajdonba adása.

reprivatizáció → korábbi magántulajdon visszaadása a korábbi magántulajnak.

kártalanítás: jogosan okozott károk és hátrányok jóvátétele

kártérítés: jogellenesen okozott károk ellentételezése

Atv XIII. cikk: mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, a tulajdon társadalmi
felelősséggel jár. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, tv-ben meghat esetben lehet,
teljes és azonnali kártalanítás mellett.
→ Gazdasági jog (közteherviselés: Atv szt teherbíró képességének, illetve a gazdagságban való
részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez, a hozzájárulás
mértékét a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.)
Polgári és alkotmányos tulajdonvédelem: ● alkotmányos tulajdonvédelem szélesebb, kiterjed a
vagyoni értékkel bíró jogosultságokra, és a még meg nem szerzett javakra (nyugdíjjogosultság) a
szociális kötöttség miatt ● közjogi és magánjogi kötöttségek egyaránt érvényesek (közteherviselés) ● a
tulajdon alkotmányos védelme a tulajdonhoz való jogot az állammal szemben biztosítja ● az
alapjogként védett tulajdon tartalmát a mindenkori közjogi és magánjogi korlátokkal együtt kell érteni.
a tulajdon tárgya szerinti megkülönböztetés alkotmányellenes

a rongálás BJi tá-ának alkotmányellenessége (tulajdonosok közötti különbségtétel)

megszűnt az állam elbirtoklásra vonatkozó kivételes helyzete

a termelőszövetkezeti tulajdonra a gazdasági társaságok jogát kell alkalmazni

megszűnt a tanyák földjére a környező termelőszövetkezetek elővásárlási joga

megszűnt az állami tulajdonra épülő kezelői jv is

Köztulajdon alanyai lehetnek: ● állam (tulajdonosi minőségben kezeli a nemzeti vagyont; egyes
vagyontárgyakra kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik) ● állami vállalat (állam tulajdonában álló
vállalatok, ha állam tulajdonosi hányada 50%nál nagyobb) ● önkori tulajdon (állam tiszteletben tartja)
Garanciák:
tulajdonhoz való jog elismerése, korlát csak 2 vonatkozásban: ● külföldi személyek tulajdona
tekintetében (termőföldet nem) ● magyar áp csak meghat nagyságú termőföldet szerezhet

magántulajdon kisajátításának szigorú szabályai: kivételesen, közérdekből, tv-ben

meghatár esetben, teljes feltétlen és azonnali kártalanítás mellett

a többi alapjogot nem lehet közérdekből korlátozni, csak a tulajdont, az helyettesíthető

Vállalkozás szabadsága: Vmely tev haszonszerzés céljából történő végzéshez fűződő jog. A gazdasági
verseny szabadsága nem alapjog, hanem a piacgazdaság feltétele.

40. Hátrányos megkülönböztetés tilalma

1789. évi francia Deklaráció 1. cikk: az emberek szabadnak és jogaikban egyenlőnek születnek és
azok is maradnak. Társadalmi megkülönböztetés csak közhasznon alapulhat. Ez alapján: ● minden
ugyanolyan jogalany és a jogalanyok egészével szemben a tv egyformán intézkedik ● érvényesül az
igszolg előtti egyenlőség ● érvényre jut a közhivatalokhoz és közalkalmazáshoz való egyenlő
hozzáférhetőség ● az adózás szempontjából mindenki egyenlő
Alaptv XV. cikk: ● kimondja a tv előtti egyenlőséget ● az alapvető jogokat mindenkinek biztosítja
(nemcsak áp), tekintet nélkül fajra, színre, nemre, fogyatékosságra, nyelvre, vallásra, származásra, nézetre, vagyoni-
születésre helyzetre ● külön rögzíti a férfiak és a nők egyenjogúságát ● Mo az esélyegyenlőség
megvalósulását külön intézkedésekkel segíti
A hátrányos megkülönböztetés tilalma alkotmányos alapelv (tehát nem alapjog), alapja a jogegyenlőség
és az emberi méltóság. Nem abszolutizálható (bizonyos esetekben lehet és kell is különbséget tenni),
jogi személyekre is vonatkozik. Külön szabályozást igényel: sok jogterületen szabályozzák.
Megkülönböztetés lehet: ● pozitív/fordított (senkinek nem jár, de van, akinek mégis) ● negatív
(mindenkinek jár, de van, akinek mégse) ● közvetlen (vmilyen okból vkivel kedvezőtlenebbül bánnak,
mint másokkal) ● közvetett (vkivel szemben uazokat a feltételeket alkalmazzák ugyan, de közülük egy
adott csoport kisebb eséllyel képes annak megfelelni)
Alkotmányellenes a megkülönböztetés, ha jogalkotó homogén csoportba tartozó (egymással
összehasonlítható) jogalanyok között, alkotmányos indok nélkül diszkriminál → összehasonlíthatósági
és indokoltsági próba: összehasonlíthatósági próba (csoport homogén? ha nem, akkor nincs
jogsértés) indokoltsági próba (ésszerű-e a megkülönböztetés). Nem minden megkülönböztetés
jogellenes (pl. képzettség alapján lehet)! → objektív intézményvédelmi oldal: az azonos csoporton
belüli megkülönböztetés tilalma → nem hátrányos a megkülönböztetés, ha ● jv-al összefüggő,
ésszerű indoka van ● pozitív diszkrimináció esetén → korlátai: (1) nem szólhat határozatlan időre; (2) ø
biztosíthat feltétlen előnyt másokkal szemben; (3) ø zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését; (4)
ø sértheti más alapvető jogait
Esélyegyenlőségi tv: a jogrsz egészére kiterjed, szervi hatálya az államra, önkorikra, polgárokkal
kapcsolatban álló egyéb szervezetekre terjed ki. Nem terjed ki az egyenlő bánásmód követelménye:
családjogi és hozzátartozók közti jv-okra; egyházi jogi személyeknek az egyházak hitéleti tev-ével
közvetlenül összefüggő jv-aira; társadalmi szervezetek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetek tagjai közötti, a tagsággal összefüggő viszonyokra
A tv céljai érvényesítése érdekében országos hatáskörű (kérelemre, vagy hivatalból eljáró) hatóságot hoz
létre → Egyenlő Bánásmód Hatóság, amely ● elrendelheti jogsértő állapot megszüntetését ●
eltilthatja a jogsértőt a jövőbeni tanúsítástól ● elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozat
nyilvános közzétételét ● bírságot szabhat ki ● pert indíthat bíróság előtt
 41. Gyülekezés szabadsága

Alaptörvény VIII.: mindenkinek (nem csak magyar áp-oknak) joga van a békés gyülekezéshez.
Elsőgenerációs politikai alapjog, mindenki részt vehet békés rendezvényeken, szorosan kapcsolódik a
véleménynyilvánítás szabadságához → korlátai: ● az állam biztonsága, ● a közbiztonság és közrend,
ill.● a közegészség, közerkölcs, vagy ● mások jogai és szabadsága védelme érdekében
Gyűlés (def.) min 2 személy részvételével, közügyekben való véleménynyilvánítás céljából tartott
nyilvános összejövetel (bki csatlakozhat).
Gyülekezési jogról szóló tv: ● békés összejövetelek, felvonulások, tüntetések tarthatók, amelyeken a
résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják, a rendezvény résztvevői jogosultak a közösen
kialakított álláspontjukat az érdekelt tudomására hozni ● a gyülekezési jog gyakorlása ø valósíthat meg
bcs-t (v arra felhívást) ● a gyülekezési jog ø járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
tv hatálya nem terjed ki: ● a választási gyűlésekre ● tv-ben elismert egyházak területén
szervezett vallási rendezvényekre ● kulturális és sportrendezvényekre ● családi eseményekkel
kapcsolatos rendezvényekre
bejelentési (nem engedélyezési!) köt.: a közterületen tartandó rendezvényt az illetékes
rendőrkapitányságon 3 nappal előtte (írásban v szóban). Erre szervező köteles, aki károkozóval
egyetemlegesen felel a rendezvényen okozott kárért (k: úgy járt el ahogy az az adott helyzetben
elvárható). A gyülekezés jog kiterjed a spontán, békés jellegű gyűlésre (ekkor nem is lehetséges a
bejelentés). A rendőrség a bejelentéstől számított 48 órán belül betilthatja a gyűlést, ha ●
közbiztonságot*/közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyeztetik ●
mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével** jár.
*közbiztonságot veszélyezteti különösen: ● bcs v arra felhívás ● diplomáciai/nki mentességet élvező
Mo-on tartózkodó személy vonatkozásában vállalt köt teljesítését akadályozza ● alkalmas arra, h
bíróságok működését megzavarja ● közlekedés rendjének sérelmével jár
**mások jogainak & szabadságának sérelme: magán/családi élet védelme, otthona, emberi
méltósága, magyar nemzet v egyéb közösségek méltóságának megsértésére v szabad
mozgáshoz/tart.hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására
Korlátok: feloszlatás esetén helyszínt el kell hagyni
gyülekezési hatóság határozatát írásban közli szervezővel, ø helye fellebbezésnek (3 nap közig
perben támadni); ha gyülekezési hatóság szükségesnek érzi előírhat feltételeket
szervező köteles rendezvényt feloszlatni, ha résztvevők magatartása a tv-ességet veszélyezteti
és rend másként nem állítható helyre
rendőrség feloszlatja, ha ● tiltó határozat ellenére tartják meg ● vezető a rendőr felhívása
ellenére nem oszlatja fel ● bejelentéstől eltérően tartják meg úg, h az bejelentéskor kizáró ok lett
volna ● megtiltásnak lett volna helye, de bejelentés hiányában nem lett tiltva
Obj. intézményvédelmi köt: A gyülekezési jogot ø csak az állammal szemben, hanem az adott
gyülekezést ø támogató polgárokkal szemben is védelem illeti meg → államnak pozitív köt-ei is vannak
a jog érvényesítése körében.
 42. A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátozása

VNY: Első generációs politikai alapjog. “Anyajoga” több szabadságjognak, az ún. komm. alapjogoknak:
● szólás- és sajtószabadság ● informáltsághoz (közérdekű adatokhoz való hozzáférés) való jog ● tágabb
ért-ben kommunikációs jog (◦ gyülekezési jog ◦ oktatás és művészet szabadsága ◦ vallásszab)
hatásai: társadalmi (pluralizmus), egyéni (képességek kibontakoztatása), ellenőrzési funkció
(államszervezet ellenőrizhetősége)
poz oldala: vélemény közléséhez való jog,

neg oldala: mindenkinek joga van arra, hogy ne nyilvánítson véleményt

obj. int.védelmi oldal: az állam köteles a demokratikus közvélemény kialakulásának és

működésének feltételeit biztosítani
Alaptörvény IX cikk: mkinek joga van a vny szabadságához; bki véleményt nyilváníthat és ennek
megfelelő keretek közt hangot is adhat (megengedett korlátait tv-ek tartalmazzák - Btk)
AB döntéseiben kialakított elvek: ● egyéni vny szabadság szubjektív oldala mellett van a vny
jognak obj. intézményvédelmi oldala is, amely egyben a közvélemény, mint alapvető politikai int.
garantálását is jelenti ● ø terjed ki a becsületsértésre alkalmas, valótlan tények közlésére, ha kifejezetten
tudatában van a közlés valótlansásának (v foglalkozásából adódóan utána kellett volna néznie) ● az
Alaptv ø a komm tartalmát, hanem magát a komm-t védi (nem érték alapon korlátoz); az alkotmány
nem tesz különbséget tényközlés és értékítélet közt ● a vny kötelezettségekkel és felelősséggel jár ●
a sajtószabadság nem csak a tájékoztatás, de a “véleményalkotáshoz szükséges információszerzésnek”,
a vny-nak és a véleményformálásnak is eszköze
MEGENGEDETT KORLÁTAI (tv, főleg Btk szt):
Atv épített korlát: nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére, ill a magyar nemzet, v
közösségek méltóságának megsértésére.
1) mások érdekeinek védelme, másik alapjog súlyos megsértése: jó hírnévhez való jog, becsület,
emberi méltóság → magánszemélyeket illeti, közösségeket nem és közszereplők/hatóság/hivatalos
személy esetén tágabb
2) államérdek: minősített adat, nemzeti jelkép védelme tartozik ide
3) közérdek: a legkisebb súlyú ok a korlátozásra, mivel elvont társadalmi érdeket jelent

gyűlöletbeszéd: nem alkotmányellenes

fogvatartottak vny korlátozása alkotmányellenes (kapocs a külvilághoz, reintegrációban
szerep, ill eszköz sérelmek orvoslására)

hivatalos személyek, közszereplők védelme: kritika lehetőségei tágabbak

rémhírterjesztés: ø alk.ellenes (korlátozás csak közveszély színhelyén korlátozható)
Sajtószabadság: biztosítja a v.alkotáshoz szükséges információk megszerzését és a közérdekű adatok
nyilvánosságát. Mkinek joga van sajtó útján közölni v-ét, és tájékoztatást kapni az őt érintő kérdésekben.
Állam be ø avatkozása (ø előzetes cenzúra; sajtótermék elkobzását cs bíróság mondhatja ki; sajtótermék
szerkesztése szabad, korlátozni tv. alapján lehet; sajtótermék ellen eljárás jogellenesség esetén bírói úton;
sajtótv-ek szabályozzák: a sajtóengedélyezést, a sajtójogi felelősséget, helyreigazítási jogot) → Atv.: Mo
elismeri & védi a sajtó szab-át és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához
szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Smtv: ø valósíthat meg bcs-t (arra felhívást), ø sérthet
közerkölcsöt, ø járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével
Sajtó-helyreigazítás: tényt állítanak v híresztelnek v valós tényeket hamis színben tüntetnek fel →
helyreigazító közlemény
 43. Egyesüléshez való jog; pártokra vonatkozó külön szabályozás

EGYESÜLÉSHEZ VALÓ JOG: első generációs politikai alapjog, amely az egyének meghatározott
célok érdekében állandó szervezetben való tömörülését, szervezett közösségét jelenti, önkéntes alapon
→ társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek (magánszemélyek olyat is, ami nincs
bejegyezve; korlátozás: párt/szakszervezet tagja csak magánszemély lehet) → egyesülési jog magába
foglalja: (1) a cél megválasztását és a működés szabadságát (2) a csatlakozás és kilépés önkéntes
lehetőségét (3) a tagok egyenjogúságát
Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya: mindenkinek joga van másokkal szabad
társulásra, érdekei védelme érdekében szakszervezet alapítására (k: állambiztonság,
közbiztonság, közegészség, mások jogai)
Atv: Mkinek joga van szervezeteket létrehozni és joga van szervezetekhez csatlakozni
“Civil tv”: szervezet minden olyan tev végzése céljából alapítható, amely összhangban áll Atv-
el, és amelyet a tv nem tilt
Kivételek az egyesülési jog gyakorlására: (1) hatalom erőszakos megszerzésére (2) bcs (v erre
felhívás) (3) mások jogainak és szabadságának sérelme (4) nem lehet gazdasági tev az elsődleges cél (5)
nem lehet fegyveres szervezet (6) kizárólag államim szerv közfeladata nem végezhető
Egyesület alapításához szükséges: (1) 10 fő (2) alapszabály (3) tagság (4) tisztségviselők (5)
Bíróságnál be kell jegyeztetni, aki nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg Civil szervezet: egyesület
(k: párt), alapítvány
feloszlatás (a hatalom kizárólagos megszerzésére irányul, bcs, mások jogait sérti) ↔ bíróság
megszűnés (éve nem működik, ill tagjai tartósan 10 fő alatt)
PÁRTOK: egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek →
szabályok: (1) mhelyen nem szervezhető; (2) tagja kizárólag term.szem.; (3) alapító/tisztviselő
rendelkezzen passzív választójoggal; (4) gazdálkodását ÁSZ ell.
ügyész ø gyakorol tv-sségi felügyeletet, de keresetet indíthat bíróság előtt (tvsértés esetén)
bíróság megállapítja megszűnését, ha 2 egymást követő ogy választáson ø állít jelöltet
párt ø fogadhat el adományt (pénzt) tőlük és nem adhat nekik: névtelen, ktsgvetési szerv, állami
vállalat, állami részvétellel működő gt, alapítvány, más állam
támogatási összeget kap(hat)nak (központi költségvetésről szóló tv)
 44. Gazdasági, szociális és kulturális jogok

A modern államban az állam beavatkozik a társ-i termelésből származó jövedelmek újraelosztásába,

melyet kül szempontok alapján szabályoz. A beszedett adók nem cs az állam működését fedezik, hanem
az állam által preferált célok érdekében, ill szociális szempontok alapján redisztr. E jogok jellemzője, h
megvalósításukhoz az államnak vmilyen pozitív (aktív) cselekvést kell vállalnia.
GAZDASÁGI JOGOK:
tulajdonhoz való jog,
vállalkozás szabadsága,
foglalkozás szabad megválasztása,
közteherviselés (mértéke a gyermekvállalás kiadásainak figyelembevételével)
SZOCIÁLIS JOGOK: 2.gen.; ø alanyi jog, hanem állami feladat/államcél (k: szükségesség-arányosság)
alapjog: klasszikus szabadságjogból levezethető
o szakszervezeti szervezkedés (egyesülési jogból)
o sztrájkjog (gyülekezési jogból)
o tudományos & művészeti élet szabadsága
alkotmányos jog (alapjognak nem minősülő) – államnak tennie kell érte
o pihenés, szabadidő
o szociális biztonság (és megélhetéshez szükséges ellátás)
államcél: piacgazdaság, versenyszabadság, közművelődés kiterjesztése, rászorultakról
gondoskodás, emberhez méltó lakhatás, munkához való jog + egyenlő munkáért egyenlő bér,
mely elv nem megvalósítható, hisz vállalkozók nem kötelezhetők, de államnak tennie kell a
kiegyenlítésért
KULTURÁLIS JOGOK:
művelődéshez való jog → közművelődés kiterjesztése, alapfokú oktatás ingyenes & kötelező,
középfokú oktatás ingyenes & hozzáférhető, felsőoktatás egyéni képességek alapján
hozzáférhető, oktatásban részt vevők anyagi támogatása
tanítás szabadsága & tanszab. → tanuláshoz való jog, tanítás/tanulás szabadsága, szülő
szabadon választ intézményt
tudományos & művészeti élet szabadsága → állam semleges, de garantálnia kell, hogy
gyakorolhassák, korlátja, h nem ütközhet Btk-ba
 45. Házasság és család alkotmányos védelme

Atv
L) cikk: (1) Mo védi a házasság intézményét* mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján
létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat
alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. (2) Mo támogatja a gyermekvállalást. (3) A családok
védelmét sarkalatos tv szabályozza. → *nem csupán államcél, hanem obj int.védelmi köt + nem csupán fennállót
védi, hanem újak kötését ösztönzi, hisz a család a nemzet fennmaradásának alapja (ez a család fő célja)
Szabadság & felelősség c fejezetben gyermekek & szülők jogai:
külön int-ekkel védi a ◦ családokat ◦ gyermekeket ◦ nőket ◦ időseket ◦ fogyatékkal élőket
gyermek joga: testi/szellemi/erkölcsi fejlődéshez szükséges védelem és gondoskodás
szülők joga: nevelést megválasztani
szülők kötelessége: kiskorúról gondoskodni (taníttatni is)
nagykorú gyermek kötelessége: rászoruló szülőkről gondoskodni
AB: a méltósághoz való jog része az önrendelkezési szabadság, melynek megnyilvánulása a
házasságkötéshez való jog
Atv szerint családi kapcsolat alapja a házasság és a szülő-gyermek viszony, de további szabályokat
tartalmaz a családok védelméről szóló (sarkalatos) tv:
család &
gy.vállalás jogok kötelezettségek
védelme
magzat életét fogantatástól védelem, m.idő tartamára segíti a gyermek
állam
tisztelet, támogatás illeti elhelyezését
kiskorút családban gondozni, felelősen
szülők nevelni, szellemi/testi/lelki/erkölcsi gyermekre tekintettel kapott
(azonos fejlődéshez szükséges feltételeket és az támogatást gyermek
J&K) oktatáshoz/eü ellátáshoz hozzájutását gondozására/nevelésére fordítani
biztosítani (KÖT IS!!)
eleget tenni tanulmányi köt-nek;
kiskorú: testi/szellemi/lelki/erkölcsi
tartózkodjék az eg.károsító
fejlődését/egészséges
családban életmódtól; gondozása/nevelése
felnevelkedését/jólétét biztosító
élő érdekében szülővel együttműködni
családi környezetben nevelkedni
gyermek nagykorú: tartási köt szülővel szemben,
(anyagi okból nem lehet kiszakítani,
ha önhibán kívül nem tudja magát
ilyenkor államnak kell segítenie)
eltartani
kiskorút nevelő szülőt kiemelt munkajogi védelem illeti, ill szülői szerep és
munka mvégzés összehangolását/családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik
meg
közterheknél figyelembe veszik (családi adóalap kedv.)
3 éves korig pénz/természetbeni ellátás
állami tám.
mttó számára járulékkedv.
nyugdíjrendszerbe beszámít
 46. Nemzetiségek jogai

Atv XXIX. cikk: (1) A Mo-on élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, vmely nemzetiséghez
tartozó magyar áp-nak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Mo-on élő
nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi
névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. (2) A Mo-on élő
nemzetiségek helyi és országos önkorikat hozhatnak létre. (3) sarkalatos tv
Nemzetiségek jogairól (sarkalatos) tv: nemzeti/etnikai önazonossághoz való jog olyan alapvető
emberi jog, amely egyéneket és közösségeket egyaránt megillet.
Nemzetiségi jogok:
1) a szülőföldjén való zavartalan boldogulás, az óhazával való zavartalan kapcsolattartás
2) tilos olyan állami politikai, mely beolvasztást/kirekesztést/etnikai viszonyok
megváltoztatását/ki- v áttelepítést céloz
3) diszkrimináció tilos
4) vállalás és kinyilvánítás az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga (nemzeti/etnikai
csoporthoz/kisebbséghez tartozás) → nyilatkozatra senki nem kötelezhető
5) saját és gyermek utónevének szabad megválasztása
6) családra vonatkozó kisebbségi hagyományok tiszteletben tartása
7) megismerni/ápolni: anyanyelv, történelem, kultúra, hagyományok
8) közéletben való részvétel nem korlátozható
Nemzetiségek közösségi jogai:
1) történelmileg kialakult helységnevek/földrajzi megjelölések használata
2) intézmény lh/fenntartás (anyanyelvű ovi/iskola – felsőfokú is)
3) rendezvények tartása, kulturális emlékek megőrzéséhez fűződő jogok
4) ogy-i képviselethez való jog
5) társ-i szervezetek/önkorik lh. → nemzi települési ö.; helyi nemzi ö.; országos nemzi ö.
Kiegészítés:
menedékjog: Mo-on tartózkodó ø magyar áp-ok közül a menekültek részére biztosított alapvető
alkotmányos jog
menekültek jogállása: ha elismerik menekültként, akkor áp-tól kül: ø választójog; ø tölthet be áp-hoz
kötött munkát, ø hadköteles, jogosult szig-re és kétnyelvű úti okmányokra, ellátásra és támogatásra jog külön tv
szerint, ø illetik (etnikai és nemzeti) kisebbségek jogai, áp-ság honosítással való megszerzéséhez
kedvezményszabályok
menedékes: Mo területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozó külföldi, amelyet a Kormány azért
részesített ideiglenes menedékben, mert a külföldiek a hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború v etnikai
összecsapás miatt menekülni kénszerültek
Mo területén tv-esen tartózkodó külföldit csak a tv-eknek megfelelően hozott határozat alapján lehet
kiutasítani (közrend érdekében v nemzetbiztonsági okból)
 47. Információs alapjogok

Atv VI. cikk: mkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó
hírnevét tiszteletben tartsák. Mkinek joga van személyes adatai védelméhez, vmint a közérdekű adatok
megismeréséhez és terjesztéséhez (átláthatatlan polgár és átlátható állam). + Infotv, GDPR, minősített
adat védelméről szóló tv →
INFORMÁCIÓS JOG = INFORMÁCIÓS SZABADSÁG + ADATVÉDELMI JOG
A közérdekű adatok megismeréséhez való jog (információs szabadság) alapján: ● a megismerés és a
terjesztés védelmet élvez ● a szabad véleménynyilvánításhoz való jog egyik feltétele (legyen miről
véleményt alkotni) – közszereplők nagyobb tűrési köt. ● tudomány, művészet, tanítás szabadsága
szintén szorosan kötődik hozzá
ADATVÉDELMI JOG: szem. adatok védelméhez való jog ø hagyományos védelmi jog, hanem infós
önrendelkezési jog → a személy maga rendelkezhet személyes adatainak feltárásáról és
felhasználásáról (titkos megfigyelés tilos; személyes adatok védelmét ø lehet csupán a közérdekből
korlátozni)
személyes adat: olyan adat, amely kapcsolatba hozható egy természetes személlyel → különleges
(szenzitív) adat: (vallás, faji eredet, egészségi állapot) kezeléséhez írásbeliség szükséges, szigorúbb
GDPR → kezelhető Infotv → jogszerű
hozzájárulás, jsz elrendeli,
szerzi teljesítéséhez kell (érintett részese), hozzájárulás (és adatkezelő tv-i feladatihoz
jogi köt teljesítéséhez kell, kell),
jogos érdek érvényesítéséhez kell; bki létfontosságú érdekeinek védelme,
bki létfontosságú érdekeinek védelme, érintett kifejezetten nyilvánosságra hozta
közérdekű v közhatalmi tev-hez kell
garanciális elvek:
1) célhoz kötött adatkezelés (készletre gyűjtés alkotmányellenes)
2) feledéshez való jog (hozzáférhetetlen egy idő után)
3) adatfeldolgozás teljes útja követhető és ellenőrizhető
4) érintett jogosult: ● megelőzően tájékoztatást kapni ● későbbi kérelemre: rendelkezésre
bocsátás, helyesbítés, kiegészítés, korlátozás, törlés; ● jogellenes adatkezelés ellen tiltakozhat
(adatkezelő, NAIH, bíróság)
5) adatkezelőnek garantálni kell a technikai és eljárási adatbiztonsági szabályok meglétét
6) adatvédelmi incidens: ha fenti elvek sérülnek (ekkor adatkezelő jelenti NAIHnak)
KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGA
közérdekű adat: állami/önkori/közfeladatot ellátó szerv/személy kezelésében lévő és ezzel
összefüggésben keletkezett ◦ NEM személyes adat ◦ rögzített infó/ismeret → különösen: I&H,
szervezeti felépítés, szakmai tev., eredményesség, birtokolt adatfajták és működést szabályozó jsz,
gazdálkodásra/megkötött szerzikre vonatkozó adat ↔ közérdekből nyilvános adat: ami nem az
előző, de nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét, hozzáférhetővé tételét tv közérdekből elrendeli
→ nyilvánosság szerint: személyes adat (ált nem nyilvános) nem személyes adat (ált közérdkű, így
nyilvános, de vannak kivételek)
közfeladatot ellátó szerv: állami/helyi önkori feladatot/jsz alapján egylb közfeladatot ellátó
szerv/személy → köteles 15 napon belül eleget tenni +1x lehet 15 nappal hosszabbítani (k: uaz uarra 1
éven belül már kért vagy kérelmező nem adja meg nevét/elérhetőségét); ktsgtérítés: előzetesen
megállapítandó, elemei: adathordozó, mbér, kézbesítés
MINŐSÍTETT ADATOK: az ismerheti meg, akinek állami/közfeladat ellátásához feltétlenül
szükséges (számára biztosítani is kell a hozzáférést)
1. a.) Ismertesse milyen kiemelkedő fontos nemzetközi szervezeteknek tagja Magyarország!
Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket!
ENSZ: Egyesült Nemzetek Szervezete, 1945-ben hozta létre 51 állam, Székhelye New York,
Magyarország 1955, decemberében lépett be. Célja: A nemzetközi béke és biztonság.
Az Európai Unió: A második világháború után európai államok célja volt a létrehozása. Az Európai
Szén-és Acélközösségről szóló szerződés megkötése 1951-ben Párizsban. 6 állam: Benelux államok,
Franciaország, Németország és Olaszország. Cél: közös piac létrehozása.
Magyarország 2004. május 1-jén vált az EU tagjává. 27 tagállama van jelenleg.
Az Európa Tanács: Kormányközi politikai szervezet. 1949-ben tíz állam hozta létre. Célja: az európai
államok szorosabb együttműködése. Célkitűzései: megoldásokat találni az európai társadalmak
kihívásaira, mint pl. a faji előítéletekre, a környezetvédelem problémáira, a kábítószerrel való
visszaéléssel. 50 állam tagja jelenleg, Magyarország 1990 óta tagja az Európai Tanácsnak.

1. b.) Mutassa be Magyarország Alaptörvényét és az abban megfogalmazott alkotmányos elveket!

Az Alaptörvény különleges, a többi törvény felett álló, a legmagasabb jogi erővel bíró törvény. 1949-
ben az Országgyűlés egyetlen törvénybe, az Alkotmányba foglalta bele a társadalomra és az államra
vonatkozó alapvető szabályokat, ez a törvény 1949. évi 20-ik törvény volt. Ez 2011. április 25-én
módosítva lett. 2012. január 1-jén lépett hatályba.

Alkotmányos elvek:
1. Minden hatalom forrása a nép
2. A hatalommegosztás elve
3. a törvények uralma
4. az emberi jogok érvényesülése
5.Az állampolgári jogegyenlőség

2. a.) Az Európai Unió céljai és főbb intézményei

Az Európai Unió céljai: Két ipari nyersanyag tekintetében a közös piacot hozzon létre. Megszűntették
a vámokat, lehetővé tették az áruk szabad mozgását, területükön egy közös piacot építettek ki.
Az európai Unió főbb intézményei: Európa Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság,
Európai Parlament, Európai Bíróság

2. b.) A magyar választási rendszer (képviseleti demokrácia, a választások lebonyolítása)

Képviseleti demokrácia: Magyarországon parlamentáris demokrácia működik, 4 évente általános
választások, a 4-ik év április vagy májusában tartják meg, a lakosság megválasztja az országgyűlési
képviselőket, vegyes választási rendszer van.
A helyi önkormányzati választásokat a választópolgárok szavaznak a közhatalom képviselőinek
megválasztásáról, 5 évente.
A választások lebonyolítása: a magyar állampolgárok országgyűlési képviselőket, Európai Parlamenti
képviselőit, helyi önkormányzati képviselőit, polgármestert és fővárosi polgármestert közvetlenül
titkos szavazással választják. Minden állampolgár lakóhelye szerinti településen szavazhat.
Magyarországon a választás általános és egyenlő választójog alapján történik.

3. a.) Ismertesse be Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi

tagozódását!
Földrajzi elhelyezkedése: Magyarország Kelet- Közép- Európában, Kárpát- medencében fekszik
Államformája: Köztársaság
Pénzneme: Forint
Területi tagozódása: Magyarország egységes állam, 19 megye, 198 járás valamint települések.

3. b.) Az országos, a területi és a helyi szintű népszavazás

Országos és hely népszavazás lebonyolítása azonos módon történik. Helyi népszavazást valamelyik
településen (községben, városban és fővárosi kerületben) tartanak. A népszavazás kezdeményezése
aláírásgyűjtő íveken történik.
Területi népszavazásnak nevezzük: megyei és fővárosi szintű népszavazást.

4. a.) Ismertesse Magyarország nemzeti jelképeit, szimbólumait és ünnepeit

Nemzeti jelképek: Himnusz, zászló és címer
Nemzeti szimbólumai: Szent Korona és Szózat
Nemzeti ünnepek: Március 15. 1948-49 –es forradalom és szabadságharc
Augusztus 20. Államalapítás: Állam állapító Szent István Király ünnepe
Október 23. 1956-os forradalom és szabadságharc

4. b.) Az Országgyűlés (az országgyűlés feladatai, szervezeti és működési rendje, az országgyűlési

képviselők jogállása)
Az Országgyűlés Magyarország legfőbb népképviseleti szerve.
Az országgyűlés feladatai: megalkotja és módosítja Magyarország alaptörvényét, törvényeket alkot,
elfogadja a központi költségvetést és jóváhagyja annak végrehajtását, megköti a nemzetközi
szerződéseket, dönt a hadi állapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről, megválasztja a
köztársasági elnököt, miniszterelnököt, alkotmánybírósági elnököt és tagjait. Dönt a megyék
területéről, nevéről, székhelyéről. Közkegyelmet gyakorol.
Szervezeti és működési rendje: az országgyűlés szervezetéről törvény, a működéséről pedig
házszabály rendelkezik.
Az országgyűlési képviselők jogállása: Tevékenységüket a közösség érdekében végzik, mentelmi jog
illeti őket.

5. a.) A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás

A magyar nép eredete: eredetének, kialakulásának és megismeréséhez jelentős segítséget nyújt a
nyelv. A magyar nép előtörténete három nagy szakaszra tagolható: az uráli, a finnugor és az ugor
nyelvi egység korára.
Vándorlás: A nyugat felé vándorló magyarság első európai szálláshelye a Dél-Urál és a Volga folyó,
majd Levédia és Etelközben telepedtek le. 830 körül már a Fekete-tenger északi partján éltek, és itt
szerveződött meg a hét törzsből álló törzsszövetség.
Honfoglalás: A magyarok Kárpát-medencében történt letelepedését nevezzük honfoglalásnak. A
honfoglalás idején két fejedelem állt a magyarság élén: a kende (vallási vezető tisztség) és a gyula (a
tényleges vezető).

5. b.) A jogalkotás, az Országgyűlés jogalkotó tevékenysége

A jogalkotás: Az Alkotmányos államban a törvények uralma érvényesül. törvényekkel kormányoznak.
Magyarországon a jogalkotó szerveknek az alábbi jogszabályokat alkothatják:
Az Országgyűlés Alaptörvényt és törvényt;
A kormány rendeletet;
a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletet;
A kormány tagjai rendeletet;
az önálló szabályozó szerv vezetője rendeletet;
Az önkormányzatok rendeletet alkotnak.
Az Országgyűlés jogalkotó tevékenysége: A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg.
Jogalkotó hatásköre korlátlan, ami azt jelenti, hogy bármilyen tárgykörben alkothat törvényt. Vannak
olyan életviszonyok, amelyeknek a szabályozása kizárólagosan az Országgyűlésre tartozik.

6. a.) Az államalapítás, a Szent István halála utáni évszázadok

Az államalapítás: Államalapító királyunknak Szent Istvánnak tekintjük. Már a 10-században mind
Taksonynak mind Gézának nagy szerepe volt a magyarok letelepítésében és az állam
megszervezésében. Szent István a törzsi nemzetségi szervezetét felszámolta és korabeli viszonyoknak
megfelelő korszerű államot hozott létre, az ország területét vármegyékre osztotta.

A Szent István halála utáni évszázadok: Szent István nem volt fiú utódja, így az Árpád-ház különböző
más ágaiból eredő uralkodók váltották egymást a magyar trónon. Ennek következménye az általa
megteremtett központi hatalom szétforgácsolódott a trónviszályokban.
Szent Lászlót említhetjük ki, aki sikerrel védte az országot a külső támadások ellen.
2-ik András: aki kiadta az Aranybullát, amiben a z uralkodó tiltotta a hatalmaskodásokat.
4-ik Béla: Uralkodásának idejére esik a tatárjárás, a mongol törzsek 1241-42. évi európai hadjáratáról
van szó.
1301-ben kihalt az Árpád-ház férfiágon. Károly Róbert a nápolyi uralkodó fia örökölte meg a magyar
trónt.
Nagy Lajos: Kiterjesztette a magyar királyság határait.

6. b.) A kormány (megalakulása, megszűnése, főbb feladatai és működése)

A kormány megalakulása: Miniszterekből és miniszterelnökből áll, a miniszterelnök a miniszterek
közül rendelettel egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. A miniszterelnököt a köztársasági
elnök javaslatára az országgyűlési képviselők többségének szavazatával választják meg, és a
miniszterelnök meghatározza a kormány általános politikáját. A kormány a feladatait az
Országgyűléstől kapja.
A kormány megszűnése: A kormány megbízatása megszűnik az újonnan megválasztott Országgyűlés
megalakulásával, ekkor ugyanis új Országgyűlés új kormányt választ.
A kormány főbb feladatai: Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, a kormány biztosítja a
törvények végrehajtását, a kormány a közigazgatás legfőbb szerve, a kormány biztosítja a helyi
önkormányzatok törvénységi ellenőrzését, Irányítja Magyarország Honvédség, rendőrség,
nemzetbiztonsági szolgálatok működését, közre működik a külpolitika meghatározásában,
nemzetközi szerződéseket köt.
A kormány működése: Hetente ülésezik, döntéseit testületenként eljárva ülésein hozza meg.
Döntésének végrehajtásáról a kormány, a miniszterek útján, illetve az alárendelt közigazgatási
szerveken keresztül gondoskodik.

7. a.) Mátyás kora és a török idők Magyarországon

Mátyás kora: Mátyás királyt 1958-ban választotta királlyá a pápa, aki 1490-ig uralkodott.
Uralkodásának idejét a magyar nép legdicsőbb korszakai között tartjuk számon. Híres hadseregét a
Fekete Sereget zsoldosokból verbuválták. Ebben az időszakban Magyarország Európa nagy
nyersanyag szállítója volt.

A török idők Magyarországon: Az oszmán birodalom terjeszkedésének következményeként a török

hadak sorra vették be a várakat az ország déli részén. 2-ik Lajos Mohácsnál elsöprő vereséget
szenvedett a túlerőben lévő török hadaktól, maga a király is meghalt. Magyarország kettévált, a
nemesség egy része Szapolyai Jánost választotta királynak, a másik része Habsburg Ferdinándot
emelte a trónra. 1541-ben a törökök elfoglalták Buda várát, és mintegy 150 évre török kézen volt a
főváros. Az ország három részre szakadt. 1686-ra meggyengült az oszmán birodalom, Európa több
állama összefogva elűzte a szultán hadseregét.

7. b.) A kormány és tagjainak jogalkotása, az önkormányzati jogalkotás

A kormány és tagjainak jogalkotása: A kormány rendeletet bocsát ki, bizonyos élet viszonyokat a
kormány eredeti módon is szabályozhat. A kormány tagjai a miniszterelnök, miniszterelnök
helyettesek és miniszterek is hozhatnak rendeletet valamely törvény vagy kormányrendelet
végrehajtására.
Az önkormányzati jogalkotás: Az önkormányzat képviselt testület által meghozott jogszabály szintén
rendeletnek nevezzük. Az önkormányzat köteles rendeletet alkotni, ha erre magasabb szintű
jogszabály kötelezi. Alkothat rendeletet a képviselő testület saját indításából is feltéve, hogy olyan
kérdést kíván szabályozni, amelyet az Országgyűlés, a kormány vagy az önkormányzatok mg nem
szabályozták.

8.a.) A Habsburg-uralom és az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc

A Habsburg-uralom: A törökök után az osztrák haderő alá kerültek az ország területei, amelyet
betagoltak a Habsburg Birodalomba. Az első Habsburg- ellenes felkelés (1604-1606) vezetője
Bocskai István volt. A hajdúkkal szövetkezve meghódította az északi-magyarországi várakat és
városokat, majd Erdélyt. 1703-ban kitört a 2-ik Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc, aki
szembefordult a Habsburgokkal szemben. A kurucok sikereinek csúcspontján 2-ik Rákóczi
Magyarország vezérlő fejedelmévé választották, majd kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.

Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc: Az 1848-as forradalom kirobbanását bonyolult

nemzetközi és hazai folyamatok előzték meg. Széchenyi István és Kossuth Lajos személyesen
vállaltak szerepet a társadalom átalakításában. Előzménye az osztrák fővárosban kirobbant
forradalom volt. Március 15-én a márciusi ifjak, köztük Petőfi Sándor és Jókai Mór vezetésével
Pesten kitört a forradalom. A nemzet legfontosabb követeléseit a Tizenkét pontban fogalmazták meg.
A forradalom nyomására kinevezték az első magyar kormányt Gróf Batthyány Lajos vezetésével.
1849 májusára Magyarország felszabadult az osztrák elnyomás alól. Az országgyűlés kimondta az
ország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását. Az osztrák császár az oroszok segítségét
kérte-> 1849 nyarán 200 ezer orosz katona vonult be Magyarországra. A Habsburgok
bosszúhadjáratában több ezer embert börtönöztek be.

8. b.) A köztársasági elnök (megbízásának keletkezése és megszűnése, a köztársasági elnök hatáskörei)

A köztársasági elnök megbízásának keletkezése és megszűnése: A köztársasági elnököt az
Országgyűlés 5 évre választja meg. Köztársasági elnök csak olyan személy választható meg, aki a
választás napjáig 35.- ik életévét betöltötte, magyar állampolgár és van választójoga.
Az elnöki megbízatás megszűnik, ha az elnök megbízatási ideje lejár, elnök halálával, feladatkör
ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal, összeférhetetlenség kimondásával, lemondással,
illetve a tisztségtől való megfosztás miatt.
A köztársasági elnök hatáskörei: Képviseli a magyar államot külföldön, Magyarország nevében
nemzetközi szerződéseket köt más államokkal, megbízza Magyarország nagy követeit, befogadja más
országok nagyköveteit, kitűzi Országgyűlési, önkormányzati képviselők és polgármester általános
választását. Fontos jogosítványokat gyakorol az Országgyűlés működésével kapcsolatban.
Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. Dönt az állampolgársági ügyekben.

9. a.) A kiegyezéstől az első világháborúig:

A kiegyezési tárgyalásokat magyar részéről Deák Ferenc irányította, az osztrák-magyar kiegyezésre
1867-ben került sor, melynek értelmében megalakult az Osztrák-magyar Monarchia. Az új
államalakulat uralkodója Habsburg-ház volt, az államügyek egy részét közösen intézte a két tagállam.
A kiegyezés Magyarország számára annyiban előnyös volt, hogy a Habsburgok elismerték önálló
államként. A magyar gazdaság a kiegyezést követő évszázadokban gyors fejlődésnek indult. A
gazdaság vezető ága a mezőgazdaság lett.

9. b.) Alkotmánybíróság és az alapvető jogok biztosa

Alkotmánybíróság : Az alaptörvény védelmének legfőbb szerve, felülvizsgálja a törvények és más
jogszabályok alkotmányosságát, ha az állapítja meg, hogy, azok ellentétesek az alaptörvény valamely
rendelkezésével és megsemmisíti őket. Döntéseit teljes ülésben-tanácsban vagy egyesbíróként hozza
meg. 15 tagja van, akiket az Országgyűlés választ meg, 12 évre.
Az alapvető jogok biztosa: Feladata, hogy az Alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott
visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, orvoslások érdekében egy-egy intézkedéseket
kezdeményezz. Két helyettese van.

10. a.) Az első világháború és annak következményei

48. 1914 nyarán Európában kitört a háború, melynek okai a világ országai között meglévő
ellentétek, a befolyási övezetekért, piacokért folyó harc volt. Egy szerb merénylő
meggyilkolta az osztrák trónörököst, Ferenc Ferdinándot. Az egyik oldalon találhatjuk
Németországot, az Osztrák-Magyar Monarchiát, Olaszországot és az őket támogató államokat.
49. A másik oldalt az antant nagyhatalmai: Nagy-Britannia, Oroszország és Franciaország
és a hozzájuk csatlakozó államok alkották. A magyar közös osztrák-magyar hadsereg
katonáiként vettek részt a háborúban. 1917-ben az Egyesült Államok az antanthatalmak
mellett belépett a háborúba, és ez eldöntötte annak kimenetelét.
50. Az első világháború az antant győzelmével ért véget, 1918 novemberében a Monarchia,
majd Németország is fegyverszünetet kötött. 1918-ban Károlyi Mihály lett a miniszterelnök
az országban, aki földreformot, választójogot és sajtószabadságot ígért. A Magyar Nemzeti
Tanács határozatot hozott az ország függetlenségéről és népköztársasággá válásáról.
51. Magyarország az első világháború vesztes állama volt, és a nagyhatalmak az ország
területének a román seregek részére való átadását rendelték el.
52. Az első világháború lezárásaként Párizsban folyó tárgyalások a magyarok számára
végzetes következményekkel jártak, 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum alapján
Magyarország elvesztette a területének kétharmadát, amit a környező országok területéhez
csatoltak, az elcsatolt területeken magyar lakosság élt.
53. A tanácsköztársaság bukása után Magyarország államformája ismét királyság lett, de
király nélkül. Az országot ekkor Horthy Miklós irányította, akinek kormányzósága 1944-ig
tartott.

10. b.) Az igazságszolgáltatás és az ügyészség

Az igazságszolgáltatás: Magyarországon az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A bírák
függetlenek, és csak a törvények vannak alárendelve. A jogszabályok alapján meggyőződésüknek
megfelelően döntenek, nem befolyásolhatóak és nem utasíthatók. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak
és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét
betöltötte.
Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják: a Kúria, az ítélőtábla, a
törvényszék, a járásbíróság és a kerületi bíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróságok.
Az ügyek többségében első fokon a járásbíróság jár el. Törvényszék működik a megyék székhelyén.

Az ügyészség: Az ügyészség független, csak a törvényeknek alárendelt önálló alkotmányos szervezet.

Magyarország legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi
személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelméről. Az ügyészség
közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén
fellép a törvényesség védelmében.
Az ügyészség üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket. Meghatározott ügyekben maga az
ügyészség végzi a nyomozást. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
Magyarország ügyészi szervei: A Legfőbb Ügyészség, a fellebbviteli főügyészség, a főügyészség, a
járási ügyészség.
Magyarország legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja.

11. a.) A második világháború

 7. A konszolidációhoz hozzájárult a külföldi tőke beáramlása, kölcsönök felvétele, a
földreform, a hazai kultúra fejlesztése.
8. Az 1930-as években az ország szorosabb gazdasági kapcsolat fűzte Németországhoz.
Német hatására Magyarországon zsidóellenes törvényeket fogadtak el, ennek
következményeként megerősödtek a szélsőjobboldali mozgalmak.
9. Magyarország belesodródása a második világháborúba jórészt a trianoni
békeszerződésnek tudható be. Hitler hatalomra kerülés Németországban azt a reményt
keltette a magyar politikában, hogy egy németbarát magatartás eredményeként lehetőség
lesz az elcsatolt területek visszaszerzésére.
10. 1939-ben Hitler elfoglalta Lengyelországot, ezért az európai nagyhatalmak hadat üzentek
Németországnak. Kitört a második világháború.
11. 1941-ben Hitler megtámadta a Szovjetuniót, Magyarország pedig belépett a háborúba, és
hadba vonult a Szovjetunió ellen. Az ország vesztébe rohant. A magyar kormányzat 1944-
ben bejelentette az ország kilépését a háborúból, de a bejelentés már elkésett, német
nyomásra a nyilasok vették át az uralmat, felgyorsult az ország kirablása.
12. 1945 tavaszán a németek letették a fegyvert, a második világháború véget ért.
Magyarország a visszacsatolt területeket ismét elveszítette és több millió dolláros jóvátétel
megfizetésére kötelezték.

11. b.) Az állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács

Az állami Számvevőszék: Az Országgyűlés pénzügyi gazdasági ellenőrző szerve. Feladata, hogy
ellenőrizze az államháztartás gazdálkodását, ezen belül az állami tulajdonban lévő vállalatok,
vállalkozások tevékenységét. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben
tájékoztatja az Országgyűlést. Az elnökét az Országgyűlés választja meg tisztségébe.
A Magyar Nemzeti Bank: Magyarország központi bankja, felel az ország pénzügyi politikájáért.
Elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök nevezi ki. Tevékenységéről az elnök évente beszámol az
Országgyűlésnek. Elnöke rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.
A Költségvetési Tanács: Az országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely az
ország központi költségvetésének megalapozottságát vizsgálja. Közreműködik az Országgyűlés által
évente megalkotott költségvetési törvény előkészítésében.

12. a.) A Rákosi rendszer és az 1956. évi forradalom és szabadságharc

A Rákosi rendszer: A háború befejezése után a szovjet csapatok nem vonultak ki az országból. A
gyárakat leszerelték, és a Szovjetunióba szállították. Élelem, tüzelő nem volt, a gazdaság nem
működött, a munkaképes férfiak többsége meghalt. Az emberek nekiálltak az ország újjáépítésének,
helyreállt a közlekedés, megnyitottak a bányák, a gyárak.

1946. január 31-én a nemzetgyűlés törvénybe iktatta, hogy a királyság megszűnik, az ország
államformája köztársaság. A megszálló szovjet katonai erő segítségével megkezdődött a kommunista
hatalomátvétel előkészítése. 1947-ben előrehozott választások voltak, az új kormányt szovjetbarát
politikusok alkották. A kommunista párt főtitkára Rákosi Mátyás volt.
Megkezdődött az ipar, az iskolák államosítása. A mezőgazdaság rosszabb helyzetbe került. Aki
tehette, a városokba költözött és az iparban kereste a megélhetését. 1953-ban meghalt Sztálin szovjet
diktátor. Az új szovjetvezetés maga is bírálta az addigi politikát.

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc: 1956. október 23-án egyetemisták tüntetést szerveztek,
amelyhez a járókelők tömege csatlakozott. Követelték a törvénytelenségek felülvizsgálatát, a
többpárti választásokat, a sajtószabadságot, a szovjet csapatok kivonulását az országból. A Rádiónál
az Államvédelmi Hatóság és a tüntetések között tűzharc tört ki.
A tüntetés forradalommá, majd fegyveres felkeléssé alakult át. Október 28-án Nagy Imre vezetésével
új kormány alakult és megkezdte a tárgyalásokat a szovjet csapatoknak országból történő kivonásáról.
Megszüntették az egypártrendszert. A szovjet politikai vezetés a forradalom leveréséről határozott. A
szovjet hadsereg november 4-én fegyveres támadást indított Budapest ellen. A forradalom elbukott.

12. b.) A Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok

A Magyar Honvédség: A haza katonai védelmét és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív
védelmi feladatokat látja el. Közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeinek
elhárításában és felszámolásában.
A rendőrség: Alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, a közbiztonság és a közrend
védelme. A rendőrség őrzi az államhatárt, fenntartja a határátkelőhelyek rendjét.
A nemzetbiztonsági szolgálatok: Alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes
rendjének védelme, az ország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.

13. a.) A Kádár- rendszer és az 1990. évi rendszerváltás

A Kádár- rendszer : 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése után a szovjet vezetés,
forradalmi kormány megalakulásáról határozott és annak vezetésével Kádár Jánost bízta meg. Az
ország a szovjet támadás és a törvényes magyar kormány megdöntése ellen sztrájkkal tiltakozott.
1956 decemberében statáriumot hirdettek, sokakat állítottak bíróság elé. Nagy Imrét és társait 1958-
ban kivégezték, többek hasonló sorsra jutottak.
Kádár János 30 éven át maradt az ország élén. A gazdasági és társadalmi életet a pártállami diktatúra
vezérelte. 1960-as évektől kezdődően azonban a rendszer vezetőinek politikája a lakosság
megnyerése volt. Ennek ellenére a szocialista gazdaság mindinkább csődbe került, az ország
eladósodott.

Az 1990. évi rendszerváltás: 1990. évi rendszerváltás előzményei közé tartozott, hogy a
Szovjetunióban Gorbacsov került hatalomra, aki sürgette a demokratikus átalakulást. 1988-tól az ún.
reform kommunisták kerültek hatalomra, több demokratikus törvény fogadott el az Országgyűlés.
1989. október 23-án kihirdetett Alkotmány módosítás szerint Magyarország államformája ismét
köztársaság lett. 1990 tartott választásokon a miniszterelnök Antall József, köztársasági elnök Göncz
Árpád lett. 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta az ország területét. Magyarország
életében új korszak kezdődött.

13.b.) Pártok, szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek

Pártok: A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. Pártot az emberek
azért alakítanak, hogy a párt választási győzelmet arasson. és kormányzati hatalmat megszerezze. A
párt akkor képes a hatalmat megszerezni, ha tagsággal és szilárd szavazóbázissal rendelkezik. A
polgárok az általuk támogatott párt útján tudják érvényre juttatni az akaratukat. A pártok közhatalmat
közvetlenül nem gyakorolhatnak, egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet.
Szakszervezetek: védi és képviseli a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit.
Szakszervezet minden olyan munkavállalói szervezet, amelyet elsődlegesen abból a célból hozták
létre, hogy megvédje a munkavállalóknak a munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeit.
Más érdekképviseleti szervek: Szakmai és gazdasági kamerák. Köztestület a Magyar Tudományos
Akadémia, mely a tudományok legkiválóbb képviselőit tömöríti, valamint a Magyar Művészeti
Akadémia.

14. a.) A magyar művészet képviselői

A művészet a valóság tükröződése, megjelenítése a művész által létrehozott alkotásokban.
Képzőművészet, zeneművészet, építészet, film-, színház- és táncművészet mind a művészet egy-egy
ága, akárcsak az iparművészet.

14.b.) Helyi Önkormányzatok

A község, város, főváros és kerületei valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a
helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választó polgárok községét érintő helyi közügyek
önálló demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak lakosság érdekében való gyakorlása.
Képviselő testület tagjainak és a polgármesternek választását előző általános választást követő 5-ik
év októberi hónapokban kell megtartani. A helyi önkormányzás alapjogai egyelőek. Jogait és
kötelezettségeit törvény határozza meg. Feladatai: egészségügy ellátás, ivóvízellátás, óvoda-
általános iskolai oktatás, közvilágítás, helyi közutak fenntartása, köztemető fenntartása, nemzetségi
ügyek ellátása.

15. a.) A magyar zene és tudomány képviselői

A magyar zene: A magyarság népzenéje keletről hozott alapokon nyugszik, két száz dallamot
ismerünk, amelyek még vándorlás idejéből származnak. A nép dalok századokon át hallomás útján
terjedtek és csak az 1800-as évek végén kezdték őket gyűjteni, dallamokat, lekottázni, szövegüket
lejegyezni. Magyar zeneszerzők közül 4 személyt említünk: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Bartók Béla
és Kodály Zoltán

Tudomány képviselői: A tudomány a természet, a társadalom, a gondolkodás összefüggéseiről

szerzett, igazolható ismeretek rendszere. A magyar tudomány művelői közt említhető: Körösi Csaba
Sándor, Bolyai Farkas, Jedik Ányos, Semmelweis Ignác, Puskás Tivadar

15. b.)

16. a.) A magyar ősköltészet

Magyaroknak Honfoglalás előtt is volt írása. Ezt a szöveget alig alkalmazták,az irodalom formája
ebben az időben szóbeliség volt, a verses és az elbeszélő művek hagyomány útján terjedtek. Ősi
költészetünkből nem maradt fent írásos emlék.

16. b.) Emberi jogok

Az emberi jogok kialakulásának kezdetét 18. század végére tehetjük. A jog egyenlőség azt jelenti,
hogy minden egyénnek , személynek azonos a viszonya az államhoz. Az emberi jogok az ember el
nem idegeníthető természetes jogai, minden embert megilleti a jogok és e jogoknak minden államban
érvényesülniük kell.

17. a.) A reneszánsz és a barokk irodalom

A reneszánsz korábban alkottak első nagy költőink: mint pl: Janus Pannonius, Balassi Bálint (a
reneszánsz költészet legnagyobb alkotója)
A barokk irodalom: Reneszánsz és a reformáció korát követő barokk kiemelkedő költői. pl: Zrínyi
Miklós, Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály

17. b.) Alaptörvénybe biztosított alapvető jogok. Ismertessen közülük négy alapvető jogot bővebben!
Annak, akinek az alkotmányos jogait az állami szervek megsértették jogában áll az alapjog sérelem
miatt keletkezett igényeit bíróság előtt érvényesíteni.
Az alapjogok a következők: Az élethez és az emberi méltósághoz való jog: minden embernek
Magyarországon vele született joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől
senkit nem lehet önkényesen megfosztani.
Személyes szabadsághoz való jog: Magyarországon mindenkinek joga van a szabadságra és
a személyi biztonságra és a jogoktól senki nem fosztható meg.
Szabad mozgáshoz való jog: mindenkit, aki törvényesen tartózkodik, Magyarországon
megilleti a szabad mozgás az országban, lakóhelyét és tartózkodási helyét mindenki szabadon
választhatja meg.
Emberi jó képesség: Magyarországon minden ember jog képes, az embernek azt a képességét
jelenti, hogy jogokat szerezhet és kötelezettségeket szerezhet
18. a.) Magyar irodalom a romantika korában
A romantika mint stílus