Professional Documents
Culture Documents
hu
Közigazgatási jog
1
Forrás: http://www.doksi.hu
Tartalomjegyzék
A képesítés ........................................................................................................................................... 4
A köztisztviselők jogai és kötelezettségei ........................................................................................... 5
A felelősségi rendszer .......................................................................................................................... 7
KÖZIGAZGATÁSI JOG ..................................................................................................................... 9
A közigazgatási jog kialakulása, fejlődési szakaszai ........................................................................... 9
A közigazgatási jog forrásai .............................................................................................................. 10
I. Jogszabályok ................................................................................................................................... 11
II. Egyéb jogi eszközök ...................................................................................................................... 12
A jogalkotás ....................................................................................................................................... 12
A közigazgatási jogi norma ............................................................................................................... 13
A jogforrás ......................................................................................................................................... 13
A jogszabály ....................................................................................................................................... 13
A jogi norma ...................................................................................................................................... 13
A jogi norma legfontosabb jellegzetességei .......................................................................................
A jogi norma fajtái, csoportosítása .....................................................................................................
A közigazgatási jogi norma szerkezete ..............................................................................................
A jogalkalmazás ................................................................................................................................. 15
A közigazgatási jog szankciói............................................................................................................ 16
A közigazgatási jog szankciói ............................................................................................................ 17
A közigazgatási jogi szankció célja ................................................................................................... 17
A szankció fogalmi elemei ................................................................................................................. 18
A szankciók fajtái ............................................................................................................................... 18
A francia közigazgatás ....................................................................................................................... 19
Az Egyesült Királyság közigazgatása ................................................................................................ 21
Skócia ................................................................................................................................................. 22
Wales .................................................................................................................................................. 22
Anglia ................................................................................................................................................. 22
Észak-Írország .................................................................................................................................... 22
Az Egyesült Királyság helyi igazgatása ............................................................................................. 23
Az USA közigazgatása ...................................................................................................................... 23
Az amerikai elnök .............................................................................................................................. 23
Az alelnök .......................................................................................................................................... 23
A törvényhozó hatalom ...................................................................................................................... 23
A végrehajtó hatalom ......................................................................................................................... 24
A központi igazgatási szervek ............................................................................................................ 24
Az állami szintű igazgatás .................................................................................................................. 24
Helyi önkormányzatok ....................................................................................................................... 24
Németország, Ausztria, Svájc közigazgatási rendszere ..................................................................... 24
Németország....................................................................................................................................... 24
Ausztria .............................................................................................................................................. 25
Svájc ................................................................................................................................................... 25
A közigazgatás cselekvési formái, az aktusok ................................................................................... 26
Csoportosítási lehetőségek ................................................................................................................. 26
Az aktusok osztályozása .................................................................................................................... 26
Az aktusok jogkötöttsége ................................................................................................................... 27
A hibás államigazgatási aktusok ........................................................................................................ 27
Az EU igazgatása ............................................................................................................................... 27
Az európai integráció története .......................................................................................................... 27
Az EU döntéshozatali szervei ............................................................................................................ 29
Kormányközi szervek .........................................................................................................................
2
Forrás: http://www.doksi.hu
3
Forrás: http://www.doksi.hu
A képesítés
Képesítés: annak meghatározása, hogy milyen képességekkel, készségekkel, ismeretekkel kell
rendelkeznie annak, aki a közigazgatásban akar elhelyezkedni.
2. kiválasztási módszer: nem írnak elő jogszabályban ilyen követelményeket, de megkívánják, hogy
bizonyos ismeretekkel rendelkezzen a pályázó, ezért versenyvizsgát hirdetnek meg. Azon a
jelentkezőnek kérdésekre kell válaszolnia, ennek alapján döntik el, hogy kit vesznek fel (Fr.o.,
Anglia).
1883. évi I. tv. tartalmazza, hogy az akkori köztisztviselőknek milyen ismeretekkel kell rendelkezni.
A II. vh. után a demokratikus rendszer ki akarta cserélni a személyi állományt.
1990: előáll a jelenlegi rendszer, melynek alapjait az 1992. évi XXII. tv. szabályozza:
1. Köztisztviselő csak az lehet, aki legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.
2. Központi államigazgatási szervekben előadói besorolásban csak felsőfokú iskolai
végzettségű személy dolgozhat, kivéve, amely szervek nem a központi szervek
alaptevékenységéhez kapcsolódnak.
3. Vezető beosztású a közigazgatásban csak felsőfokú iskolai végzettségű szakember lehet.
4. Jegyző esetén államigazgatási főiskolai vagy jogi diploma, főjegyző esetén jogi vagy
közgazdasági diploma szükséges.
9/1995. Korm. rendelet hajtja végre: a közigazgatás minden álláshelyére vonatkozóan előírja, hogy
milyen szintű és jellegű iskolai végzettséggel kell rendelkezni az alkalmazottaknak.
A köztisztviselők képzése illetve továbbképzése: az állam egységes elvek alapján dolgozza ki, hogy
a köztisztviselők milyen képzésben részesüljenek.
- Anglia: az a közigazgatási szakértő jó, aki gazdag általános műveltséggel rendelkezik, jól
ismeri a művészeteket, irodalmat és történelmet, elegánsan viselkedik, társaságba
beilleszkedő, általános műveltségű szakember.
- Franciaország: a közigazgatási szakembereket gazdasági ismeretekkel kell felruházni, mert a
szakemberek legfőbb feladata, hogy a közpénzeket hasznosan költsék el.
- Németország: a közigazgatás nem más, mint jogilag szabályozott igazgatás. A jog tanítására
fektetik a hangsúlyt.
- volt SZU: a közigazgatás a termelést is közvetlenül irányította, ezért a mérnökök
irányítottak minden területen.
- USA: a közigazgatásba olyan szakember kell, aki komplex ismeretekkel rendelkezik:
általános ismeretség, közgazdasági ismeretek, jogi ismeretek, szervezési ismeretek.
4
Forrás: http://www.doksi.hu
ismereteket ad.
2. Munkába állás után: első 3 hónapban alapozó ismeretek, 3 évvel később 6 hónapos képzés,
5 év után egy évig jár iskolába.
Kötelezettségek:
1. Munka elvégzése. Ktv. szerint: „A funkció, a megbízás teljesítésének kötelezettsége. A
köztisztviselő teljes erejével, a teljes munkaidejében a közigazgatásért és a közigazgatásban
kell hogy dolgozzon.” Általában más munkát nem végezhet. Kivételek:
a. vezetők: csak oktatói, tudományos, művészeti tevékenységet végezhet, ezt is csak a
felettese engedélyével.
b. beosztottak: lehet végezni más tevékenységet is: művészeti, oktatási tevékenységet
bejelentés mellett, más tevékenységet csak a felettese engedélyével. Ez a
tevékenység nem korlátozhatja a fő tevékenység ellátását. Általában nem folytathat
olyan tevékenységet, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól
mentes tevékenységét veszélyeztetné.
2. Felettesnek való engedelmeskedés: „A köztisztviselő köteles felettese utasításait
végrehajtani.” Ez nem abszolút értelmű. Kivételek:
a. nem kell teljesíteni, ha annak képességbeli akadályai vannak.
b. Nem köteles teljesíteni, ha ezáltal másnak az életét, egészségét, testi épségét
közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
c. Meg kell tagadni, ha ezáltal bűncselekményt vagy szabálysértést követne el a
köztisztviselő.
d. Megtagadhatja, ha saját életét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti.
Amennyiben nem egyértelmű, hogy bűncselekményt követ-e el, akkor kérni kell a
parancs írásbeli megerősítését. Ekkor már végre kell hajtani. Ezért kár nem érheti a
köztisztviselőt. A főnöknek a közvetlen felettes számít.
3. A törvényesség betartásának kötelezettsége: „A köztisztviselő a feladatait a köz érdekében a
jogszabályoknak és az irányító testület döntéseinek megfelelően, a kulturált ügyintézés
szabályai szerint köteles ellátni.” A köztisztviselő köteles betartani az anyagi
jogszabályokat, az alaki jogszabályokat és az ügyviteli szabályokat is.
4. Pártatlanság kötelezettsége: a köztisztviselő köteles igazságosan, részrehajlás nélkül eljárni,
nem részesíthet senkit sem előnyben, hátrányban személyes érzések miatt. Ez az egyenlő
elbánás elve. A pozitív diszkrimináció megengedett azok irányában, akik rászorulnak a
5
Forrás: http://www.doksi.hu
védelemre.
5. Hűség (lojalitás) kötelezettsége:
a. Hűnek kell lenni az államhoz, a külföldi érdekekkel szemben a magyar érdekeket
kell elsődlegesnek tekinteni.
b. Hűnek kell lenni az alkotmányos rendhez. A köztisztviselők esküt tesznek erre. A
köztisztviselő egy konkrét államberendezkedéshez hű.
c. Hűnek kell lenni az éppen hatalmon lévő kormányzathoz, és fenntartás nélkül ki kell
azt szolgálni.
6. A tisztesség és a megvesztegethetetlenség kötelezettsége (BTK-ban található): a
köztisztviselő jogtalan előnyszerzéssel bűncselekményt követ el, ha ennek ellenértéke
valamilyen anyagi jószág megszerzése. Tilos a protekció is (előnyben részesítés, de nem
mutatható ki anyagi előnyszerzés.
7. A méltóság és a tekintély megőrzésének és megvédésének kötelezettsége. A közti a
közhatalmat, az államot képviseli, ennek következtében viselkedésének példamutatónak kell
lennie. A családi élet rendezetlensége ezt veszéllyel fenyegeti. 1914-ig a köztisztviselő csak
a felettese engedélyével köthetett házasságot. 1992-ig ez a rendészeti szerveknél is
érvényben volt. Másik veszély a káros szenvedélyeknek való hódolásból eredhet.
8. Szakmai információk megőrzésének kötelezettsége: a köztisztviselő köteles megőrizni az
államtitkot és a szolgálati titkot. Ennek megsértése súlyos bűncselekmény. A köztisztviselő
illetéktelen személynek vagy szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek
tevékenysége során jutottak tudomására, és kiszolgáltatásuk az állam vagy az önkormányzat
vagy a munkatársak számára sérelemmel jár, vagy valaki másnak anyagi előnyére válhat.
9. A köztisztviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni, illetőleg az előző vagyonnyilatkozat óta
történt vagyongyarapodásról és annak okairól. Külön nyilatkozatot kell tennie a vele egy
háztartásban élő házastársára, élettársára vonatkozóan. A nyilatkozatot magas
beosztásúaknak évente kell megtenni, alacsonyabb beosztásúaknak kétévente. Ha
szándékosan valótlan adatot állít, a jogviszonyt azonnal meg kell szüntetni.
10. A köztisztviselő köteles a közigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben,
átképzésben agy vezetőképzésben részt venni.
Jogok:
3 féle csoportosítás:
1. Az alkalmazáshoz kapcsolódó jogok: minden alkalmazottat megilletnek.
a. A tevékenység végzéséért ellenszolgáltatás illeti meg: „A köztisztviselő havi illetményre
jogosult.”
b. Megilleti a köztisztviselőt a 13. havi illetmény, és a különböző jutalmak (pl. jubileumi
jutalom). A jutalom másik fajtája adható a jutalomkeret terhére, a hivatal vezetője dönt róla,
diszkréten kell megoldani.
c. Természetbeni juttatások: ruhapénz, üdülési támogatás stb.)
d. Rögzítik a munka időtartamát heti 40 órában. Napi 30 perces szünet illeti meg, valamint
szabadság és pótszabadság (3-15 nap). Minden 10. év után egybefüggő 6 havi fizetett
szabadság illeti meg (rekreációs szabadság).
2. A köztisztviselők különös jogállását visszatükröző jogok (zárt rendszerű személyzetpolitika
esetén).
a. Előmenetelhez való jog (Ktv. 33.§ (1) bek.): „A köztisztviselő, amennyiben az előírt
szolgálati idővel rendelkezik, a jogszabályban előírt feltételeket teljesítette, legalább
'alkalmas' minősítést kap a minősítés során, elő kell léptetni, magasabb besorolási fokozatba
kell sorolni.”
b. Az előmenetelhez előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben való részvétel joga.
c. Az alkalmazás stabilitását biztosító jog: korlátozása a felmondási jognak a munkaadó
részéről. A felmondás egyik ok lehet a nyugdíjazási kor elérése. A másik ok az
alkalmatlanság jogcíme: fizikai vagy pszichikai alkalmatlanság.
6
Forrás: http://www.doksi.hu
A felelősségi rendszer
A köztisztviselők munkájuk minőségéért felelnek. A felelősség többrétegű, rendszert alkot.
Különböző felelősségi formákból áll össze. 3 jogi természetű és egy nem jogi természetű felelősség
van. A jogi jellegűek megállapításához jogszabályt kell sérteni.
7
Forrás: http://www.doksi.hu
2. Polgári jogi (anyagi jogi) felelősség: ha a köztisztviselő kárt okoz, azért felelősséggel tartozik
(kártérítési felelősség).
a. Munkahelyi károkozás: a felelősség mértéke aszerint alakul, hogy a kárt szándékosan okozta-
e vagy gondatlanul. Szándékos károkozás esetén 100%-os kártérítéssel tartozik. Gondatlan
károkozás esetén a kártérítés mértéke maximum 3 havi illetményének megfelelő összeg lehet.
Speciális kártérítési felelősség (gondjaira bízott tárgyakért való felelősség) esetén teljes
mértékű a kártérítési felelőssége.
b. Harmadik személynek okozott kár: az 1970-es évekig a kárt szenvedett személy a kártérítésér
a kárt okozóhoz fordulhatott, mert a közigazgatási szerv nem vállalt érte felelősséget. 1971-től
a Ptk. módosításával a közigazgatás is átvállalta a köztisztviselő által okozott kár megtérítését,
de csak bizonyos feltételek fennforgása esetén:
i. A kárt hivatalos tevékenységével kell okoznia (nem magánszemélyként).
ii. A kár okozása szándékos vagy gondatlan legyen (vétkes legyen).
iii. A kárt jogszerűtlenül okozza a köztisztviselő.
Ezek után a közigazgatási szerv felelősségre vonja a köztisztviselőt.
8
Forrás: http://www.doksi.hu
KÖZIGAZGATÁSI JOG
A közigazgatási jog kialakulása, fejlődési szakaszai
A közigazgatási jog a polgári átalakulás után alakult ki, a XIX. század elején. A felvilágosult
abszolutizmus korszaka előzte meg. Ennek közigazgatása rendkívül aktív, tudatos, szakértelmen
alapul. Ebben a korszakban teremtődik meg a tudományos kormányzás alapvető feltétele: az
egységes, országos kiterjedésű nyilvántartási rendszer.
Ennek a rendszernek a hátránya, hogy kiszámíthatatlan a működése. Az alattvalók nem tudták, hogy
mit tehet a közigazgatás velük, és mit nem. A közigazgatás legfőbb szereplője a titkosrendőr. Ezt a
korszakot hívják rendőrállamnak is.
Az első követelés az volt, hogy szűnjön meg ez az állapot, a közigazgatás mindenki által
megismerhető szabályok alapján működjön, a jogszabályokat tegyék közzé, ne legyenek
kiszolgáltatva az államnak.
Az 1700-as évek végétől kezdenek megjelenni a hivatalos lapok. Ettől az időtől lehet joggal
megkívánni azt, hogy a jogszabály nem ismerése nem mentesít a megszegésével járó büntetés alól.
9
Forrás: http://www.doksi.hu
1. Az állai szervek alkothatnak jogot. Ezek Magyarországon ma monopol jogot élveznek ebben a
tekintetben. (1989-ig a SZOT, a Szakszervezetek Országos Tanácsa is alkothatott szabályzatot.
Nem alkothat jogot a bíróság Magyarországon (de az angolszász országokban igen). A
jogalkalmazás során jogértelmezést kell végeznie. Nem alkothat jogot az ügyészség sem.
10
Forrás: http://www.doksi.hu
A kvázi jogszabályok csak a kibocsátó szervet és a neki hierarchikusan alárendelt szerveket kötik.
Ezzel az állampolgárt nem lehet kötelezni, és azokat a szerveket sem, amelyek nincsenek az adott
szervezetnek hierarchikusan alárendelve. A normatívákat közzé kell tenni (nem kell kihirdetni).
I. Jogszabályok
1. Törvények:
Törvény: a legmagasabb rangú jogszabály. Semmilyen jogszabály nem állhat vele szemben, de ő
minden más jogszabályt érvényteleníthet. Törvénnyel szabályozunk korábban jogszabállyal még át
nem fogott területet. Tehát a törvényi szabályozás elsődleges és eredeti. (1987. évi XI. tv. a
jogalkotásról)
300 db „törvényerejű rendelet” van: az előző korszak terméke. Ezek nemzetközi szerződéseket
tartalmaznak, csak törvénnyel lehet módosítani.
2. Rendeletek:
3 fajtája van: kormányrendelet, miniszteri rendelet és önkormányzati rendelet. Ez a hierarchikus
sorrend. Tartalom szerinti csoportosítása:
b) Eredeti módon szabályoznak társadalmi kérdéseket, de ez csak 2 feltétel esetén fordulhat
elő: ha erre törvényi felhatalmazást kap a kormány vagy a miniszter; csak a saját
feladatkörében hozhatja meg. Nagyon kevés van belőle.
c) Végrehajtási jellegű rendeletek: a magasabb szintű jogszabályokat alkalmazhatóvá teszik. 3
csoportja van:
- secundum legem: (kibocsátásra): a magasabb szintű jogszabály előírást ad ki
„törvény szerint”,
- praeter legem: „törvény melletti”: nem rendeli el, de nem is tiltja a jogszabály
kibocsátását. Rá van bízva az adott szervre, hogy kibocsátja-e vagy sem.
- contra legem: „a törvénnyel szemben”: a törvények adhatnak olyan felhatalmazást,
amely a törvény általános rendelkezéseivel szemben áll, a kivételeket állapítják meg
(EÜ törvény). A végrehajtási rendeletek kapcsán nincs helye a subdelegatiónak
(átadás, átruházás). Az a szerv köteles a feladatot végrehajtani, amely a
felhatalmazást megkapta, azt nem adhatja tovább.
11
Forrás: http://www.doksi.hu
A jogszabályok megjelentethetők máshol is. Ha nem a Magyar Közlönyben jelennek meg, akkor ez
csak közzétételnek számít. A tárcalapok (az összes központi szervnek és a minisztériumoknak van)
közlik a törvényeket, kormány- és miniszteri rendeleteket, amelyek az ő szakterületüket illetik.
A jogszabályok megismerhetősége:
- Elsődleges formája a Magyar Közlöny.
- Évente az előző évben megjelent jogszabályokat rendszerezik. Címe: Törvények és
rendeletek hivatalos gyűjteménye.
- 4-5 évente a Miniszterelnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium kiad egy
Hatályos jogszabályok gyűjteménye című kiadványt.
- Tematikus gyűjtemények: vadászati, építési, oktatási stb. jogszabályok gyűjteménye.
A jogalkotás
A közigazgatás szempontjából a lehetséges összes jogforrásnak jelentősége van. A legjelentősebb
jogforrás az Alkotmány, a második a törvény.
Keret jellegű törvények: országos módon nem határoznak meg mindent teljes részletességgel. A
kerettörvények alapelveket, szervezeteket határoznak meg. Ezek határozzák meg az ágazat
szempontjából lényeges egyes jogosítványokat, kötelezettségeket (az állampolgárok
12
Forrás: http://www.doksi.hu
szempontjából). Nem csorbíthatják azokat a jogokat, amelyek törvényes szinten le vannak fektetve.
Az adók meghatározását csak törvényben lehet kimondani. Néhány fajtáját kivetheti a helyi
önkormányzat. Az országos jelentőségű jogszabályokat a minisztériumok alkotják. A törvényeket
úgy kell meghozni, hogy kellő idő legyen a végrehajtásra való felkészülésre. A jogalkotás a
jogalkotási törvény szerint történik.
A közigazgatás belső szabályai nem általános érvényűek. Csak azokra a szervezetekre kötelezőek,
amelyeket érint.
A jogforrás
Anyagi értelemben vett jogforrás:
1. Az a közigazgatási vagy más típusú szerv vagy személy, aki jogot alkothat.
2. Az a társadalmi viszony, ami a jogot keletkezteti. Olyan jogviszony, amelyeket jogi úton kell
szabályozni.
Alaki értelemben vett jogforrás: a jog megjelenési helye, ahonnan a jogszabály megismerhető.
A jogszabály
Az állami irányítás egyéb jogi eszközei nem mindenkire kötelezőek, nem kihirdetik, csak
közzéteszik őket, csak az alárendeltekre érvényesek. Ilyen a határozat, a normatív utasítás.
A jogi norma
A szabályozás alapegysége. Minden jogi norma egy-egy magatartási szabályt rendez. A
jogszabályok sok normából épülnek fel.
13
Forrás: http://www.doksi.hu
14
Forrás: http://www.doksi.hu
A jogalkalmazás
Szociológiai értelme: a jogszabályok hatályosulása. A jogkövetés esetén a jogszabály hatályosul.
Polgári engedetlenség: ha a társadalom tagjai nem tartják jónak a normákat, és tömeges mértékben
szembehelyezkednek vele.
Dogmatikai értelme: akkor érvényesül, ha a címzettek követik a jogi normában előírt magatartást.
Az államigazgatási szervek cselekményeinek láncolata, amely a jogi norma tartalmának
megvalósulását szolgálja. Ha a norma megengedő elemeket tartalmaz, akkor ezeknek a
feltételeknek a bekövetkezése esetén a jogi norma érvényesül. Ha ellenőrző, szankcionáló, tiltó,
korlátozó szabályokat tartalmaz a norma, akkor további cselekmények szükségesek: határozatot kell
hozni, szankcionálni kell.
A jogérvényesítés fázisai:
1. A jogszabályok pontos értelmének a megállapítása: a jogszabályok értelmezése.
2. Jogalkalmazói magatartás: jogosult és köteles a jogszabály alkalmazására. A jogszabályok
alkalmazásához kell egy döntés az államigazgatási szerv részéről.
3. A jogszabályban foglalt magatartás tanúsítása. A döntés címzettje az írásban foglalt magatartást
15
Forrás: http://www.doksi.hu
ténylegesen tanúsítja.
Mi a jogalkalmazás?
– Hatáskört kell adni a szerveknek arra, hogy olyan aktust adjon ki, amely meghatározott feltételek
teljesülése esetén meghatározott tartalommal fog megjelenni.
– Kell egy olyan illetékes jogalany, akire nézve előállnak ezek a jogkövetkezmények.
– Kell egy jogosult igazgatási szerv, amely a tényállást egybeveti a jogszabályban leírt jogi
tényállással.
Bírói jogalkalmazás: a közigazgatási döntések fölötti kontroll egy része a bíróságok által valósul
meg. Azt vizsgálják, hogy a törvényesség követelményének megfelel-e a döntés?
16
Forrás: http://www.doksi.hu
A jogszerűtlen helyzeteket állami kényszerrel rendezni kell. Akkor áll elő, ha a címzettek az előírt
magatartást nem teljesítik. A szankció az állami cselekvés kilátásba helyezése jogszerűtlen
magatartás esetére. Célja: rábírni a jogalanyt a jogi norma rendelkező részében előírt magatartás
tanúsítására. Mindig az államhoz kapcsolódik.
17
Forrás: http://www.doksi.hu
A szankciók fajtái
1. Elvont és konkrét: ha a szankció nem konkrétan érvényesül, akkor csak elvontan érvényesülhet.
Mindig egy jogviszonyhoz kapcsolódik, de nem mindig konkretizálódik (pl. ha önkéntes
jogkövetésről van szó, ilyenkor nincs állami beavatkozás).
a. Elvont az érvényesülés, ha jogszerű a magatartás, de nincs szükség állami beavatkozásra.
b. Konkrét alkalmazás: valaki a diszpozíciótól eltérő magatartást tanúsít, ezt az állam korrigálja,
alkalmazza a szankciót. A konkrét szankció mindig erősíti a szankció elvont hatását.
A közigazgatásban tételezett és realizált szankcióról beszélünk.
c. Tételezett: a tételes jogban lévő szabályok.
d. Realizált: a jog megtestesül az állami jogérvényesítésben.
2. A jogsértő személy tudati állapota: szubjektív vagy objektív.
a. Szubjektív: a szankció alkalmazása során a jogalkalmazó szerv vizsgálja a jogsértő személy
tudati állapotát (vétkes vagy nem → szándékos-e vagy nem a cselekmény)
b. Objektív: a szankció kiszabásához egyetlen feltétel bekövetkezése elegendő: a jogsértés.
Nincs lehetőség mérlegelésre. Ennek hátránya: nem lehet személyesíteni az eljárást. Előnye:
objektív döntést tesz lehetővé. A közigazgatásban főleg objektív normákat alkalmaznak.
3. Az aktus címzettje ki lehet?
a. Csak természetes személy.
b. Csak jogi személy.
c. Mindkettő.
4. Az okozott hátrány jellege szerint:
a. Vagyoni hátrány.
b. Személyi hátrány.
c. Jogi hátrány.
1. Milyen jogi normák megsértése esetén alkalmazzák? Anyagi és alaki (eljárási jogi) szankciók.
a. Anyagi jogi szankciók: az anyagi jogot sértő magatartás esetén alkalmazzák. Ezen belül:
1) Szabálysértési szankciók:
Közigazgatás-ellenes cselekmények.
Bűncselekmények enyhébb alakzata.
2) Speciális anyagi jogi szankciók:
Ágazati bírságok. Minden egyes jogágnak megvan a sajátos szankciója, a közigazgatási
jognak a bírság.
A felügyeleti szervek által alkalmazott szankciók.
Indirekt közigazgatási szervek által alkalmazott szankciók.
Igazgatási korlátozások (engedélyek visszavonása, intézmény bezáratása stb.).
b. Alaki (eljárásjogi) szankciók: az eljárási törvény határozza meg ezt, ilyen az eljárási bírság.
2. Funkciójuk szerint:
a. Kényszerítő szankció: az egyedi jogszabály előír egy aktust, ezt a címzett nem teljesíti, ennek
teljesítésére rábírja a címzettet.
b. Eltiltó: a jogellenes magatartás abbahagyására bírja rá a címzettet.
c. Korrekciós: a jogellenes magatartást csak meg kell fosztani a jogellenes vonásaitól.
d. Reparatív: a jogellenes magatartás eredményét meg nem történtté kell tenni.
e. Eredmény-korrigáló szankció: nem indokolt az eredmény megsemmisítése, hanem azt ki lehet
javítani.
f. Represszív szankció: megtorlás. Ha a jogellenes magatartást nem lehet meg nem történtté
tenni, preventív céllal alkalmazzák. Önmagában is és más szankciófajtákkal együtt is
kiszabható.
18
Forrás: http://www.doksi.hu
A francia közigazgatás
Franciaország Nyugat-Európa egyik nagy állama: 549 ezer km2, 56 millió fő.
XIV. Lajos Versailles-ban építette ki az udvarát. A XVII-XVIII. századtól a vidék egyet jelentett a
műveletlenséggel, elmaradottsággal, Párizzsal szemben.
1500-16770-ig:
• IV. Henrik – Sully miniszter gazdaságpolitikája által Franciaország gazdasági állapota javul;
• Richelieu bíboros a közigazgatásban is az egységességet erősíti tovább;
• Colbert pénzügyminiszter a közigazgatás számos elméletét építette ki,
• Napóleon a centralizációt tökéletesítette;
• De Gaulle: 1945-46-ig miniszterelnök, majd köztársasági elnök, megváltoztatta a közigazgatást.
5 köztársasági szakasz:
1) 1792-1799:
1789-ben kitör a forradalom, 1792-ig monarchia van, XIV. Lajos jelképes hatalommal
rendelkezik. Létrehozzák a nemzetgyűlést (ogy. vagy parlament), kikiáltják a köztársaságot.
Az 1795-ben elfogadott alkotmány határozza meg a közigazgatást. A végrehajtó hatalom egy 5
tagú direktóriumhoz (igazgatótanács) tartozik. 10 jelölt közül a vének tanácsa választ. A vének
tanácsa egy 500 tagú törvényhozó szerv, tagjai 30 év felettiek. Érvényesül a hatalmi ágak
elválasztásának elve. A direktóriumot nem lehetett leváltani, kérdéseket intézni hozzá, nem
oszlathatta fel a parlamentet, a törvények ellen nincs vétójog.
Később 3-ra csökken a direktóriumi tagok száma. 1799-ben a 3 konzul közül az elsőnek van
döntéshozó joga, 10 évig töltheti be a helyét, és visszahívhatatlan.
Napóleon alakítja ki az ország területi felosztását: 96 departement (megye) + 4 tengeren túli;
kialakítja az államtanácsot.
2) 1848-1851:
1848. november 4-én elfogadott alkotmány szabályozza a közigazgatást. Ez amerikai típusú,
prezidenciális alkotmány. A végrehajtó hatalom a köztársasági elnöké, akit a lakosság választ,
különböző hatóságokkal együtt hajtja végre a törvényeket. A lakosság kiábrándul a köztársasági
rendből, 1851-ben visszaszavazzák a monarchiát.
3) 1875-1940:
1870-től a nép ismét köztársaságot akar. Az 1875-ös alkotmány adja meg a végleges formáját, ez
mindenhol elterjed. A végrehajtó hatalom kettős ágazatú:
- köztársasági elnöki (államfői) hatalmi ág,
- miniszterelnöki (kormányfői) hatalmi ág.
Papíron a köztársasági elnök rendelkezik minden hatalommal, ténylegesen a miniszterelnöké a
hatalom. A végrehajtó hatalom 1914-től megerősödik. Sajátos kormányzati forma: a kormánynak
joga van törvényerejű jogszabályokat kibocsátani. Ez a forma 1940-ig tart.
4) 1940-1958:
Bábállam jön létre (Vichy-köztársaság), elnöke Petan marsall. Az 1946-os alkotmány
19
Forrás: http://www.doksi.hu
parlamentáris köztársasági formát állít vissza. Erős a parlament szerepe, gyenge a végrehajtásé.
A köztársaság végét a gyarmati birodalom felbomlása okozta (SZU segítsége a gyarmatoknak).
Egy gyarmata maradt: Algéria, 3,5 millió francia élt ott. Véres polgárháború tört ki, amely
megosztotta a franciákat. De Gaulle-t visszahívták. A 4. köztársaság megszűnik, az új
államformában az elsődleges szerep a végrehajtó hatalomé (1958), a törvényhozó hatalom
másodlagos szerepet kap.
5) 1958-tól napjainkig:
Félprezidenciális (monarchikus) köztársaság. A köztársasági elnöknek olyan hatalma van, mint
egy királynak.
Napjaink rendszere:
A végrehajtó hatalom ugyanolyan erős, mint a prezidenciális köztársaságban (USA), a lakosság
választja, a végrehajtó hatalomban osztozik a miniszterelnök a köztársasági elnökkel.
Államfő:
Az államfőé a legjelentősebb szerep, a köztársasági elnök közvetlenül gyakorol végrehajtó hatalmat
miniszteri ellenjegyzés nélkül. Hatalma 3 irányba is kimutatható:
~ kormány:
• irányítja a kormányt;
• kinevezi a miniszterelnököt (jogilag szabad keze van, a szokásjog szerint azt nevezi ki, aki a
választáson többséghez jut; a nemzetgyűlés váltja le a miniszterelnököt);
• minisztereket nevez ki (a miniszterelnök javaslatára; a miniszterelnök váltja le a
minisztereket);
• aláírja a kormány és a minisztertanács rendeleteit;
• elnökölhet a kormány ülésein („minisztertanács”, ha a köztársasági elnök vezeti, „kormány”,
ha a miniszterelnök);
• diplomáciai jogkört gyakorol: nagykövetek kinevezése, külpolitika meghatározása,
nagykövetek fogadása;
• a francia hadsereg főparancsnoka – tényleges főparancsnok.
~ parlament:
• törvények kihirdetése vagy nem kihirdetése;
• rendkívüli üléseket összehívja, berekeszti;
• üzeneteket intézhet az alsóházhoz, szenátushoz. Ekkor azonnal ezzel kell foglalkozni, vitát
nyitni;
• népszavazást írhat ki.
~ bíróság:
• az alkotmánytanács 9 tagjából 3-at a köztársasági elnök nevez ki.
Miniszterelnök:
A köztársasági elnök nevezi ki, a parlamentnek nincs köze a kinevezéséhez, de leválthatja őt.
Feladatköre:
~ a kormány tevékenységét irányítja;
~ a kormány üléseit vezeti;
~ leválthatja a minisztereit;
~ a nemzetgyűlés előtt a kormányáért felelős;
~ a nemzetgyűlés elé terjeszti a törvényjavaslatokat.
Miniszterek:
~ a köztársasági elnök nevezi ki, a miniszterelnök leválthatja;
~ nem lehetnek képviselők, a nemzetgyűlés tagjai;
20
Forrás: http://www.doksi.hu
Helyi igazgatás:
A francia települési kormányzás szétszórt, 3433 település van. Nincs igazán nagyváros, csak 1:
Párizs (1 millió fő felett); 3 közepes város (Marseille, Lyon, Bordeaux). 3 várost kivéve (Párizs,
Marseille, Lyon) mind ugyanúgy épül fel.
Igazgatásilag:
• városi tanács (képviselő-testület),
• végrehajtó szerv (polgármester + helyettese a főszereplő): a polgármester gyakorolja a
végrehajtó hatalmat → az állam tisztviselője + a képviselő-testület hivatala. A kormány is
leválthatja, illetményét fele-fele arányban a kormány és a képviselő-testület állja. Döntéseit a
kormány megsemmisítheti.
22 régió van.
Wales: I. Edward annektált ezt a területet és felvette a walesi hercegi címet. Ez 1535-ben válik
hivatalossá. VIII. Henrik az Act of Union című törvénnyel (1707) beolvasztja Wales-t az Angol
Királyságba.
Skócia: Stuart Mária kivégzése és I. Erzsébet halála után egy perszonálunió jön létre, amely 1707-
ig működik. Ekkor jön létre Nagy-Britannia. Kikötik, hogy csak a Hannoveri-ház tagjai kövessék
egymást a skót és angol trónon. Skócia és Anglia sokáig kölcsönös engedményeket hoztak
egymással szemben. A törvényhozás Angliába került, megmaradt a skót oktatási, pénzügyi, vallási
rendszer. Ez a korlátozás a XIX. század végéig működik. A XX. században az állam szerepe
felerősödik, a skót nacionalizmus felélénkül.
É-Írország: 1972-ig önálló állam volt, ekkor az angolok megszállták. Bevezették a közvetlen
kormányzást: megszűnik a parlament, a kormány és minden állami szerv.
Írország: 1922-ig része volt az Egyesült Királyságnak, azóta független állam.
Tony Blair meghirdeti a devolúció elméletét (átháramlás): azt tűzi ki célul, hogy az államhatalmat
demokratikus úton decentralizálják. Az egyes tagországok számára nagyobb önállóságot adnak.
Skócia
A legnagyobb önállósággal bír, de ma sem független állam. Saját állami intézményrendszere alakult
ki, önálló parlamentet választanak és annak felelős kormányt. Átháramlás: a skót államszervezet
Londontól kapja a legitimációját. A londoni kormány bármikor, korlátozás nélkül megszüntetheti a
parlamentet (nem feloszlatás!). Londonban marad a külpolitika, a honvédelem, a biztonságpolitika,
a gazdaságpolitika, az adóztatási rendszer. A skót parlamentnek felelős kormány költségvetése is
Londonban dől el. Skóciába kerül az egészségügy, oktatásügy, építésügy, környezetvédelem.
21
Forrás: http://www.doksi.hu
Wales
Korlátozottabb jogokkal létezik a devolúció. A walesi nemzetgyűlésnek nincs saját törvényhozási
joga. A nemzetgyűlésnek alárendelten működik a walesi kormány is, Londonban megmarad a
Walesi Iroda. A walesi államszervezet önállósága nagymértékben formális.
Anglia
Nincs külön államszervezete.
Észak-Írország
1998-ben a belfasti egyezménnyel kialakul egy külön államszervezete. Északír nemzetgyűlést
hoznak létre (nem parlament!). Végrehajtó szerve a Végrehajtó bizottság (nem kormány!).
Törvényhozás megoszlása:
11. Vannak olyan helyzetek, ahol egyedül az Északír nemzetgyűlés hozhatja meg a törvényt.
12. Az Északír nemzetgyűlés hozza meg a törvényt, de az Egyesült Királyság parlamentjének
jóváhagyása szükséges.
13. A törvényhozási jogot megtartja magának az Egyesült Királyság parlamentje (külügy,
hadügy, gazdaságpolitika).
Az Egyesült Királyság nem szövetségi állam, hanem egységes állam, de az alkotó tagok eltérő
önkormányzati rendszerrel bírnak. Alkotmányos monarchia, de nincs írott alkotmánya. A csúcson
az államfő áll (királynő). Elvileg megoszlik a hatalom az államfő és a kormány között, de csak
néhány politikai funkciót lát el a királynő: miniszterelnök kinevezése, a törvényjavaslatok
jóváhagyása. A királyi család tagjai nem politizálhatnak.
A törvényhozó hatalom (parlament): két háza van: a felső ház (lordok háza) és az alsó ház. Nincs
alkotmánybíróság, senki sem vizsgálhatja felül a törvényeket. Az államban kétpártrendszer
működik.
Reverzális: a képviselő a megválasztásának napján aláír egy papírt, hogy lemond a képviselői
helyéről, de a dátum nincs kitöltve rajta. Ezt átadja az elnöknek. Ezzel bármikor elmozdítható a
helyéről.
A végrehajtó hatalom: kabinet-kormány működik. A nagyobb létszámú kormányon belül van egy
szűkebb döntéshozó testület, ez a kabinet. Ülései bizalmas ülések. Az egész struktúra felépítése a
miniszterelnöktől függ. A kormányfő egyben mindig a közigazgatási miniszter is, ilyen minőségben
felelős a kormány struktúrájáért. Csak az lehet Angliában miniszter, akit megválasztottak az alsó
ház képviselőjének.
22
Forrás: http://www.doksi.hu
Az USA közigazgatása
Klasszikus szövetségi állam, köztársasági igazgatási forma. Eredetileg 13 állam hozta létre, most 50
tagállama van. A hatalmi ágak megosztásának elvére épül az igazgatási rendszer (check and
balance). Rövid és stabil alkotmánnyal rendelkezik. Ezt csak úgy lehet módosítani, ha a
kongresszus két háza külön-külön 2/3-os többséggel, majd az 50 állam ¾-e elfogadja, úgy, hogy az
összes kongresszus 2/3-os többséggel elfogadja.
Prezidenciális rendszer. Az elnököt négy évre választják elektori rendszerben. Választási pártok
működnek.
Az amerikai elnök
A végrehajtó hatalom egy személyben, államfő, kormányfő, a fegyveres erők főparancsnoka. Ő köti
a nemzetközi szerződéseket, nagyköveteket, bírákat nevez ki, a törvényeket előterjeszti (külön
kiemeli az alkotmány a költségvetés előterjesztését), aláírja illetve megvétózza a törvényeket.
Az alelnök
Nincs semmilyen önálló feladata, csak az, amit az elnök rábíz. 2 nevesített feladata lehet csak: ő
lehet a szenátus elnöke, szavazategyenlőség esetén ő dönt. Ha az elnök akadályoztatva van a
hatalom gyakorlásában, akkor ő helyettesíti.
A törvényhozó hatalom
A kongresszus, melynek 2 háza van:
3. Szenátus: az államok képviseletét akarja mutatni, minden állam 2-2 tagot választhat bele.
4. Képviselőház: pártpolitika.
Ha valaki képviselő, akkor a végrehajtó hatalom semmilyen más ágában nem tevékenykedhet. A
kongresszus fő feladatai: törvényhozás, elnöki kinevezések jóváhagyása, a költségvetés elfogadása.
Közös igazgatóságok: Gazdasági Igazgatóság, Adóigazgatóság, Publikációs Igazgatóság, Könyvtári
Igazgatóság. Szakértői gárdát is létrehoztak.
A végrehajtó hatalom
A klasszikus értelemben vett kormány az Egyesült Államokban nem működik. A kormánytagok az
elnök személyes tanácsadói. A kormányfő hivatalának van a legnagyobb hatalma (Fehér Ház
Hivatala). Nincs rögzített belső szerkezete. Vezetője a második ember az országban. A harmadik a
Nemzetbiztonsági Tanács elnöke (belügy, külügy, hadügy).
23
Forrás: http://www.doksi.hu
Helyi önkormányzatok
Nem az állampolgároktól nyerik a hatalmat, hanem az állami szervektől. Összetettebb az
önkormányzati rendszer, mint a magyar. Széles feladat-és hatáskörű önkormányzatok vannak.
Vannak iskolai önkormányzatok, különleges körzeti önkormányzatok (vízellátás, energia-
gazdálkodás).
Németország
Közös sajátosság a német nyelven kívül (szövetségi államok sajátossága), hogy 2 házas parlament
van. A tagállamok, tartományok önálló „államok”, ezért saját a parlament, a kormány, saját
törvényhozó – végrehajtó tevékenységet folytat.
24
Forrás: http://www.doksi.hu
A keleti és nyugati tartományok egyesítése miatt speciális közigazgatási szerveket kellett létrehozni
az átálláskor. Nincs megfelelő képviseleti aránya a keleti tartományoknak (kb. 26 képviselő).
Ausztria
Az osztrákok elég konzervatívak. Az államszövetség tartományokból áll, föderatív típusú állam.
Többszintű törvényhozás jellemző. Ami nem föderatív jogszabály, arról a tartományok alkothatnak
törvényt.
Svájc
Kantonok szövetsége, nagyon régi alkotmánya van. Direktoriális rendszer van. A parlament 2
házból áll (képviselőház és a kantonok képviselői). Amiről nincs föderális törvény, az a
kantonokhoz tartozik.
Csoportosítási lehetőségek
1. A közigazgatásnak vannak testületi cselekvései és egyedi személyek cselekvései.
a. Testületi: a testület együttesen dönt. Testületek: a kormány, az önkormányzat képviselő-
25
Forrás: http://www.doksi.hu
Az aktusok osztályozása
~ a kibocsátó államigazgatási szerv hierarchikus helyzete szerint,
~ területi hatály szerint (országos és helyi jellegű aktusok),
~ jogi következményeik szerint (kötelezést tartalmazó, tanúsító jellegű, szankcionáló aktusok),
~ a kibocsátás jogalapja alapján (hatósági, közszolgálati aktusok, szervezeti rendszer működéséhez
kapcsolódó aktusok, közigazgatási szerződések).
Közigazgatási szerződés: közfunkciót töltünk be egy szerződéses norma keretében. Ennek egyik
alanya a közhatalmi jogosítványt gyakorló közigazgatási szerv, aki a szerződés feltételeit néhány
esetben egyoldalúan meg is változtathatja (koncessziós szerződés, pl. autópálya; privatizációs
szerződések; együttműködési megállapodások: közigazgatási szervek kötik más partnerekkel).
Az aktusok jogkötöttsége
Különbséget teszünk az aktusok között a szerint, hogy mennyire tekinthetők jogilag kötöttnek.
1. A joghoz kötött közigazgatási aktus: a jogalkotó a döntést úgy alapozza meg, hogy az egyedi
döntés nagymértékben fog hasonlítani a jogszabály rendelkezéséhez. Tisztázza a címzettek körét,
a döntés tartalmát stb.
2. Kötetlenséget biztosít a jogszabály: hipotézis nélküli jogszabályok, a diszpozíció hiánya
jellemző.
3. Mérlegelés: az a jogi művelet, amellyel a jogalkalmazó szerv a jogszabályban biztosított
többféle, egyaránt törvényes döntési alternatíva között választhat. Kétféle értelme: érdemi
mérlegelés és a bizonyítékok mérlegelése.
4. Méltányosság: kedvező megoldási lehetőségeket jelent, a főszabály alól kivételt lehet tenni. Két
fajtája:
1. jogalkotói: a jogszabály teszi lehetővé az eltérést,
2. jogalkalmazói: a jogalkalmazó dönt kedvezőbben.
26
Forrás: http://www.doksi.hu
Az EU igazgatása
1945-ben két szuperhatalom maradt a színpadon: az európai országoknak nincs akkora beleszólása a
világpolitika alakulásába, mint a XIX. században.
1946: Churchill: az „Európai Egyesült Államok” megteremtését tűzte ki célul. Nagyon népszerűvé
vált az európai gondolat. Kétféle változat az európai összefogásra:
- A nemzetállamok nemzetközi jogszabályai szerint többoldalú megállapodást hoztak létre,
minden tagállam saját maga megtartva a szuverenitását, azonos súllyal szól bele az ügyekbe.
Nem hoznak létre közös szerveket, lazább az együttműködés.
- Föderalisztikus Európa (szupranacionális): a közös szervek egy része a nemzeti érdekektől
függetlenített európai érdekeket képviseli.
Pótmegoldás született 1949-ben: Európa Tanács: politikai jellegű szervezet. Fő célja az európai
demokratikus értékek terjesztése, a jogállamiság, az emberi jogok védelme, közös európai érdekek
védelme.
1948: BeNeLux Unió: megvalósított egy vámuniót. 1954: egymás között bevezették a tőke szabad
áramlását, majd a munkaerő szabad áramlását. 1960: létrehozták az egységes piacot.
1951: Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió): a szén- és acélipart közös főhatóság alá kell
helyezni. Közös szervezet:
g) Főhatóság: tagjait a nemzeti kormányok jelölték. A tagok a nemzeti kormánytól függetlenné
váltak.
h) Tanács: szakminiszterekből áll. Ellenőrzi a Főhatóságot, és közös jogszabályokat alkot.
i) Közgyűlés: a tagállami parlamentek által delegált tagokból áll, konzultációs célja van.
j) Bíróság: vitás jogi kérdések rendezése a célja.
27
Forrás: http://www.doksi.hu
Az EU 3 pilléres szerkezete:
- Európai Közösségek szervezete,
- közös kül- és biztonságpolitika,
- közös belügyi és igazságügyi politika.
Az EU döntéshozatali szervei
Kormányközi szervek
Az EU Tanácsa:
Kormányközi alapokon működő szerv. Elsődleges jogalkodó szerv, de nem az egyedüli. A
tagállamok érdek-képviseleti intézménye. Tagjai a kormányok által delegált szakminiszterek. 9
szakterületen működik. Nevezik „Miniszterek Tanácsának” is. Székhelye Brüsszel, évente 3-szor
28
Forrás: http://www.doksi.hu
Szupranacionális szervek
Európai Bizottság:
Mindennapi munkát végző, döntés-előkészítő, javaslattevő, ellenőrző, döntéshozó és végrehajtó
szerv. A tagállamok nemzeti közigazgatásai hajtják végre az EU-s döntéseket. Székhelye Brüsszel.
20 biztosból áll. Őket a nemzeti kormányok jelölik.
A bizottság célja: kizárólagos döntés-kezdeményezési joga van, jogalkotó szerv. Menedzseli az EU-
s pénzalapokat. Ellenőrző szerepe: ellenőrzi az európai jog érvényesülését. Eljárásokat indíthat.
Képviseli a külkapcsolatokban az EU-t. A Parlament ellenőrzése alatt működik, évente beszámol a
működéséről.
Európa Parlament:
Eladata az EU polgárainak érdekképviselete. Funkciója: egy társ-döntéshozó, társ-jogalkotó szerv.
Közösen alkot jogszabályokat a tanáccsal. Jóváhagyja vagy visszavonja a biztosok kinevezését.
Elődje a Montánunió Tanácsa. Döntés-kezdeményező szerepe van. Politikai kezdeményező szerepe
van a közös európai programokban és bizottsági döntésekben. Tagjait közvetlenül választják 5 évre.
A bővítés után 732 tagja lesz. A képviselők politikai alapon tömörülnek csoportokba. A legtöbb
tagot Németország delegálja (99), a legkevesebbet Luxemburg (6).
Plenáris ülések helye: Strassbourg, rendkívüli ülések: Brüsszel, hivatali apparátus: Luxemburg.
Európai Bíróság:
Létrejött a közösségi jog, a sui generis jogrend. A közösségi jog integráns része valamennyi
tagállam jogrendszerének. Ez indokolta a Bíróság létrehozását. Az Európai Közösségek
jogvédelmét biztosítja. Egységes jogértelmezést biztosít, felügyeli a közösségi jog betartását,
ellenőrzi, hogy az EU intézményei jogszerűen járnak-e el. Konzultatív funkciója: a megkötendő
megállapodásokat be kell mutatni a bíróság előtt. 25 bíróból áll, 11 tagú nagy kamarákban ülésezik.
A bírákat 6 évre választják. 1989-ben létrehozták az elsőfokú bíróságot tehermentesítési céllal.
Európai Számvevőszék
A pénzügyek revíziójával megbízott szervezet. 1977-ben hozták létre. Székhelye Luxemburg, 25
tagból áll. Ellenőrzi, hogy az EU által biztosított pénzt megfelelően költik-e el.
Egyéb intézmények
Pénzügyi, tanácsadó és ellenőrző szervek.
• Pénzügyi: Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága, Európai Beruházási Bank,
Európai Központi Bank.
• Ellenőrző szerve: Európai Ombudsman.
A közösségi jog
Önálló jogrendszer: az egyes tagállamok lemondtak a szuverenitás egy részéről, átruháztak egyes
jogokat a közösségre. A közösségi jog funkciója, hogy kikényszeríthetővé tegye a közösség célok
29
Forrás: http://www.doksi.hu
elérését. Vonásai:
1. EU alapszerződései (párizsi és római szerződések),
2. közösségi intézmények által alkotott jogszabályok. Ezek két fő fajtája:
1. Kötelező erejű jogforrások:
~ rendelet: általános hatályú közösségi jogi norma, minden tagállamra kötelező, közvetlenül
alkalmazható;
~ irányelv: célokat határoz meg. Kötelezi a tagállamokat arra, hogy egy jogalkotási célt
valósítsanak meg, de a tagállamra bízzák, hogy ezt hogyan valósítja meg;
~ határozat: konkrét ügyekre vonatkozik, meghatározott címzettje van, közvetlenül
alkalmazható.
2. Nem kötelező erejűek: ajánlás, vélemény. Közvetlenül nem alkalmazhatóak, de az Európai
Bíróság előtt érvényesíteni lehet őket.
3. jogalkalmazás, az Európai Bíróság ítéletei és jogértelmezési gyakorlatai,
4. nemzetközi egyezmények,
5. általános jogelv.
Vizsgatételek átbeszélése.
30