A Német Szövetség államai és a nemzeti törekvések jelentkezése, 1815-1850

 napóleoni korszak  megszűnt a Német-római Birodalom, létrejött az Osztrák

Császárság
 német államok  szekularizáció, mediatizáció  lecsökken az államok száma
 Poroszország  modern kormányzati és közigazgatási reformok, agrárreform, ipari és
pénzügyi, oktatási és hadseregreform valósult meg
 németek  elvárások az új évszázadtól
A Német Szövetség:
 1814/15  franciáktól való megszabadulás  remény, hogy a nagyhatalmak Bécsben
megegyeznek egy egységes német nemzetállamról
 a bécsi kongresszus  elképzelések és tervek  a Birodalom nem visszaállítható
o porosz-osztrák megállapodás: 12 cikkelyes szövetség törvény (Bundesakten)
 39 német tartomány csatlakozott  Német Szövetség létrehozása
 célja: Németország külső és belső biztonságának, a részállamok függetlenségének
biztosítása
 tagok: szuverén fejedelmek és szabad városok (pl. Hamburg), vezető tartományok:
Poroszország, Ausztria, Bajorország, Szászország, Hannover és Württemberg
 különböző politikai, gazdasági, társadalmi berendezkedés  erős kelet-nyugati
különbségek
 Szövetségi Gyűlés:
o Frankfurtban ülésező legfőbb törvényhozó szerv
o elnökség: Ausztria kezében, de ez csak ügyvezető jelleggel bír
o összeülhet plénumként  minden államnak legalább 1 szavazata van
o összeülhet Szűkebb Tanácsként  17 vótum  6 nagy állam önálló
szavazattal + a többi kisebb összevont szavazata
o egyhangú döntés kellett: szövetségi alkotmány, vallási kérdés, új tag felvétele
 a tagállamok folytathattak külpolitikát  gyakorlatilag: csak Ausztria és Poroszország
 szövetségi háborút indíthattak, de nem sérthették más országok szuverenitását
 nem rendelkeztek szövetségi haderőről  nem egységes, hanem kontingentális
 állandó fővezére a hadseregnek nem volt, a tisztséget Poroszország töltötte be
 egységes igazságszolgáltatási rendszer nem jött létre egyes államok ellenállása miatt
 1820: bécsi zárótörvény  bevezeti a szövetségi végrehajtást  bírósági jellegű
döntések, kötelességek elmulasztásának végrehajtása (nem eredményes)
 Németországnak nincs államfője, nem tért vissza a NRB, nincs közös kormány, sem
széleskörű hatáskörrel rendelkező parlamentje
Politikai mozgalmak:
 1815: elvárások a bécsi kongresszustól  csalódás
 megtorpannak a reformok  utolsó alkotmányadás: 1820, Hessen-Darmstadt
 Bécs után az államok legfontosabb feladata  integráció és konszolidáció
o Poroszország: területi integráció (sok területet kapott 1815-ben)
o Ausztria: pénzügyi konszolidáció
  Poroszország  legnagyobb reformer  itt is megtorpanás  reformok csak olyanok,
amik nem érintik az államot és a társadalmat (pl. oktatás, adó, pénzügy)
 Hardenberg porosz miniszterelnök után csak konzervatívok
 a Humboldt által ösztönzött alkotmányozó bizottság megalakulását megakadályozták
 tiltakozások és mozgalmak:
o Friedrich Ludwig Jahn  Torna-mozgalom  testi+ közösségi nevelés mellett
politika
o Német Társaságok  alkotmánypetíciók előterjesztése
o diákegyesületek (Burschenschaftok): első  1815, Jéna  demokratikus
nemzeti követelések, összenémet egységállam, „Becsület, Szabadság és Haza”
 a diákmozgalmak honosítják meg a fekete-vörös-arany trikolort is
 első nagy megnyilvánulás: 1817. október  Wartburg-ünnepség (reformáció 300.
évfordulója és a lipcsei csata emléke)  egyetemi hallgatók gyűlése
 1818: Általános Német Diákegylet  céljaik a partikularizmus, a rendőrállamiság és a
feudális társadalmi rend ellen irányultak
 reakciós válasz: Metternich  1819. August von Kotzebue író meggyilkolása 
Metternich tárgyal a nagyobb tartományokkal  letartóztatások indulnak
 karlsbadi konferencia  minden tartományra kötelező érvénnyel  szoros ellenőrzés
alá vonták az egyetemi életet, feloszlatták és betiltották a diákegyleteket, a volt
tagokat kizárták az állami hivatalokból, a sajtóban erős cenzúrát vezettek be
 eredmény: egyes államok szigorúan betartották (pl. Ausztria vagy Poroszország)
o mások: laza alkalmazás (pl. délen)
o a karlsbadi határozat azonban nem szüntette meg teljesen a diákegyleteket 
sok tovább működött titokban is
Reakciós visszarendeződés:
 Poroszország: 1820-ra modern közigazgatás, de alkotmány nincs  rendőri önkény,
ugyanakkor: gazdasági fellendülés, de nincs társadalmi reform
 dél-német államok: többségük haladó alkotmányos rendszerrel bír (napóleoni alapok)
 rendi keretek, nemesi privilégiumok  az alkotmány csak kompromisszum a régi
és új keretek között
 kisebb államok: jelentéktelen változások
 a Német Szövetség nem vált be  csak a metternichi rendszer eszköze lett
A júliusi forradalom hatása:
 a francia júliusi forradalom Németországra is hatott  ébredés
 Branuschweig felkelés  1831-re modern, dél-német típusú alkotmány
 Szászország  reformminisztérium lép hivatalba
 Hannover, 1833  alkotmány, jelentős rendi maradványokkal
 hambachi ünnepség  1832  radikális hangnemű gyűlés, mintegy 30 ezer emberrel
o sorozatos programbeszédek, viták  egyesített államokból Németország
o Metternich válasza  szigorítás a karlsbadi határozatokon  mindenfajta
egyesület betiltása, szövetségi tartományi gyűlések ellenőrzése
  szigor fokozása  elégedetlenség  frankfurti őrség megrohamozása  egyetemi
diákok lefegyverzik a Szövetségi Gyűlés őrségét  forradalmi hullámot akarnak 
sikertelen  a felkelést leverik
 politikai törekvések  korlátozott formában lehetett beszélni róluk  levelezés,
kávéházak  politikai irodalom reneszánsza (pl. Heinrich Heine, Georg Büchner)
 1837, Hannover  uralkodóváltás  megszűnik a hannoveri-angol perszonálunió 
az új uralkodó, Ernő Ágost beszünteti az 1833-as alkotmányt, feloszlatta a tartományi
gyűlést  rendi alkotmányt akar
o hét göttingeni professzor (köztük a Grimm fivérek) tiltakozása  elbocsátják
őket
o a hannoveriek Frankfurthoz fordulnak  Ausztria és Poroszország nem segít
o az új (1840-es alkotmány) végül nem volt visszalépés a korábbihoz képest

A német vámunió:
 a korszak egyetlen kiemelkedő eredménye  Friedrich List közgazdász elképzelései
alapján  porosz kezdeményezés volt
 az első csatlakozók Anhalt és Hessen-Darmstadt voltak  megalakult az
összeköttetés Poroszország két része között
 porosz törekvés  Ausztria kiszorítása  Metternich válasza: Közép- Német
Kereskedelmi Egylet  többen csatlakoznak  cél: semmilyen vámszövetséghez
nem tartozni
 porosz siker  megbontja a szervezet egységét  1834. január 1-től német vámunió
20 évre, melybe szinte minden német tartomány belépett
A forradalom előtt:
 rajnai válság  Thiers-kormány  rajnai határok visszaállítása  sérti a porosz
érdekeket  a Thiers-t váltó Guizot a megbékélés politikáját követte
 1840: trónra lép IV. Frigyes Vilmos  elvárások a művelt uralkodótól
o célja: trón és oltár és trón és a nép közti viszony rendezése
o eredmények: göttingeni professzorok visszatérése, cenzúra enyhítése
o de: hatalma Istentől származik, a néppel való viszonyát nem egy papírdarab
(alkotmány) korlátozza
 felélénkülő alkotmányos hangok a 40-es években  az uralkodó enged  1847 
egyesített parlament összehívása
o a testület azonban nem ülésezhetett rendszeresen, összehívásának joga a
királyé, rendi alapokon működött  elégedetlenség, Frigyes Vilmos feloszlatja
 a feloszlatás azonban lökést adott a liberális mozgalomnak
A német forradalmak:
 párizsi események  német területeken is mozgolódás  Baden  tömegtüntetés 
követelések: összenémet parlament, esküdtbíróságok bevezetése, sajtószabadság 
megalakul az első márciusi minisztérium
 hasonló megmozdulások: Hessen-Darmstadt, Württemberg, Bajorország  gyors
engedmények
  Poroszország: forradalom március 16-án (a bécsi hírére)  IV. Frigyes Vilmos
március 18-ai rendeletében eltörli a cenzúrát, ígéretet tesz az alkotmányra és egy
német szövetségi államra
 március 20: amnesztia, március 22: bejelentés a választójogról, sajtószabadságról és a
nemesi előjogok eltörléséről szóló törvényjavaslat
 Camphausen-kormány  liberális  hozzálátnak az ígéretek véghez viteléhez
 április 2-án összeül a parlament  első vita: a választójogról  nincs megegyezés 
régi szabályok alapján ül össze
 alkotmánytervezet: alapja az 1831-es belga alkotmány  sem a liberálisokat, sem a
konzervatívokat nem elégíti ki  a Camphausen-kormány megbukik
 Auerswald kinevezése  csapatok összevonása Berlin körül
 Waldeck Charta  alkotmánytervezet  kevés jog az uralkodónak
 a nemzetgyűlések elkészülnek a tervezettel  az uralkodó elutasítja, a Brandenburg-
kormánnyal pedig elkezdődött az út a reakció felé
 a nemzetgyűlés erőszakos szétkergetése
 viszont: lesz alkotmány  IV. Frigyes Vilmos oktrojált alkotmánya  garantálja
uralkodói előjogait  revíziós záradék: lehetőség a visszalépésre
o 1849. május  háromosztályos cenzusos választójog bevezetése  1918-ig
érvényben marad  végig a visszamaradottság szimbóluma marad
A frankfurti parlament:
 badeni események  felmerül egy össznémet parlament követelése  500
képviselővel összeül az előparlament Frankfurtban  határoznak az általános és
egyenlő választójogról  50 ezer lakos után 1 képviselő
 össznémet alkotmány kidolgozása: Frankfurt am Mainban ül össze a parlament 1848.
május 18-án  állam szervezetének kérdése, polgári alapjogok, központi kormányzat
kérdése, közigazgatás, határhúzás, tagok viszonya
 a képviselők jelentős többsége értelmiségi liberális volt
 összenémet állam megteremtésének vitája, ennek alternatívái:
o „kisnémet út”  porosz vezetés, kizárólag németek által lakott területek 
Ausztria is csatlakozhat, ha lemond soknemzetiségű birodalmáról
o nagynémet út  Habsburg-ház vezetésével (de az örökös tartományok
megőrzésével)
o föderatív állam  svájci minta alapján
o egységes demokratikus köztársaság  radikális elképzelés
 a Frankfurti Parlament első munkája  emberi jogok katalógusa
 az alkotmány tárgyalása októberben kezdődött  Ausztria semmilyen formában nem
engedte magát alávetni a parlament határozatainak
 egységes német alkotmány: 1849. március 28.  tagállamok nagyfokú önállósága,
államfői tiszt  egy fejedelemnek kell felajánlani, aki utána örökíthette a címet  a
törvényhozó testület a Reichstag lett volna  kétkamarás, az új állam területe
megegyezett volna a Német Szövetség területével, háború és béke kérdése szövetségi
ügy lett volna
 a dokumentum azonban papíron maradt  IV. Frigyes Vilmos visszautasította a
felajánlott birodalmi koronát, Ausztria visszahívta képviselőit
 ugyan kisebb államok magukra nézve kötelezőnek fogadták el az alkotmányt, de
Ausztria, Poroszország, Bajorország, Württemberg, Szászország és Hannover
uralkodói elvetették
 egyre kevesebb képviselő maradt a Frankfurti Parlamentben  átteszik Stuttgartba,
ahol június 18-án végül bezárják