A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth programja

Reformkor Magyarországon (1825-1848)

A reformmozgalom kialakulásának célja: Magyarország polgári átalakulása és

nemzeti függetlensége a Habsburg-birodalmon belül. A reformok jegyében a nemesség
küzd, mert gyenge a polgárság. A reformok fórumai a reformországgyűlések: 1825-27, 1830,
1832-36, 1839-40, 1844, 1848. A reformok elindítója Széchenyi István volt,
reformpolitikusok: Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Deák Ferenc.

Széchenyi reformprogramja

1825-től az országgyűlések résztvevője a felsőház tagjaként. Itt ajánlotta fel

birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának javára.
Az arisztokráciát tartotta alkalmasnak a reformok irányítására, egy politikai elitre
bízná a reformok vezetését. A reformokat a Habsburg Birodalmon belül kívánta végrehajtani
a bécsi udvar beleegyezésével, lassú reformok útján, „kiművelt emberfők” segítségével.

A nemességet hívta össze a reformok elterjedésének érdekében a kaszinók

létrehozásával és a lóverseny meghonosításával. A lótenyésztésről ír a Lovakrul (1828) című
írásában. Birtokait modernizálni kívánta, de az ehhez szükséges hitelt visszautasította a bécsi
bank, mert a magyar nemesség birtokait az ősiség törvénye (1351) miatt nem lehet az
adósság fejében elárverezni, vagy eladni. Ekkor írta meg a Hitel című munkáját, melyben
reformelképzeléseit foglalja össze.
Hitel (1830): Ez volt az első konkrét reformprogram, problémák felvetése és
megoldásukra tett javaslatok. Ebben megállapítja, hogy Magyarország állapota elmaradott.
Gazdasági elmaradottságunk oka szerinte az, hogy a rendszer a kiváltságokat élvező
nemesség számára már előnytelen, mert az ősiség akadályozza a hitelfelvételben, hogy
modernizálhassa birtokát: „magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie
kellene.” A jobbágyok robotmunkája nem eredményes, hatékonyabb lenne a bérmunkások
alkalmazása. A haladást a bécsi udvar egyetértésével kívánta elérni, s nem azzal szemben. A
reformok vezetését pedig egy politikai elitre bízná a főnemesek köréből. Ennek ellenére nem
az arisztokrácia, hanem a középbirtokos nemesség fogja lelkesedéssel fogadni Széchenyi
elképzeléseit.
Világ (1831): Dessewffy József Taglalat című munkájában bírálja a Hitelt, erre megírja
Széchenyi a Világ (1831) című munkáját, ahol világosabban próbálta kifejteni elgondolásait.
 Stádium (1833): Ebben a művében 12 pontban/szakaszban határozza meg a
legfontosabb teendőket
Az Akadémia, a lóversenyek és a kaszinó megalapítása

A közlekedés fejlesztése: az Al-Duna szabályozása (Vaskapu sziklazátonyainak

felrobbantása), Tisza-szabályozás, az óbudai hajógyár és a pesti téli kikötő létesítése, a
balatoni gőzhajózási társaság létrehozása, Balaton-Duna-csatorna, a budai alagút
létrehozása, a Lánchíd felépítése (1842-48. Clark-fivérek, hídvám). A Budapest központú
vasúthálózat kiépítését szorgalmazta a helytartótanács közlekedésügyi osztályának
vezetőjeként 1845-től. Selyemhernyó-tenyésztés és gőzmalmok létrejötte.

Kossuth programja

A liberális jogok megadása, a jogkiterjesztés, a nemesség megadóztatásával

közteherviselés,
A kiváltságok felszámolása, Magyarország polgárosodása,

Az érdekegyeztetés, hogy minél több társadalmi osztályt be lehessen vonni a

reformok végrehajtásába saját érdekeik egyeztetésével, de a liberális középnemesség
vezetésével,
A parasztság megnyerése: kötelező örökváltsággal. Lényege, hogy a parasztság
örökre megváltaná magát a jobbágyterhek alól, állami támogatással törlesztene, s így szabad
földtulajdonhoz jutna,
6. ehhez hitelre van szükség, viszont el kell törölni az ősiség törvényét, hogy hitelhez
jussanak, s így kialakulhatnak a polgári tulajdonviszonyok,
7. A népképviseletet szorgalmazza, és a szólásszabadságot,

8. független nemzeti államot akar a birodalmon belül, a magyar nyelv államnyelvvé

tételével (ez 1844-ben megvalósul).
9. Önálló nemzeti ipar létrehozása, ezzel a polgárságot kívánta megnyerni.
Iparfejlesztő tevékenysége: az Iparegyesület, a Magyar Kereskedelmi Társaság és az 1. ipari
kiállítás (1842)
10. A magyar ipar védelmére Kossuth Védegyletet (1844) hoz létre, melynek lényege,
hogy 6 évig csak magyar árut fognak az egylet tagjai vásárolni, hogy ezzel is elősegítsék a
magyar ipar fellendülését. A kereskedelem fejlesztésére A Vukovár-Fiume vasút tervét
szorgalmazta, hogy a tenger felé is legyen lehetőségünk kivinni az áruinkat.
Egy politikai nemzetben gondolkodott kortársaihoz hasonlóan, s ez a magyar politikai
nemzet. Célja: Magyarország függetlensége, nemzetté válása, egyelőre még a Habsburg-
birodalom határain belül. A reformerek a jogkiterjesztést, az érdekegyeztetést faji,
nemzetiségi és vallási megkülönböztetés nélkül kívánták megvalósítani.

Széchenyi és Kossuth vitája

A reformok végrehajtásának ütemében és módjában térnek el. Széchenyi lassú,

felülről jövő reformokat akart, s egy politikai elitre bízta volna a vezetést, az arisztokráciára,
és figyelve a Habsburgok jóváhagyására. Kossuth és a középnemesség továbbfejlesztette
Széchenyi reformját, ők érdekegyeztetés révén mindenkit be akarnak kapcsolni a
reformokba a középnemesség és a nemesi vármegyék vezetésével. Széchenyi a Kelet Népe
(1841) című vitairatában, Kossuth a Pesti Hírlapban (1841-44) reagál Széchenyi vádjaira.