Történelmi fogalmak

antant –(egyezmény): az ún. központi hatalmak, főként Németország ellen irányuló hatalmi
csoportosulás, katonai blokk (1904–23).

arkhón : a legfőbb állami tisztviselők neve az ókori Athénban. Kr.e. 683-tól évenként 9-et
választottak, akik az államigazgatás különböző területeit irányították. A hellenisztikus kortól csak
megtisztelő cím volt.

bolsevik : az orosz szociáldemokrácia radikális irányzata.

cenzúra : kiadásra v. terjesztésre szánt szellemi termékek tartalmát politikai, vallási, erkölcsi stb.
szempontból előzetesen ellenőrző intézmény, hivatal, ill. ennek tevékenysége.

demokrácia – (’népuralom’): az összesség döntését jelentő egy közösség v. a nép többsége által
kinyilvánított politikai akarat érvényre juttatásának formája.

démosz: polgárjoggal rendelkező vagyontalan szabadok (köznép) az ókori görög poliszokban

(városokban)

diktátor : parancsuralmat gyakorló, korlátlan hatalommal rendelkező államfő.

dzsentri : a középkorban a köznemesség, a kapitalista fejlődés megindulása után a saját birtokán

árutermelést folytató ún. újnemesség elnevezése Angliában.

huszitizmus : (huszita mozgalom) az eretneknek nyilvánított cseh hitújító, Husz János (1370–
1415) tanításait követő, egyház- és német ellenes, részben antifeudális jellegű mozgalom a 15. sz-
i Csehországban

iszlám :a mohamedán vallás, amelyet az arab legendák szerint Mohamed az i.sz. 7. század elején
alapított.

jakobinusok :a közép- és kispolgárságot képviselő Jakobinus Klub tagjai a francia forradalom

(1789–99) idején.

Korán :a mohamedánok szent könyve.

liberalizmus :a 18. sz.-ban kialakult politikai mozgalom és eszmerendszer.

merkantilizmus : közgazdasági irányzat a 16–18. sz.-i Európában. Felfogásuk szerint egy ország
gazdasága nem a termelésből, hanem a kereskedelemből származik. Ezért támogatták a kivitelt,
egyidejűleg szigorú védővámokkal korlátozták a behozatalt. Az ipar fejlesztésétől várták a
külkereskedelem növekedését, emiatt szorgalmazták az iparfejlődést. – Magyarországon a bécsi
udvar merkantilista politikája ellentmondásosan szolgálta az ország gazdasági fejlődését.

monoteizmus: egyistenhit
nacionalizmus – (natio ’nemzet’): a nemzeti kérdést a politikai-társadalmi küzdelmek
középpontjába állító újkori politikai és ideológiai irányzat.

New Deal – (új irányvonal): gazdasági és szociális reformokat megvalósító politika az USA-ban.
Célja a gazdasági világválság (1929-33) politikai, gazdasági és társadalmi hatásainak
megszüntetése volt.

numerus clausus – (zárt szám): valamely intézménybe, társulásba, testületbe bizonyos

szempontok alapján felvehető személyek számának korlátozása.

örökváltság : a jobbágyfelszabadítás egyik módja Magyarországon 1848 előtt.

phülé : vérrokonságon alapuló törzs az ókori Görögországban. – 2. közigazgatási egység az ókori

athéni államban. A Kr.e. 6. sz.-ban Kleiszthenész reformja során 10 phülét hoztak létre,
melyekben a vérségi elvnél már fontosabb volt a területi elv.

plebejus: kiváltságokkal rendelkező patríciusokkal szembenálló köznép (plebs) tagjai az ókori

Rómában. Részben a meghódított őslakosságból, részben a betelepült idegenekből kerültek ki,
akik politikai jogokkal nem rendelkező, személyükben szabad emberek voltak, s földművelésből,
kézművességből és kereskedelemből éltek.

ramadán : szigorú böjt, amelyet a vallásos mohamedánok kb. egy hónapig (február végétől
március végéig) napkeltétől napnyugtáig tartanak.

robot :a földesúr háztartásában és birtokán a jobbágyok által ingyen végzett munka, a feudális
járadék egyik formája. A feudalizmus korában a naturálgazdálkodás időszakában a jobbágyok
nagy részének a szolgáltatása volt. Az árutermelés fejlődésével egyre inkább háttérbe szorította a
pénzjáradék.

röghöz kötés : jobbágyok személyes függés a feudális társadalomban

zenátus – (’öregek tanácsa’) : az ősi nemzetségek idősebb tagjainak gyülekezetéből kialakult

legfőbb kormányzati testület az ókori Rómában. 300, később 600 tagját a cenzor jelölte ki a már
hivatalt viselt személyek közül.

Szent Szövetség :az Osztrák Császárság, Oroszország és Poroszország 1815-ben létrehozott

szövetsége az európai forradalmak elleni közös fellépésre és a korabeli politikai viszonyok
fenntartására.

sztratégosz : politikai hatalommal is rendelkező katonai főparancsnokok az ókori görög

városállamokban

urbanizáció : a városiasodás folyamata, az iparnak és a lakosságnak nagyvárosi központokban

történő összpontosulása és a városiasodás viselkedésben és életviszonyokban stb.
urbura : az ércbányák hozamából a kincstárnak fizetett illeték Magyarországon a feudalizmus
korában.