1.

Őskor, ókori Kelet

Fogalmak:
őskor: az ember történetének első, leghosszabb korszaka, emberi történelem írott forrásokból nem
ismert hosszú időszakát öleli fel
ókor: az első államok megjelenésétől, a Nyugat-római Birodalom bukásáig tartótörténeti korszak
régészet: a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján
homo sapiens: (értelmes ember) közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi
őskőkor: az emberi eszközhasználatnak szakasza, amikor a kő- és csonteszközök tudatos készítése
zajlik
újkőkor: A földművelés kialakulásával kezdődik és a fém alapú eszközök elterjedésével ér véget
a rézkorban, a bronzkorban, illetve a vaskorban
mágia: ógörög eredetű szó, jelentése szerint ’varázslás’, ami az óperzsa mager alakból vezethető le
zsákmányoló életmód: vadászás, halászás, gyűjtögetés, nincs termelés, nincs új dolgok létrehozása
bronzkor: a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás
vaskor: az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek)
használata kiemelkedő
nemzetség: általában férfiágú leszármazáson alapuló, rokonsági, vagy más összetartozási viszonyt
tartalmazó társadalmi csoport
despotizmus: ókori keleti államok tipikus hatalmi formája, ahol az isteni jelleggel felruházott
uralkodó akaratán és hatalmán alapul a kormányzati rendszer
városállam: olyan állam, melynek területe egy városra, illetve annak közvetlen környezetére
korlátozódik
öntözéses földművelés: Az ókori Keleten elterjedt gazdálkodási forma, amelynek lényege, hogy a
folyók vízét csatornákkal juttatták el a művelni kívánt területre.
piramis: Egyiptomban a fáraók temetkezési helyéül szolgáló gúla alakú építmény
múmia: épségben maradt holttest, balzsamozással tartósították, vászoncsíkokkal körbetekerték
(Egyipt.)
fáraó: az ókori egyiptomi uralkodó elnevezése
hieroglifa: az ókori egyiptomi képírás
ékírás: Mezopotámiában kialakult írásmód
hangjelölő írás: olyan írásrendszer, amely minden beszédhangra egy betűt, betűkapcsolatot alkalmaz
Biblia: A keresztény és a zsidó vallás szentnek tekintett könyve, Ószövetség és Újszövetség.
Ószövetség: zsidó nép történetét és törvényeit tartalmazza
egyistenhit: kizárólag egy Isten létezését fogadják el, ismerik el, monoteizmus
zsidó vallás: jelképe a 6-ágú csillag, 7-ágú gyertya, monoteizmus
buddhizmus: Buddha tanítása, cél a Nirvána (lélek teljes megsemmisülése) elérése, lemondani a
vágyakról, megszabadulni a szenvedéstől, Kínában, Japánban elterjedt, elítéli a kasztrendszert
brahmanizmus: Indiai vallás, létrejötte a kasztrendszer kialakulásával kapcsolatos, Istenháromságon
alapul; Brahma a teremtő, Visnu a fenntartó, Siva a pusztító istenség
konfucianizmus: kínai átfogó eszmerendszer, alapítója Konfuciusz
taoizmus: kínai ókori eredetű filozófiai irányzat (Lao-ce), harmónia helyreállítása a természet és
ember viszonyán keresztül

Személyek:
Kheopsz: az egyiptomi Óbirodalom fáraója
II. Ramszesz: az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb uralkodója/fáraója
Hammurapi: Babilon város királya, az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt
Salamon: Izrael harmadik és legismertebb királya, kb. i. e. 970-től haláláig uralkodott, Dávid fia
I.Dareiosz: perzsa nagykirály
Mózes: egyik legismertebb bibliai alak, judaizmus, a kereszténység, az iszlám és több kisebb vallás
nagy prófétája, 5 könyve=Ószövetség
Buddha: gazdag indiai herceg elhagyta családját, megvilágosodott és tanítani kezdett, buddhizmus
elítéli a kasztrendszert
Konfuciusz: Kína legjelentősebb filozófusa, konficionizmus

Kronológia:
Kr. e. 8000 körül: az újkőkor kezdete
Kr. e. 3000 körül: az első államok kialakulása, az Egyiptomi Birodalom egyesítése
Kr. e. XVIII. sz.: Hammurapi uralkodása
Kr. e. X. sz.: a zsidó állam fénykora
Kr. e. VI. század: a babiloni fogság

Topográfia:
„termékeny félhold”, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Egyiptom, Nílus, Palesztina, Perzsia,
India, Kína, Babilon, Jeruzsálem

2. Hellász
Fogalmak:
polisz: falvak egyesülése, saját törvények, ünnepek, kormányzat, védőisten, 800 független városállam
mitológia: a mítoszok továbbmondása, olyan történetek összessége, amelyeket egy bizonyos kultúra
igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek
olimpia: poliszok 4 évente tartott ünnepi rendezvénye, futás, diszkoszvetés, távolugrás, gerelyhajítás,
csak férfiak vehettek részt, aranyszobrot állítottak a győzteseknek
arisztokrácia: polisz vezetői, nagyobb földdel rendelkeztek, származás alapján van politikai jog, a
társadalom felső rétegét alkotó, kiváltságos helyzetű nagybirtokos réteg
démosz: parasztok, kézművesek rétege, eleinte nem vettek részt a politikában
hoplita: gazdagabb parasztokból toborzott nehéz fegyverzetű gyalogság, 2-3m hosszú lándzsa,
hajítódárda, pajzs, vért, kard, falanxba rendeződtek
türannisz: ókori görög államberendezkedés, alkotmányellenesen hatalomra jutó egyeduralkodó, a
türannosz (zsarnok) uralma valósult meg
népgyűlés: a közvetlen demokrácia egyik megnyilvánulási formája. A politikai közösség tagjai
ilyenkor összegyűlnek, és akaratukat személyesen (például szavazással, közfelkiáltással stb.)
kinyilvánítva döntéseket hoznak
esküdtbíróság: nem szakértő, átlagos polgárokból álló bíróság, akik csoportokban, nem egyedül
döntenek a peres ügyekben
demagógia: retorika azon fajtája, amely az előítéletekre próbál hatni. A politikában hasznos
sztratégosz: az állam irányítói, a hadsereg vezetői 10db, 1 évre választották
cserépszavazás: az ókori Athénban egy olyan eljárás volt, amivel a városállam egy befolyásos
polgárát a nép tíz évre száműzhette, egyeduralom megelőzése, 6000 szavazat
Akropolisz: az akropolisz az ókori görög városállamok általában magaslaton, hegytetőn épült
fellegvára volt, központ
katonaállam: olyan állam, ahol az az elsődleges, hogy a hadsereg minél erősebb, nagyobb,
korszerűbb legyen, a jólét másodlagos (pl.: Spárta)
helóta: a dór hódítás eredményeként rabszolgává lett őslakosság az ókori Spártában, akik az állam
tulajdonában vannak, nincs politikai jog
filozófia: bölcsesség szeretete, tudományelv, melynek feladata a természeti világ illetve a
természetfeletti világ kérdéseinek vizsgálata
hellenizmus: Kr.e. 2-3. század időszaka, a görög kultúra elkeletiesítése/a keleti kultúra elgörögösítése
Személyek:
Szolón: eltörölte az adósrabszolgaságot, állami pénzen visszavásárolta a külföldön maradt
athéniaiakat, vagyont tette meg főértékmérőnek, 4 vagyoni osztály (I.-II. lovas, III. gyalogosként
szolgált-> hivatalt viselhettek, IV.vagyontalanok-> részt vehettek a népgyűlésen, bíróságon)
Peiszisztratosz: egyeduralomra tört a nép segítségével Athénban, türannisz, támogatta a paraszti
birtokokat, elüldözte ellenfeleit, termés 10% adóként beszedette, nép körében népszerű
Kleiszthenész: 3 földrajzi részre osztotta a poliszt (Athén városa, belső területek, tengerpart)
mindegyik területen 10-10 részt választott el, a 30-ból 10 random kerületet alakított ki-> phülék
Miltiadész: athéni arisztokrata, politikus, sztratégosz, a marathóni csata győztes parancsnoka
Leónidasz: az ókori Spárta királya volt
Themisztoklész: az athéni demokrácia egyik vezető politikusa volt a görög–perzsa háborúk idején
Periklész: görög államférfi, szónok, uralkodó és hadvezér, kiemelkedő és befolyásos államfő volt az
ókori Athén aranykorában, különösen a görög–perzsa és a peloponnészoszi háború között, napidíjat
bevezette
Pheidiasz: szobrász és építész, az ókori görög klasszikus szobrászat legnagyobb alakja, pl.: olümpiai
Zeusz-szobra
Hérodotosz: görög történetíró, az első ismert történész, aki rendszerszerűen gyűjtötte az anyagait
Thuküdidész: görög történetíró, a peloponnészoszi háború szerzője
Platón: ókori görög filozófus, iskolaalapító
Arisztotelész: görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára
Nagy Sándor: az ókor egyik jelentősebb figurája, Makedónia királya, kiváló hadvezér volt
legfontosabb görög istenek: Zeusz, Héra, Poszeidón, Arész, Hermész, Héphaisztosz, Aphrodité,
Pallasz Athéné, Apollón

Kronológia:
Kr. e. 776: az első feljegyzett olimpiai játékok
Kr. e. 594: Szolón reformjai
Kr. e. 508: Kleiszthenész reformjai
Kr. e. 490: a marathóni csata
Kr. e. 480: a thermopülai csata, a szalamiszi ütközet
Kr.e. V. század közepe: Periklész kora, Athén fénykora
Kr. e. 336–323: Nagy Sándor uralkodása
Kr. e. 31: a hellenizmus időszakának vége

Topográfia:
Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülaiszoros, Szalamisz,
Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria

3. Róma
Fogalmak:
patrícius: az ókori római társadalom előkelő nemzetségének, arisztokráciának tagja
plebejus: az ókori római társadalomban az elszegényedett nemzetségtagokból és betelepedettekből
kialakult réteg tagja, politikai jog nélküli
consul: Róma élén álló, évente választott két fő tisztségviselő, hadsereg vezetője, eleinte csak
patrícius, később plebejus is lehetett, belügy, hadügy
senatus: vének tanácsa Rómában, a legfőbb hatalommal rendelkező testület, a köztársaság korában
irányította a várost
dictator: a Római Köztársaság legfőbb rendkívüli tisztviselője, tetteiért nem lehetett felelősségre
vonni hivatali idejének letelte után sem, 6 hónapra választották háború idején
néptribunus: a plebejusok érdekeit védő választott tisztségviselő az ókori Rómában
légió: a római hadsereg legnagyobb önálló egysége, létszáma 6000 fő
provincia: római alávetett tartomány az ókorban, meghódított területek
senatori rend: hatalmuk alapja a földbirtok; politika vezetői
lovagrend: a Római Birodalom egyik vezető rendje volt, ebből vált ki a senatorok rendje
rabszolga: szabadságától megfosztott személy, valakinek a tulajdonában van, számára munkát végez
polgárháború: A Római Birodalom területén a Sulla fellépésétől Augustus hatalomra jutásáig tartó
időszakban a polgárháborúk egész sorozata zajlott le, ez az időszak a polgárháborúk kora
triumvirátus: Politikai érdekszövetség (3 férfi), célja, hogy megszerezzék a politikai vezetést. Az I.
triumvirátus Caesar, Crassus és Pompeius, a II. triumvirátus Octavianus, Lepidus és Antonius között
jött létre
principatus: Augustus burkolt egyeduralmi rendszere; minden hatalom az ő kezében van
limes: a Római Birodalom védelmi rendszerrel megerősített határa (Hadrianus császár)
colonus: Mezőgazdasági (szabad) kisbérlő, aki a nagybirtokosok földjeinek egy-egy parcelláját
terményhányad fejében művelte, munkaerőhiány miatt a felszabadított rabszolgákat is colonusként
alkalmazták
dominatus: a principátust felváltó uralkodói rendszer a Római Birodalomban, nem leplezett, hanem
nyílt egyeduralom, korlátlan hatalom, a köztársasági keretek nem szabtak neki határt (Diocletianus)
diaszpóra: etnikum, vallás követői, közösség külső kényszer hatására elhagyni kényszerülnek
szülőföldjüket, a világ valamely táján más népek közé szétszóródva folytatják életüket, építik
kultúrájukat
Újszövetség: Más néven Újtestamentum, a keresztény Biblia második része
apostol: Jézus 12 tanítványának elnevezése, őket választotta ki a hit terjesztésére
egyház: azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet
püspök: az egyházmegye főpapja és felügyelője a keresztény egyházban, 1-1 városközösség élén állt
zsinat: a keresztény egyház püspökei számára az első egyetemes tanácskozás, az első nikaiai zsinatot
(vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben
barbár: a rómaiak a határaikon túl élőket nevezték így
népvándorlás: Ázsiából kiinduló, Európát érintő nyugati irányú népmozgás, amelynek során a
vándorló népek új hazát kerestek maguknak

Személyek:
Hannibal: pun hadvezér, a második pun háború egyik vezetője, itáliai győzelmek, legyőzte Scipio
Cornelius Scipio: római hadvezér, második pun háborúban Hannibál legfőbb ellenfele, Zámánál
legyőzi
Gracchus-testvérek: néptribunusok voltak, földosztó tevékenységük polgárháborút robbantott ki,
végül mindkettőjüket meggyilkolták
Marius: néppárti római politikus, hadvezér, hétszeres consul és az optimata Sulla ellenfele
Sulla: konzervatív római politikus, hadvezér, Marius elleni polgárháborújáról és véres diktatúrájáról
ismert
Julius Caesar: római államférfi és hadvezér, Gallia meghódítása mellett a legnagyobb polgárháború a
nevéhez köthető, diktátori címe miatt Kr. e. 44-ben megölték
Antonius: római hadvezér, Julius Caesar halálának egyik megbosszulója, Augustusszal való
összetűzése után Egyiptomban öngyilkos lett
Augustus: római államférfi, az első római császár, római béke és a császári jogkör kialakítója,
Pannónia meghódítása
Názáreti Jézus: a Megváltó, Augustus és Tiberius császár uralkodása alatt Júdeában tevékenykedő
tanító, akit később a kereszténység nagy tisztelettel övezett
Péter apostol: Krisztus első „helytartója”, tanításának örököse, a 12 apostol egyike, a keresztény
hagyomány őt tartja az első pápának is
Pál apostol: zsidó származású római polgár, a keresztények üldözése után egy jelenés hatására a
keresztények egyik apostolává vált
Diocletianus: dominatus rendszerét bevezető császár, 10 évig tartó keresztényüldözést indított
Constantinus: Kr. u. 4. század elején uralkodó császár, Kr. u. 313-ban engedélyezte a
keresztényeknek is a szabad vallásgyakorlatot, új birodalmi fővárost is alkotott Keleten
(Konstantinápoly), élete végén maga is keresztény lett
Attila: hun uralkodó a Kr. u. 5. században, az „Isten ostora”. Alatta érte el a Hun Birodalom a
tetőpontját, halála után szétesett

Kronológia:
Kr. e. 753: Róma hagyomány szerinti alapítása
Kr.e. 510: a köztársaság létrejötte
Kr. e. 494: a patrícius-plebejus harcok kezdete, a néptribunusi hivatal létrejötte
Kr. e. 367: a Licinius–Sextius-féle földtörvény
Kr. e. 264–146: a pun háborúk időszaka
Kr. e. 202: a zamai csata
Kr. e. 133: Tiberius Gracchus reformjai
Kr. e. 44: Caesar halála
Kr. e. 31: az actiumi csata
Kr. u. 70: Jeruzsálem lerombolása
313: a milánói ediktum
325: a niceai zsinat
395: a Római Birodalom felosztása
476: a Nyugatrómai Birodalom bukása

Topográfia:
Appennini-félsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Zama, Actium, Júdea,
Betlehem, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria

4. Középkor

Fogalmak:
középkor: történeti korszak, Kr. u. 476-tól kezdődik és Amerika felfedezéséig, 1492-ig tart
kancellária: az írásbeli ügyek intézésére felállított központi állami szerv
grófság: a frank állam területi, igazgatási egysége, élén a grafió áll
római katolikus egyház: a világ legnagyobb keresztény közössége
ortodox egyház: a keleti keresztény egyházak egyik fő irányzata
pápa: Róma püspöke, a katolikus egyház vezetője
szerzetes: szerzetesrend tagja
kolostor: szerzetesek lakóhelyéül szolgáló épületcsoport (rendház)
kódex: különleges kivitelű, kézzel írott középkori könyv, melyet színes képekkel, díszes
kezdőbetűkkel díszíthettek
bencés rend: A római katolikus egyház és a kereszténység első szerzetesrendje, Szent Benedek
tanításait követik
feudalizmus, hűbériség: olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési
rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok
rendszerére épül
hűbérúr: olyan földesúr a középkorban, akinek hűbéresei vannak
hűbéres: a hűbérúrnak szolgálattal tartozó birtokos
vár: falakkal, bástyákkal megerősített, védekezésre alkalmas hely
jobbágy: a földesúr uradalmán dolgozó paraszt, aki a föld használati jogáért és védelméért cserébe
termény- és munkajáradékkal tartozott, személyes szabadságában is korlátozva volt
robot: a jobbágy kötelező ingyenmunkája
tized: a termés tizedrésze, mely az egyháznak járó adó volt
majorság: a földesúr saját kezelésében tartott és jobbágyi robottal műveltetett földje
uradalom: a földesúr központjából igazgatott gazdaság, a földesúr földjeit, a jobbágyok telkeit is
magába foglaló birtok, közös használatú területek is
önellátás: a termelésnek az a formája, amelyben megvalósul az ipar és a mezőgazdaság
üzemszervezeti egysége, színtere az uradalom, amelyben a paraszt saját maga és földesura
szükségleteinek kielégítésére termel
nyomásos gazdálkodás: olyan földművelési rendszer, melyben a bevetett és a bevetetlen földterület
évente szabályszerűen váltakozott
iszlám: Mohamed által alapított vallás, hívei a muszlimok
Korán: a mohamedán vallás szent könyve, mely a muszlimok életét szabályozza
kalifa: Mohamed utóda, az egyházat is vezető muszlim uralkodó
invesztitúra: egyházi közösség (szerzetesrend, társulat stb.) vagy hivatal ruhájának ünnepélyes
átadása és fölvétele vagy beiktatás hivatalba
cölibátus: akaratlagos (papi) nőtlenség, szexuális önmegtartóztatás állapota
inkvizíció: a hit és az erkölcs tisztaságának védelmére létrehozott egyházi bírósági intézmény, egyház
belső életét érintő problémák, eretnekség
eretnekség: valamely vallási hittételekkel ellentétes hitet valló személyek
koldulórendek: katolikus szerzetesrendek, melyeknek közös jellemzője, hogy nem vonulnak ki a
társadalomból a tökéletességet keresve, hanem a világiak között élnek és tevékenykednek
keresztes hadjáratok: katolikus egyház és a pápa által szentesített, a keresztes lovagok részvételével
folytatott hadjáratok
Anti judaizmus: a zsidóellenesség teológiai érvekkel alátámasztott változata, amely nem etnikai vagy
rasszista, hanem vallási alapon utasítja el az izraelita vallást és követőit
rendi monarchia: a feudális állam olyan formája, ahol a rendek és a király együttesen kormányoztak,
a hatalommegosztás az adómegajánlásban és a törvényhozásban jelentkezett
középkori város:
városi önkormányzat: a várost irányító választott testület, a város legfőbb alappillére, biztosítja a
város létét a feudális környezetben, elöljárók választása (polgármester, bíró), saját jogszabályok
alkotása, szabad plébánosválasztás, adók közösen, egy összegben való lerovása
hospes: telepes, szárazföldekre, mocsaras területekre, erdőségekbe telepített vendégek, akik a terület
szántófölddé alakítása fejében meghatározott ideig adómentességet élveznek, majd pedig a
földesúrnak terménnyel és pénzzel adóznak
céh: a középkorban a kézművesiparosok szervezete, a város mesterei iparáguk szabályozására
törekedtek
járványok: egészségügyi jelenséget, amikor egy ismert betegség adott területen, adott idő alatt
átlagosnál jóval nagyobb létszámú embert érint (KORONA!!!!!!!)
levantei kereskedelem: a Karaván útón keletről érkező, majd a földközi tengeren továbbszállított
áruk, melyek főleg Észak Itáliába, Genova vagy Velencébe mentek., főleg luxuscikkek érkeztek,
aranyért cserébe.
Hanza: távolsági kereskedelmi szövetség, az Északi- és Balti-tengeri kereskedelmet bonyolította
huszitizmus: Husz János által elindított vallási mozgalom, husziták a követői, európai reformáció
fontos előzménye
rekonkviszta: az Ibériai-félsziget visszahódítása az araboktól
skolasztika: bölcseleti, logikai módszer, korlátok közt elismeri a tudományos vizsgálódást, de úgy
tartja, hogy a világ végső megismeréséhez csak a hit által lehet eljutni
egyetem: felsőoktatási intézmény, alaptevékenysége az oktatás
lovag: a hűbériség korában lovas katonaként szolgáló nemes
román stílus: az európai országok XI–XII. századi műalkotásainak együttese, jellemzőek a tömörebb,
zártabb formák, a vaskos falak, kisebb, félkör tetejű ablakok
gótika: érett középkor művészetének egyik irányzata, jellemző csúcsíves keresztmetszet, boltozat
reneszánsz: képzőművészetben 1420 körül alakult ki Firenzében, majd átterjedt egész Itáliára,
jellemzi arányosság, szimmetria
humanizmus: filozófia, világnézet, emberközpontúság, nem istenközpontú világnézet, de nem
jelentette Isten létezésének tagadását, mindennek mértéke az ember
könyvnyomtatás: Gutenberg a könyvnyomtatás atyja, Európában ő alkalmazta először a mozgatható
betűelemekkel és kézisajtóval történő könyvnyomtatást, egy gépesített eljárás szövegek és képek
másolatának négyszögletes papírra való nyomtatására, mely lehetővé teszi az azonos formátumú, nagy
példányszámú sokszorosítást
perszonálunió: két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet csak a közös uralkodó
személye kapcsol össze
szultán: muszlim uralkodó
szpáhi: könnyűlovas katona az Oszmán Birodalomban, aki a katonai szolgálatért nem öröklődő
szolgálati birtokot kapott
janicsár: az Oszmán Birodalom jól kiképzett, zsoldért hivatásszerűen harcoló gyalogos katonája,
fegyverzete íj vagy puska, görbe kard, kétélű tőr és balta volt

Személyek:
Nursiai Szent Benedek: a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója
Justinianus: bizánci császár, megkísérelte a Római Birodalom helyreállítását, ideiglenesen elfoglalta
Itáliát és Észak-Afrika egy részét, római jog egységbe foglalása
Mohamed próféta: próféta, az iszlám vallás megalapítója
Karolingok: Karoling dinasztia irányította a Frank Birodalmat és utódállamait a 8.-tól a 10. századig,
miután 751-ben megdöntötték a Merovingok uralmát
Nagy Károly: Frank Birodalom megalapítója
VII. Gergely: az egyház hatalmát védelmezte a Német-római Birodalom császáraival szemben, pápa
IV. Henrik: 1572 és 1610 között Navarra királya, 1589 és 1610 között Franciaország királya, első
Bourbon uralkodó
Aquinói Szent Tamás: skolasztikus filozófus, domonkos rendi szerzetes
Leonardo da Vinci: itáliai polihisztor, festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus,
szobrász, építész, zeneszerző, költő és író egy személyben
Husz János: cseh pap, egyetemi tanár, előreformátor
Gutenberg: Johannes Gutenberg a könyvnyomtatás atyja. Európában ő alkalmazta először a
mozgatható betűelemekkel és kézisajtóval történő könyvnyomtatást.
II. Mohamed: oszmán szultán

Kronológia:
622: „Mohamed futása”, a muszlim időszámítás kezdete
732: a frankok győzelme az arabok felett
800: Nagy Károly császárrá koronázása
843: a verduni szerződés
962: a Német-római Császárság létrejötte
1054: a nagy egyházszakadás
1075: az invesztitúraharc kezdete
1096–99: az első keresztes hadjárat
1215: a Magna Charta kiadása
1122: a wormsi konkordátum, az invesztitúraharc első szakaszának lezárása
1389: az első rigómezei ütközet
1453: Konstantinápoly elfoglalása, a százéves háború vége
XV. század közepe: a könyvnyomtatás kezdete

Topográfia:
Bizánci Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Frank Birodalom, Egyházi (Pápai) Állam, Verdun,
Német-római Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze, Oszmán (Török) Birodalom, Rigómező

5. Magyar őstörténet, középkor

Fogalmak:
nyelvrokonság: bizonyíthatóan egy közös alapnyelvből származnak
hunok: Belső-Ázsia sztyeppéiről származó, ismeretlen nyelvű nomád nép tagjai voltak, Kárpát-
medencei központtal Attila királyuk Hun Birodalmat hozott létre
finnugor: Kr.e 3. évezred végéig létezett nyelvállapot, ebből származnak a mai finnugor nyelvek
őstörténet: egy nép gyökereinek, eredetének, közösséggé válásának folyamata
őshaza: a nyelvet beszélő népcsoport lakóhelye
félnomád életmód: még vándorló, de egy-egy helyen már hosszabb időre megtelepedő életmód
törzs: az állam létrehozását megelőző szinten levő társadalmak valós vagy vélt vérségi alapon
szerveződő nagyobb egysége, vadásznépek, nomád népek
nagycsalád: -,,- , törzsek összessége a nemzettség, nemzettségek együttese a nagycsalád
törzsszövetség: a hét magyar törzs és a velük együtt a kazárok közül kiváló kabar törzs közös
szövetsége
fejedelem: általában monarchikus rendszerű államok élén álló uralkodó, Erdély uralkodói
kettős fejedelemség: nomád népeknél általános politikai berendezkedés, az egyik fejedelem jelképes,
hatalom nélküli, súlyos természeti csapás esetén akár fel is áldozható, tartja a kapcsolatot az isteni
világgal, a másik valódi hadvezér, a rendszer a türk és a kazár birodalom működésére jellemző
táltos: a magyar népi hitvilág különleges képességű személye (sámán), természetfeletti erejére
megkülönböztető jegyek is utalnak, pl. hat ujja van az egyik kezén
honfoglalás: valamely nép vándorlásának célja, a kiválasztott terület fegyveres meghódítása,
birtokbavétele oly célból, hogy annak a népnek állandó hazája legyen
kalandozások: 899 és 970 között Nyugat- és Dél-Európába vezetett magyar törzsi rablóhadjáratok
királyi vármegye: a magyar közigazgatás alapvető területi egysége István király óta
ispán: vármegye király által kinevezett első embere
nádor: a király után a legfontosabb világi méltóság, bírói és katonai feladatok
egyházmegye: egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban, a püspök vezeti
érsekség: római katolikus egyházban a főegyházmegye, melynek élén a megyés püspök, az érsek áll,
aki egyben az érsekségéhez tartozó egyháztartomány vezetője is
királyi tanács: király által kinevezett és bármikor leváltható, országos szerepkörrel is rendelkező
udvari tisztségviselőkből álló testület
tized: középkori keresztény meghatározás szerint a jövedelem tizedrészének egyház munkájának
anyagi támogatása, adó
várjobbágy: a királyi vármegyék egyik katonaeleme, aki csak hadiszolgálattal tartozott a várbirtokból
kapott szolgálati birtokáért és az ispán vezetésével vonult hadba
bán: különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselők, királyt helyettesítő széles jogkör
Bánság területén
vajda: erdélyi vajda a középkori Magyarország területi hatalommal felruházott tisztségviselője,
Erdély felett a királyt helyettesítő széles jogkörrel rendelkezett
szerviens: olyan személy, aki urának – a királynak vagy a földesúrnak – kizárólag katonai szolgálattal
tartozik (vitéz, milites), ennek fejében adománybirtokot kap
Szent Korona: magyar államiság jelképe, beavató korona
Aranybulla: II. András magyar király 1222-ben, Székesfehérvárott kiadott, aranypecséttel ellátott
királyi dekrétuma. a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvénye
ellenállási jog: nemesség joga, hogy ellenállást szervezzen a király ellen, ha az hűtlenné válik a
néphez (Aranybulla)
nemesi vármegye: közigazgatási egység, a nemesek irányították a királyi vármegyéket
székelyek: magyar tudatú, nyelvű népcsoport, Erdélyben külön rendi nemzet
szászok: a németség legnagyobb létszámú etnikai csoportja
tatárok: török nyelvű nép, mongol törzs Mongol Birodalmat
kunok: török nyelvű népekből álló törzsszövetség, a XI. században jött létre, mongolok verték szét
familiaritás: függőségi viszony a nagybirtokosok és a kisebb birtokosok között, kisebb birtokos a
nagyúr szolgálatába állva, családjához tartozott, részt vett a birtok igazgatásában, szolgált
hadseregében, védelmet, pénzbeli juttatásokat kapott. A familiáris nem állt ura joghatósága alatt,
birtokait sem urától, hanem a királytól kapta, s az szabadon szállt utódaira.
báró: a királytól közvetlenül függő feudális nagybirtokosok, az uralkodó osztály legfelső rétege
nemes: kiváltságot jelentő rang, fő politikai, gazdasági hatalmat birtokolják
tartományúr: egy nagyobb országrészen önhatalmúlag uralkodó főnemest, kiskirályt jelent
bandérium: a király vagy valamely főúr által kiállított és saját zászlója alatt hadba vonuló nemesi
sereg
honorbirtok: Az uralkodó által a híveinek valamilyen tisztséggel együtt adományozott birtok. Főleg
Károly Róbert szokása volt ilyeneket osztogatni, hogy kiépítsen maga körül egy hozzá hű réteget
aranyforint: magyar aranypénz
regálé: államkincstárt illető, királyi felségjogon szedett jövedelmek, egy részét a földesurak
megkapták, királyi felségjog
harmincad: Károly Róbert (1308-1342) király a fellendülő kereskedelemből hasznot húzott. A
határon ki és behozott áruk harmincadát kellett kifizetni.
kamara haszna: az évenkénti pénzváltásból származójövedelmek
kapuadó: a kamara haszna pótlására bevezetett adó, azok a jobbágyok fizették, akik portájának
kapuján egy szénával megrakott szekér közlekedhetett
szabad királyi város: csak a királynak voltak alávetve, a király tulajdonát képezték, lakóinak
kiváltságához tartozott, hogy joguk volt fallal bekeríteni a települést, beköltözőknek polgárjogot
adhattak, plébánosaikat maguk választhatták, vásártartás joga, árumegállító jog
bányaváros: mentesítették a vám, a tized, a harmincad alól, papjaikat, bíráikat és szenátoraikat maguk
választották, a királynak közvetlenül adóztak és az uralkodó zászlaja alatt teljesítettek katonai
szolgálatot
mezőváros: földesura által kiváltságokkal felruházott település, nem volt fal, nyílt mezőn állt
úriszék: ítélőszék, amelyen a földesúr ítélkezett a birtokán élő minden nem nemes felett. Lopás,
rablás, emberölés mellett az engedély nélkül elköltöző ún. szökött jobbágy felett is
báró: a középkori Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a királytól közvetlenül függő feudális
nagybirtokosok, az uralkodó osztály legfelső rétegének megjelölése
köznemes: köznemesség tagja, aki vagy szerviens, vagy jobbágy
kilenced: jobbágyok földesúrnak fizetett terményadója, mely a termés tizedét jelentette, Nagy Lajos
1351-es törvényei előírták, hogy a kilencedet minden nemesnek kötelező beszednie jobbágyaitól
ősiség: öröklött nemesi birtokok öröklődésének szabályozása Nagy Lajos 1351-es törvénye eltörölte a
szabad végrendelkezést, és kimondta, hogy az öröklött birtok automatikusan az egyenes vagy oldalági
férfi utódra száll. Ha a család fiúágon kihalt, akkor a birtok visszaszállt a királyra (háramlási jog). A
birtok elidegeníthetetlen.
végvárrendszer: Zsigmond király alatt kialakított védelmi rendszer, mely a török támadásig az ország
déli határát védte. A török hódítás következtében a végvárvonal áthelyeződött északra.
rendi országgyűlés: az országgyűlésben a főurak és egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a
szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak
telekkatonaság: az 1397. évi temesvári országgyűlés határozata alapján Zsigmond király
kezdeményezésére létrejött katonaállítási rendszer
kormányzó: az ország egy részének vagy egészének politikai-katonai igazgatásával megbízott, az
uralkodót képviselő helytartó vagy ideiglenes államfő
rendkívüli hadiadó: állami adónem, melyet Hunyadi Mátyás kezdett el beszedni, évente kétszer is
füstpénz: A jobbágy háza után a földesúrnak fizetett évi adó, Mátyás király vezette be (pontosabban
lényegében csak átnevezte az addig is meglévő kapuadót). A név onnan ered, hogy házanként, vagyis
"kéményenként" kellett fizetni.
fekete sereg: Hunyadi Mátyás állandó zsoldoshadseregének elnevezése, nehéz- és könnyűlovasságból,
gyalogságból és tüzérségből állt, mozgékonyságáról és fegyelmezettségéről híres sereg fönntartása
megterhelte a kincstár költségvetését.
Corvina: Mátyás király könyvtára

Személyek:
Árpád: A honfoglalás idején a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt, tőle származnak az Árpád-
ház uralkodói
Géza fejedelem: Magyar fejedelem (972–997), Árpád dédunokája, az erős fejedelmi hatalom
létrehozója
I. (Szent) István: az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fia.
A keresztény magyar állam megteremtője, a magyar történelem kiemelkedő alakja és Magyarország
fővédőszentje
Koppány: magának követelte a hatalmat, kitört hatalmi harc
Szent Gellért: püspök bencés szerzetes, a Csanádi egyházmegye első püspöke, vértanú
I. (Szent) László: Árpád-házi magyar király (1077–1095). Megerősítette keresztény magyar államot.
Szigorú törvényeivel megszilárdított a magántulajdont, büntette a pogány hagyományok követőit.
Külpolitikai célja az ország beilleszkedése volt a keresztény Európába, valamint függetlenségének
megóvása a német törekvésekkel szemben. Az invesztitúraharc idején a pápaságot támogatta.
Könyves Kálmán: Árpád-házi magyar király (1095–1116), I. Szent László unokaöccse és utóda.
Megújította a bíráskodást és enyhítette elődje szigorú törvényeit. Megszilárdította a Horvátország
fölötti magyar fennhatóságot (horvát király is volt), meghódította Dalmáciát.
III. Béla: Magyarország és Horvátország királya 1172 és 1196 között
Anonymus: az egyik magyar király jegyzője és krónikása
II. András: Balkán-félszigetet behálózta, több szomszédos területet is meghódított, modern
törvényeket alkotott az Aranybulla kiadásával, melyek kisebb-nagyobb változtatásokkal egészen 1848-
ig érvényben maradtak, Magyarország királya 1205 és 1235 között
IV. Béla: magyar király, II. András fia
I. Károly: Anjou-házból származó magyar király (1308–1342). Az Árpád-ház kihalása utáni
trónharcok során fokozatosan felszámolta a kiskirályok uralmát. Hatalmát az újonnan fölemelt, s
hozzá hű bárókra alapozta. Új alapokra helyezte az ország pénzügyeit: a kincstár számára a
legjelentősebb bevételi forrást a regálék jelentették, értékálló pénzt veretett és bevezette a kapuadót.
Gazdaságpolitikája egyaránt segítette az ország fejlődését (bányászat, kereskedelem) és a királyi
jövedelmek növelését. Az általa szervezett visegrádi királytalálkozó (1335) a magyar, a cseh és a
lengyel uralkodó együttműködésének erősítését szolgálta.
Csák Máté: Csák nemzetség legismertebb és legnagyobb hatalmú tagja, az ország északnyugati
részének tartományura.
I. (Nagy) Lajos: Anjou-házból származó magyar királyi herceg, Horvátország, Lengyelország királya
Luxemburgi Zsigmond: német-római császár
Hunyadi János: Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között. Az ország egyik leggazdagabb
földesura, kiemelkedő hadvezér, több déli vármegye vezetője, erdélyi vajda.
Hunyadi Mátyás: Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet kisebbik fiaként 1443-ban született. Cillei
Ulrik meggyilkolása után bátyjával együtt elfogták, V. László fogolyként vitte magával Prágába. 1458.
január 24-én távollétében magyar királlyá választották. 1486-ra Ausztria nagy részét elfoglalta, 1487
tavaszától viselte az Ausztria hercege címet. 1455-ben Cillei Ulrik leányával, Erzsébettel jegyezték el,
majd 1458-ban Podjebrád György lányával, Katalinnal, akit 1461-ben el is vett. 1476-tól második
felesége Aragóniai Beatrix. Házasságaiból nem született gyermeke, házasságon kívüli fia Corvin
János.
Kinizsi Pál: Magyar főúr, hadvezér, feketeseregben szolgál, hőstetteinek, erejének köszönhetően
gyorsan emelkedett a ranglétrán

Kronológia:
895–900: a honfoglalás
907: a pozsonyi csata
955: az augsburgi csata
972–997: Géza fejedelemsége
997/1000–1038: I. /Szent/ István uralkodása
1077–95: I. /Szent/ László uralkodása
1095–1116: Könyves Kálmán uralkodása
1205–1235: II. András uralkodása
1222: az Aranybulla kiadása
1235–70: IV. Béla uralkodása
1241–42: a tatárjárás
1301: az Árpád-ház kihalása
1308–42: I. Károly uralkodása
1335: a visegrádi királytalálkozó
1342–82: I. /Nagy/ Lajos uralkodása
1351: I. /Nagy/ Lajos törvényei
1387–1437: Luxemburgi Zsigmond uralkodása
1396: a nikápolyi csata
1443–44: a hosszú hadjárat
1444: a várnai csata, I. Ulászló halála
1456: a nándorfehérvári diadal
1458–90: I. /Hunyadi/ Mátyás uralkodása
1479: a kenyérmezei csata

Topográfia:
Ural, Magna Hungaria, Baskíria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckeihágó, Kárpát-
medence, Pozsony, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Erdély,
Horvátország, Dalmácia, Muhi, Körmöcbánya, Besztercebánya, Visegrád, Nikápoly, Várna,
Nándorfehérvár, Kenyérmező, Bécs

6. Kora újkor
Fogalmak:
újkor: A történelem 1492-től kezdődő korszaka (záró dátuma vitatott). Két nagyobb szakaszra
szokták osztani: korai újkor (1492-1789), modern kor (1789-től).
felfedező: Olyan 15-18. századi tengerészek, utazók, akik a 15-18. században fokozatosan felfedezték
és bejárták az európaiak számára addig ismeretlen földrészeket
gyarmat: Egy állam fennhatósága alatt álló olyan terület, amely nem áll közvetlen földrajzi
kapcsolatban a fennhatóságot gyakorló állammal, és legfeljebb mérsékelt önállósággal bír. A gyarmati
lakosság rendszerint kevesebb joggal rendelkezik, mint a gyarmatosító országé. A gyarmatot
rendszerint gazdaságilag is alávetik a gyarmatosító országnak.
ültetvény: Olyan nagybirtok, melyen többnyire egyfajta, intenzív munkát igénylő növényt (pl.
dohány, kávé, gyapot) termesztenek, piaci értékesítésre. Az amerikai kontinensen terjed el, és
kezdetben főleg rabszolgamunkával művelték meg.
tőke: Önmagát újratermelő érték. Tulajdonosa számára ipari vagy mezőgazdasági (áru-, pénz- vagy
termelői tőke formájában történő) befektetésének értéke megsokszorozható.
tőkés: Olyan tulajdonos, aki a haszon reményében pénzt fektet be vállalkozásába.
kapitalizmus: A magántulajdonon, a tőkések szabad vállalkozásain és a piaci keresleten-kínálaton
alapuló társadalmi-gazdasági rendszer. Fő mozgatórugója a vállalkozások által megtermelhető
nyereség (profit). Angliában és Hollandiában a XVI-XVII. századtól alakult ki.
bérmunkás: Olyan fizikai munkát végző személy, aki a ledolgozott órákért fizetséget kap.
világkereskedelem: A nagy földrajzi felfedezések után kialakult kereskedelem, mely az egész világon
belüli körforgást jelentette: Amerikából áramlott Európába az arany, a nemesfém, a paradicsom,
dohány stb. Európából Afrikába az alkohol, Ázsiába pedig az arany, onnan vissza a fűszerek,
luxuscikkek, Afrikából Amerikába pedig a rabszolgák.
manufaktúra: Főként kézműves technikán alapuló, üzemen belüli munkamegosztásra épülő tőkés
üzem.
vetésforgó: az ugar kiiktatásával, a teljes megművelhető területre kiterjedő földművelési eljárás. A
nyomásos gazdálkodást jellemző ugar helyére takarmánynövényeket vagy kapásnövényeket vetnek.
Lehetővé teszi az istállózó állattartást, az istállózás révén a trágya biztosítja a föld minőségét.
abszolutizmus: korlátlan királyi hatalmon alapuló kormányzati rendszer. Az uralkodó a tőle függő
hivatalnoki hálózatra, az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva irányítja országát a
rendi gyűlés mellőzésével. nem korlátlan hatalom: országuk alapvető törvényei
merkantilizmus: 16-18. századig jellemző gazdaságpolitika, mely szerint az ország gazdasága nem a
termelésből, hanem a kereskedelemből származik. Ezért szigorú védővámokkal korlátozták a
behozatalt, támogatták az exportot.
reformáció: a katolikus egyház megújítására irányuló mozgalom, a 16. században vette kezdetét
(Lutherrel). Irányzatok: evangélikus, református, antitrinitárius - a Bibliához való visszatérést, nemzeti
nyelvű igehirdetést és két szín alatti áldozást hirdetett.
protestáns: A reformáció során a katolikus tanításoktól eltérő tanokat hirdető vallások, illetve a
katolikus egyháztól szervezetileg is elkülönülő egyházak összefoglaló elnevezése.
evangélikus: egyik legfőbb protestáns egyház, lutheránus, Luther Márton tanait követő vallás
református: egyik legfőbb protestáns egyház, Kálvin János nézeteit követő egyház (kálvinisták)
anglikán: egyik legfőbb protestáns egyház, keresztény egyház Angliában, vezetője a mindenkori
angol uralkodó, katolikus hitelvek
puritán: tiszták, Angliai reformációs mozgalom a 16-17. században. A forradalom idején két
irányzatra bomlott: presbiteriánusok és independensek, a monarchia ellen foglalt állást. Vallási,
erkölcsi szigor.
antitrinitáriusok: (szentháromságtagadó) = a reformáció azon irányzata, amely elveti a
szentháromságot, radikális vonulata Krisztusnak csupán emberi természetet tulajdonít. Erdélyben
egyházzá szerveződött szentháromságtagadókat unitáriusoknak nevezik.
ellenreformáció és katolikus megújulás: A pápa a jezsuita rend segítségével kezdte a katolikus
egyház belső megújítására, a reformáció terjedésének megakadályozására. Iskolákat alapítottak,
üldözték a protestáns prédikátorokat.
jezsuiták: katolikus szerzetesrend, amely az ellenreformáció és az Európán kívüli térítő tevékenység
korában keletkezett. Az alapító Loyola Szent Ignác.
barokk: A reneszánszot követő művelődéstörténeti korszak, illetve a benne uralokdó stílusirányzat.
Az ellenreformáció egyik fontos eszköze.
restauráció: Valamely bukott társadalmi-politikai rendszer, illetve trónfosztott uralkodócsalád
hatalmának többnyire erőszakos eszközökkel történő visszaállítása.
Jognyilatkozat: Az angol alkotmányos fejlődés fontos dokumentuma, melyet a Stuartok elűzése után
(dicsőséges forradalom) Anglia trónját elfoglaló Orániai Vilmossal fogadtatott el az angol parlament,
1689-ben. Biztosította a polgári szabadságjogokat és megfogalmazta a királyi hatalom korlátait, a
parlament jogait, vagyis az alkotmányos monarchia alapelveit.
alkotmányos monarchia: Olyan államforma, ahol a király hatalma a parlament által elfogadott
alkotmányon nyugszik: a hadsereg, a pénzügyek, a kormány ellenőrzésének a joga a parlamentnek
felelős kormány kezében van.
cenzusos választójog: A választójogot csak bizonyos jövedelmi/vagyoni szint felett biztosítja.
nemesi köztársaság: Lengyelországban megjelenő berendezkedés, melyben a tényleges hatalmat a
nemesség gyakorolja, bár van uralkodó, hatalma gyakorlatilag semmit sem ér.
cár: Oroszország uralkodója

Személyek:
Kolumbusz: (1451-1506): hajós, az Újvilág (Amerika) felfedezője. Genovában született. Meggyő-
ződése volt, hogy nyugat felé hajózva is el lehet jutni Indiába. Kitartó próbálkozás után végül a
spanyol ki- rálynő támogatásával indult el, s hajóival 1492 októberében a közép-amerikai szigetvilág
területén ért partot. Ezen kívül még három utat tett, amelyek során fölfedezte Közép-Amerika
partvidékét, s a spanyol király nevében birtokba vette a területet. Mindvégig úgy hitte, hogy Indiában
jár.
Vasco da Gama: (1460-1524): portugál tengerész, felfedező. Afrika megkerülésével először jutott el
Indiába (1498).
Magellán: (1480-1521): portugál származású hajós, felfedező. A spanyol király támogatásával
szervezett expedíciója 1519-1522 között körülhajózta a Földet. Magellán út közben a Fülöp-
szigeteknél elesett a bennszülöttekkel vívott harcban, ám egyik hajója hazatért, így értékes
megfigyelései, felfedezései nem vesztek kárba.
V. Károly: (Habsburg) spanyol király és német-római császár. A korszak legjelentősebb európai
uralkodója, aki hatalmas területek felett rendelkezett („birodalmában soha- sem nyugodott le a nap").
Spanyolországban a rendek háttérbe szorításával, abszolút módon kormányzott, ám Német-római
Birodalom széttagoltságán nem tudott úrrá lenni, és a széttagoltságot fokozó reformáció ellen is
eredménytelenül lépett föl. Több háborút viselt Franciaország ellen itáliai területek birtoklásáért, s
végül győzedelmeskedett. Németországi politikájának kudarca miatt azonban lemondott a trónról
Luther: (1483-1546): szerzetes, hittudós, a reformáció elindítója. A wittenbergi egyetem tanáraként
1517. október 31-én vitára bocsátotta 95 pontból álló tételsorát, amelyek a búcsúcédulákkal
összefüggésben az üdvözülés és a pápai hatalom kérdéskörét is érintették. Célja a katolikus egyház
megújítása volt, de annak ellenállása miatt eszméi egy új keresztény egyház (evangélikus)
kialakulásához vezettek. Luther tanításának lényege, hogy Isten kegyelméből, a hit által nyerhető el a
bűnbocsánat, és ehhez nincs szükség az egyház közvetítő szerepére. Elvetett minden olyan egyházi
tanítást és gyakorlatot, amely nem szerepel a Bibliában. Megkérdőjelezte a pápa hatalmát, az
egyháziak kivételes helyzetét, a szerzetességet, és hitet tett az anyanyelvű igehirdetés mellett. Ezt a
gyakorlatban azzal segítette, hogy német nyelve fordította a Bibliát.
Kálvin: (1509-1564): a református egyház alapítója. 1536-ban jelent meg fő műve, A keresztény
vallás tanítása (más fordításban: A keresztény vallás rendszere), amely megalapozta a reformáció új
irányzatát. Ennek egyik alaptétele az eleve elrendelés (predesztináció) tana. 1541-től Genf prédikátora.
Itt alapítja meg a kálvini tanítások szerint működő új egyházat, amely az egyszerű, dolgos életet
hirdette, elvetette a hierarchiát (minden hitközség önálló volt). A református egyház irányításában
szerepet kaptak a világiak is (presbiterek).
Kopernikusz: (1473-1543): lengyel csillagász és matematikus. Fő művében (Az égi pályák kör-
forgásáról) a középkori földközpontú (geocentrikus) világfelfogással szemben azt állította, hogy a Nap
áll a világmindenség középpontjában (heliocentrikus felfogás), és körülötte keringenek a bolygók.
VIII. Henrik: (1491-1547) Az ő uralkodása alatt vált le az anglikán egyház a katolikus egyházról,
záratták be a kolostorokat Angliában, s ő lett az új egyház feje is
I. Erzsébet: (Tudor-ház): angol királynő (1558-1603). A királyi hatalom feltétlen érvényesítésére
törekedett (abszolút uralkodó), de a parlamenttel egyetértésben kormányzott. Támogatta a tőkés
vállalkozásokat (pl. a monopoljogok biztosításával), és intézkedései segítették a gazdaság fejlődését.
Uralkodása idején az angolok legyőzték a spanyol flottát (1588) és Anglia tengeri nagyhatalommá
vált. Megkezdte az angol gyarmatosítást és létrehozta a Brit Kelet-indiai Társaságot (1600).
Cromwell: (1599-1658):Az angol polgárháború egyik katonai vezetője. Nagy szerepe volt a király
legyőzésében, kivégzésében és a köztársaság kikiáltásában. Ezután a parlamenttel szemben, a
hadseregre támaszkodva egyre inkább diktatórikusan gyakorolta a hatalmat. Meghódította Írországot
és Skóciát, s megtörte a holland közvetítőkereskedelmet (hajózási törvény, 1651).
IV. Henrik: német-római császár (1056-1106). Fő célja a császári hatalom erősítése a birodalom
egész területén, s ebben jelentős mértékben akadályozták őt a pápaság hatalmi törekvései. Ezért
Henrik az inveszti- túraharcban összeütközésbe került VII. Gergely pápával. Nevéhez kapcsolódik a
Canossa-járás, amikor a pápai kiátkozás feloldását vezekléssel érte el.
Richelieu: bíboros, XIII. Lajos, francia király államminisztere. Nagy szerepe volt az abszolutizmus
kiépítésében, így a közigazgatási reformok bevezetésében (tartományok, hivatalnokrend- szer),
valamint a francia protestánsok (hugenották) vallásszabadságának korlátozásában.
XIV. Lajos: (Bourbon-ház): francia király (1643-1715). Ötéves gyerekként kerül a trónra, s
kiskorúsága idején Mazarin bíboros kormányzott helyette (1661-ig). Uralkodása idején kiteljesítette az
abszolutizmust. Rendszerének alapját a Colbert gazdaságpolitikája eredményeként megnövekedett
állami jövedelmek jelentették. Megszervezte az állandó hadsereget, s a Habsburgok elleni háborúkban
több területet is elfoglalt (pl. a Rajna-vidék egy része). A spanyol örökösödési háborúban azonban
vereséget szenvedett a Habsburgoktól és szövetségeseitől.
I. (Nagy) Péter: (Romanov-család) Orosz cár (1689-1725). A nagybirtokosokkal (bojárok) szemben
megerősítette a központi hatalmat, s az orosz egyházat is irányítása alá vonta. Folytatta elődei
terjeszkedő politikáját, melynek egyik célja volt, hogy az ország tengeri kikötőkhöz jusson. Ezért
háborúzott az Oszmán Birodalommal és a svédekkel. Az utóbbiaktól elfoglalt területen építtette föl új
fővárosát Szentpétervárt. Oroszországot a nyugat-európai abszolút monarchiákhoz hasonló országgá
akarta tenni. Mivel ennek nem voltak meg a belső feltételei, a modernizálás úgy valósult meg, hogy a
cár despotikus hatalmával előírta a külföldi minták követését. Péter reformjaival megalapozta
Oroszország nagyhatalmi helyzetét.
Newton: (1643-1727): angol matematikus és fizikus. Az általános tömegvonzás és a mechanika
törvényeinek megalkotásával óriási hatást gyakorolt a ter- mészettudományokra és a filozófiára, mert
lehetővé tette a tárgyak világában tapasztalható jelenségek egységes értelmezését. Optikával is
foglalkozott, s tökéletesítette a távcsövet. Vallási tárgyú, s a Biblia egyes részeit elemző írásai is
fennmaradtak.
Spinoza: (1632-1677) Benedictus Spinoza a felvilágosodás korának racionalista filozófusa, a
panteizmus, illetve a korai materializmus képviselőjeként is ismerhetjük.

Kronológia:
1492: Amerika felfedezése
1517: Luther fellépése, a reformáció kezdete
1545–63: a tridenti zsinat
1555: az augsburgi vallásbéke
1618–48: a harmincéves háború
1642–49: az angol polgárháború
1689: a Jognyilatkozat kiadása
1700–1721: az északi háború
1701–1714: a spanyol örökösödési háború

Topográfia:
Amerika, Németalföld, London, Párizs, Versailles, Szentpétervár, portugál és spanyol
gyarmatok

7. Magyarország a kora újkorban

Fogalmak:
örökös jobbágyság: röghöz kötés, főként robot munka, terményadót követelnek pénz helyett
rendi dualizmus: a királyi és a rendi országgyűlés együttműködik
vilajet: török igazgatási egység, pasa vezeti
hajdú: termelésből kiesett magyar jobbágyság, katonának álltak
vitézlő rend: várkatonás, nem számítanak parasztoknak, de nemeseknek sem
unitárius: reformációs irányzat, szentháromság tagadók
rendi nemzet: kiváltságosok a nemzet tagjai, magyarok képviselői
kuruc: Habsburgokkal szemben álló, elbocsátott végvári katonák
szabad királyválasztás joga: a nemesek azt választhatják meg királynak, akit szeretnének
trónfosztás: egy uralkodótól vagy uralkodócsaládtól elvesznek minden jogot

Személyek:
Dózsa György: székely nemes, török ellenes parasztfelkelés vezetője
II. Lajos: magyar király, a mohácsi vész során a Csele-patakba fulladt
Szapolyai János: kettős királyválasztáskor megválasztott magyar király (Alföld és Erdély)
I. Ferdinánd: kettős királyválasztáskor megválasztott magyar király (Dunántúl)
I. Szulejmán: török szultán
Fráter György: újraegyesítési kísérlet I. Ferdinánddal (ne legyen felosztva az ország)
Dobó István: várháborúk során Eger várkapitánya, nem sikerült a törököknek bevenni a várat
Zrínyi Miklós: várháborúk során Szigetvár várkapitánya, elesett a vár védelme közben
Károli Gáspár: prédikátor, lefordította az egész Bibliát magyarra
Bocskai István: erdélyi fejedelem
Bethlen Gábor: erdélyi fejedelem, uralkodása során volt Erdély fénykora
I. Rákóczi György: erdélyi fejedelem
Pázmány Péter: esztergomi érsek, nagyszombati egyetem alapítója
Zrínyi Miklós: költő és hadvezér, várkapitány Zrínyi unokája, Szigeti veszedelem írója
I. Lipót: magyar király, abszolutizmus (csak az uralkodó kezében a hatalom) bevezetése
Thököly Imre: kuruc felkelés vezetője
Savoyai Jenő: francia herceg, német-római császársági hadvezér, zentai csatánál győzelem
II. Rákóczi Ferenc: magyar főnemes, erdélyi fejedelem, Rákóczi-szabadságharc vezetője

Topográfia:
Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, királyi Magyarország,
Eger, Szigetvár, Nagyszombat, Szentgotthárd, Sárospatak, Debrecen, Zenta, Ónod, Bécs.

Kronológia:
1526: a mohácsi csata
1541: Buda török kézre kerül, az ország három részre szakadása (Habs.Bir., Tör.Hód., Erdély)
1552: Eger sikertelen török ostroma
1566: Szigetvár elesése
1591–1606: a tizenöt éves háború, végén a bécsi béke
1664: Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke
1686: Buda visszafoglalása
1687: a pozsonyi országgyűlés döntései
1697: zentai csata
1699: a karlócai béke
1703–11: a Rákóczi-szabadságharc
1707: az ónodi országgyűlés
1711: a szatmári béke

8. XVIII. századi egyetemes történelem

Fogalmak:
felvilágosodás: 17-18.sz.-i korszak, az észszerűség és a szellemi megújulás kerül előtérbe
Enciklopédia: angol lexikon lefordítása és kibővítése, tudományok, művészetek, mesterségek
magyarázó szótára, főszerk.: Diderot, Voltaire, Rousseau
racionalizmus: =észszerűség, definíciók mellé bizonyítások is társulnak
a hatalmi ágak megosztása: törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom, kölcsönösen ellenőrzik
egymást
természetjog: az embereknek természetből fakadó jogaik vannak, Rousseau, szab.jog, tulajdonjog,
elnyomás ellenállása
társadalmi szerződés: a főhatalom a népé, Rousseau
népszuverenitás/népfelség elve: a társadalmi szerződésben a főhatalom a népé
választójog: megadja ki szavazhat (a korban cenzusos: vagyonnal vagy műveltséggel rendelkező
férfiak)
szabad verseny: saját vállalkozások létrehozása (gyárak, manufaktúrák)
fiziokraták: az ország gazdasága a földekből/természetből származik
felvilágosult abszolutizmus: az uralkodó fejleszteni akarja az országot, bevonja a rendeket is
vallási türelem: bizonyos vallások közül választani lehet
emancipáció: egyenjogúsítás (nemzetiségre, vallásra, nemekre)
antiszemitizmus: zsidó ellenesség
alkotmány: alaptörvény, nem lehet felülírni

Személyek:
Montesquieu: francia felvilágosodás, hatalmi ágak szétválasztásának leírása
Voltaire: francia felvilágosodás, úgy gondolja hitre szükség van, de tagadja az egyházat
Rousseau: francia felvilágosodás, népfelség elve, természetjog
Adam Smith: munkaérték-elmélet (az áru értékét a munka adja)
II. (Nagy) Frigyes: porosz király
II. (Nagy) Katalin: orosz cárnő, részt vett Lengyelország felosztásában
Washington: USA első elnöke

Topográfia:
Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, Oroszország, gyarmatok Észak-Amerikában

Kronológia:
1740–48: az osztrák örökösödési háború
1756–63: a hétéves háború
1775–83: az amerikai függetlenségi háború
1776. július 4.: az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok
létrejötte
1772: Lengyelország első felosztása

9. Magyarország a XVIII. században

Fogalmak:
Pragmatica Sanctio: a Habsburgok lányágon is örökölhetnek hatalmat
Helytartótanács: az ország kormányzását és igazgatását végző hivatal
felső tábla: az országgyűlésen az arisztokrácia (főurak, főpapok)
alsó tábla: az országgyűlésen a vármegyék és a szabad királyi városok követei
betelepítés: szervezett folyamat, a birtokosok munkaerőhöz, az állam pedig adófizetőkhöz szeretne
jutni
betelepülés: természetesen lejátszódó folyamat, az emberi szükség által
csonka társadalom: olyan társadalom, melyből hiányoznak bizonyos társadalmi rétegek
rendelet: olyan jogszabály, amely a törvény alatt áll
vámrendelet: a Habsburg Bir. területén kettős vámhatár működött (belső: Mo. és a többi tartomány
között, külső: a birodalom körül)
úrbéri rendelet: a jobbágytelkek méretének és a jobbágyi szolgáltatások szabályozása
Ratio Educationis: 6-12 éves korig minden gyermeket oktassanak anyanyelven
jozefinizmus: II. József reformjainak követői
türelmi rendelet: vallási türelem
jobbágyrendelet: örökös jobbágyság, röghöz kötés eltörlése
zsellér: kis földterülettel rendelkező, szegény jobbágy

Személyek:
III. Károly: Habsburg magyar király, Mária Terézia apja
Mária Terézia: magyar és cseh királynő
II. József: „kalapos király”, nem koronáztatta meg magát, mert nem akart esküt tenni
Kazinczy Ferenc: magyar nyelvújítás vezéralakja

Topográfia:
Habsburg Birodalom, Határőrvidék, Bácska, Bánát

Kronológia:
1723: Pragmatica Sanctio
1740–80: Mária Terézia uralkodása
1754: a vámrendelet
1767: Urbárium
1777: Ratio Educationis (oktatási rendelet)
1780–1790: II. József uralkodása
1781: a türelmi rendelet
1785: a jobbágyrendelet

10. Egyetemes történelem a XIX. század első felében

Fogalmak:
harmadik rend: a francia rendi országgyűlésben a polgárság (parasztságot is képviseli)
Emberi és polgári jogok nyilatkozata: francia forradalmárok szándékait foglalja magába, polgári
szabadságjogok
ökumenikus gondolkodás: különböző vallások, felekezetek közös szertartásai
alkotmány, gironde: egy ország alaptörvényei, állampolgári jogok és kötelességek
jakobinusok: a francia forradalom eszméit vették át, titkos társaság tagjai, letartóztatták és kivégezték
őket
terror: célja a megfélemlítés, erőszakos és kíméletlen eljárások alkalmazása
Szent Szövetség: az európai forradalmak közös leverésére megalakított közös katonai és politikai
szövetség
polgári nemzet: harcolnak a polgári szabadságjogokért
nacionalizmus: nemzeti érzés (nyelv, származás, hagyományok)
liberalizmus: szabadelvűség
konzervativizmus: hagyományos értékrendet szeretné megtartani, nem akar forradalmakat
szocializmus: szegény társadalmi helyzetűek felemelése, védelme
emancipáció: egyenjogúsítás
antiszemitizmus: zsidóellenesség
ipari forradalom: ugrásszerű gazdasági növekedés
urbanizáció: városokba áramlás
népek tavasza: forradalmak hulláma az 1848-as szabadságharc idején

Személyek:
XVI. Lajos: francia király a francia forradalom idején
La Fayette: francia forradalom egyik vezéralakja
Talleyrand: -,,-
Robespierre: -,,-
Danton: -,,-
Napóleon: francia császár
Metternich: osztrák kancellár, részt vett a bécsi kongresszuson
Watt: gőzgép szabadalmaztatása
Stephenson: gőzmozdony, vasút szabadalmaztatása
Marx: marxizmus, célja a munkéshatalom

Topográfia:
Austerlitz, Trafalgar, Lipcse, Waterloo, Német Szövetség

Kronológia:
1789. július 14.: a Bastille (párizsi börtön) ostroma, a francia forradalom kezdete
1793–1794: (a jakobinus diktatúra
1804–1814/15: Napóleon császársága
1805: az austerlitzi és a trafalgari csata
1813: a lipcsei csata
1815: a waterloo-i csata, a bécsi kongresszus befejeződése
1848: forradalmak Európában

11. Magyar történelem a XIX. század első felében

Fogalmak:
reform: újítás
reformkor: a 19.sz első felére eső történelmi, politikai és kultúrtörténeti időszak, célja az ország
fejlesztése volt
polgári átalakulás: polgári szabadságjogok kiterjedése, megjelenik a polgári tulajdon (szabadon
rendelkezhetnek vele a polgárok)
liberális nemesség: szabadelvűek
centralisták: a központi kormányzatot a vármegyék rovására megerősíteni szándékozó ellenzéki
csoport
cenzúra: a sajtótermékek előzetes ellenőrzése
államnyelv: az ország hivatalos nyelve
önkéntes örökváltság: az a paraszt, aki tudja, vegye meg a földesurától a telket
kötelező örökváltság: annak a parasztnak, aki nem tudja megvenni a telket hitelez az állam
közteherviselés: mindenki fizet adót (nemesek is)
érdekegyesítés: különböző társadalmi rétegek ismerjék fel, hogy a közös cél Magyarország
felzárkóztatása
védővám: csak azokat az árukat hozzák be, amiket itthon nem termelnek, az itthoni feleslegeket pedig
exportálják
márciusi ifjak: liberális fiatalokból álló értelmiségi csoport, 1848-ban Pesten gyülekeztek
klasszicizmus: 19.sz. elei művészeti irányzat, arányosságra törekvés jellemzi
romantika: -,,-, túldíszítettség, jó-rossz kontraszt, érzelmek jellemzik
sajtószabadság: szabad legyen saját, cenzúra nélküli véleményt kiadni
nemzetőrség: besorozott férfiak, gyors kiképzés, Magyarország védelme
áprilisi törvények: magyar kormány létrejötte, jobbágyfelszabadítás, népképviseleti ogy.
cenzusos választójog: vagyonhoz vagy műveltséghez kötik a választójogot
felelős kormány: számonkérhető/ellenőrizhető kormány
népképviselet: az alsóbbrendűeket képviselik az országgyűlésen, megszavazzák a tagjait
jobbágyfelszabadítás: a jobbágy ne függjön a földesúrtól, a saját telkének legyen a tulajdonosa
honvédség: képzett katonák (pl. aradi vértanúk)
tavaszi hadjárat: magyar győzelmi sorozat, 1849. április-május
Függetlenségi nyilatkozat: Magyarország függetlenedik a Habsburg Birodalomtól
nemzetiségi törvény: a nemzetiségeknek jogokat adnak, hogy ne forduljanak Mo. ellen

Személyek:
Martinovics Ignác: magyar jakobinus, kivégezték
Széchenyi István: Hitel című mű, Magyar Tudományos Akadémia, Lánchíd, folyószabályozás,
Alagút
Wesselényi Miklós: erdélyi birtokos, árvízkárosultak mentése
Kölcsey Ferenc: Szatmár megyei képviselő, Himnusz szerzője
Deák Ferenc: Zala megyei képviselő, jogász
Kossuth Lajos: nemzeti liberális politikus, Mo. kormányzója, Pesti Hírlap szerkesztője
Metternich: osztrák kancellár
Eötvös József: a Batthyány-kormány vallás-és oktatásügyi minisztere
Batthyány Lajos: magyar miniszterelnök
Szemere Bertalan: B.-k. belügyminisztere, később miniszterelnök
Petőfi Sándor: a szabadságharc költője, segesvári csatában eltűnt, márciusi ifjú
Jellasics: horvát bán, Magyarország elleni támadás, pákozdi csatában veszít
Görgey Artúr: szabadságharc tábornoka, tavaszi hadjáratban győzelmeket arat
Ferenc József: osztrák császár
Windischgrätz: osztrák tábornok, tavaszi hadjárat során veszít, elmenekül
Bem József: lengyel származású magyar tábornok, erdélyi seregek főparancsnoka

Topográfia:
Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos

Kronológia:
1790: országgyűlés, X. tc.
1795: a magyar jakobinus mozgalom vezetőinek kivégzése
1830: Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete
1832–36: rendi országgyűlés
1844: a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása
1848. március 15.: forradalom Pesten
1848. április 11.: az áprilisi törvények
1848. szeptember 29.: a pákozdi csata
1848–1916: Ferenc József uralkodása
1849. április 6.: az isaszegi csata
1849. április 14.: a Függetlenségi nyilatkozat kiadása
1849. május 21.: Buda felszabadítása
1849. augusztus 13.: a világosi fegyverletétel

12. Egyetemes és magyar történelem a XIX. század második

felében

Fogalmak:
kisnémet egység: porosz vezetés, Ausztria nem a része az egységes Németországnak
nagynémet egység: Ausztria is része lett volna az egységes Németországnak, nem jött össze
nemzetállam: az egy nyelvet beszélő, azonos kultúrájú népek egy országban éljenek
emigráció: kivándorlás
Dunai Konföderáció: Kossuth tervezete a Duna mellett élő népek összefogásáról
passzív ellenállás: a köznemesek direkt nem vállaltak hivatalt, mert nem akartak együttműködni a
rendszerrel
provizórium: ideiglenes kormányzás
húsvéti cikk: javaslat a közös ügyekre (hadügy, külügy, pénzügy)
kiegyezés: Magyarország és Ausztria között, dualista monarchia létrejötte
dualizmus/dualista monarchia: 2 központú királyság1 király, 2 kormány, 2 országgyűlés, 2
főváros
közös ügyek: közös hadsereg és külügy és az ezeket fedező pénzügy
gazdasági kiegyezés: 10 évre kötik, közös pénzügyekből melyik tartomány mennyit vállal
Cassandra-levél: Kossuth levele a kiegyezés ellen
nemzetiségi törvény: biztosítja a nemzetiségek jogait
horvát-magyar kiegyezés: Horvátország autonómiát kapott, függetlenül működhetett
monopólium: a nagyvállalatok minél több területre terjesztik a befolyásukat
futószalagos termelés: a tömegtermelést segíti
tőkekivitel: a nagyvállalkozó áru helyett tőkét visz külföldre
polgári állam: biztosítják a szabadságjogokat, igazgatási rendszerek alakulna
általános választójog: minden nagykorú embernek van választójoga
középosztály: közép- és kisnemesség, közép- és kispolgárság
városiasodás: urbanizáció, terjed a városi életmód (iparok köré épülnek a városok, közlekedés)
politikai antiszemitizmus: egy konkrét párt zsidóellenes
cionizmus: zsidók összefogása, új országok létrehozása
szakszervezetek: munkások érdekvédelmi szervezete
keresztényszocializmus: az egyház foglalkozzon a munkások helyzetének a javításával
szociáldemokrácia: mérsékelt munkáspárt, elfogad más pártokat is
bolsevizmus: kommunista ideológia Oroszországban
egyenlőtlen fejlődés: a régi nagyhatalmak (Anglia, Franciao.) lassabban fejlődnek, a második ipari
forradalom vezetői (USA, Németo., Japán) ugrásszerűen fejlődnek
nagyhatalom: vezetőországok uralják a gazdaságot (USA, Anglia, Franciao.)
hármas szövetség: Németország + Osztrák-Magyar Monarchia + Olaszország
antant: szövetségi rendszer, Anglia + Franciaország + Oroszország
központi hatalmak: Német Császárság, Osztrák–Magyar Monarchia
keleti kérdés: a török birodalom hanyatlása miatt keletkező politikai viszonyok
szecesszió: modern művészeti irányzat a 19. és a 20. század határán
amnesztia: kegyelem elítélt személyek bűntetteire
Szabadelvű Párt: a dualizmus időszakában levő kormánypárt, Tisza Kálmán volt az első
miniszterelnöke
Szociáldemokrata Párt: magyar párt
torlódó társadalom: a hagyományos és a polgári társadalmi rétegek együtt léteznek
úri középosztály: vegyes társadalmi csoport (felemelkedő kispolgárok, lecsúszó nemesek), az
iparűzést és a kereskedést magukhoz méltatlannak tartják, állami hivatalnokok, értelmiségek
dzsentri: birtokos nemesség elszegényedő rétege
kivándorlás: emigráció, főként politikai okokból
asszimiláció: beolvadás, egy népcsoport/nemzet/nemzetiség nem szeretné a saját kultúráját
megtartani, lehet önkéntes vagy erőszakos
zsidó emancipáció: zsidók egyenjogosítása
állami anyakönyvezés:
polgári házasság: az állam által e célra kirendelt polgári tisztviselő előtt a házassági jogot szabályozó
állami törvény értelmében létrejött házasság
népoktatás: általános tankötelezettség
millennium: a honfoglalás ezeréves évfordulója

Személyek:
III. Napóleon: francia császár, I. Napólon unokaöccse
Garibaldi: olasz tábornok, Szicíliába hajózott és fellázította a Dél-itáliai lakosságot
Cavour: olasz politikus, szárd-piemonti király miniszterelnöke
Bismarck: porosz vaskancellár
I. Vilmos: porosz uralkodó
Lincoln: amerikai elnök
Haynau: megtorlás irányítója, aradi vértanúk kivégeztetése
Alexander Bach: belügyminiszter, ő irányította az országot
Deák Ferenc: Batthyány-kormányban igazságügyi miniszter, passzív ellenállás vezetője
Andrássy Gyula: miniszterelnök a kiegyezés után
Eötvös József: vallás-és oktatásügyi miniszter, népiskolai és nemzetiségi törvény
Herz Tivadar: zsidó származású, osztrák-magyar író
Löw Emánuel: főrabbi
Ganz Ábrahám: magyar vasöntőmester
Ford: Ford autógyár megalapítója, első autók megépítője
Rotschildok: bankár család, hitelezők
II. Vilmos: német császár
Viktória királynő: angol királynő
XIII. Leó: pápa, keresztény szocialista mozgalom meghirdetése
Lenin: orosz bolsevikok/kommunisták vezetője
Tisza Kálmán: miniszterelnök
Baross Gábor: magyar politikus, korszerű kereskedelem és közlekedés
Wekerle Sándor: magyar miniszterelnök
Tisza István: magyar politikus és miniszterelnök
Jászi Oszkár: magyar politikus
Kandó Kálmán: magyar mérnök és feltaláló
Puskás Tivadar: telefonközpont
Topográfia:
Piemont, Solferino, Olaszország, Königgrätz, Német Császárság, Amerikai Egyesült Államok,
Elzász-Lotaringia, Sedan, Arad, Osztrák–Magyar Monarchia, Balkán, Szerbia, Szuezi-
csatorna, Japán, Budapest, Bécs, Bosznia-Hercegovina, Fiume

Kronológia:
1853-56: a krími háború
1859: a solferinói ütközet
1861: az olasz egység létrejötte
1861-65: polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban
1866: a königgrätzi csata
1870: a sedani csata
1871: a Német Császárság létrejötte
1849. október 6.: az aradi vértanúk kivégzése
1850–1859: Bach-korszak
1865: Deák Ferenc húsvéti cikke
1867: a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása
1868: a nemzetiségi és a népiskolai törvény, a horvát-magyar kiegyezés
1873: három császár szövetsége
1878: a San Stefano-i béke, a berlini kongresszus, Bosznia-Hercegovina okkupációja
1882: a hármas szövetség megalakulása
1896: az első újkori olimpia
1907: a hármas antant létrejötte
1912–13: a Balkán-háborúk
1867–1918: a dualizmus korszaka
1875–90: Tisza Kálmán miniszterelnöksége
1873: Budapest létrejötte
1896: a millennium
1905: a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság

13. I.világháború

Fogalmak:
villámháború: Németország gyors győzelmi terve
állóháború/állásháború: sokáig nem sikerült áttörni az ellenséges frontvonalakat, ezért egy
helyszínen zajlik a harc sokáig
frontvonal: az a helyszín, ahol a két sereg háborúzik egymással
hátország: nem vesz részt a háborúban, fegyvergyártás, sérültek ellátása és élelembiztosítás
jóvátétel: fizetni kellett a győztesek felé
Népszövetség: probléma esetén tárgyalást indítanak harc helyett a béke megörzésének érdekében
kisebbségvédelem: békeszerződés mellett a határon túliak jogait biztosítják
revízió: a trianoni béke felülvizsgálását kérik
revans: visszavágás
bolsevik: szovjet kommunista, magát többséginek nevezi (pl. Sztálin, Lenin)
szovjet: tanács, erre épül a kommunista Szovjetunió
kommunizmus: mesterséges egyenlőséget kialakító rendszer
őszirózsás forradalom: sapkarózsa helyett igazi virágot hordtak a katonák, béke szimbólum
tanácsköztársaság: szovjetrendszer lemásolása, Kun Béla vezette
Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP): háború utáni párt
egypártrendszer: az egész országban egyetlen párt van, nincs választási lehetőség
proletárdiktatúra: munkáshatalom, egyenlőség megteremtése
egyházellenesség: ateisták, kommunisták támadták az egyházat, mert megkérdőjelezhették a rendszert
vallásellenesség: -,,-
ellenforradalom: békeforradalmak akadályozása, Horthy vezette
vörösterror: akkor alkalmazták, amikor valaki szembefordult a kommunista diktatúrával (börtön,
fenyegetés, kivégzés)
fehérterror: a vörösterror megtorlása, kommunisták bebörtönzése és kivégzése
kormányzó: ha nincs király ő vezeti az országot

Személyek:
Trockij: zsidó származású orosz-szovjet marxista politikus
Wilson: USA elnöke, wilsoni pontokban a szabad kereskedelmet és a népek önrendelkezési jogát
támogatja
Clemenceau: francia elnök, békekonferencián ő képviseli az országot
IV. Károly: utolsó magyar király
Károlyi Mihály: őszirózsás forradalom után a köztársasági elnök
Jászi Oszkár: polgári politikus, Magyarország közigazgatási átszervezésével szeretné megnyerni a
nemzetiségeket
Garami Ernő: népbiztos a tanácsköztársaságban (kommunista diktatúra)
Kun Béla: -,,-
Apponyi Albert: beszédet mond a béketárgyalásokon a magyar területek megtartásáért
Horthy Miklós: Magyarország kormányzója, az antant elfogadta tárgyalófélnek

Topográfia:
Szarajevó, Somme, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Románia, Csehszlovákia,
balti államok, Lengyelország, Doberdó, trianoni Magyarország

Kronológia:
1914–18: az első világháború
1914. június 28.: a szarajevói merénylet
1914. július 28.: az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása
1916: csata a Somme-nál
1917: a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban
1918. október 31.: az őszirózsás forradalom győzelme
1918. november 3.: a padovai fegyverszünet
1919: a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke
1919. március 21–augusztus 1.: a proletárdiktatúra időszaka
1920. június 4.: a trianoni békediktátum aláírása

14. Magyarország a két világháború között

Fogalmak:
konszolidáció: fennálló gazdasági, politikai viszonyok megingása utáni visszaszilárdulásának
folyamata és eredménye
antiszemitizmus: faj alapú zsidóellenesség, náci ideológia szerint a zsidók minden problémáért
felelősek, később faji törvények
numerus clausus: zárt szám, 1920, Teleki Pál törvénye, zsidó hallgatók arányát volt hivatott
csökkenteni az egyetemeken, nemzetiségek számarányuknak megfelelő arányban vehettek részt a
felsőoktatásban
földreform: 1920, Nagyatádi-féle földreform, 1-2 hold föld juttatását tette lehetővé kb.
300 000 paraszt számárra (nem volt elég a biztos megélhetéshez)
népszövetségi kölcsön: 1924., ennek megszerzésével segítette Bethlen M.o. gazdasági talpraállását az
I. vh. után
pengő: 1927. jan. 1-én vezették be a konszolidáció részeképp, értékálló fizetőeszköz
Magyar Nemzeti Bank: a trianoni békeszerződés kimondta, hogy fel kell számolni az Osztrák-
Magyar Bankot, a Népszövetség csak úgy biztosított támogatást, ha új központi bank alakul, így
1924.-ben megalakult az MNB és 1926.-ban kibocsátotta az új valutát, a pengőt
revízió: Trianonnal elveszett területek visszaszerzése, minden politikai párt programja tartalmazta,
szomszédos országok is reálisnak tartották
irredentizmus: elcsatolt, idegen uralom alá került területek anyaországhoz való visszacsatolására
irányuló politikai törekvés
kultúrfölény: a két világháború közti Magyarországon használt elmélet, amely szerint a magyarok
műveltségben megelőzik a szomszéd népeket
társadalombiztosítás: állam által működtetett szociális ellátóház része, M.o.-on 1928-tól öregségi és
rokkantsági biztosítás
agrárolló: árkülönbség ipar és mezőgazdaság között
népi mozgalom: a XX. század ’20-as, ’30-as éveiben M.o. határain is átívelő radikális eszmei áramlat
nyilas mozgalom: 1930-as években megjelenő magyar szélsőjobboldali pártok és mozgalmak
gyűjtőneve, liberalizmusellenesség, antiszemitizmus, keresztény eszme
nyílt szavazás: a szavazás olyan formája, ahol a választó bemondja a bizottságnak, hogy melyik
jelöltre szavaz; ez módot adhat terrorra, ha a választó „nem jól döntött”
titkos szavazás: a szavazás olyan formája, amikor a választópolgárok a szavazat tartalmának
nyilvánosságra kerülése nélkül titkosan adhatják le szavazatukat
zsidótörvények: 1.: 1938. május, zsidók (izraelita vallásúak) számarányát 20%-ra csökkentették az
értelmiségi pályákon, vallási alapú
2.: 1939. május 5., származási alapú, zsidók aránya értelmiségi pályákon max. 6%
lehet
3.: 1941. aug. 8., zsidó és nem zsidó között megtiltja a házasságot
győri program: 1938. március, Darányi Kálmán miniszterelnök hirdeti meg, 1 milliárdos 5 éves
fegyverkezési program
első bécsi döntés: 1938. november 2., magyarlakta területek visszakerülnek Csehszlovákiától

Személyek:
Teleki Pál: magyar miniszterelnök 1920-21, 1939-41, numerus clausus, 2. zsidótörvény bevezetése
Bethlen István: magyar m.e. 1921-31, revíziós célok
Klebelsberg Kunó: 1922-31 vallás- és oktatásügyi miniszter, határon túli magyarság oktatásának
megszervezésében szerep
Gömbös Gyula: 1932-36 magyar m.e., őrségváltás, Nemzeti Munkaterv, győri fegyverkezési program
Imrédy Béla: 1938-39 magyar m.e., 1. zsidótörvény
Szent-Györgyi Albert: biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja,
az I. vh.-ban katonaorvosként szolgált

Kronológia:
1920–1921: Teleki Pál első miniszterelnöksége
1920: a numerus clausus, földreform
1921–31: Bethlen István miniszterelnöksége, a konszolidáció időszaka
1927: a pengő bevezetése
1932–1936: Gömbös Gyula miniszterelnöksége
1938: az első zsidótörvény
1938. november 2.: az első bécsi döntés
1939. március: Kárpátalja visszacsatolása

Topográfia:
Felvidék, Kárpátalja

15. A II. világháború

Fogalmak:
háromhatalmi egyezmény: 1940. szept., Japán, Németo. Olaszo. szövetsége, egymás közös politikai,
gazdasági, katonai támogatása
tengelyhatalmak: Németo. és Olaszo. közös elnevezése, 1936-ban alakult ki a „Berlin-Róma tengely”
megkötése révén
koncentrációs tábor: diktatórikus államok büntetés- végrehajtási eszköze, célja: a politikai ellenfelek
megsemmisítése, zsidók kiirtása
megsemmisítő tábor: a koncentrációs táboroknak az a fajtája, ahol kifejezetten a II. vh.-s népirtást
hajtották végre a nácik
népirtás: bizonyos nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítése
emberirtás:
holokauszt: népirtások, elsősorban a zsidók ellen, általában a koncentrációs táborokban történt
szisztematikus népirtásokat értjük alatta
soá: a holokauszt héber elnevezése
porajmos: a roma holokauszt, a második világháborúban a Harmadik Birodalom által
a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás
genocídium: népirtás; elnyomó propagandával ellenségnek kikiáltott emberek tömeges meggyilkolása
partizán: civilek, katonai egyenruha nélkül harcoló katonák, elfogásuk után egyből kivégezték őket
totális háború: ország erőforrásainak és gazdaságának teljes felhasználásával, a lakosság véksőkig
való igénybevételével folytatott háború
furcsa háború: 1939. szept.- 1940. május, Nagy-Britannia és Franciao. (Lnegyelo. megszállása miatt)
hadat üzen Németo.-nak, de nem kezdett katonai műveleteket, annak reményében, hogy ha nem
provokálják Hitlert, a Ny.-i hatalmakkal nem fog háborúzni
hadigazdaság: a termelés minden elemét a háborúnak, hadsereg igényeinek vetik alá
Vörös Hadsereg: a Szovjetunió hadserege
antifasiszta koalíció: a második világháborúban győztes szövetséges hatalmak elnevezése, fő erejét
az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió alkotta
fegyveres semlegesség: Teleki Pál politikája (1939), M.o.-nak fel kell fegyverkeznie, de nem szabad
belépnie a háborúba, a haderőt meg kell őrizni a háború utánra
második bécsi döntés: 1940. aug. 30., É-Erdély, Székelyföld visszakerül M.o.-hoz
„hintapolitika”: Kállay politikája, titkos fegyverszüneti tárgyalások az angolszászokkal, ugyanakkor
a 2. magyar hadsereg Szovjetunióba küldése a németek támogatására, cél: mindkét fél számára
lehetséges szövetségesként feltűnni
gettó: eredetileg a zsidók által lakott városrész, később az állam jelölte ki kötelezően, ide gyűjtötték
össze a zsidókat a nácik, hogy aztán innen deportálják őket
deportálás: állam által kijelölt tartózkodási helyre kényszerítés, innen koncentrációs táborokba
hurcolás
munkaszolgálat: nem fegyveres katonai szolgálat, pl.: sebesültek ellátása, aknamező ásása
kiugrási kísérlet: 1944., Horthy kudarcba fulladt fegyverszüneti egyezménye, így szakított volna a
náci Németo.-al
hadifogság: háború után/ során ellenség által elfogott személy esik ilyen fogságba
malenkij robot: „kis munka”, ezzel „csábították” a Szovjetunióba az embereket, valójában
hadifoglyoknak kényszermunkába

Személyek:
Hitler: osztrák születésű német politikus, Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetője,
1934-től Führer
Churchill: 1940. május- 1945. június brit miniszterelnök, Atlanti Charta léterjöttében fontos szerep,
nem akart fegyverszünetet kötni Hitlerrel, belevitte Angliát a II. vh.-ba
Sztálin: 1924-ben Lenin halála után veszi át a hatalmat, bolsevista szovjet rendszer kiterjesztése a
célja, erőteljes személyi kultusz övezi, diktatúra, Gulag
Roosevelt: USA elnöke, New Deal fűződik a nevéhez
Rommel: DAK első parancsnoka, normandiai partraszállásnál német csapatok vezére, csapatai
távollétében vereséget szenvednek El-Alamein-nál
Montgomery: angol tábornagy, El-Alamein-i csatában a győztes angol csapat vezetője
Zsukov: Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, szerep a leningrádi csatában, Berlin elfoglalásában
Eisenhower: USA tábornoka, később elnöke, normandiai partraszállás előkészítése
De Gaulle: francia tábornok, később elnök, páncélos katonai osztagok javaslása
Bárdossy László: magyar miniszterelnök (1941-42), Délvidék megszállása, 3. zsidótörvény
Kállay Miklós: 1942.-1944. magyar m.e., hintapolitika, zsidókat tőle telhetően védte
Szálasi Ferenc: Nyilaskeresztes Párt vezetője, 1944-45 m.e., Nemzeti Akarat Pártjának megalkotója
Wallenberg: svéd diplomata. A második világháború éveiben Magyarországon zsidók ezreit mentette
meg a deportálástól

Kronológia:
1939. augusztus 23.: a Molotov–Ribbentropp-paktum aláírása
1939. szeptember 1.: Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború
1941. június 22.: Németország megtámadja a Szovjetuniót
1942: Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, el-alameini csata
1943: véget ér Sztálingrád ostroma, kurszki csata
1944. június 6.: megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása
1945. február: a jaltai konferencia
1945. május 9.: az európai háború befejeződése
1945. augusztus 6.: atomtámadás Hirosima ellen
1945. szeptember 2.: Japán fegyverletételével véget ér a második világháború
1940. augusztus 30.: a második bécsi döntés
1941. április: magyar támadás Jugoszlávia ellen
1941. június 26.: Kassa bombázása
1942–1944 tavasza: Kállay Miklós miniszterelnöksége
1943. január: a doni katasztrófa
1944. március 19.: a németek megszállják Magyarországot
1944. október 15.: Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel
1944. december 21.: Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés
1945. április: Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború
vége Magyarországon

Topográfia:
Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Kurszk, Normandia, Hirosima,
Auschwitz, Jalta, Potsdam, Újvidék, Kamenyec-podolszki, Voronyezs, Don-kanyar, Délvidék,
Észak-Erdély