Görögország ókori történelme

Fogalmak:
Népgyűlés: eredetileg a törzsi-nemzetségi társadalmakban működő döntéshozó szerv. Az
ókori államokban minden polgárjoggal rendelkező férfi részt vehetett munkájában.
Sztragégosz: a hadsereg vezetői Athénban. Fontosságát mutatja, hogy a 10 sztratégoszt még
Periklész idején is választották, mikor a többi hivatalt sorsolással lehetett elnyerni.
Cserépszavazás: (osztrakizmosz): eljárás, amelyet Kleiszthenész vezette be (Kr. e. 508) a
zsarnokság megelőzésére. Később Athén belpolitikai harcainak egyik eszközévé vált, a
politikai ellenfeleket ezzel a módszerrel lehetett eltávolítani.
Polisz: Ókori görög város vagy városállam. A központban általában volt egy városias település,
a polisz névadója, de a lakosság nagyobbik része ennek falain kívül, falvakban vagy tanyákon
élt.
Agora: Az ókori Görögországban piactér és szentélykörzet volt, a görög városok központi tere.
Arisztokrata, arisztokrácia: „A legjobbak uralma." Az arisztokraták szolgákat tartó, jelentős
javakkal rendelkező, csak kormányzással és katonáskodással foglalkozó kiváltságosok voltak.
Hovatartozásukkal, származásukkal, gazdagságukkal kerültek bele ebbe a rétegbe, már
születésükkor.
Démosz: A (köz)nép, falu, község, valamely vidék lakosainak összessége.
Görög gyarmatosítás: A görög gyarmatosítás során a görög poliszok és hellén nyelvű népek a
Balkán-félszigeten kívül hoztak létre településeket.
Esküdtbíróság: Nem szakértő, jogot végzett, hanem átlagos polgárokból álló bíróság, akik
csoportokban, nem egyedül döntenek a peres ügyekben.
Türannisz: Ókori görög államberendezkedés, amely alatt a virágkorban egy
alkotmányellenesen hatalomra jutó egyeduralkodó, a türannosz (zsarnok) uralma valósult
meg.
Demokratikus: Olyan kormányzati rendszer, ahol a közösség minden, jogokkal felruházott
tagja részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében.
Demokrácia: Néphatalom, a közösség minden választójoggal rendelkező tagja részt vehet a
közügyek eldöntésében, vagyis az adott térség önkormányzásában.
Napidíj: Állami tisztségek ellátásáért fizetett, kb. egynapi megélhetést biztosító összeg az
ókori Athénban. Periklész vezette be.
Déloszi szövetség: katonai és gazdasági szövetség, amelyet Athén vezetésével hoztak létre a
perzsák elleni támadó háborút támogató görög poliszok (Kr. e. 478). A perzsák legyőzése után
a déloszi szövetség Athén „gyarmatbirodalmává” vált.
Mitológia: A mítoszok továbbmondása, olyan történetek összessége, amelyeket egy bizonyos
kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények
szerepelnek. E történetek célja általában az, hogy magyarázatot adjanak az univerzum és az
emberiség természetére, keletkezésére.
Mítosz: Görög eredetű szó, jelentése: monda, mese, történet. A mítosz istenekről vagy
többnyire isteni eredetű, emberfeletti képességekkel rendelkező hősökről szóló elbeszélés.

Évszám
Kr. e. XIII. század: dór vándorlás – a mükénei központok pusztulása.
Kr. e. 776: az első feljegyzett olimpia – a görög időszámítás kezdete.
Kr. e. 594: Szolón reformjai Athénban.
Kr. e. 508: Kleiszthenész reformjai Athénban.
Kr. e. 490: a marathóni csata.
Kr. e. 480: a thermopülai és a szalamiszi csata.
Kr. e. 336–323: Alexandrosz uralkodása.

Személyek:
Periklész: (kb. Kr. e. 495–429): athéni államférfi. Neve összefonódik az athéni demokrácia
fénykorával. A sztratégoszi tisztséget viselte, és személyes tekintélye, jó szónoki képessége
miatt döntő befolyása volt az államügyekre. Az ő javaslatára csökkentették az areioszpagosz
jogkörét, és bevezették a napidíjak rendszerét. Szorgalmazta a hatalmas középítkezéseket is.
A Spárta elleni háború során, pestisjárványban halt meg.
Platón: (Kr. e. 428–348): görög bölcselő, Szókratész tanítványa. Filozófiai rendszerében az
embert körülvevő tapasztalati világot egy ideális, a fogalmakban létező világ (ideák)
tökéletlen lenyomatának tartotta. Platón ideális államát a tudósok vezetik, s az állampolgárok
helyzete, feladatai képességeiktől és tulajdonságaiktól függenek. Athénben hosszú ideig
működő iskolát alapított (Akadémia).
Arisztotelész: (Kr. e. 384–322): görög bölcselő, Alexandrosz nevelője. Mind a tapasztalati,
mind a szellemi világot létezőnek ismerte el, de a szellemit tartotta magasabb rendűnek.
Szerinte a világot az „első mozgató”, egy istenség tartja fenn.
Hérodotosz: (Kr. e. 484–425): görög történetíró, „a történetírás atyja”. A görög–perzsa
háborúkról szóló művében a Perzsa Birodalmat is bemutatta. Munkájához felhasználta
utazásai során szerzett tapasztalatait és egyéb forrásokat. Törekedett a tárgyilagosságra, s az
események mozgatórugóit is kereste.
Nagy Sándor: Alexandrosz, makedón király (Kr. e. 336–323), s az ókor egyik legjelentősebb
hadvezére. Makedónia és Hellász egyesített erejét felhasználva hosszú hadjáratban
meghódította a Perzsa Birodalmat.
Szolón: (kb. Kr. e. 640–559): athéni törvényhozó, aki viselte az arkhóni tisztséget is. Célja a
városban dúló ellenségeskedés megszüntetése volt. Kr. e. 594-re datált törvényeivel eltörölte
az adósrabszolgaságot, elengedte az adósságokat (teherlerázás). A politikai jogok alapjává a
vagyon tette. A népgyűlés hatáskörének kiszélesítésével, az államot vezető tanács (bulé) és a
népbíróságok létrehozásával megteremtette a demokrácia alapjait.
Kleiszthenész: (Kr. e. VI. sz.): athéni politikus, aki Kr. e. 508-ban jelentős reformokat vezetett
be. A lakosság addigi vagyoni beosztása helyett a lakóhely szerinti beosztást tette a politikai
szereplés alapjává. A város és környékének új területi felosztása (phülék) biztosította a
démosz fölényét az arisztokráciával szemben, s ezzel biztosította a demokráciát. A népakarat
kifejezésére bevezette a cserépszavazás intézményét.
Xerxész I.: perzsa nagykirály (Kr. e. 486–465), I. Dareiosz fia. Folytatta apja terjeszkedő
politikáját, de Kr. e. 480 ban a tengeren, 479-ben pedig a szárazföldön is vereséget
szenvedett a görögöktől. Egy lázadás során ölték meg.
Leónidasz: (Kr. e. V. század vége): spártai király, aki Kr. e. 480-ban a Thermopülai-szorosban
feltartóztatta a perzsa sereget, és katonái élén hősi halált halt.
Miltiadész: (Kr. e. 550–489): athéni hadvezér (sztratégosz), aki marathóni csatában (Kr. e.
490) legyőzte a perzsákat. Később egy kisebb vereség miatt hazaárulással vádolták,
bebörtönözték, s a börtönben belehalt sérüléseibe.
Dareiosz: több perzsa nagykirály neve. 1. I. Dareiosz (Kr. e. 522–486) uralkodása alatt élte
fénykorát a Perzsa Birodalom. A görög poliszokat nem sikerült meghódítania, Marathónnál
vereséget szenvedett az athéniaktól. – 2. III. Dareiosz (Kr. e. 335–330): az utolsó perzsa
uralkodó, aki Nagy Sándorral szemben vesztette el birodalmát
Zeusz – Iuppiter (Jupiter) (Fő isten): Kronosz és Rheia fia.
Héra – Juno: Zeusz felesége, a házasság védnöke.
Aphrodité – Venus: A szépség és a szerelem istennője.
Apollón – Apollo: Napisten, a jóslás és a költészet istene, Zeusz és Létó fia.
Artemisz – Diana: A vadászat istennője Zeusz és Létó lánya, Apollón ikertestvére.
Aszklépiosz – Aesculapius: A gyógyítás istene, Apollón fia.
Árész – Mars: A háború istene.
Diké – Iustitia (Justitia): Az igazság, igazságosság istenasszonya, a Hórák egyike, Zeusz és
Themisz lánya.
Dionüszosz- Bacchus: A szőlőtermelés, a bor, és a mámor istene, Zeusz és Személé fia.
Déméter – Ceres/Terra: A földművelés istennője, Kronosz és Rheia lánya, Zeusz testvére.
Erósz – Amor/Cupido: Aphrodité fia, a szerelmi vágy istene.
A mítosz szerint ő a legifjabb és legszebb isten, akinek fegyvere egy kis kézi íj. Akit az ebből
kilőtt vesszők eltalálnak, az nem fizikailag sebesül meg, hanem szerelembe esik. Ő maga egy
halandó lányba, a csodaszép Pszichébe szeretett bele, és feleségül is vette.
Gaia – Tellus: A Föld istennője, Uranosz felesége.
Hádész – Plutó: Az Alvilág istene. Kronosz és Rheia gyermeke, a hat olümposzi nagy közé
tartozott, tehát Zeusz és Poszeidón testvére. Amikor a három testvér felosztotta egymás
között a világot, Hadész kapta meg az alvilágot.
Héphaisztosz – Vulcanus: A kovácsok istene, Zeusz és Héra fia.
Héliosz – Sol: A Nap istene.
Hermész – Mercurius: Az istenek hírnöke, a tolvajok és az ékesszólás istene, a túlvilágba
vezeti a holtakat, Zeusz és Maia nimfa fia.
Kronosz – Saturnus: A tizenkét titán egyike, Uranosz és Gaia legfiatalabb fia, Zeusz apja.
Pallasz Athéné – Minerva: A tudományok, a mesterségek, a bölcsesség, az igazságos harc
istennője, és a városok védnöke, Zeusz lánya. Zeus fejéből pattant ki fényes fegyverzetben,
magasra tartott dárdával.
Poszeidón – Neptunus: A tengerek legfőbb istene, Kronosz és Rheia fia.

Helyszínek:
Athén
Spárta
Szalamisz
Thermopülai szoros
Marathón
Olümposz: A görög mitológia szerint itt, az Olümposz legtetején van az istenek örök lakhelye.
Olümpia: Város a Peloponnészosz félszigeten, az ókori olimpiák színhelye.

Források:
Okostankönyv https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_9/lecke_02_011
Görög istenek https://ujrasuli.wordpress.com/tortenelem/gorog-istenek-es-romai-
megfeleloi/
Forrásközpontú Történelem Kaposi József–Száray Miklós Történelem I. Képességfejlesztő Munkafüzet
Érettségi Adattár Nemzeti Tankönyvkiadó
Történelmi fogalomtár a 9. évfolyam számára: Száray Miklós: Történelem I. Munkafüzet. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Bp.