Társadalmi változások és

életmód
Kézsítette:Kecskeméti Gréta
I.LASSÚ MODERNIZÁCIÓ
• Dualizmus idején felgyorsult modernizáció
• Torlódó társadalom (földbirtokos és paraszti réteg)
• Munkásság számának növekedése (mezőgazdasági
népesség rovására)
• Középrétegek és alkalmazottak számának
növekedése
• 1900-1940 (Tk:228.o.1.)
• Mezőgazdaság 60% 50%
• Ipar, építőipar 15% 20%
• Közlekedés, kereskedelem 5% 10%
II.A TÁRSADALOM RÉTEGZŐDÉSE
• Kettős társadalom (Tk:229.o.6.)
• MEZŐGAZDASÁGI TÁRSADALOM
• Nagybirtokosok (politikai és gazdasági hatalom)
• Parasztság
• Módosabb parasztság (gazdasági ereje nő)
• Szegényparasztság (égető probléma)
• Agrárproletariátus (hatalmas tömeg)
• IPARI TÁRSADALOM
• Nagypolgárság (gazdasági hatalom)
• Középpolgárság (számuk alacsony, nemesi világ eszményét kívánta követni, helyzete egyre
bizonytalanabb)
• Kispolgárság (magas arány, közalkalmazottak, kiskereskedők)
• Munkásosztály
• Szakmunkások száma csökken
• Betanított és segédmunka aránya nő
• Női munkaerő növekedése
III.A NŐK JAVULÓ HELYZETE
• Folyamatosan átalakul, a fejlődés alapja a nők munkába
állása
• Önálló egzisztencia megteremtése (alkalmazottak és
munkásnők)
• A könnyűiparban válik tömegessé a munkavállalás
• Lassan megjelennek a többi értelmiségi pályán is
• Következménye: a népesség növekedési ütemének
lassulása
IV.ÉLETMÓDVÁLTÁS

• Alapja: a jövedelem növekedése (nem csak az

arisztokráciánál hanem a középrétegeknél és a
munkásosztálynál is)
• Az ipari forradalom vívmányai egyre szélesebb
körben terjednek el (autó, rádió, mozi,
angolvécé)
• A falu és a város közötti szakadék változatlan
V.A KISEBBSÉGBE KERÜLT MAGYARSÁG
A trianoni békediktátum következménye (3 millió magyar kisebbségként él)
• A határok mentén összefüggő etnikai tömböket alkotnak az
utódállamok mindent megtesznek ezek bomlasztásáért
• Magyar iskolahálózat felszámolása
• Más nemzetiségek betelepítése a magyarok közé
• Nemzetiségi szempontokat figyelembe nem vevő földosztás
• Repatriálás (magyarok visszamenekülése Magyarország területére)
• Az utódállamokban a magyarok aránya csökken
• Értelmiség utánpótlása csökken
• Meglévő értelmiség élénk irodalmi életet folytat
• Az egyházak szerepe kiemelkedő (magyar iskolákat működtetnek,
nemzetiségi mozgalmat támogatják)