A gazdasági,

társalami és
kulturális fejlődés
-A világ háború és a trianoni béke tönkre
tette az ország gazdaságát
• -Az OMM szétesésével a magyar belső
piac 80% külföldi lett
• -Gazdasági kapcsolat a
magas vám miatt meg
szakadt
• A Vám: az államok által
kivetett adószerű kötelezettség
a vámhatárukat átlépő árukra.
Célja egyrészt az állam
bevételeinek növelése és
az ország gazdaságának szabályo
zása: az adott termelők védelme.
• Áremelkedés lett az elszabadult inflácio miatt .
• A parasztok és a munkások munka nélküliek lettek.
• Éhíség volt és sokan hajléktalanná váltak nem megfelelő
öltözetben.
 A megoldás a pénzromlás megfékezése és
gazdasági szerkezetének átalakítása
jelenthette.
A kevesebb nyersanyagot igénylő
ágazatok:elektrotechnika és műszeripar.
Fejleszteni kellet például a textilipart .
Magyarország a népszövetségtől kapott
kölcsön biztositást.
• A vámok emelésével és az állami
kiadások csökkentésével elmúlt az
infláció.
• A pénz ellenőrzésére meg épitették a
Magyar nemzeti Bankot(1924).
• Az elértéktelenedett koronát pengőre
cserélték
• 1920-as évek végére a termelés több
területen túlszárnyalta magát.
• Fejlödöt: elektrotechnika, egyesült
izzolámpák, orion rádiói.
• Ganz termékek: a dízelmozdonyok,
árammérő.
 Vegyipar például (gyógyszergyártás).
Csepelen alumíniumkohó építést
kezdték el .
1930-as végén húzóágazattá vált a zalai
kőolajmezők és a gépgyártás a hadiipar.
Mezőgazdaságon belül megnövekedett
a zöldségek-gyümölcsök: öszibarack,
kecskeméti kajszibarack vagy szabolcsi
alma .
Lassan haladott előre a mezőgazdaság
gépépitése
Társadalmi rétegződés és érintkezés formák
Magyarországon

• A Dualizmus kor nem változott.

• Vagyoni helyzetében életmódjában megmutatkozó különbség megmaradt (utatlan életet
éltek a maguk fajtáján).
• Társadalmi változás folytatódott.
• Hagyományos, és feudális agrártársadalom és magyar társadalom mintaadódók
maradtak (feudális:Hűrendszer, hűbériség olyan társadalmi, jogi, gazdasági és
politikaii berendezkedés függési rendszer, amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák
közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
A fejlődés és arisztokraták

• A polgárosult rétegek aránya folyamatosan növekedett az

iparban foglalkoztatok száma is és a népesség arányai is.
• Főcsoportok:1.:leggazdagabb felső réteg : arisztokraták és
a nagy tőkések .
• Az arisztokraták sokan voltak, család birtokolta a földnek
egyrészét őrizve a vezető, gazdasági , társadalmi és
politikai szerepet.
• Az arisztokraták társadalomtól külön éltek (volt
diplomájuk és polgári foglalkozással is dolgoztak).
• A "felső tizezerhez" tartozok még a 50-60 nagytőkés
család, nagy gyárak bankok tulajdonosai .
• A középréteghez 2 csoport tartozott az "úri középosztályba" a
középbirtokosok a dzsentri származású hivatalnokok, katonatisztek és az
értelmiségi réteg.
• Elzárkoztak a szegényebb társadalmi rétegtől.
• A középosztálybeliek jövedelme kb. 4-5x-e volt iparban a mezőgazdaság
dolgozóknak .
• Középrétegben tartozó családok zöme 4-5 szobás lakásokban éltek
(cselédszoba is helyet kapott).
• A cselédek (Lányok) szegényparaszti sorsból jöttek.
• Középosztály népessége kb. 10%-át tették ki.
• 3: a városi kispolgárság.
• Az egy-két segéddel dolgozó kisiparosok , kiskereskedők,
fuvarosok, állami alkalmazottak, kistiszviselők tartoztak oda .
• Egyszobás lakásban éltek.
 .
4 : a parasztság, legszélesebb
társadalmi réteg. Fele élt földművesből ,
igy az egyik legnagyobb probléma a
Horty-korszakban a földkérdés volt.
Nőtt a föld nélküli szegény parasztok
száma.
Földnélküliek és akik nem tudtak meg
élni a kisbirtokból kb 3miliót tettek ki.
A rendszer támogatta a birtokos
gazdagparaszti réteget.
25hold a réteg tagja, 5 hold alatti nem
tudta el tartani a gazdát és a családját.
Szakadatlan munkával tudta fent tartani
magát a család.(szegény módon éltek ).
A föld nélküli szegények nagy rétege a
birodalomban dolgozó szolgák voltak.
• Gyakran érték őket megalázás
• Sárgára meszelt istállókat és disznóólakkal egybeépült
szolgaházban lakott a család(létszámtól függő)
egy szobás.
• A másik nagycsoportja a földnélküli mezőgazdasági
napszámosok.
• Helyzetük romlott a világháború során
• A dualizmus korában meg tudtak élni a vasút-és
útépítéseken, a vizek szabályozásán de ezek a háború
után minimálisra csökkentek
• Egy napszámos családban (éhség nélkül) anya és a
serdülő gyerek ment dolgozni
• De abbol is csak, kenyeret, tésztákat, krumplit,
burgonyát, és babot tudtak venni
• Néha volt csak tej valahol csak a kisgyerek ismerte a
vajat
• A háború előtt sok szegény kapott reményt az Amerika
Egyesült Államoktól.(kivándorlást és a mezőgazdaság)
5.: az ipari munkások kb. 6 millió fő (megnőtt a munkások aránya)
Könnyűipar fejlődése különösen a segédmunkások és a betanított
munkások nőt, és egyre nagyobb számban foglalkoztak kisebb bérköltség
miatt a nők.
Jobb volt az élet körülmény PL.: szoba-konyha városi lakásban laktak ahol,
volt víz, villany legtöbb lakáshoz egy közös wc.
Szakmunkások, életkörülménye a Horty-korszakban jobb lett szolgák
bővítették a betegség-baleset biztositást , kötelező munka idő csökkent heti
48.órára.
A mezőgazdaság nem terjedett
 VÉGE...

Blényesi Luca
REMÉLEM FIGYELTÉL :)