A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági

jellegzetességei, sajátosságai
A TÁRSADALOM ÁTALAKULÁSA:
 kettős szerkezetű vagy torlódott társadalom:
o egymás mellett éltek a régi és az új, polgári társadalom csoportjai
o az egykori nemesség polgárosult
 vállalkozók, értelmiségiek is lehettek
 de ragaszkodtak nemesi rangjukhoz
o az életfelfogásra és az életvitelre az arisztokrácia és az „úri világ” gyakorolta a
legnagyobb hatást
o úri középosztály: csak magyar (kb. 180.000 fő)

TÁRSADALMI CSOPORTOK:
 a társadalmi elit:
o arisztokrácia: Kb. 800 család
 földbirtok nagysága: 10.000 hold felett (termőföldek 1/3-ad része)
 tagjai: monarchiai és magyar főnemesek (pl.: Andrássy, Batthyány, Bethlen,
Teleki)
 politikai szerepük: jelentős → Felső Ház állandó tagjai, miniszterelnökök is
innen
 gazdasági szerepük: bankok és nagyvállalatok igazgatóságába is bekerülnek
 életmód: zárt csoport, elkülönül a társadalom többi rétegétől; kastélyokban
élnek, rendszeresen tartanak fogadásokat, estélyeket
o nagypolgárság: Kb. 800-1000 család
 tagjai: régi magyar és német kereskedő családok, külföldi vállalkozók,
bevándorolt zsidóság
 gazdasági szerepük: nagyvállalatok, gyárak és bankok igazgatói
 politikai szerepük: csekély → arisztokráciával egyenrangúak akarnak lenni
 életmód: elkülönült, zárt csoport; nagy részük német és zsidó származású;
egy részük bárói rangot kapott az uralkodótól és nagybirtokokat is
vásárolhattak
 középrétegek:
o történelmi középosztály:
 vagyonos középnemesség: Kb. 1000 család
 földbirtok nagysága: 1000-2000 hold
 politikai szerepük: jelentős → vármegyei politikai élet irányítása,
több miniszterelnök is innen származik
 életmód: kevésbé zárt csoport → összekötő kapocs az arisztokrácia
és a dzsentri között
 dzsentrik (elszegényedett középbirtokosok):
 gazdasági szerepük: kártalanítás módja és a passzív ellenállás
kimerítette őket → nem tudják modernizálni birtokaikat → sokan
elveszítik földbirtokukat
 munkahelyük: államigazgatás, hadsereg tisztikara, egyházi pálya,
értelmiségiek (pl.: ügyvédek, orvosok, mérnökök stb.)
  birtokos parasztság:
 gazdagparasztság: 50 holdon felüli birtok, tisztességesen meg tud
élni belőle
 közép- és kisparasztság: 10-50 hold földbirtok, jól meg tudnak élni,
néha bérmunka szükséges
 törpebirtokosok: 5 holdnál kevesebb birtok, rendszeresen
bérmunkásként is dolgoznak
o polgári középosztály:
 városi középpolgárság:
 tagjai: Kereskedők, üzem és háztulajdonosok; bankok, gyárak és
kereskedések szakemberei
 származásuk: sok a zsidó és a német család
 életmód: dzsentri életvitel utánzása, jelentős asszimiláció
 értelmiségiek:
 orvos, ügyvéd, bankár, mérnök, tanár stb.
 kispolgárság:
 kisiparos, kiskereskedő, szolgáltatók és altisztek
 alsó rétegek:
o szegényparasztság és agrárproletárok:
 uradalmi és házi cselédek: munkaadójuknál élnek és dolgoznak a családjukkal
 napszámosok: bandákba szerveződve idénymunkára specializálódtak
 kubikusok: nagy infrastrukturális beruházások földmunkáit végezték
o ipari munkásság:
 szakmunkások: munkásság legjobban megfizetett és képzett rétege,
szakszervezeteket is működtetnek
 betanított munkások: gyárak szalagmunkáit végzik, alacsony bevétel