Gazdaság, társadalom, állam

Az uradalom, a földbirtokosok és jobbágyok kötelességei és jogai

Kronológia 476 – 1492 középkor

Középkori hatalom alapja: föld

Föld típusai:

1. Öröklött / patrimonium
2. Adománybirtok / beneficium , feudum

Legnagyobb birtokállománya az uralkodóknak volt.

--> kora feudális királyságok neve patrimoniális monarchia

Nyugat Európában a kora feudális társadalom: a hódító germán ( frank) és a helyi

római /romanizált lakosság összeolvadásából született.

Frank állam: kr.e. 5.sz.ban

Alapító: Klodvig (481-511) - Meroving- Dinasztiából

Egyesítette a frankokat, legyőzte a szomszédos népeket majd kiterjesztette uralmát

Galliára.

Felvette a kereszténységet --> hatalma megszilárdítása miatt.

Hűbéri rendszert alakított ki -- > birtokokat adományozott támogatóinak.

Állam élén levő király rendelkezett az összes földterület felett.

Adományozott: egyház részére -- hatalomban támogatta

Előkelőknek -- cserébe katonai kötelezettséget vállaltak.

Ezek a Világi előkelők --> király vazallusai, hűbéresei

--> grófságok élén

Grófok: bíráskodtak, adót szedtek a király nevében a grófságban, vezették ezt a haderőt

A főurak tovább tudták adományozni birtokaikat -- hűbéri viszonyt alakíthattak ki a

lovas réteggel.

Király vazallusa lehetett hűbérúr is. -- saját hűbéresekkel

Hűbérúr / senior és a hűbéres / vazallus kölcsönös kötelezettség köztük.

Vazallus: örök hűség, kardjával és tanácsaival szolgálja

 Senior: birtokot és védelmet ígért.

Parasztok / jobbágyok - földbirtokosok ellátása, akik nem tartoztak a hűbéri

rendszerbe.

Középkor elején nem öröklődő benefícium volt. Ami a hűbéres halála után a királyhoz
visszakerült.

Feudalizmusban felváltotta, öröklődő feudum. - kötelezettségek is öröklődtek.

Papok: kaphattak hűbérbirtokot, az egyházi birtokaikat kapták hűbéri birtokként.

Igény az egyház irányítására (uralkodó)

Igény a püspök kinevezésére és beiktatására. (invesztitúra)

Emiatt szembekerült Rómával.

Gazdaság súlya városokról falvakra helyeződött át.

Jobbágyság: a római kori rabszolgák és colonusok és a szabad germán parasztok

összeolvadásából.

Önállóan gazdálkodó telkes paraszt.

Rendelkezett: telkének használati jogával és öröklődési jogával

Saját munkaeszközökkel és személyes tulajdonnal.

Szabad költözési jog -- teljesített adókötelezettségei után -- átköltözhetett egy másik

földesúr fennhatósága alá.

Parasztok művelték a földbirtok szántóterületét. -- akik csak használati joggal

rendelkeztek, de telküket szabadon örökíthették.

A földterület használatáért szolgáltatásokkal tartoztak.

• Kötelesek megművelni a majorsági földet (allódium).

• Szállítási és egyéb munkakötelezettség / robot
• Terményjáradék fizetése a birtokosnak.
• Ünnepeknél ajándékot kellett adnia.
• Földesurát és az egyházat is eltartotta.

Egyháznak fizetett adó: Tized

A faluhoz tartozó legelők, erdők, halászóvizek -- birtokos + falu lakók közös használata.

Kezdetben kimerülésig használták a földet ( legelőváltó gazdálkodás)

Majd a szántóterület egy részét bevetetlenül hagyva / ugar /

--> a két- és háromnyomásos módszert alkalmazva.

--> nagyobb területen többet termeltek --> nagyobb népesség eltartása

Hűbéri lánc:

Fogalmak:
Uradalom: középkori földesúri birtok gazdasági és igazgatási egysége. Több falut és az
azokhoz tartozó szántókat, legelőket, erdőket foglal magában. Központja a vár vagy
udvarház, ahová az uradalom népeinek adóját gyűjtötték össze. A földesúr az uradalmon
élő népek felett bíráskodási joggal is rendelkezett.

Majorság/ allódium: A földesúr saját kezelésében tartott és jobbágyi robottal

műveltetett földje.

Földesúr: középkori Európában és a kora újkori időszakban nagyon fontos volt. A

földesúr a területek tulajdonosa és ura volt, akinek a birtokán élőknek adókat kellett
fizetniük, és akinek jogában állt bíráskodni a területén. A földesúri rendszer a modern
korban már nem létezik

Nemes: azon társadalmi réteget jelöli, amely a középkori Magyar Királyságban a

legfelsőbb rangú nemességi címekkel rendelkezett. A nemesek alapvetően földbirtokkal
rendelkező, privilégiumokkal és jogokkal felruházott társadalmi csoportot alkottak.

Jobbágy: A kora középkor végére Nyugat-Európában a szabad harcosokból és volt

colonusokból kialakult társadalmi csoport tagja. Európa más részein a felbomló törzsi
társadalom szabadjai váltak fokozatosan jobbágyokká. A jobbágy a földbirtokos
joghatósága alatt állt, az ő tulajdonában lévő földeken telket birtokolt (jobbágytelek).
A földhasználat fejében urának különböző szolgáltatásokkal tartozott, ezek közül a
legfontosabb a terményjáradék (terményeik egy részét beszolgáltatták), a
munkajáradék vagy robot (az allódium megművelése saját szerszámokkal és állatokkal,
szállítás) és a

különböző ajándékok.

Robot: A jobbágyok munkaszolgáltatásának elnevezése a középkori Európában. A jobbágy

kötelezettsége volt a földesúr saját kezelésben maradt földjeinek (allódium vagy
majorság) megművelése, de lehetett a robot várépítés, erdőirtás és a földesúr
terményeinek elszállítása is. A robotot a jobbágy a saját eszközeivel és állataival

Végezte.

Ajándék: a földadományozás egy fajtája, köttség nélkül

Kétnyomásos gazdálkodás: Földhasznosítási (művelési) mód a középkori Európában,

amelynek lényege, hogy a talaj termőképességét a szántóterület egy részének
pihentetésével állítják helyre. A kétnyomásos gazdálkodásnál a művelhető földterületet
két részre osztják: az egyik felébe gabonát vetnek, míg a másik részt pihentetik és
legelőnek használják (ugar).

A háromnyomásos gazdálkodás: a földterület harmadába tavaszi, harmadába őszi búzát

vetnek, míg harmadát pihentetik (ugar) és állatokat legeltetnek rajta.

Tized: A tized középkori keresztény meghatározás szerint a jövedelem tizedrészének Isten

munkájára való „felajánlását” jelenti, vagyis az egyház munkájának anyagi
támogatását. A tized szónak szinonimája még a „dézsma”, amely a latin decima (tized)
szóból alakult ki.

Segítségek:
Zanza tv: Államok a kora középkorban | zanza.tv