Arany János balladaköltészete

1. Életrajz:
 1817. március 2. Nagyszalonta
 elszegényedett hajdúcsalád, féltő nevelés → visszafogott, érzékeny, zárkózott
 tanulmányok: debreceni református kollégium, egyetemre nem jutott el
 másodjegyzői munka Nagyszalontán
 1840-ben megnősült, Ercsey Julianna
 gyerekek: Juliska és László
 1847-ben a Kisfaludy Társaság pályázata: Toldi → megnyerte
 1848-ban a Társaság tagjává választotta
 1859-ben felvették a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé
 1877-től nyaranta a Margitszigeten alkotott, műveit a Gyulai Páltól kapott kapcsos
könyvbe jegyezte
 ebben az időben írott művei: Őszikék
 halál: 1882 Budapest
 Arany János nagyepikai művei és lírai költészete mellett a ballada-költészete is hatalmas
jelentőséggel bír, Arany balladái kiemelkedőek

2. Balladaköltészet
 ballada: olasz „ballare”, jelentése: táncolni → eredetileg a táncdalokat nevezték
balladának
 a „ballada” kifejezés az irodalomban két különböző értelemben használható.
 versforma
 műfaj: lírai, drámai és epikai vonások („Tragédia, dalban elbeszélve.”)
 a ballada :
 cselekménye sűrített
 elbeszélésmódja szaggatott
 tárgya általában tragikus
 lírai elemeket és párbeszédeket is tartalmaz
 időbeli kihagyások és térbeli ugrások teszik szaggatottá
 a mű sejtelmes hangulatú (=balladai homály)

Ballada, mint műfaj

 a magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi színvonalra, a műfaj kiemelkedő
alakja
 Aranyt gyakran nevezik a balladaírás Shakespeare-jének
 Arany János balladái a balladai műfaj sajátosságai mellett egyedi, Aranyra különösen
jellemző motívumokat és jellemzőket sorakoztat fel
 történeteinek komoly történelmi vonatkozásai vannak, valósszerűek (például: A walesi
bárdok, Hídavatás)
 árnyaltan jelenik meg a bűn és bűnhődés motívuma. Az elkövetett tragikus vétek után a
hősök bukása szükségszerűen bekövetkezik, fizikailag megsemmisülnek (például Ágnes asszony)
 pszichológiai érzékenység: a bűnhődő ember lelkét, a bűn súlya alatt összeroppanó elmét
ábrázolja
 Arany János élete során rengeteg balladát ír, melyek egymástól nagyon eltérőek lehetnek
mind kompozícióban, mind világképben. Műveinek rendszerezésére több lehetőségünk is van.
 Keletkezés szerint
 Nagyszalonta - korai balladák (1847-51)
például: A varró lányok
 Nagykőrös – nagykőrösi balladák (1850-es évek)
például: Ágnes asszony, A walesi bárdok
 Budapest – késői balladák, Őszikék (1860-as évektől haláláig)
például: Vörös Rébék, Hídavatás

Téma szerint:
 parasztballadák (nép ihletés)
például: Tengeri hántás
 történelmi balladák
például: Szondi két apródja
 romantikus balladák
például: Tetemre hívás, Éjféli párbaj
 nagyvárosi balladák
például: Hídavatás

Szerkezet szerint:
 egyszólamú balladák
jellemzői: vonalszerűen halad előre, lépcsőzetes elbeszélés, kihagyások, gyors átkötések
például: A walesi bárdok
 többszólamú balladák
jellemzői: előrehaladó szerkesztés, szaggatottság, térben vagy időben párhuzamos történések
például: Szondi két apródja
 körkörös balladák
jellemzői: egyszólamú, a befejezésben a kezdőkép visszatér
például: Ágnes asszony

3. Balladaelemzés

Ágnes asszony

 1853 nagykőrösi korszak

 besorolhatjuk:
 tematika szerint: bűn és bűnhődés motívum, azaz lélektani ballada
 szerkezet szerint: körkörös
 a ballada 3 nagyobb szerkezeti részre tagolható, ám a nyitókép újra és újra feltűnik
 a mű felütése: Ágnes asszony mos egy véres leplet → mi történt?
 kérdések: kitér a válasz elől/hazudik/őrült?
 a hajdú megjelenik: letartóztatás → bűncselekmény
 Ágnes asszony szóvá teszi a fehér lepedőt, amit rögeszmésen akar kitisztítani
 itt már látszik az őrület
 azt hiszi, ha nincs vér a leplen, akkor nem történt meg a bűn, akkor tisztára mossa a lelkét
is
 2. rész: börtön és tárgyalás  mély, sötét börtön: sötét elme, kis fénysugárszál az őrület
ellen küzdő  öntudat jelképe
 a börtön falai között: nem történik semmi
 DE Ágnes lelkében és elméjében változás megy végbe, megőrül (rémek tánca, megőrülne,
megbomlott)
 a bíróság előtt titkolja: öltözetét rendbe hozza, kendőjére fordít gondot, haját megsimítja
 ott szánalommal néznek rá
 Ágnes nem érti, amit neki mondanak, minden visszásan tetszik neki→ zokogni kezd, és
mindenáron haza akar menni, hogy kimossa a lepedőt, (=bűnt, foltot a lelkéről, a gyilkosságot, a
bizonyítékot)
 hazaengedik
 3. rész: Ágnes tovább mossa a lepedőjét
 újra megjelenik a kezdőkép: DE fehér leple már tiszta, nem véres
 sziszifuszi munkát végez
 évről évre folytatja így, minden áldott nap rögeszmésen mos, így öregszik meg a
lelkiismeret súlya alatt (őszbe fordul zilált haja)
 zárókép szinte = nyitókép
 DE megfigyelhető Ágnes lelkének és elméjének változása
 fehér lepel – régi rongy, annak is csak foszlányai
 Ágnes elnyerte a büntetését: lelkiismerete, őrülete
 Arany szánja, sajnálja „Szegény Ágnes”, illetve könyörög érte a refrénben: „Irgalom atyja
ne hagyj el”