A modernizálódó

Magyarország
 Az ország gazdasági fejlődése – 3/12

 A gazdasági élet
 eredményes törvénykezés
 állami beavatkozás
- adókedvezmények
- olcsó szállítási lehetőség vasúton
- vámok (a szabadkereskedelem helyett)

Az egy főre jutó GDP

Magyarországon, 1869-1913
(1869=100)
 A kiegyezés – 5/12

 A gazdasági élet
 vasút
- Baross Gábor, a vasminiszter
- államosítás + kedvezmények

A magyar vasúthálózat fejlődése – Baross szobra

 Az ipar – 9/12

 Az ipar fellendülése
 mg-i termékek feldolgozása
- malomipar (világelső), cukor stb.
 gépgyártás
- mg-i gépek, vasúti járművek

Ganz gőzeke, 1900 – Ganz motorkocsi

 A dualista állam – 11/12

A magyar gazdaság a dualizmus korában

 A mezőgazdaság átalakulása – 8/12

 A mezőgazdaság
 a gazdaságok modernizációja
- istállózó állattartás + új állatfajták (több hús és tej)
- szakemberképzés
- gépesítés

Gépesített cséplés
 Az ország gazdasági fejlődése – 4/12

Az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDMP) Magyarországon

és néhány európai országban az I. világháború előtt
 A mezőgazdaság átalakulása – 6/12

 A mezőgazdaság
 nagy kereslet
- a művelhető földek nagyságát növelték

A Kárpát-medence vízrajza a folyószabályozások előtt

 A mezőgazdaság átalakulása – 7/12

A Tisza egy szakaszának szabályozása – Kubikosok a Tisza partján

 Az ipar – 10/12

 A társadalmi háttér
 külföldi szakmunkások, gyáralapítók
 zsidó nagypolgárság mint befektető

Ganz Ábrahám – br. Hatvany-Deutsch Sándor

 A gazdaság teljesítménye – 12/12

 A fejlődés eredménye
 sikerült csökkenteni a lemaradást a fejlett
országokhoz képest
- továbbra is agárország

Magyarország gazdasági mutatói a dualizmus korában

 Feltalálók és találmányok
Jedlik Ányos: dinamó
Bánki Donát és Csonka János: porlasztó
(karburátor)
Kandó Kálmán: villanymozdony
Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly:
transzformátor
Puskás Tivadar: telefonközpont, telefonhírmondó
Kármán Tódor, Asbóth Oszkár: helikopter
 A főváros

1867-től: törvényhozás, kormány, minisztériumok

székhelye
1873: Budapest létrejötte: Pest, Buda és Óbuda
egyesülésével
 Budapest városfejlődése

Századfordulón európai nagyváros: „A Kelet

Párizsa”
Budai királyi palota átépítése, kibővítése
A Budavári Palota elmúlt évszázadai rekonstrukció
Széles utak és hidak
Többemeletes lakóházak
Víz – és csatornahálózat
Közvilágítás
A Nyugati

A Keleti
építése
A Ferenc
József híd
avatása a
király
jelenlétébe
n
Az
Földalatti vasút
Villamosvonalak
Telefonhálózat kiépítése
Bankok
Színházak: Operaház, Zeneakadémia
Kávéházak
Mozik
 Budapest lóvasút – Omnibusz kalauzokkal, 1896
Az első (elektromos) busz, 1915 – Villamosok a Nyugatinál,
1896
A földalatti vasút
Az Operaház – A Postatakarékpénztár – A Széchenyi gyógyfürdő
– A Parlament
A Városliget
Az Ezredéves Országos Kiállítás plakátja – Az uralkodó egy
pezsgőgyár pavilonjánál
Eltérő fejlődés:
Belváros: Várnegyed és Lipótváros, mai Andrássy út
környéke: kormányzati épületek, bankok, arisztokraták
és nagytőkések palotái, Margit – sziget

Külváros: ipartelepek, munkásság bérházai: kicsit komfort

nélküli lakások
Az Andrássy út a Fonciére-palotával – Bérkaszárnya udvara,
1910