GAZDASÁGI KIEGYEZÉS ÉS IPARI FORRADALOM

A kiegyezési törvény 2 ország ügyeit is rendezte, ám ezt a megállapodást 10 évente újra

kellett tárgyalni, az Osztrák-Magyar Monarchia egy gazdasági egységet, közös vámterületet
képezett, közös valutával, ahol biztosítva volt a szabad munkaerő áramlás. Közös ügyek
fedezésében is megállapodtak, Ausztria kvótája 70%, Magyarországé 30% lett. Hatalmas
ugrás volt a pénzügyekben, hogy áttértünk az aranyalapra, amelyet Wekerle Sándor
kezdeményezett. Ahhoz, hogy a gazdaság még nagyobb fejlődést érjen el, ahhoz be kellett
kapcsolódnia Magyarországnak a világkereskedelembe, és ennek csak egy útja volt: a
vasúthálózatok. A kormány létrehozta a MÁV-ot, melynek fő arca Baross Gábor volt. Ám a
vasút mellett a tengerhajózás is szerepet kapott, hisz a legjelentősebb magyar kikötő
fejlesztésére sok pénzt költött az állam, ez Fiume.
Magyarország egyik legjelentősebb ipara a mezőgazdaság volt. Ez is fejlődött a
folyamszabályozások, erdőirtások, legelőfeltöréseknek köszönhetően, emellett még
köszönhető a talajjavításnak és a műtrágyázásnak. Megindult a gyümölcs-
zöldségtermesztés, az istállózó állattartás is. A gazdasági fejlődés 2 iparban mutatkozott
meg a leginkább: élelmiszeripar-malomipar-Budapest a legjelentősebb malomipar központ
lett,és a nehézipar. Elterjedtek a gőzgépek, szénbányászat, vaskohászat, a termelés azt
eredményezte, hogy nehézipari központok jöttek létre. -> Csepelen Weiss Manfréd
gyárkomplexum. A gazdaság fejlődéséhez hozzájárult még a bankok, és a hitelszervezet
létrejötte. A dualizmus kori gazdasági fejlődést leginkább Budapest mutatta. A főváros 1873-
ban egyesült, Óbuda, Buda, Pest. Mindenképpen utol akarták érni Bécset fejlettségben.
(milleniumi ünnep, őőőő akkor a izé színház, andrássy út)