Megoldások

1. Hiba -> Javítás

Ferenc Ferdinánd -> Ferenc József

Windisch-Grätz -> Haynau

öt vármegye -> öt kerület

latin -> német

kémek -> besúgók

evangélikus zeneszerző -> osztrák belügyminiszter

2. Fogalmak

dualizmus: két egyenrangú állam szövetsége (pl. közös uralkodóval, közös ügyekkel)

közös ügyek: az Osztrák–Magyar Monarchiában a külügy, a hadügy, és az ezek fedezésére szolgáló

pénzügy számított közösnek

gazdagparaszt: telkének mérete (kb. 40 hold vagy efölötti) elegendő volt ahhoz, hogy önálló
gazdálkodásból megéljen, esetenként bérmunkásokat alkalmazzon

3. Ellenállás formái, jellemzői

1. Nyílt 2. Passzív 3. Emigráció

új szabadságharc/ nem vállal hivatalt, nem fizet külföld, új szabadságharc

merényletek adót szervezése

Noszlopy Gáspár Deák Ferenc Kossuth Lajos, Klapka György

Libényi János

4. Semmelweis: „anyák megmentője”, gyermekágyi láz ellen, szülést levezető orvos fertőtlenítse
kezét (higiénia)

Eötvös Loránd: földtani kutatások, „torziós inga” (mélyben rejlő ásványkincsek kutatása)

5. Időrend

Königgrätzi csata – 1866, Tisza Kálmán min. eln.: 1875-1890, kiegyezés – 1867; Budapest – 1873 (150
éve), Millennium (honfoglalás 1000. évfordulója) – 1896; Ferenc József koronázása: 1867, halála 1916

6. Közös: mindhárman miniszterelnökök voltak

7. Társadalmi rétegek

Nagypolgárok: arisztokrácia nagyvárosi megfelelői, külsőségekben őket utánozzák; gyárak, bankok

tulajdonosai; jólét, előkelő belvárosi paloták, többszobás lakás; gyerekeiket taníttatják;
szórakozásaik: bál, színház, opera, fürdők, külföldi utazások

Szakmunkások: városi munkásság legjobban fizetett rétege, gyakran külföldről származtak;

képzettségük miatt magasabb bér, jobb életkörülmények jellemzik; szórakozásaik: mozi, kirándulás

Dzsentri: a korszakban elszegényedő kis-/középnemesség, korábbi kiváltságaik megszűnte után nem

tudták fenntartani életmódjukat; általában hivatalnoki vagy katonatiszti pályán helyezkedtek el;
szórakozásaik (kártya) gyakran a birtokaik elvesztésével jártak

8. Társadalmi probléma: kivándorlás (a földnélküliek, legszegényebbek tömegével hagyták el a

korszakban Magyarországot, többség az USA-ban telepedett le)

kép: Deák Ferenc

9. Ganz Ábrahám (gépgyár, fellendülő gépipar, járműgyártás)

Herz Ármin (szalámi, fejlett élelmiszeripar)

Törley József (pezsgő, francia pezsgőgyártás hagyományait honosítja meg)

Mikszáth Kálmán (realista novellák, történelmi regények, országgyűlési képviselő, társadalmi

problémák, „jó palócok”)

Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar (korszak leghíresebb festői)

10. Gazdaság fejlődése

Mezőgazdaság: gabonatermesztés -> malomipar (központja Budapest), őrlési technológia fejlődése;

állattenyésztés -> húsipar, szállítás (lótenyésztés); szőlőtermesztés megújítása egy járvány után (új
fajták, új termőterületek) -> élelmiszer export (Monarchia másik felébe, külföldre)

Ipar: gépgyártás fellendül (szén, vasérc kiaknázása, feldolgozása); Budapest; Észak-Magyaro., Erdély,
mint központok (pl. Ganz)

Szolgáltatások, pénzügyek: első pénzintézetek, magyar bankok, biztosítótársaságok -> gombamód

szaporodnak

Szállítás: gőzhajózás (folyami -> folyószabályozások után; tengeri -> Fiume, magyar kikötő); vasút
fejlődése, „vasútépítési láz” (nagy tömegű, olcsó szállítás, gyorsabb utazás)
Fogalmak:

császári és királyi (k. u. k.): a Monarchia közös intézményeinek megjelölésére alkalmazták (pl. közös
hadsereg)

diploma: díszes kivitelű okirat (1860 – Októberi diploma)

emigráció: ált. politikai okokból hazáját elhagyja, száműzetésbe megy (pl. 1849, Kossuth)

érettségi: középfokú tanulmányok lezárása, hazánkban a Bach-korszakban vezették be

értelmiség: szellemi munkával foglalkozók (pl. papok, tudósok, tanárok, orvosok, mérnökök stb.)

felségjog: uralkodó hatalmát kifejező jog (Ferenc Józsefnél pl. a hadsereg vezetése)

hold: területmérték, kb. 1 focipályányi terület

kultuszminiszter: vallás- és közoktatásügyi miniszter

omnibusz: lovak vontatták, mai autóbusz „őse”

passzív: nem cselekvő (ellenállás)

summás: a summásként dolgozók egy összegben kapták fizetésüket, pénzben vagy terményben (a
földnélküli vagy kis földterülettel rendelkezők mentek summásnak/napszámosnak)

agrárország: a lakosság többsége mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik

agrárproletár: földdel nem rendelkező mezőgazdasági bérmunkás

amnesztia: közkegyelem

dualizmus, dzsentri, emigráció: ld. fenn

kiegyezés: Ausztria és Magyarország közjogi megállapodása, államszövetség, neve: Osztrák–Magyar

Monarchia

kispolgárság: polgárság alsó rétege (kisiparos, kiskereskedő, állami alkalmazottak, hivatalnokok,

tanárok, rendőrök, vasutasok)

közös ügyek, millennium, nagypolgárság: ld. fenn