Múzeumpedagógiai foglalkozás a

Szászrégeni Anton Badea Néprazi Múzeumban

Bevezetés

A szászrégeni Néprajzi Múzeum a Felső-Maros-mente, a Görgény-völgye és a Mezőség

dél -keleti részére jellemző mesterségekhez, népviselethez és szokásokhoz kapcsolódó
tárgyakkal rendelkezik és ezek képezik a kiállításának nagyobb részét. A múzeum tulajdonában
több mint 5800 tárgy, 13.000 fénykép és dia, valamint 80 néprajzi film van. A kültéri kiállítás
fontos összetevőit képezik a technikai berendezések (olajprés, vízimalom, szőlőprés) és a
különböző települések reprezentatív lakóházai, valamint berendezéseik. A néprajzi archívum
multimédiás anyagokat, domborműveket, fényképeket, vázlatokat, rajzokat tartalmaz az ábrázolt
terület foglalkozásairól és szokásairól.

Kihasználva a helyi adottságokat egy múzeumpedagógiai foglalkozássorozatot terveztem

el, amelynek címe Szászrégeni hétköznapok, réges - régen! Egy tanév alatt 8 foglalkozásra
kerülne sor, melyek időtartama változó 45 perc és 120 perc között (a kenyérsütés). Mivel a
tantervi követelmények nagyon zsúfoltak minden tantárgynál, ezt a hosszabb
tevékenységsorozatot délutáni foglalkozásként lehetne kivitelezni vagy akár választható tantárgy
keretében, melynek az óráit tömbösítenénk kéthetente egy alkalomra.

Múzeumpedagógiai foglalkozás: Mesterségem címere

Tananyag: Történelem - 5. osztály (középkori városok, vásártartás), A romániai magyar

kisebbség történelme és hagyományai – 6. osztály (középkori városok)

Célcsoport: 12 – 13 év / 6. osztály

A múzeum lehetőségeit kiaknázva, a kiállított tárgyak segítségével szeretném bemutatni a

középkori/újkori mesterségeket, céheket, iparosegyesületeket, rávilágítva a térség etnikai
összetételére is különböző népviseleti ruhák szemléltetésével. Célom, hogy a gyerekek
megtanuljanak tájékozódni egy komplex történeti kiállításban. Felismerjék, értékeljék az ilyen
típusú kiállítások sokszínűségét, az anyagok, információk sokféleségét. Fontos az is, hogy jól
érezzék magukat a kiállításban, a múzeumban. Megtanulják élvezni a múzeum kínálta
élményeket. Az alkalmazott feladatokkal megpróbálom fejleszteni a gyerekek kommunikációját,
fantáziáját, együttműködési készségüket. A látottakkal kapcsolatban pedig szeretném elérni,
hogy ne csak információmorzsákat gyűjtsenek, hanem egyféle összkép is kialakuljon bennük.
 A MÚZEUMI ÓRA MENETE

Az óra első felében a diákcsoport fogadását követően bevezetem őket a népviseltek

termébe, ahol elindítjuk a beszélgetést rámutatva térségünk etnikai sokszínűségére. Ezt követően
veszi kezdetét a különböző szakmák, mesterségek kiállított eszközeinek a részletekbe menő
megismerése, a gyűjtések során előkerült tárgyakkal, fényképekkel szemléltetve.

Logikai menet Módszeres menet

A középkori céhek szakmai, érdekvédelmi Milyen várakat ismerünk a

környékünkön?
szervezetek voltak. Ugyanolyan vagy hasonló
Ezek megépítésénél milyen mesterek
mesterségeket űző kézműveseket tömörítettek. dolgoztak?
A térségünkből származó kiállított
Megjelenésüket a termelőerők fejlődése és az
népviseleti ruhák alapján, milyen
állandóan szaporodó lakosság sokféle igényeinek nemzetiségűek lehettek az itteni
mesteremberek?
kielégítése tette szükségessé. A fejlődő bányászat,
szőlőművelés és a nagymérvű tutajozás sok
szakképzett mesterembert igényelt. Az egyházi
építkezések, majd a tatárjárást követő várépítések
mellett a faluközösségekben és a földesúri
gazdaságokban feltűnnek az állandó foglalkozású
mesteremberek: kovácsok, kerékgyártók, szűcsök,
tímárok, szíjgyártók, ácsok, kőművesek, fazekasok,
molnárok
A céhek működése háromirányú volt: védték saját Melyik történelmi korszakban jelentek
meg a céhek?
érdekeiket; jó példák, oktatások, dorgálások, sőt
Kit neveztek ”kontárnak”?
büntetések által igyekeztek a jó erkölcsöket ápolni
és fejleszteni; bizonyos rendszabályokkal és anyagi
támogatással törekedtek foglalkozásuk
tökéletesítésére. Érdekeik védelme céljából
korlátozták az iparűzés szabadságát, kimondták,
hogy csak azok a mesterek űzhetnek valamely
foglalkozást, akik céhtagok. Ezzel van
összefüggésben a céhen kívüli „kontárok” elleni
ádáz küzdelem.
A céheknek szimbolikus jelvényeik voltak. Ezek A következő teremben a felsorolt céh
jelvények közül hányat tudtok
között első helyen állott a céhláda. Díszes kivitelű, beazonosítani és megnevezni?
a céh jelvényével ellátott, biztonságosan zárható Mi lehet a jelentése: „A jó bornak nem
láda volt. Benne őrizték a céh szabályzatát kell cégér”.
Mit fed a cégér elnevezés?
(szabadalomlevelét), pénzét, pecsétnyomóját. A
céhládát és a céhzászlót nagy becsben tartották; a Figyeljétek meg a céhládát és a hozzá
tartozó céhzászlót – melyik céhnek a
céhgyűlések a nyitott céhláda és céhzászló mellett tulajdonát képezhette?
zajlottak. Az eskütételt állva, a céhládára tett kézzel
A következő terem jobb oldalán
végezték. Felvonulás alkalmával a céh zászlóját megtekinthetőek a kovács mesterség
mindig elöl vitték. A pecsétnyomóra a mesterség apró szerszámai mellett a fújtató és az
üllő.
valamilyen jelképét vésették. Hasonlóan
szimbolikus jellege volt a céhtáblának, is.
A kiállított tárgyak közül, tudtok
A szászregeni kovácsok szervezettségéről tudunk
mondani olyan eszközöket, melyeket
leggkorábbról, erre utal a besztercei kovácsok manapság is használunk a hétköznapi
élet során?
1489-ben a Mátyás királyhoz írt folyamodványuk,
melyben arra panaszkodtak, hogy a szászrégeni
kovácsok akadályozzák őket, hogy áruikat az itteni
vásáron eladhassák. 1492-ben „Ulászló király ebben
az ügyben hozott döntésében megtiltja a szászrégeni
kovácsoknak, hogy a beszterceieket a vásárokon
való árusításban akadályozni merészeljék”.
A XVI. századi Szászrégen széles körű ipari Ha körbe néztek milyen tárgytípusokat
fedeztek fel?
tevékenységére utal egy 1580-ban készített
összeírás is, amelynek a városra vonatkozó
jegyzékében ilyen nevek fordulnak elő: Mészáros, .
Kádár, Szőcs, Lakatos, Fáber (Kovács), Thakács,
Warga, Szabó, Kupagyártó, Molnár, Szigyártó,
Azonosítsátok be a mészáros és a
Nyilas, Fazekas, Asztalos, Téglás, Ács, mely nevek
magyar csizmadia céhek címereit.
16 kézműipari ág meglétéről tanúskodnak. Idővel a
Milyen alakúak ezek a címerek?
különféle mesterséget folytató kézművesek Milyen alakokat, figurákat, ábrákat
számának növekedésével, az azonos szakmájú véltek felfedezni a címeres tárgyakon?
kézművesek önálló céhet létesítettek. 1570-ben
megalakult a mészárosok, 1639-ben a szíjgyártók,
A kádárok céhtábláján milyen nyelvű
1662- ben a tímárok, 1669-ben a takácsok és 1681- a felirat? Véleményed szerint miért?
ben a csizmadiák önálló céhe. Az utóbbi céhbe
tartozó mesterek 1725-ben két külön céhet, az
úgynevezett „magyar csizmadiák” és a „német
csizmadiák” céhét létesítették. 1728-ban megalakult
az asztaloscéh. A XVIII. században tovább
sokasodtak a mesterségek, és növekedett a céhek
A mellékelt rajz alapján, milyen
szerszámokt tudtok beazonosítani a
kádárok céhtábláján?
A ma elhangzott mesterségek
egyikének készítsd el a céhtábláját.

száma. A mesterségek elszaporodása és a

Szászrégenben gyakorolt mesterségek sokfélesége
kitűnik egy 1749-ben készített összeírásból. Az
összeírás szerint a városban ekkor 17 céh létezett,
202 mesterrel.

Feladatlap

Milyen várakat ismerünk a környékünkön?

……………………………………………………………………………………………………..
Ezek megépítésénél milyen mesterek dolgoztak?
……………………………………………………………………………………………………..
A térségünkből származó kiállított népviseleti ruhák alapján, milyen nemzetiségűek
lehettek az itteni mesteremberek?
……………………………………………………………………………………………………..
Melyik történelmi korszakban jelentek meg a céhek? .............................................................
Kit neveztek ”kontárnak”? ..........................................................................................................

A következő teremben a felsorolt céh jelvények közül hányat tudtok beazonosítani és

megnevezni? …………………………………………………………………………………

Mi lehet a jelentése: „A jó bornak nem kell cégér”. ……………………………………

……………………………………………………………………………………………….

Mit fed a cégér elnevezés? ………………………………………………………………..

Figyeljétek meg a céhládát és a hozzá tartozó céhzászlót – melyik céhnek a tulajdonát

képezhette? …………………………………………………………………………………..

A kiállított tárgyak közül, tudtok mondani olyan eszközöket, melyeket manapság is

használunk a hétköznapi élet során? ………………………………………………………

Ha körbe néztek milyen tárgytípusokat fedeztek fel?......................................................

Azonosítsátok be a mészáros és a magyar csizmadia céhek címereit.

Milyen alakúak ezek a címerek? ………………………………………………………………..

Milyen alakokat, figurákat, ábrákat véltek felfedezni a címeres tárgyakon?

……………………………………………………………………………………………………..

A kádárok céhtábláján milyen nyelvű a felirat? Véleményed szerint miért?

……………………………………………………………………………………………………..
A mellékelt rajz alapján, milyen szerszámokat tudtok beazonosítani a kádárok
céhtábláján?

……………………………………………………………………………………………………..
A ma elhangzott mesterségek egyikének
készítsd el a céhtábláját.