Koordináták: é. sz. 41° 53′ 35″, k. h. 12° 28′ 58″ (https://geohack.toolforge.org/geohack.php?

language=hu&pagename=R%C3%B3ma&params=41_53_35_N_12_28_58_E_region:IT_type:city(2872800))

Róma
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom
központja. Az ország legnagyobb és legnépesebb városa 1285,3  km²-en mintegy 2,8 millió lakossal, az Róma (Roma)
Európai Unió harmadik legnépesebb városa.[2] Területébe ékelve található a Vatikán, a római katolikus
egyház központja, a pápa székhelye, a világ legkisebb független állama. Nagy kiterjedésű történelmi
központja az UNESCO Világörökség része. Múzeumai és műemlékei, mint pl. a Vatikán múzeumai és a
Colosseum a világ 50 leglátogatottabb turisztikai célpontjai között vannak.

Róma története 28 évszázadot ölel fel. Míg a római mitológia Kr.e. 753 körül datálta Róma alapítását, a hely
sokkal régebb ideje lakott volt, így csaknem három évezred óta jelentős település, és Európa egyik
legrégebbi, folyamatosan lakott városa. A város korai lakossága latinok, etruszkok és szabinok keverékéből
származott. Végül a város a Római Királyság, a Római Köztársaság, majd a Római Birodalom fővárosává
vált, melyet sokan a legelső metropolisznak tekintenek. Tibullus római költő hívta először az Örök városnak
(latinul: Urbs Aeterna; olaszul: La Città Eterna) a Kr.e. 1. században, és ezt a kifejezést Ovidius, Vergilius és
Livius is átvette. Emellett Rómát "Caput Mundi" -nak (a világ fővárosa) is nevezik. A birodalom nyugati
bukása után, (amely a középkor kezdetét jelentette) Róma lassan a pápaság politikai irányítása alá került, és a
8. században a Pápai állam fővárosává vált, mely 1870-ig tartott. A reneszánsztól kezdve V. Miklós óta szinte
minden pápa négyszáz éven keresztül koherens építészeti és városi programot folytatott, amelynek célja volt,
hogy a várost a világ művészeti és kulturális központjává tegye. Ily módon Róma először a reneszánsz egyik
fő központja lett, majd a barokk stílus és a neoklasszicizmus szülőhelyévé vált. Híres művészek, festők,
szobrászok és építészek tették Rómát tevékenységük középpontjává, remekműveket alkotva az egész
városban. 1871-ben Róma az Olasz Királyság fővárosa lett, 1946-óta pedig az Olasz Köztársaság fővárosa.

2019-ben Róma a világ 11. leglátogatottabb városa volt 10,1 millió turistával, a harmadik leglátogatottabb az Az óramutató járásával fentről:
Európai Unióban, és Olaszország legnépszerűbb turisztikai célpontja.[3] Az 1960-as nyári olimpiai játékok a Colosseum, a Szent Péter-bazilika,
házigazdája, Róma az Egyesült Nemzetek több szakosított ügynöksége, például az Élelmezésügyi és az Angyalvár, a Tevere, a Trevi-kút és a
Mezőgazdasági Világszervezet (FAO), a Világélelmezési Program (WFP) és a Nemzetközi Mezőgazdasági Pantheon
Fejlesztési Alap (IFAD) székhelye. Róma üzleti negyedében számos olaj-, gyógyszeripar- és pénzügyi
szolgáltatással foglalkozó vállalat található. A neves nemzetközi márkák jelenléte a városban Rómát a divat és
a dizájn fontos központjává tette, a Cinecittà Studios pedig számos Oscar-díjas film díszlete volt.

Tartalomjegyzék
Róma zászlaja
Fekvése
Éghajlata Róma címere
Történelem Becenév: Città Eterna – Az örök
Közigazgatás város
Politika Mottó: SPQR: Senatus Populusque
Polgármesterek Romanus

Városszerkezet Közigazgatás
Építészet Ország  Olaszország
Népesség Régió Lazio
Etnikumok
Megye Róma (RM)
Vallás
Frazionék Municipio I
Látnivalók
Hidak Municipio II
Vízvezetékek Municipio III
Katakombák Municipio IV
Kultúra Municipio V
Oktatási intézmények Municipio VI
Múzeumok
Municipio VII
Gazdaság
Municipio XV
Közlekedés
Municipio VIII
Vasút
Villamos Municipio IX
Metró Municipio X
Légi közlekedés Municipio XI
Sportélete Municipio XII
Labdarúgás Municipio XIII
Nevezetes személyei és lakosai Municipio XIV
Itáliaiak, olaszok
Alapítás éve i. e. 753
Külföldiek
Polgármester Roberto Gualtieri
Róma a kultúrában
(Demokrata Párt)
Rómában játszódó irodalmi művek
2021. okt. 21. óta
Rómában játszódó filmek
Közmondások, állandó jelzők Védőszent Péter apostol

Magyar vonatkozások Pál apostol

Testvérvárosa Hivatalos ünnep patronal festival

Partnervárosai (június 29.)

Panoráma Irányítószám 00118–00199

Jegyzetek Körzethívószám 06
Források Forgalmi RM
További információk rendszám
Testvérvárosok Lista
Párizs (1956.
Fekvése
január 30. – )

A Tiberis (mai nevén Tevere) és Aniene folyók találkozásánál fekszik. Krakkó (2009.
október 27. – )
Róma a Tiberis bal partjának hét dombjára épült, központja a tengerparttól körülbelül 30 kilométerre terül el.
Két reptere van, közvetlen vasúti és közúti összeköttetésben áll Európa több országával. Olaszország Johannesburg
úthálózatának az egyik fő központja. A várost a Grande Raccordo Anulare főútja (GRA) fogja gyűrűbe. Cincinnati

Róma hét dombja a Palatinus, a Capitolinus, a Caelius, az Aventinus, az Esquilinus, a Quirinalis és a Douala
Viminalis. E legendás hét halmon kívül a császárság alatt a városhoz csatolták még északon a gyéren lakott Marbella
Pinciust és a Mons Ianiculust. A Mons Vaticanust (bár szintén lakott terület volt) nem számították a városhoz Achacachi
Aurelianus császár idejéig.[4]
Municipality
Tokió (1996. július 5.
Éghajlata –)

A város éghajlata mediterrán enyhe szárazföldi behatással: a nyár forró, a tél többnyire enyhe. Sevilla
Leghidegebbek a téli hónapok, ekkor átlagosan 8-10 fok körül van. Éjszakai fagy előfordulhat. A havazás Benevento
sem példátlan jelenség, sőt: ha a Szibériából érkező hideg levegő eléri a Csizmát, a mediterrán nedves
Szöul
levegővel érintkezve különösen erős hóviharok keletkeznek, erre azonban nagyon ritkán kerül sor, főleg
azért, mert az országot függőleges irányban körös-körül szövik a magashegységek (Alpok, Appeninek), Contrada della
melyek felfogják az északról érkező légtömegeket. A nyár jelentős hőhullámokkal járhat, nem ritkán Lupa
állandósul 30 fok fölötti hőmérséklet. Plovdiv
Kijev (1999.
február 11. – )

Washington
Brazíliaváros
Peking
Mexikóváros

Népesség
Teljes népesség 2 872 800 fő
(2018. jan. 1.)[1] +/- (h
ttps://www.wikidata.org/
wiki/Q220?uselang=hu
#P1082)

Népsűrűség 2240 fő/km²

Földrajzi adatok
Tszf. magasság 20 m
Terület 1285 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)

Elhelyezkedése
 Róma

Pozíció Olaszország térképén

é. sz. 41° 53′ 35″, k. h. 12° 28′ 58″ (htt

ps://geohack.toolforge.org/geohack.ph
p?language=hu&pagename=R%C3%
B3ma&params=41_53_35_N_12_28_
58_E_region:IT_type:city(2872800))

Elhelyezkedése Róma térképén

Róma weboldala (https://www.comun

e.roma.it/)
A Wikimédia Commons tartalmaz
Róma témájú
médiaállományokat.

Sablon • Wikidata • Segítség

Róma éghajlati jellemzői

Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 11,9 13,0 15,2 17,7 22,8 26,9 30,3 30,6 26,5 21,4 15,9 12,6 20,4

Átlaghőmérséklet (°C) 7,5 8,2 10,2 12,6 17,2 21,1 24,1 24,5 20,8 16,4 11,4 8,4 15,2

Átlagos min. hőmérséklet (°C) 3,1 3,5 5,2 7,5 11,6 15,3 18,0 18,3 15,2 11,3 6,9 4,2 10,0

Átl. csapadékmennyiség (mm) 67 73 58 81 53 34 19 37 73 113 115 81 804

Havi napsütéses órák száma 120 132 167 201 263 285 331 297 237 195 129 111 2468

Forrás: Servizio Meteorologico (http://clima.meteoam.it/AtlanteClimatico/pdf/(239)Roma%20Ciampino.pdf), [1] (http://clima.meteoam.it/web_clima_sysman/Clino6190/CLINO239.t

xt)

Történelem
Alapításának története a mondák ködébe vész. A legenda szerint a várost a rómaiak hadistenének, Marsnak a fiai, Romulus és Remus alapította.

A történészek szerint alapítása Kr.e. 753-ra tehető. Történelme kezdeti idején hét dombon és a dombok között elterülő völgyekben épült.

Az egykori kicsiny királyság csakhamar köztársasággá alakult át, s a Kr. e. 4. századtól szinte szakadatlan, szerencsés háborúkban előbb Itália nagy részét,
majd a legveszedelmesebb vetélytárs, Karthágó legyőzése után lassanként az egész akkor ismert világ jelentős részét meghódította.
 Egykor a római világbirodalom, majd a pápaság székhelye és a nyugati keresztény világ
központja, majd az olasz királyság, végül az olasz köztársaság fővárosa.

Közigazgatás
Róma közigazgatásilag 2013 óta tizenöt önkormányzatból (Municipi; egyes számban:
Municipio) áll,[5] amelyek további területekre osztottak.

A Forum Romanum

Róma önkormányzatai 2013 óta

 Önkormányzat Terület (km²) Népesség (2016) Népsűrűség (fő/km²) Hely

Municipio I
19,91 185 432 9314
Óváros

Municipio II
13,672 168 364 12 314
Parioli/Nomentano

Municipio III
97,82 205 019 2096
Monte Sacro

Municipio IV
49,152 176 981 3600
Tiburtina

Municipio V
26,98 247 302 9167
Prenestino/Centocelle

Municipio VI
113,355 257 534 2271
Roma Delle Torri

Municipio VII
Appio-Latino/ 46,75 308 075 6589
Tuscolano/Cinecittà

Municipio VIII
47,292 131 181 2773
Appia Antica

Municipio IX
183,171 182 026 993
EUR

Municipio X
150,643 231 723 1538
Ostia/Acilia

Municipio XI
70,875 155 586 2195
Arvalia/Portuense

Municipio XII
73,125 141 107 1929
Monte Verde
 Municipio XIII
68,67 134 147 1953
Aurelia

Municipio XIV
131,283 191 776 1460
Monte Mario

Municipio XV
186,705 159 984 856
Cassia/Flaminia

Összesen 1285,31 2 877 215 2239

Római panoráma

Politika
A város polgármesterét 1946 és 1993 között a város képviselőtesülete választotta meg. Ez idő alatt 1946 és 1976 között megszakítás nélkül
kereszténydemokrata vezetésű volt. 1976–1985 között kommunista, 1985–1989 között kereszténydemokrata vezetése volt a városnak. 1989 és 1993
között a Baloldali Demokratikus Párt jelöltje vezette a várost. 1993 óta közvetlenül választható a polgármester az országban. Azóta a város inkább a
baloldali vezetésű volt.

Polgármesterek
1993 – 2001 : Francesco Ruttelli – Balközép koalíció (Haladók Szövetsége + Olajfa)
2001 – 2008: Walter Veltroni – Olajfa
2008 – 2013: Gianni Alemanno – Szabadság Népe
2013 – 2015 : Ignazio Marino – Demokrata Párt

Városszerkezet

Építészet

2016 – 2021: Virginia Raggi – 5 Csillag Mozgalom

Róma utcaképei az évszázadokkal együtt változtak. A legnagyobb változások a császárság és

a fasizmus korában történtek. Ekkor épültek a legnagyobb és a város számára legjelentősebb
épületek. Rómából indultak olyan klasszikus építészeti formák mint a boltív, a kupola és a
boltozat is. A 11. század és a 13. század között román stílusban építkeztek, míg a középkor
beköszöntével a reneszánsz stílus vette át a helyét, és az ezt követő barokk stílussal együtt
ezeknek a stílusirányzatoknak a központja volt.

Az ókorban épült a Római Birodalom egyik legfőbb szimbóluma, a Colosseum. Ez a világ

legnagyobb eddig épített amfiteátruma. Az épület 60 ezer nézőt tudott befogadni, akik A II. Viktor Emanuel emlékmű
elsősorban a gladiátorharcok megtekintése végett látogattak ide. Más jelentős, ebben az időben
épült épületek, a Forum Romanum, a Domus Aurea, a Pantheon, a Traianus-oszlop, a
Traianus fóruma, a Circus Maximus, a Caracalla fürdő, az Angyalvár (Castel Sant’ Angelo) és az Ara Pacis Augustae is.

Bár a középkorra a város folyamatosan fejlődött és gazdagodott, valamint sorra épültek a terek, és sorra újították fel a templomok boltozatait, attól még
ebben az időben nem épültek olyan hatalmas és jelentős épületek, mint az ókorban. Talán ez is az oka annak, hogy figyelmen kívül hagyják ezt az
időszakot a város építészete terén. A legjelentősebb épületek, az ókeresztény Santa Maria Maggiore-bazilika és a hagyomány szerint Pál apostol halálának
helyén épült San Paolo fuori le mura, Róma második legnagyobb bazilikája.

Róma a reneszánsz első számú központja a világon, őt követi Firenze. A Michelangelo tervei alapján épült Piazza del Campidoglio tér remek példa erre.
Ebben az időben az arisztokrata családok pénzüket pazar épületek építésére szánták, így épült például a Quirinale-palota is, amely ma az Olasz
Köztársaság elnökének székhelye. A barokk stílus legjelentősebb építményei közé tartozik a város egyik jelképe, a Trevi-kút is.
 A Colosseum éjszaka

A Piazza del Campidoglio tér, a közepén Marcus Aurelius lovas szobrával

Népesség
Róma lakosságának
A Római Birodalom idején több évszázadon át Róma volt a világ legnagyobb városa, amelynek egykori népességét több mint változása
egymillió főre becsülik. A birodalom bukása után, a barbár betörések következtében a lakosság 20 000 főre csökkent, és csak a
reneszánsz korában indult újra növekedésnek. 330 1 000 000

530 100 000
1870-ben, amikor Róma az újonnan megalakult Olasz Királyság fővárosa lett, kb. 200 000-en éltek itt.
1000 20 000
Az 1894-es becslés szerint 456  664 lakost számlált Róma; a népesség növekedése leginkább a bevándorlásnak köszönhető. A 1750 156 000
talajképződés (a felső porhanyó vulkáni réteg alatt vízhatlan agyagréteg terül el), okául szolgált annak, hogy Rómában is
endemikus volt a századforduló előtt a malária. A város területének beépítése következtében aztán a malária okozta halálesetek 1800 163 000
száma csökkent. 1820 140 000

1850 185 000
A 19. század utolsó évtizedeitől a második világháborúig Róma rohamosan nőtt, és a lakossága ismét elérte az 1 000 000-t.
1858 182 000
A második világháború után, az 1950-es és 1960-as évek gazdasági fellendülése során Róma ismét nagy változásokat élt meg. Az
1871 212 000
1980-as évek végén, illetve az 1990-es években a lakosság száma ismét csökkenni kezdett, mivel sokan a környező településekre
költöztek – menekülve a forgalom és a környezetszennyezés elől. 1881 273 000

1901 422 000
Etnikumok 1911 518 000

1921 660 000
A többi nyugat-európai fővároshoz hasonlóan Rómában is jelenleg nagyszámú bevándorló él. Az olasz statisztikai hivatal (ISTAT)
2005-ös becslése szerint 145  000-en laknak a városban, ami a teljes népesség 5,69%-a. Nagy részük az alábbi országokból 1931 930 000
érkezett: Románia, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Albánia, Peru, Banglades és Ukrajna. 1936 1 150 000

1951 1 651 000
Vallás 1961 2 187 000
1971 2 781 000
Az ókori birodalomban a római vallás volt túlsúlyban, de mindig jelen voltak
a provinciákból átvett vallások is. A 4. századtól kezdve a kereszténység vált 1981 2 839 000
általánosan elterjedtté. 1991 2 775 000

I. Constantinus császár engedélyezte a keresztény hit gyakorlását, majd II. 2001 2 546 000
Theodosius császár a Római Birodalom államvallásává tette.

Azóta is, – hasonlóan Itália többi részéhez, – Róma túlnyomórészt keresztény vallású, azon belül is
főleg katolikus, és a város évszázadok óta fontos vallási és zarándoklat-központ. A katolikus egyház
központja Róma lett, ezért a városban nagyszámú keresztény templom található. A Tiberis (Tevere)
folyó mellett található a Vatikán, területe önálló államot képez a városon belül.

Előtérben a Vatikán a Szent Péter-térrel A 2010-es években az emberek kb. 80-82 %-a római katolikus.[6][7][8]
Az elmúlt évtizedekben a római muszlim közösség növekedése volt tapasztalható, elsősorban az
észak-afrikai és a közel-keleti bevándorlóknak köszönhetően. Rómában van Európa egyik
legnagyobb mecsetje, melyet Paolo Portoghesi tervezett, és 1995-ben adtak át.

Látnivalók
Róma történelmi központja Európa egyik legnagyobb és műemlékekben leggazdagabb történelmi
városközpontja, 1980 óta az UNESCO világörökség része. A Tiberis bal partján fekvő történelmi
központ a 3. században felépült Aurelianus-féle falak által határolt terület, amely magába foglalja
a város alapításának történetéből ismert hét dombot: Capitolinus, Viminalis, Quirinalis,
Esquilinus, Caelius, Aventinus és Palatinus. Itt találhatók az antik világ és a kereszténység
legszebb műemlékei. A város arculatának alakulása végigkövethető az ókortól egészen
napjainkig. A Pantheon

Róma történelmi központjának felvételekor az UNESCO világörökség listájára 1980-

ban felmerült egy sajátos jogi probléma: számos épület jogilag nem Olaszországhoz,
hanem az 1929-es lateráni szerződések értelmében Vatikán államhoz tartozik, így
azokat Olaszország nem jelölhette. Ezen probléma orvoslására 1990-ben Olaszország
és Vatikán közösen jelölték ezen épületeket, ami által az Aurelianus-féle falakon belül
levő történelmi központ teljes egészében a világörökség része lett.

A San Paolo fuori le mura bazilikának különleges státusza van, hiszen az Aurelianus-
féle falakon kívül helyezkedik el, így nem része Róma történelmi központjának. A
Vatikán és Olaszország által közösen jelölt világörökségi helyszínek listáján azonban
szerepel. Utólagos viták elkerülése érdekében a Világörökségi Bizottság elkülöníti és
külön helyszínként említi az előbbiektől.

A bazilika éjjel

 A településen világörökségi helyszín

található 

A Pantheon A Trinita dei Monti a A San Paolo fuori le

Spanyol lépcsővel mura

A Santa Maria A Palazzo di A Via della A Piazza del Popolo A Vittoriano A Fontana di
Maggiore Giustizia (Prati) Conciliazione (Campo Marzio) (Campitelli) Nettuno (Parione)
(Esquilino) (Borgo)

A Piazza della
Repubblica (Castro
Pretorio)

Hidak
Ponte Sisto: a régi Pons Aurelius helyén 1474-ben építették, és 1874-ben kiszélesítették.
Ponte Palatino: A Ponte Rotto mellett vezet át a Tiberisen a Forum Boariumtól a túlsó partra.
Ponte Umberto I: a Foro Agonaléről az igazságügyi palotához vezet. 1895 szeptemberében nyílt meg.
Ponte Regina Margherita: észak felé fekszik a Piazza del Popolóval a Prati di Castellóhoz vezet. 1892-ből származik.
 Ponte Cavour: északon a Ponte Margherita mellett húzódik, az ideiglenes Ripetta-híd
helyettesítette a 19–20. század fordulóján.
Róma további hídjai Ponte Sublicio, Ponte Milvio, Ponte Cestio, Ponte di Agrippa,
Ponte Neroniano, Ponte Elio, Ponte Antonino, Ponte di Probo, Ponte di Valentiniano,
Ponte di Ripetta, Ponte dei Fiorentini, Ponte dell'Industria, Ponte Garibaldi, Ponte
Mazzini, Szent Pál vasúti híd (Ponte ferroviario di San Paolo), Ponte Vittorio Emanuele
II, Ponte Risorgimento, Ponte Aventino, Ponte Matteotti, Ponte Flaminio, Ponte Duca
d'Aosta, Ponte Testaccio, Ponte di Castel Giubileo, Ponte della Magliana, Ponte
Marconi, Ponte di Spinaceto, Ponte di Tor di Quinto, Ponte Pietro Nenni, Ponte
Mammolo, Ponte Nomentano, Ponte Salario, Ponte Tazio, Ponte delle Valli.

A Ponte Elio
Vízvezetékek

Róma vízben való gazdagságát négy nagy vízvezetékének köszönheti, melyek nagyrészt az antik vízvezetékek maradványaira épültek.

Az Acque Vergine a Tevere bal partján fekvő területeket látja el vízzel. Az Acque Felice V. Sixtus pápa (1585–1587) idején készült, az Aqua Alexandria
forrásaiból az antik Aqua Marcia és Caludia felhasználásával a keleti dombokon fekvő városrészeknek juttat vizet. Az Acqua Marcia-Pia, amelyet 1870-
ben állítottak helyre, Subiaco fölött az Anio-völgyből indul ki és 53 km-nyi távolságból szállítja a vizet. Az Acque Paola, amelyet V. Pál pápa az Aqua
Trajana helyreállításával 1609–1611 között készíttetett, a város jobb parti részét látja el és a Lago de Braccianóból ad vizet.

Katakombák

Több mint negyven római katakomba ismert, és néhányat csak az elmúlt évtizedekben fedeztek fel.
Ezek közül az ókeresztény földalatti temetők és menedékhelyek a leghíresebbek: a Szent Callixtus
(San Callisto), a Szent Sebestyén (San Sebastiano) és a Szent Domitilla (San Domitilla), az ókorban
épített híres út, a Via Appia mentén.

Kultúra

Oktatási intézmények

Az 1303-ban alapított római tudományegyetem a legnagyobb Európában, közel 150 000 hallgatóval. A katakombák egyike, a Domitilla
Ezen kívül még három állami egyeteme van, továbbá sok magán-felsőoktatási intézménye.

Múzeumok
Vatikáni Múzeumok (Musei Vaticani): Róma leggazdagabb kincsestára, a világ
egyik legjelentősebb múzeuma, képtárak hosszú sora, amely felejthetetlen és
felbecsülhetetlen értékű műkincseket rejt.
Villa Giulia (Villa Giulia): A korai etruszk művészet kincsestára.
Galleria Spada (Galleria Spada): a Borromini által tervezett palotában 17–18.
századi festmények kínálnak emlékezetes látnivalót.
Palazzo Corsini Nemzeti Galéria (Galleria Nazionale di Palazzo Corsini):
Rubens, Van Dyck, Caravaggio alkotásai tekinthetők meg e képtárban.
Doria Pamphili Galéria (Galleria Doria Pamphilj): a képtár erőssége reneszánsz
gyűjteménye.
A Castel Sant’ Angelo, az Angyalvár
Borghese Múzeum és Galéria (Museo e Galleria Borghese): ókori görög illetve
római szobrokat és Bernini műveit csodálhatják meg e múzeum látogatói.
Római Nemzeti Múzeum (Museo Nazionale Romano): archeológiai kiállítást nyújt a városban és környékén feltárt kincsek anyagából.
Palazzo Barberini Antik Művészeti Nemzeti Galéria (Galleria Nazionale d'Arte Antica a Palazzo Barberini): 13–16. századi műkincsek
tárlata tekinthető meg e gyűjteményben.
Palazzo Venezia Múzeuma (Museo di Palazzo Venezia): iparművészeti jellegű kiállításnak ad otthont, főként középkori és bizánci
anyaga említésre méltó.
Múzeumok a Capitoliumon (Musei Capitolini):
Palazzo dei Conservatori
Palazzo Nuovo

Gazdaság
Olaszország fővárosaként Róma az ország összes legfőbb intézményeinek ad otthont, beleértve a parlamentet, a legfőbb bíróságokat és a külföldi országok
diplomáciai képviseleteit. Számos nemzetközi intézmény található Rómában, kulturális és tudományos intézmények, vagy az ENSZ szakosított
szervezetének székhelye, mint például a FAO. Róma jelentős nemzetközi politikai és kulturális szervezeteknek is otthont ad.
Az EUR nevű üzleti negyed

Az egyetemek, a nemzeti rádió és televízió, valamint a filmipar szintén fontos részei a gazdaságnak: Róma az olasz filmipar központja is, a Cinecittà
stúdióinak köszönhetően, amelyek az 1930-as évek óta működnek.

Bár Róma gazdaságát a nehézipar hiánya jellemzi, fontos a szolgáltatási ipar, a csúcstechnológiai vállalatok (IT, repülőgépipar, védelem,
telekommunikáció), a kutatás, az építőipar és a kereskedelmi tevékenységek (különösen a banki tevékenységek). A város a banki és biztosítási, valamint az
elektronikai, az energia-, a közlekedési és az űripar központja. Számos nemzetközi vállalat és ügynökség székhelye, továbbá kormányminisztériumok,
konferenciaközpontok, sporthelyszínek és múzeumok találhatók Róma fő üzleti körzeteiben: az Esposizione Universale Roma (EUR); a Torrino (az EUR-
tól délre); a Magliana; a Parco de 'Medici-Laurentina és az úgynevezett Tiburtina-völgy az ősi Via Tiburtina mentén.

Milánó és Torino után a harmadik legfontosabb ipari központ Olaszországban.

Könnyűipara: textilgyártás, ruha- és cipőgyártás, élelmiszeripar

Nehézipara: elektrotechnikai cikkek gyártása, gépipar (háztartási gépek), hadiipar, vegyipar: kozmetikai cikkek, parfümök készítése
Kézműipar: ékszerek, emléktárgyak, hangszerek gyártása

Közlekedés
Róma történelmi városközpontja nem túl nagy: a Colosseumtól a Spanyol lépcsőig
mindössze 2,5 kilométert foglal magában, ezért a legtöbb nevezetesség gyalog is elérhető.

Róma kiterjedt tömegközlekedési hálózattal rendelkezik, minden lehetséges közlekedési

eszköz megtalálható itt: busz (241 vonal 2310 kilométeres összhálózattal), metró, villamos
(6 villamosvonal), trolibusz. Róma egyes látnivalóinál feltüntettük az oda való eljutást.
Éjjel 12:30 és 05:30 között éjszakai buszjáratok közlekednek.

Megemlítendő még a 110-es busz, 09:00-től 20:00-ig, félóránként közlekedik a Termini

állomástól és érinti Róma fő nevezetességeit. A buszról bármelyik megállónál le lehet
szállni, és ott szétnézni az adott látványosságnál, majd ugyanazzal a jeggyel egy következő
buszra felszállni.

Roma Pass vásárlása esetén a tömegközlekedés ingyenes.[2] (https://web.archive.org/web/

20080201105049/http://roma-szenvedely.uw.hu/kozlekedes/kozlekedes.html#metroterkep)
Római buszok és motorosok
2020-ban a légszennyezés miatt kitiltották a dízel járműveket az utakról.[9]

Vasút

Róma tömegközlekedésében fontos szerepet játszanak a helyi érdekű vasútként funkcionáló

FR (ferrovie regionale) vonalak. Közvetlen vonal köti össze Latina, Viterbo és Nettuno
településeket Rómával.

Villamos

Metró

A városnak három metróvonala van, az A, a B és a C vonal. A ritkább metróhálózat főként

annak köszönhető, hogy amint elkezdenek ásni, szinte mindig belebotlanak egy ókori római
Villamos Róma utcáján
emlékbe, és ugyanez igaz az építkezéseknél is. Az A és B metróvonal a Termininél keresztezi
egymást, míg a legújabb, zöld színű C vonal 3 helyen biztosít átszállást a meglévő
metróhálózatra.

Légi közlekedés

Három repülőtér biztosítja Róma légi közlekedésének ellátását:

 Róma-Fiumicino repülőtér (Leonardo da Vinci nemzetközi repülőtér) (Aeroporto
di Roma-Fiumicino / Aeroporto intercontinentale Leonardo da Vinci), vagy
röviden Fiumicino
Róma-Ciampino repülőtér (Giovan Battista Pastine nemzetközi repülőtér)
(Aeroporto di Roma-Ciampino/Aeroporto internazionale Giovan Battista
Pastine)
Róma-Urbe repülőtér (Aeroporto di Roma-Urbe /Aeroporto dell'Urbe)

Az egykori L'aeroporto di Centocelle Róma keleti részén, a via Tuscolana és a via Casilina
között feküdt, néhány éve leállt a légi forgalom, parkká alakították át.

Sportélete

Labdarúgás

Mint az ország többi részén, a labdarúgás a legnépszerűbb sportág. A város adott otthont az
FIFA 1934-es és 1990-es világbajnoksága utolsó játékainak. Utóbbira az Olimpiai Stadionban
került sor.

Nevezetes klubok:
A várost körbevevő autósztráda
SS Lazio
AS Roma vagy teljes nevén Associazione Sportiva Roma

Nevezetes személyei és lakosai

Itáliaiak, olaszok
Szent Domonkos (1170–1221): A Domonkos-rend megalapítójának lakóhelye a
Santa Sabina-bazilika kolostora volt az Aventinuson.

Külföldiek
Johann Wolfgang von Goethe (1749–1832): a Via del Corso 20. alatt lakott, mely
ma múzeum. Az Olimpiai Stadion

Loyolai Szent Ignác (1491–1556): 1537-ben érkezett ide Spanyolországból és

megalapította az első jezsuita templomot.
Krisztina királynő (1626–1689): a svéd uralkodó 1654-ben lemondott trónjáról és a Via Lungarán fekvő Palazzo Corsinibe költözött.
Jean Auguste Ingres (1780–1867): a francia festő 1806–1820 között élt Rómában, majd 1834-ben visszatért a Villa Medicibe.
James Stuart (1688–1766): az angol trónt nem tudva megszerezni római száműzetésbe vonult, XI. Kelemen pápa nekiadta a Palazzo
Balestrát.
Lord Byron (1788–1824): rövid látogatást tett Rómában, a Colosseum ihlette a Manfréd és a Child Harold egyes részeinek,
versszakainak megírására.
Percy Bysshe Shelley (1792–1822): 1819-ben a Caracalla-termák romjai nyugalmában írta A megszabadított Prométheuszt.

Róma a kultúrában

Rómában játszódó irodalmi művek

Matilde Serao: La conquista di Roma (1885)
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis (1895)
Émile Zola: Roma (1896)
Gabriele D’Annunzio: Il Piacere (1899)
André Gide: Les caves du Vatican (1914)
Alberto Moravia: Gli indifferenti (1929); La Romana (1947); Racconti romani
Pier Paolo Pasolini: Ragazzi di vita (1955), Una vita violenta (1959)
Carlo Emilio Gadda: Quer pasticciaccio brutto de via Merulana (1957)
Elsa Morante: La Storia (1974), Aracoeli (1982)
Lénárd Sándor : Római történetek
Dan Brown : Angyalok és Démonok

Rómában játszódó filmek

Róma, nyílt város (1945, rendezte: Roberto Rossellini)
Biciklitolvajok (1948, rendezte: Vittorio De Sica)
Róma 11 óra (rendezte: Giuseppe De Santis)
 Római vakáció (rendezte: William Wyler)
Római lányok (rendezte: Luciano Emmer)
Quo Vadis? (1951) (rendezte: Mervyn LeRoy)
Egy nap a parkban (rendezte: Franciolini)
Egy nap a bíróságon (rendezte: Franciolini)
A sorompók lezárulnak (Umberto D.) (rendezte: Vittorio de Sica)
A római lány (Moravia regényéből rendezte Luigi Zampa)
Cabiria éjszakái (1957, rendezte: Federico Fellini)
A kaszás (1962, rendezte: Bernardo Bertolucci)
A csóró (1961, rendezte: Pier Paolo Pasolini)
Mamma Róma (1962, rendezte: Pier Paolo Pasolini)
Fellini-Róma (rendezte:Federico Fellini)
Az édes élet (Federico Fellini)
Gente di Roma (rendezte: Ettore Scola)
A szemközti ablak (2003, rendezte: Ferzan Özpetek)
Csáó Lizzie
Bűvölet (különböző rendezők)
Tre metri sopra il cielo (rendezte: Luca Lucini)
Notte prima degli esami
Angyalok és démonok (2009)
Rómának szeretettel (rendezte: Woody Allen)
Róma körül (rendezte: Gianfranco Rosi)
U.N.C.L.E. Embere

Közmondások, állandó jelzők

Róma, az örök város
Nem véletlenül kapta a város ezt az elnevezést, hiszen a főváros megidézi a
régmúltat, egy rövid sétával is évszázadokat járunk be és érezhetjük az
örökkévalóság harmóniáját. A ragadványnév mögött évezredes
hagyományokra vonatkozó római öntudat rejlik. A kifejezés Albius Tibull,
római költő tollából származik, ő nevezte Rómát „örök városnak”. A
könyvében, Apolló napistennek szánt himnuszában leírta Róma sajátosságait
és előre jelezte a birodalom virágzását. Azt mondta, ha Róma elbukik, akkor
az egész világ el fog bukni. A költő Augustus császár uralkodása idejében élt,
ebben az időben rengeteget fejlődött a Római Birodalom. Ekkoriban Róma
régi épületeit rekonstruálták, új intézményeket építettek, valamint új utak
építésével fejlődött a kereskedelem is.[10][11]
Rómában élj úgy, mint a rómaiak! Mandulafenyők, Villa Doria Pamphili

Ha külföldön vagyunk, illik betartani az ország szokásait. A kifejezés eredete

egészen a IV. századig vezethető vissza, amikor a Római Birodalom kettészakadt. Szent Ambrus verséből ered ez a mondás,
viszont Jeremy Taylor pap használta először a Ductor Dubitantium írásában, ezzel arra utalt, hogy a protestáns és katolikus egyház
dogmatikus tételeit hogyan alkalmazzák jogi esetekben. 1599-ben Henry Porter darabjában is megjelenik a kifejezés.[12]
Minden út Rómába vezet.
Az egyik jelentése, hogy egy célt többféle módon is el lehet érni, így bármelyik utat választjuk ugyanaz lesz a végeredmény. A
másik, hogy a még jelentéktelennek tűnő szálak is a vezetők kezében futnak össze. A mondás eredete római utak
összetettségéhez és megközelíthetőségéhez köthető. A mondás Jean Lafontaine, francia fabulista által terjedt el. A kifejezés már
az ókori Rómában felmerült, amikor a birodalom kiterjesztette területeit. Új utakat kellett építeni ahhoz, hogy az adókat időben el
lehessen vinni Rómába, a futárrendszer működjön és a katonák is gyorsan el tudjanak jutni különböző területekre. Mivel ekkoriban
még tényleg minden út a fővárosba vezetett, a mondásnak szószerinti értelme volt. Róma központjában felállították a Milliarium
Aureum oszlopot, itt tüntették fel, hogy milyen távol vannak a birodalom fontos városai.[10]
Róma sem egy nap alatt épült fel.
A nagyszerű dolgok véghezviteléhez idő és erőfeszítés szükséges, nem szabad semmit sem elsietni. Először egy középkori
francia versben fedezhető fel ez a mondás. 1545-ben Richard Taverner fordításában tűnik fel megint. 1564-ben I. Erzsébet angol
királynő szájából is elhangzott a mondat a cambridge-i látogatása során.[13]
Rómát látni és meghalni.
Az eredeti olasz kifejezés „Látni Nápolyt és meghalni” volt. Mivel semmi sem olyan szép, mint Nápoly, ha meglátogatod, akkor
teljes az életed. A mondás abból az időből ered, amikor Nápolynak nagyobb kulturális és nemzeti szerepe volt Rómánál. Azonban,
ha manapság egy lenyűgöző olasz helyszínre gondolunk, akkor Róma jut eszünkbe és sok közmondás is Rómával kapcsolatos,
természetesebben hangzik ennél a kifejezésnél is a főváros használata.[14]

Magyar vonatkozások
Bár Rómába is emigráltak magyarok, de számarányuk nem túl jelentős. Ennek ellenére több magyar vonatkozású emlék is található az Örök Városban.

A második világháború után nyugatra disszidált Triznya házaspár (Triznya Mátyás és Szőnyi Zsuzsa) évtizedeken keresztül nyújtott menedéket a magyar
szellemi elit számára otthonukban, az úgynevezett „Triznya-kocsmában”.[15]
De a régmúlt emlékeit is felfedezhetjük egy-egy építményen belül. Ilyen például a világ talán leghíresebb temploma, a Szent Péter-bazilika altemplomában
található Magyar Kápolna (Cappella Ungherese), amely sajnos nehezen látogatható. Könnyen megtekinthető ellenben a bazilika főkapuja (Porta del
Filarete), amelynek domborművei között a magyar korona is felbukkan, és látogatható a sekrestyefolyosója is, ennek belső falán a 2000-ben elhelyezett
HEIC EXSTABAT kezdősorú  emléktábla emlékezik meg arról, hogy valaha itt állt a Szent István által épített zarándokház. A római székesegyháznak
számító Szent János-bazilikában II. Szilveszter pápa sírja fölött látható SILVESTRO SECVNDO kezdetű emléktábla szintén Szent Istvánhoz kapcsolódik.
Nem tartozik a legfőbb látványosságok közé, de a Colosseumtól rövid sétával megközelíthető a magyarok nemzeti temploma, a hazai vonatkozásokban
gazdag Santo Stefano Rotondo, és említést érdemel a templom történetéhez is kapcsolódó, szintén belvárosi Collegium Germanicum et Hungaricum
papnevelő intézet is. A Gianicolo dombon a garibaldista hősök szobrai között található Türr István szobra. A város falakon kívül található a Piazza
Ungheria (Magyarország tér), amelynek sarkán működött a Bar Hungaria.[15]

Akadnak a belvárosban olyan épületek is, amelyeknél semmi jel nem mutat arra, hogy rendelkeznek magyar vonatkozással: a Palazzo Venezia és a Palazzo
Chigi épületeiben működött az Osztrák–Magyar Monarchia szentszéki és olaszországi nagykövetsége, illetve a város leghíresebb pályaudvarának, a Roma
Termininek, homlokzati frízét a magyar származású Amerigo Tot tervezte.[15]

A sport kedvelői számára érdekes lehet, hogy a magyar Újpest csapatával vívta első mérkőzését az AS Roma csapata. Ezen felül az olasz válogatott az
Aranycsapattal vívott meccsével avatta fel a második világháború után újjáépített Olimpiai Stadiont. Az SS Lazio meccsein pedig még a mai napig
felcsendül az 1956 hőseire emlékező Avanti ragazzi di Buda kezdetű dal.[16]

Hála a kiemelkedő turizmusnak találunk olyan helyeket a városon belül, ahol érdekes római–magyar interakciókat tapasztalhat az ember. Ilyenek például a
San Pietro in Vincoli előtt található árusok, akik ha magyar szót hallanak lelkes Jó napot!-tal üdvözölnek bennünket, és még egy kicsit alkudozni is lehet
velük magyarul. Magasabb szinten művelik a nyelvet a Sapienza Egyetemen, ahol magyar tanszék is működik.[17]

Testvérvárosa
Párizs, Franciaország (1956) („Csak Róma méltó Párizsra; csak Párizs méltó Rómára.”)

Partnervárosai
Achacachi, Bolívia
Belgrád, Szerbia
Cincinnati, Amerikai Egyesült Államok
New York, Amerikai Egyesült Államok
Peking, Kína
Plovdiv, Bulgária
Szöul, Dél-Korea
Tokió, Japán
Szováta, Románia

Panoráma

Panoráma a Szent Péter-bazilika tornyából

Jegyzetek
1. Popolazione Residente al 1° Gennaio 2018 (http://demo.istat.i
t/pop2018/index3.html). Italian National Institute of Statistics.
(Hozzáférés: 2019. március 16.)
2. Az Olasz Statisztikai Hivatal hivatalos népességbecslése
2014 végén (https://web.archive.org/web/20141027142541/htt
p://www.demo.istat.it/bilmens2014gen/query.php?lingua=ita&
Rip=S3&Reg=R12&Pro=P058&Com=91&submit=Tavola).
[2014. október 27-i dátummal az eredetiből (http://www.demo.i
stat.it/bilmens2014gen/query.php?lingua=ita&Rip=S3&Reg=R
12&Pro=P058&Com=91&submit=Tavola) archiválva].
(Hozzáférés: 2014. december 19.)
3. Bremner, Caroline: Euromonitor International's Top City
Destinations Ranking (http://www.euromonitor.com/_Euromoni
tor_Internationals_Top_City_Destinations_Ranking).
Euromonitor International, 2008. december 12.
4. (in: dr. Majoros József: Római élet)
5. „Roma, sì all'accorpamento dei municipi: il Consiglio li riduce
da 19 a 15 (https://web.archive.org/web/20130316064219/htt
p://www.ilmessaggero.it/roma/campidoglio/roma_municipi_ac
corpamento_consiglio_s_riduzione/notizie/257651.shtml)”,
2013. március 11.. [2013. március 16-i dátummal az eredetiből
(http://www.ilmessaggero.it/roma/campidoglio/roma_municipi_
accorpamento_consiglio_s_riduzione/notizie/257651.shtml)
archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. március 13.) 
6. Diocese of Roma – Statistics (http://www.catholic-hierarchy.or
g/diocese/droma.html), 2019. július 11.
7. A Roma e Provincia, immigrati il 10% degli abitanti: una guida
alle religioni (https://roma.corriere.it/roma/notizie/cronaca/14_g
ennaio_21/a-roma-provincia-immigrati-10percento-abitanti-gui
da-religioni-645b3982-827c-11e3-9102-882f8e7f5a8c.shtml),
2019. július 11.
 8. Roma prima città italiana per presenza Musulmana (http://ww
w.neodemos.info/articoli/roma-citta-italiana-presenza-musulm
ana/), 2019. július 11.
9. [Rome bans all diesel cars in battle to curb pollution] Reuters,
January 14, 2020
10. Minden út Róma közmondásos jelentéséhez vezet. Miért
nevezik Rómát "örök városnak", és "minden út vezet Rómába
(https://kotmao.ru/hu/obrazovanie/vse-dorogi-vedut-v-rim-znac
henie-poslovicy-pochemu-rim-nazyvayut.html). kotmao.ru.
(Hozzáférés: 2020. április 28.)
11. Vacanze Romane: Kulturális bonbon (Közmondások) (http://va
canzeromane2011.blogspot.com/2011/04/kulturalis-bonbon-k
ozmondasok_21.html). Vacanze Romane. (Hozzáférés: 2020.
április 28.)
12. Law, Emma: The Origin of the Saying 'When in Rome, Do as
the Romans Do' (https://theculturetrip.com/europe/italy/articles/
the-origin-of-the-saying-when-in-rome-do-as-the-romans-do/).
Culture Trip. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
13. Martin, Gary: ‘Rome wasn’t built in a day’ – the meaning and
origin of this phrase (https://www.phrases.org.uk/meanings/ro
me-wasnt-built-in-a-day.html) (angol nyelven). Phrasefinder.
(Hozzáférés: 2020. április 28.)
14. What Does The Proverb 'See Rome And Die' Mean? (https://re
ferences-definitions.blurtit.com/59116/what-does-the-proverb-
see-rome-and-die-mean). Blurtit. (Hozzáférés: 2020. április
28.)
15. Lukács András. Róma kulturális szótár, 224. o.
16. Lukács András. Róma kulturális szótár, 224-225. o.
17. Lukács András. Róma kulturális szótár, 225. o.

Források
Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Róma szócikk (Franklin Társulat, Bp. 1904.)
Boronkay István: Római regék és mondák
dr. Majoros József: Római élet
Genthon István: Római napló
Pogány Frigyes: Róma
Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
Lukács András: Róma kulturális szótár (Corvina, Bp., 2018)

További információk
roma.lap.hu (https://roma.lap.hu/)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Róma&oldid=25762344”

A lap utolsó módosítása: 2023. január 25., 19:53

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a
felhasználási feltételeket.