Lublini unió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A lublini unió szövetség
Lengyelország és Litvánia között,
melyet a lublini országgyűlésen
(szejmen) kötöttek meg. A két állam
nem teljes unióját (nem volt teljes, mert
a hadseregeket és kincstárakat nem
vonták össze) 1569. június 28-án
hozták létre és július 1-jén írták alá. A
létrejött állam neve ettől kezdve: Két
nemzet köztársasága, közös
uralkodóval, szejmmel, valutával és
külpolitikával – külön maradt a
kincstár, a hivatalok, a hadsereg és a
bíróságok. lublini unió – Jan Matejko festménye

A lublini unió
következményei
a főurak befolyásának
növekedése;
a főváros, Varsó hatalmának
növekedése, itt ülésezett a
szejm, ahol lebonyolódtak a
választások és a XVI. század
végétől itt székelt a király
udvarával és tanácsadóival;
Lengyelországhoz csatolták az
ukrán területeket;
Litvánia és Ruténia
lengyelesítése – idővel az
ottani elit nyelve a lengyel lett;
Lengyelország foglalkozni
kezd a keleti politikával:
háború Moszkvával,
Törökországgal és a
tatárokkal;
Lengyelország tekintélyének
növekedése Európában: kelet
és nyugat összekötése;
Litvánia területváltozása
a lengyel nemzet politikai
műveltsége nő;
 az unió tartósnak és stabilnak bizonyult, 1795-ig, Lengyelország harmadik felosztásáig állt
fenn.

Kapcsolódó szócikkek
Krevai unió
Lublini unió halma
Két nemzet köztársasága
Lengyel–Litván Unió

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lublini_unió&oldid=22944604”

A lap utolsó módosítása: 2020. augusztus 13., 11:35

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.