Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partjánál terül el.

Nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával,
keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal
határos.

Fővárosa: Varsó

Hivatalos nyelv: lengyel

Államforma: Köztársaság

Vallás: Római katolikus

Rövid történelme:
A lengyel állam több, mint 1000 éves. A 16. sz.-ban a Jagelló-dinasztia idején volt a
legerősebb. 1795-ben az ország szomszédjai felosztották, majd az I. vh. után lett újra
egyesítve. A II. vh. az ország lerohanásával kezdődött, több, mint 6 millió embert
vesztettek, főleg a koncentrációs táborokban.

1945 után pedig a Keleti Blokkhoz tartozik. A rendszerváltás után a gazdasága

gyorsan fejlődik, 1999-ben csatlakozik a NATO-hoz, 2004-ben az Európai Unióhoz.

Népesség:
A 8. legnépesebb állam Európában, 38.496.000 számú lakosával, igaz az elmúlt
években a lakosság száma jelentősen csökken az elvándorlások miatt.

Földrajz:
Az ország legnagyobb része síkság. Északról dél felé haladva felszíne folyamatosan
emelkedik. A Lengyel-alföld felszínét jégkorszaki jég hordaléka töltötte fel. A Lengyel-
középhegység az óidőből származik és az ország középső részén található. Dél-
keleten a Szudéták, déli részén pedig a Kárpátok láncai húzodnak.

Vízrajz:
Nemzeti folyója a Visztula, az Odera pedig német-lengyel határfolyó.

Éghajlat:
Lengyelország éghajlata mérsékelt kontinentális. Észak, észak-nyugati részeken
óceáni jelleg figyelhető meg.

Gazdaság:
Mezőgazdaságra jellemző, hogy a földek nagy része kisparaszti gazdaságokban van
de ez alig gépesített, ezért alacsony a termésátlag. Az ország középső területén már
korszerű farmgazdaságokban dolgoznak.

Ipar:
A bányakincsek közelébe telepítették a legfontosabb iparvidékeket. Az ország
meghatározója a feketeszén vagyon.

II. János Pál pápa: ( Lengyelországtól-Szent Péter-bazilikáig)

Karol Józef Wojtyła a dél-lengyelországi, Krakkótól 50 km-re
fekvő Wadowicében született. Apja katonatiszt, anyja tanítónő volt.

Karol a legfiatalabb gyermek a 3 testvér közül. A Karol nevet IV. Károly magyar király
tiszteletére kapta.

1946. nov. 1-jén szentelték pappá.

1958-ban püspökké, 1964-ben Krakkó érseke lett és 1967 jún. 26-án bíborossá
avatták.
1978-ban VI. Pál pápa halála után megválasztják I. János Pál pápát, aki 33 nap
után elhunyt. Újra részt vesz a pápa választáson és 1978 okt. 16-án őt válaszják
pápává.

Elődje tiszteletére vette fel a II. János Pál nevet. 2005-ben elhunyt.

Egy igazi utazó pápa volt.