Erdély etnikai és vallási

helyzete a 16-18. században

(6. tétel)
Szigyártó Zsolt Kristóf
 Erdély a
mohácsi csata
előtt
• Teljes mértékben
Magyarország része.
• Élén a Vajda állt.
• Sajátos rendi szerkezet.
• Három rendi nemzet élt
itt
• Magyarok
• Székelyek
• Szászok
Az Erdélyi
fejedelemség születése
• A mohácsi csatában meghalt II. Lajos.
• Király választás volt a legfőbb feladat.
• A nemesség egyik része Szapolyait míg a
másik I. Habsburg Ferdinándot akarta a
trónra.
• Belharcot szült a kettős választás.
• Létrejött a váradi szerződés ennek
megszüntetésére.
• Szapolyai a fiát jelölte örököséül János
Zsigmondot.
 Az Erdélyi
fejedelemség
születése
• Fráter György János
Zsigmond nevelője
Szulejmántól kért segítséget.
• 1541-ben a törökök
elfoglalták Budát és az ország
három részre szakadt.
• Királyi Magyarország
• Török hódoltság
• Erdélyi fejedelemség
Erdély etnikai
helyzete

• „Három nép, három nemzet, négy vallás”

• Erdély fontos határvidék
• Különböző etnikumokat telepítettek ide.
• Ezért elég sokszínű volt etnikailag.
• A magyar etnikum két nemzetet alkotott
a székelyeket és magyarokat.
Melyek külön jogállásúak voltak.
• Továbbá a szászoknak voltak még
jogállásuk, míg a románoknak nem volt.
 Székelyek

• Katonai szolgálata király felé.

• Személyes szabadság, adómentesség.
• Saját közigazgatásuk és
igazságszolgáltatásuk volt.
• A török időkben indult meg a székelyek
megadóztatása.
• Lázadás tört ki 1526-ban.
 Szászok

• Betelepítésük a 13. századtól.

• II András saját önkormányzatot adott
nekik.
• Székeik saját gyűlést tarthattak.
• Saját törvények.
• Külön adóztak.
• Katonai szolgálattal tartoztak ezekért
cserébe.
• Későbbiekben fontos Habsburg támaszt
 • Betelepítésük több hullámban.
• Csoportosan települtek nagy részt
állattartással foglalkoztak.

Románok • A 16. századtól a románok tömegesen

települtek be.
• Nem kaptak politikai státuszt.
• A jómódúak próbáltak beleolvadni a
magyarságba.
Erdély vallási helyzete

• A sokszínűség itt is
megmutatkozott.
• Békében éltek a különböző
felekezetek.
• Négy fontosabb vallás terjedt el.
• Lutheránusok (evangélikusok)
• Kálvinisták
• Unitáriusok (Szent háromság
tagadók)
• Katolikusok
• Ám felbukkantak
ortodoxok, anabaptisták
és a zsidók is.
Lutheránusok

• Sylvester János lefordította az új

szövetséget magyar nyelvre.
• Kialakult az egyház szervezet.
• Elterjedése:
• A Felvidéki magyar
• Német és szlovák városi lakosság
• Erdélyi szászok
• Ötvárosi hitvallás (1549)
 Kálvinisták
• Megjelenése az 1550-es
években.
• Képviselője Méliusz Juhász
Péter.
• A debreceni zsinat határozatai
megszilárdították az egyházat.
(1562)
• A legelterjedtebb felekezet ez
volt.
Unitáriusok
• Legfőbb képviselője Dávid Ferenc volt.
• Kolozsvár a szellemi központjuk.
• A többi irányzat félre szorítja őket.
Katolikusok
• A reformáció idején visszaszorult.
• Ám a székelyek jelentős része továbbra is hű maradt a
katolicizmushoz.
• Önállóságuk megmaradt.
 A tizenöt éves háború
hatása a lakosságra

• 1591 és 1606 között zajlott le.

• Hatalmas ember veszteség.
• A népességcsökkenés megakadályozására
betelepített népek között találunk:
• Hajdúkat
• Románokat
• Örményeket
• Cigányokat
Köszönöm a figyelmet!